Az AI-bevezetésekről szóló sikersztorik elárasztják a sajtót, a színfalak mögötti valóság viszont jóval borúsabb: egy friss MIT kutatás szerint az AI-bevezetések 95%-a nem hoz mérhető eredményt. A kudarcok oka szinte soha nem a technológiában, hanem a szervezeti működésben rejlik. A beszélgetésben többek között egy jogi validáció híján az utolsó pillanatban elkaszált egészségügyi applikáció és egy dohányzói beszélgetés során füstbe ment, szinte kész integráció történetei mutatják meg, milyen banális, mégis méregdrága hibák mentén dől el egy projekt sorsa.

Tiszavölgyi Péter ezúttal Ignácz Pétert, a KPMG Data Science Managerét, Heinczinger Zoránt, a Jófogás, a Vatera és a Grando.hu COO-ját és Laczkó Gábort, a Stylers Group társalapítóját kérdezi AI-bevezetési tapasztalataikról. Szóba kerül többek között, hogy:

• Mi az a három feltétel, ami nélkül egy AI-projekt papíron marad, és mit kell tudni az első 90 napban?
• Miért „autista” az AI, és miért bukik el a legtöbb projekt nem technológiai, hanem change management okokból?
• Mekkora károkról beszélünk egy félresikerült bevezetésnél, és milyen rejtett költségek lepik meg a cégvezetőket?
• Hogyan lehet keretek közé terelni azt, ha a kollégák maguk kezdenek agenteket építeni?
• Miért kell a vezetőknek is bátran használniuk az AI-t, és mi történik, ha a csapat magára marad a bevezetéssel?
• Milyen kérdésekkel szűrhető ki, hogy egy AI-szállító valóban érti-e az üzleti problémát, nem csak a technológiát akarja eladni?

A beszélgetés azoknak a vezetőknek szól, akik valódi üzleti értéket szeretnének teremteni az AI-jal, és elkerülnék azokat a hibákat, amikbe mások – saját bevallásuk szerint – már belefutottak.