Laczkó Gábor: – Szeretettel köszöntök mindenkit, én Laczkó Gábor vagyok, az egyik alapítója a Stylersnek, Braining Hubnak és a Protechtornak. A mai napon blockchain technológiai megoldásokról fogunk beszélgetni, best practice-ekről, lehetőségekről. Vendégeink Országh Örs és Solymos Gyula. Itt meg is kérlek titeket Örs és Gyula, hogy mutatkozzatok be és meséljetek magatokról, aztán bele is tudunk csapni a mai témánkba.

Országh Örs: – Alapvetően két sapkában ülök itt, mind a kettő releváns lesz, remélem a beszélgetés során, és ez ki is fog derülni. Egyrészt az Interticketnek – amit valószínűleg úgy ismernek jól, hogy jegy.hu – az innovációs vezetője, és foglalkozom azokkal a dolgokkal, ami pont nem a konkrét jegyértékesítés, itt már egészen erősen blockchain alapú  megoldásokkal is dolgozunk. Illetve van egy saját alapítású cégünk a Blockchain Competence Center, már öt éve próbál a magyar piacon, ha nem is fáklyaként, de hírnökeként ottlenni a blockchainnek, a technológiának. Alapvetően talán tanácsadásokkal foglalkozunk, majd ahogy beszélgetünk róla, konkrét projektekkel is foglalkozunk, és egészen a tervezéstől a megvalósításig ott vagyunk. Ennyi most röviden.

Laczkó Gábor: – Szuper, köszi.

Solymos Gyula: – Azt hiszem, a 4iG-t nem kell bemutatni, elég sokat szerepelünk a hírekben, illetve az IT világban ismertek vagyunk. Jómagam technológiai fókuszban gyakorlatilag az 5G-vel, mesterséges intelligenciával és természetesen a blockchainnel, tehát ezekkel a disztruptív technológiákkal foglalkozom a 4iG-n belül. Próbálom a technológiát akár néha a háttérben is hagyni, konkrét üzleti megoldásokra lefordítani. Hogy lehet ezeket alkalmazni, hogy lehet ezekből jobb IT megoldásokat létrehozni úgy, hogy elégedettek legyenek az ügyfelek. Ezen kívül van egy technológiai fókuszon túlmenően egy ipari fókuszom, ami pedig az élelmiszeripar és az agrárgazdaság, úgyhogy lehet, hogy a beszélgetésben néha ilyen fókuszokat fogok mondani, illetve ezekről a területekről fogok beszélni. Emellett több innovatív projektben benne vagyok, többek között smart city, közlekedésinnovatív projektet indítottunk most például. A HVG-ben meg is jelent róla egy kis cikk, hogyha valakit érdekelne. Illetve előkészítés alatt van még sok érdekes innovatív projekt, ami persze alkalmazza ezeket a technológiákat, de azokon egy kicsit túlmutat. Elég szerteágazó dolgokkal foglalkozom, de most fő fókuszban nálam a blockchain áll.

Laczkó Gábor: – Szuper, nagyon köszönöm a bemutatkozást. Amit talán itt az elején érdemes leszögezni, kevésbé fogunk a kriptovilágról beszélgetni, inkább a blockchain technológia adta lehetőségekről szeretnénk beszélgetni. Igazából itt a piac szempontjából is hatalmasak a várakozások. Valóban forradalmi áttörést fog hozni mostanság a blockchain mint technológia? Első kérdésem, hogy miben, milyen területeken, milyen lehetőségeket rejt magában. Erről meséljetek, és akkor már lehet az említett területekről kicsit bővebben is mesélni.

Solymos Gyula: – Én azt gondolom, hogy a blockchain alapvetően egy háttértechnológia. Tehát kevésbé lesz látványos, mint az internetnek a megjelenése vagy akár a mobiltelefonok, amik alaposan megváltoztatták a világunkat. Azt gondolom, hogy a blockchain az AI-jal kézen fogva fogja megváltoztatni az IT-nek a világát. Azáltal, hogy a hagyományos adatokból gyakorlatilag egyfajta megbízható adatot fog létrehozni. Itt egy olyan technológiáról beszélünk, ahol maga a technológia biztosítja a megbízhatóságot. Ha jól tudom, akkor 2.100.000.000.000 dollár van most kriptoban, kapitalizációban gyakorlatilag. Egy ekkora összegnek a tulajdonosai megbíznak a technológiában. Úgy gondolom, hogy ennek a jövője az lesz, hogy ki kell terjeszteni az internetre, a Web3-ra, és az összes adatra, amit mi kezelünk. Mindenki digitalizációról, meg adatalapú társadalomról beszél, ami egyszerűen nem tud továbbfejlődni anélkül, hogy megteremtsük a mostani adat fogalmából a hiteles adatnak a fogalmát. Én ebben látom a blockchainnek diszruptív jellegét is, hogy nagyon sok folyamatot újra fog gondolni, mert digitalizálódó társadalom van. Csak akkor fogunk tudni digitálisan szerződni, digitálisan együttműködni a távollévő felek között, ha meg tudunk bízni egymásnak az adataiban. Már létezik digitális aláírás most is, de amikor tömegszerűen jelentkeznek ezek az adatok, gyártásban, iparban, egyebeknél. Akkor viszont nagyon fontos az, hogy azok az adatok, amikre alapozzuk az együttműködésünket, amiket feldolgozunk, akár legyenek minőségbiztosítási adatok, IoT adatok, IT security adatok, ezekben megbízhassunk. Akár keletkezés helyétől kezdődően ezt meg tudjon valósulni. És ennek a háttértechnológiájaként gondolok én alapvetően a blockchainre, a digitális megbízhatóság technológiájára. Természetesen ez csak az egyik terület. Ott van a smart contract, ami szintén egy nagyon fontos területe lesz, és azt gondolom, hogy az együttműködéseknek a körét, formáját fogja megreformálni. Digitálisan fogunk tudni együttműködni és szerződni. A tokenizációt se felejtsük el, ami ugyan kapcsolódik a kriptohoz, de sokkal nagyobb lehetőségek lesznek abban, hogy akár egy ingatlant tokenizálunk, felosztjuk akár négyzetcentiméterenként annak az értékét, és majd esetleg ingatlanokba úgy fektethessünk be, hogy négyzetcentimétereket, négyzetmétereket vásárolunk akár a világ bármelyik felén. Sokkal nagyobb biztonságot tud jelenteni, mintha az ember saját ingatlannal rendelkezik, mint befektetési ingatlan, hiszen egy ilyen ingatlannak akár egy négyzetcentiméteréből is ki tudunk szállni egy távoli területen, míg egy saját ingatlant csak teljes egészében tudjuk eladni vagy akár bérbe adni. Nagyon sok felhasználási területe van a blockchainnek, aminek az alapforrása továbbra is azt gondolom, hogy a hitelesség technológiája. Egy olyan technológia, ahol nem az biztosítja a hitelességét az adatoknak, hogy megbízunk-e a rendszergazdánkban, aki minden adatunkhoz hozzáfér, hogy megbízunk-e a törvényeknek a betartásában, hanem magát a technológiát úgy fel tudjuk építeni, hogy ne lehessen megváltoztatni azokat az adatokat, amiket oda egyszer beteszünk. Egy komoly platformfejlesztésen is dolgozunk, de erről egy kicsit később.

Országh Örs: – Ez egy elég kerek összefoglaló volt, én próbálok más területet hozzávenni. Nagyjából blockchainről akkor próbálunk beszélni, amikor elindult a Bitcoin mint kripto, de azt gondolom a smart contract témakörrel indult el 2013-14 környékén az Ethereum blokklánc indulásával, ami ezt is behozta a mindennapokba, hogy nemcsak kriptora lesz ez jó. Ez eltartott nagyjából 2017-18-ig, egy óriási hypeként élte meg mindenki a blockchaint. Úgy hangzott, hogy a blockchain meg fogja változtatni az egész világot, a társadalmi rendszert, az életünk minden területét, és gyakorlatilag az éhező szegény gyerekek problémáját is meg fogja oldani. Pont ezek miatt a nagy elvárások miatt egy óriási szkepticizmus volt hosszú-hosszú időn át a technológiával szemben. Nem volt szerencsés, hogy a Bitcoin és a blockchain mindkettő „b” betűvel kezdődik. Gyakorlatilag, amikor a technológiáról szerettél volna beszélni, az első kérdés a kripto volt, és hogy vajon a Bitcoin ára hova fog felmenni. Viszont a technológiának van egy nagyobb ívű szerepe is, azt gondolom, hogy ebben a technológiai átalakulásban, amiben benne vagyunk, aminek van egy nagy amplitudója, és nem biztos, hogy mindig úgy érezzük, hogy abba az irányba megyünk, amerre egyébként megy a világ. Ez a fajta decentralizáltság, amikor próbálunk központi szereplőktől kicsit leválni, és szeretnénk a saját adatainkat is saját kezünkbe venni, és mi rendelkezni felette, ne egy állam, egy hatóság legyen az, aki bármikor kiírhat minket a könyvből. 1996-os film „A hálózat csapdájában”, Sandra Bullock főszereplésével, ami arról szólt, hogy az ő teljes identitását megszüntették, és onnantól kezdve ő nem létezett. Sokan azt gondolják, ahogy a Bitcoin kicsit felszabadította a pénz világát attól, hogy ne központi bankok, ne kereskedelmi bankok rendelkezzenek az én értékem fölött. Maga a technológia eljuttathatja az emberiséget, a társadalmat oda, hogy az egészségügyi adataim azok tényleg az enyémek legyenek, én mondhassam meg, hogy mikor és ki férhet hozzá, mert most az orvosomnál van, lehet, hogy kaptam egy másolatot, de alapvetően nem én rendelkezem felette. Ugyanígy az identitásom. Nyilvánvalóan születésemkor ezt az állam fogja kibocsátani, de hogy én utána ezt mire tudom használni, és kinek tudom prezentálni megbízhatóan, az jó lenne, ha az én kezemben lenne. A blockchainbe talán éppen ezért szerettem bele. Nagyon-nagyon sokrétű, és azt gondolom, hogy alaptechnológiáról fogunk beszélni. Ezt meg kellett mindig értetni mindenkivel, hogy ne blockchain projektekben gondolkozzon, ne arra gondoljon, hogy most azért csinálunk valamit, hogy blockchainesítsük, hanem arról beszélünk, hogy klasszikus adatbázisok vagy elektronikus aláírás helyett most más típusú megoldást hozunk be, ami egyrészt hozza azt, amit eddig is tudott az a megfelelő informatikai rendszer, de lesznek további hozadékai is. A transzparencia, az, hogy tényleg megbízhatok benne, olyan szereplők tudnak egymással üzleteket kötni, akik nem biztos, hogy megbíznak egymásban. De mégis tud egy olyan adatréteg lenni, ami közös, mindenki belelát, és mindenki biztos lehet abban, hogy az nem tud megváltoztatódni, még a szuperadmin sem tudja ezt megváltoztatni. A C-level hallott a blockchainről, lelkes tudott lenni. Ezek után lekerültél középvezetői szintre, ahol a termékkel küzdöttél meg, mert mindig az az ember, akinek le kéne fordítani a technológia nyelvét magára a productra, ő próbált gondolkodni, és őt kellett meggyőzni. Aztán elmentél az informatikusokhoz, nekik minden mondatodra az volt a válaszuk, hogy ezt is tudjuk, ezt is tudjuk, most is meg tudjuk csinálni, ez nem blockchain. Igazából az volt a vége, hogyha tényleg mindent tudott, akkor úgy csinált blockchaint, hogy nem tudta, hogy blockchaint csinál. Azt gondolom összefoglalva, el kell jutnunk oda, hogy ez egy filozófiai kérdés lesz, hogy a rendszereinket a blockchain hozadékaként megjelent igények mentén építjük föl. Egy tenderkiírásban nem az fog szerepelni, hogy legyen benne Hyperledger Fabric vagy legyen benne Corda, hanem olyan szempontok lesznek meghatározva, amire a logikus technológiai válasz az, hogy blockchaint is tartalmazó rendszer lesz.

Laczkó Gábor: – Egyébként most már lehet látni, nemrégiben lehetett olvasni a hírt is vagy hallani, hogy megalakult a Blockchain Koalíció, szerveződik egy nagy közösség is eköré. Erről mesélnétek, hogy kik vesznek benne részt, mi a célja, milyen összefonódások vannak akár itt a korábbi koalíciók kapcsán?

Solymos Gyula: – Igen. Gyakorlatilag a nemzetközi nőnapon alakult meg a Blockchain Koalíció, de az elnökségben csak férfiak vannak, de ezen még lehet, hogy kell változtatni egy kis poénos felütéssel. Nagy örömünkre szolgál, hogy megalakult, régóta gondolkodtunk azon, hogy kellene egy fórum, ahol tudnánk beszélgetni a blockchain szerepértől, államigazgatási szereplőkkel is akár, illetve ipari szereplőkkel. Ugyanúgy, ahogy a többi koalíció, elindult a Blockchain Koalíció, felállt az elnökség, megvolt az alakuló ülés, aminek alapító tagjai vagyunk így közösen is. Most formálódnak, hogy milyen munkacsoportok legyenek ebben, hol induljon el a párbeszéd, állami szinten, cégek között, egymással, hogy ne találjuk ki azt, ami már egyébként létezik, de találjuk ki, amire viszont jól lehet alkalmazni ezt a technológiát. Szeretnék itt rácsatlakozni Örsre, ez egy háttértechnológia. Tehát nem a blockchain köré kell projektet tenni, hanem az értelmes felhasználások mögé lehet ennek a hitelességét biztosítani. Kicsit visszakanyarodva erre az adathitelességre meg a superuserre, az IT securityben most már nem is az a legnagyobb probléma, hogy a superuser megváltoztatja a belső adatokat, vagy egy hacker mondjuk titkosítja az adatokat, hanem az adatmanipuláció sokkal nagyobb probléma. Itt fonódik össze a blockchain a mesterséges intelligenciával. A mesterséges intelligencia gépi tanulás, adatokra van szüksége ahhoz, hogy megtanuljon valamit, és a megtanult adatok alapján fog majd valamilyen következtetést, valamilyen algoritmust futtatni. Nagyon fontos az, hogy hiteles adatokkal tanítsuk be ezt az algoritmust. Mondok egy példát a mezőgazdaságból. Ha gyűjtöm az adatokat, hogyan gazdálkodok, milyen hibrideket vetek el, milyen vegyszereket használok a gazdálkodásom során, ezeket éveken keresztül gyűjtöm, odaadom egy mesterséges intelligenciának. Ezekből az adatokból fog segítséget nyújtani a gazdálkodóknak, hogy hogy lehet optimálisan gazdálkodni. Ezekhez az adatokhoz akár láthatatlan formában hozzá tud férni, manipulálni tudja egy külső szereplő, és azt mondja, hogy oké, mi lenne, ha inkább az én vegyszeremet vásárolnátok, az én hibridemet vásárolnátok? Hozzányúl az adatokhoz, amit mi észre sem veszünk, hiszen nem tudjuk leellenőrizni, hogy manipulálták-e az adatainkat. Akkor ebben a pillanatban az AI elkezd furcsa módon nyilván azokat a hibrideket, vegyszereket hozni.

Ennek a két koalíciónak mindenképpen kell majd együtt dolgoznia, hiszen az AI-nak a betanításához használt adatoknak a hitelessége nagyon fontos, hogy már a keletkezésnek a helyétől ezt hitelesíteni lehessen. Nem nagyon van a szabályzónak sem más lehetősége arra, hisz az algoritmust nem lehet biztosítani, mert nem igazából látható, hanem olyasmi, mint ahogyan az agyunk működik. Hanem azt lehet átláthatóvá tenni, hogy milyen adatok alapján tanult be ez az IA. Úgyhogy igen, erről is mennek már a beszélgetések, nagyon várom azt, hogy felálljanak a munkacsoportok, elkezdjünk együtt gondolkodni, együtt dolgozni, és újfajta projekteket kidolgozni. Nagyon hiszek abban is, hogy itt az államigazgatásnak komoly szerepe lehet, mert akár el tudom azt képzelni, és nyilván ez egy vízió, hogy majd a különböző szakigazgatás felé a bevallásainkat, legyen az adóbevallás, legyen az bármiféle bevallás, akár adatokkal lehessen majd teljesíteni. Tudom, hogy nekem itt vannak a hiteles adataim a termelésemről, az előállított termékek mennyiségéről, minőségéről, bevételről, szállításról, egyebekről. Miért is ne tudhatnék így bevallani, és eljuttatni egészen a hatóságig, és ne kelljen különböző papírokat és egyebeket kitölteni, hisz nekem vannak hiteles adataim. Még egy gondolat, amit Örs is mondott, az adatok fölötti rendelkezés. Magyarországon van egy adattárca projekt. Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy azokat az adatokat, amiket rólunk gyűjtenek, ott legyen rendelkezés. De teszem azt is hozzá, hogy ami bekerül ebbe a piactérbe, ebbe az adattárcába, ott is nagyon fontos, hogy ezek hiteles adatok legyenek, akkor fog a piacon értéket képviselni. És hogy hogy lehet a projekteket blockchainesíteni, vagy hol van a szerepe? Nálunk van egy genomszekvenálási projekt – ha már egészségügyi projektről beszéltünk –, itt nagyon fontos, és ez egy nagyon személyes, nagyon érzékeny adat. Nem fantazmagória, amit a 007-es ügynök utolsó filmjében láttunk, hogy akár genomszekvenálás alapján célzott fegyvereket lehet készíteni ebből. Úgyhogy ennek a hitelességének a biztosítását és az önrendelkezését majd biztosítani kell. Nem beszélve arról, hogy ha ismerik az én genomszekvenciámat, akkor sokkal inkább meg tudják ítélni az én halandóságomat, és hirtelen lehet, hogy megváltoznak ezek a biztosítási feltételek is. Ezt is biztosítani kell, hitelesíteni kell, és a megosztást is, hogy ki használhatja fel, azt meg kell tudni adni, önrendelkezéssel, és vissza is kell vonni. Nagyon sok esetben egy genomszekvenciának a megosztása az abszolút közös érdek lehet a tekintetben, hogy létrejöjjön egy olyan kutatás, hogy mondjuk rákkutatásnál, egyebeknél ezt lehet használni. Hogy hogy biztosítjuk mi, ugye említettem ezt a genomszekvenálási projektet, ebben van egy laborinformatikai szoftverfejlesztés is. A mai világban is léteznek laborszoftverek, mi ezt az elejétől a végéig a teljes folyamatot blockchainnel fogjuk hitelesíteni. Gyakorlatilag onnantól kezdve, hogy megveszik az adott mintát, és az teljesen mindegy, hogy ez genomminta, ez vérminta, vagy talajminta vétel. Már ott a mintavételezésnél biztosítja, hogy kivette a mintát, az milyen minta, milyen eszközzel lett a minta véve. Utána azt, hogy kiszállította, hogy szállította, betartotta-e esetleg azt a szállítási körülményt, a gyűjtést, egyebeket, megfelelő szállítási utat, amíg eljutott a laborba. A laborba kilaborálta, volt-e annak a laboránsnak megfelelő jogosultsága, végzettsége – itt akár az e-diplomára is rá lehet majd csatolni, ami az EBSI-ben egy blockchain alapú diploma lesz –, azt is ellenőrizni tudja. Azt is gyakorlatilag, hogy az a laborgép mikor volt utoljára hitelesítve, kalibrálva, karbantartva, ennek is megfelelt-e. Mert ennek az egész rendszernek az a vége, hogy amikor majd kijön ez a laboreredmény, igazolni lehessen, hogy ez hiteles volt, minden szereplője betartotta a megfelelő jogszabályokat, megfelelő követelményeket, és utána egy hiteles adat álljon rendelkezésemre, ami alapján fogok tudni továbbmenni. Itt a blockchainben egyrészt összekötjük ezeket a szereplőket, a munkafolyamatokat, másrészt pedig minden egyes részét hitelesítjük egy úgynevezett adat ujjlenyomattal, de erről majd egy kicsit később.

Országh Örs: – Jó messzire jutottál a koalíciótól. Nagyon át kell gondolni, hogy mi az amit felvillantsunk, mert ettől lesz érdekes a dolog. A koalícióról csak annyit, hogy ennek persze már volt előzménye, 3 éve már működött egy munkacsoport az ITM szervezésében, ami azt gondolom, hogy összehozta a szereplőket akikre szükség volt, de igazából itt felhatalmazást nem tudott kapni. Azt gondolom, hogy ezért örül mindenki, aki ebben a témában mozog, mert azt, hogy végre megalakulhatott a koalíció, mert lesznek munkacsoportok, beszélgetünk egymással, ahogy eddig is tettük, de innentől nekem nem lesz olyan hely az államigazgatásban, közigazgatásban, de akár a versenyszférában sem, ahol nekem azt kell bizonyítanom, hogy a blockchain egy olyan technológia, ami a jövőnek a része lesz. Ez egy nagyon fontos felhatalmazást, vállveregetést adott annak, aki ezzel foglalkozik. És, hogy akár az 5G Koalíció, akár az AI Koalíció munkája alapvetően sikeresnek tekintett a szakmai oldalon, ugyanezt várjuk el a blockchaintől is. Európai szinten is szerencsére már ott tartunk, hogy nemcsak beszélgetünk a blockchainről, hanem 2018-ban megalakult egy európai blockchain partnerség, 2019-ben már Magyarország is csatlakozott. Gyakorlatilag a partnerségnek a legfontosabb célkitűzése az volt, hogy legyen egy határokon átívelő olyan blockchain-hálózat lefektetve, amire gyakorlatilag utána bárki fog tudni megoldásokat szállítani. Ennek az a fontossága, hogy amikor nulláról kell a blockchainnel foglalkozni, akkor rengeteg olyan dolgot is meg kell valósítani, ami nem annyira könnyű. Ki kell alakítani a blockchain hálózatot, ki kell választani, hogy milyen blockchainnel fogunk dolgozni, és nem csak az üzleti logikával kell foglalkozni. Az EBSI-nek az a szerepe, hogy a hardver réteg, tehát a fizikai node-ok ott legyenek, és ott legyen maga a blockchain-hálózat is. Ezt igazából megvalósítja, és aki erre megoldást akar szállítani, annak remélhetőleg már csak az üzleti logikával kell foglalkoznia. Van Magyarországon is EBSI node, üzemeltetünk a Blockchain Kompetencia Központ nevében egyet, de van a Műszaki egyetemen, de van a KIFÜ-ben is, és azt gondolom, hogy továbbiak is fognak indulni. Ez az átláthatóság és a további bizalom növelése miatt lesz fontos. Azt gondolom, hogy ide kapcsolódik, amit évekkel korábban már emlegettek, hogy valóban, amikor majd eljutunk oda, hogy működik a cégek vagy a magánszemélyek interakciója az állammal. Amikor nekem adatot kell beadnom, amikor validálnom kell év végén, vagy május 31-ig, ameddig beadom a beszámolót – gyakorlatilag most már mindent online csináltam –, azt még egyszer validálom, hogy tényleg úgy csináltam, vagy tényleg jó volt-e. Aki alapvetően nagy, az odahívja a Big4 egyikét, végignézi a könyveit. Ezt a folyamatot, ha megfelelően kiépülnek a hálózati előfeltételek, ha lesz egy magyar nemzeti blokklánc, és kötelezve leszünk, hogy erre küldjük fel az adatainkat, akkor sokkal-sokkal egyszerűbb lesz maga az adatvalidálás, és a legvégén az adóbevallások vagy bármilyen bevallások elkészítése. Bízom benne, hogy ebbe az irányba megyünk. Ami Magyarországon még történik – szerencsére nem az van, hogy teljes a sötétség, és senki nem csinál semmit –, az MNB amellett, hogy a kriptotémában egészen kritikus hangot üt meg, legalábbis Matolcsy úr kritikus hangot üt meg, de a digitális forint azért ott van az asztalon és foglalkoznak vele, publikációk is készültek ebben a témában. A digitális készpénz szükségessége azért értelmezhető. Nagyon egyszerű példa. Ha itt most nem online ülnénk, én egy 500 forintost bármelyikőtöknek oda tudnék adni a kezébe, és ehhez semmi nem szükséges, csak mi vagyunk. Ha ezt online térben szeretném itt megtenni, sokszor úgy tűnik, hogy nem kell hozzá segítség, de gyakorlatilag még akkor is, ha egy bankban vagyunk, 5-6 szereplőn keresztül ez átmegy. Maga a digitális forint abban az értelemben tényleg nem létezik, hogy mi ketten kelljünk hozzá, mint ahogy a Bitcoinnál ez lehetséges. Ezt is meg kell valósítani, az MNB emellett is foglalkozik blockchain alapú projektekkel, tehát viszi a fáklyát. Az államigazgatásban is vannak projektek, amik már meg is valósultak, annak ellenére is, hogy nincsenek nagydobra verve. Ennek az okát nem feltétlen tudom. Azt gondolom, hogy ez az adattárca, ami erősen Belügyminisztériumhoz kapcsolódik, ott már amennyiben megfogalmazzák a feltételeket, hogy minek kell teljesülnie, szerencsére ma már ott tartunk, hogy a blockchain az adni fogja magát. Még egy érdekesség. Az azonnali átutalásoknak a rendszere. Amennyire tudom 2016-ban született meg a döntés arról, hogy milyen technológiai megoldásokkal lesz megvalósítva, milyen beszállítóval. Az elhangzott publikusan többször, több helyen is, ha egy évvel később van a döntés, akkor ezt valószínűleg blockchain alapú rendszerrel valósították volna meg. Most még az azonnali átutalások nem így mennek, hanem klasszikus technológiával, nincs benne blockchain. De azt gondolom, hogy a következő 3.0 verzióban már erőteljesen bele fog kerülni.

Laczkó Gábor: – Sokszor szokták mondani, hogy Kína először innovál, utána szabályoz, USA innovál és nem szabályoz, EU szabályoz és nem innovál. Ti mit gondoltok erről? Nem lesz itt az EU-n belül egy kis lemaradás, főleg ezeken az új technológiai területeken, hogyha elég szigorú szabályzások alá fogunk esni?

Solymos Gyula: – Hát erre nehéz jó választ adni. Azt gondolom, hogy szabályzásra szükség van. Igen, néha túl szigorúnak érezzük főleg a tengerentúlhoz képest ezeket a szabályozásokat. Azért a GDPR-nak mégiscsak van helye. Főleg ha sajátos adatokról beszélünk, amit – legyünk őszinték – a nagyok hasznosítanak és nem mi. A GDPR-nak van szerepe, mégha zavar is minket, hogy a weboldalakon állandóan cookie-kat kell elfogadnunk. Vissza is lehet utasítani egy jó részét, ezt nem szokták az emberek tudni. Én valóban gyorsabban mennék előre, de mindenképpen nagyon pozitív az, hogy a digitális hitelesség a törvény következő verziójában már benne lesz a blockchain technológia. Nem is blockchainnek hívják, hanem distributed ledger technologynak. Erre gyakorlatilag azt írja a szabályozás, hogy ami ebben tárolódik adat, azt a bíróságnak hitelesnek kell elfogdnia. Előbb-utóbb ez át fog jönni, hogyha már a blockchain vonatkozásról beszélünk. Egyébként nem feltétlenül kell a blockchainben adatot tárolni. Ugyan a nemzeti bankos projekt, amiről beszéltél Örs, hogy a 4iG vezetésével folyik ez a projekt, ahol a bankok és a biztosítók között az MNB-nek az égisze alatt olyan projekt valósul meg, ahol egymás adataiban meg fognak tudni bízni azáltal, hogy azok a kulcsadatok elsőkörben a jelzáloghitelezésre fog megvalósulni. Bekerülnek egy zárt blockchain hálózatba, amit gyakorlatilag ezek a szereplők hitelesítenek. Hogyha ezt egy kicsit továbbgondoljuk, és nem zárt körben gondolkodunk, hanem akár az én személyes adataimban, vagy cégek adataiban, akkor azt gondolom, hogy nem feltétlenül kell mindennek egy nagy adattóba, vagy adatóceánba bekerülni. Hanem mi abban hiszünk, hogy az adat keletkezése során már el kell egy olyan hitelesítő adattal látni, egy ujjlenyomatot kell az adatról venni, amit le kell tárolni blockchain technológiával, amit bárki bármikor vissza tud ellenőrizni, hogyha ő kap egy adatot bárkitől, akár egy interface-en keresztül, akár egy pendrive-on, akár winchesteren, akkor az az adat az hiteles, és keletkezése helyétől nem változott meg. A legtöbb cég ragaszkodik a saját digitális adataihoz. Az együttműködés során, amikor ezt az adatot áttolja akár interface-en, egy pendirve-on keresztül, vagy akár elküldi bevallás tekintetében akárcsak évente egyszer a közigazgatásnak, akkor szükséges az, hogy ezt adatujjlenyomattal meg tudjuk tenni. Mi egy ilyen rendszert álmodtunk meg, kezdtünk építeni, ami gyakorlatilag már a keletkezés helyénél egy IoT eszközön egy dokumentumkezelő rendszerbe beépülve gyakorlatilag hitelesíteni tudja az adatot azáltal, hogy nem magát az adatot viszi el, hanem egy teljesen publikusan működő kis interface-en keresztül, ami a házon belül tud működni, átküldi az adatot egy feketedobozon, ez képez egy adatujjlenyomatot, és ezt tároljuk le mi egy blockchain tekintetében. Digital trust servicesnek neveztük el ezt a kis projektünket, amihez keressük a forrást, illetve egy pályázat van folyamatban az Európai Unióban, pályázatot nyújtottunk be, hogy egy nyílt szolgáltatást tudjunk megvalósítani, ahol nagyon olcsón, gyakorlatilag fillér forint alapon tömegesen lehet adatot hitelesíteni. Akár majd a kkv-k is hozzá tudnak férni ehhez a rendszerhez, és majd egyfajta adathitelességi bizonyítványt ki tud kvázi állítani, illetve a partnerének el tudja küldeni. Ott tudja egyébként a partner ellenőrizni, hogy hiteles-e az adat, amikor megkapja ezt az adatot, ugyanazon az eljáráson átküldi azt az adatot, és megnézi ebben a digital trust servicesben, hogy létezik-e ott és milyen metaadatai vannak. Ez az adat tényleg azé a cégé-e, akitől kapta, tényleg akkor keletkezett-e, amit mondott róla a cég, tényleg azon a GPS-pozíción, tényleg azon a szenzoron keletkezett-e az adat. És hogy azt hitelesíteni tudja, meg tudja nézni annak változatlanságát. Ez egy blockchain technológiában van tárolva, ez az adat ujjlenyomaton keresztül lesz hiteles, ami a tűzfalon belül tárolódik, egészen addig, amíg meg nem osztjuk. Ez nagyon sokfajta use case-t tesz lehetővé. Egyebek között akár azt is, ha már AI-ról beszéltünk, hogy egyfajta federated learning eljárás is megvalósuljon. Nagyon sok cég azért nem adja oda az adatait, mert félti a többiektől. Például egy AI-nak, hogy majd az adattóba beletoljuk a közös adatainkat, és majd egy AI ezt feldolgozza, hidd el, az jó lesz neked, legtöbb cég ettől félti az adatait. Ha egy olyan szolgáltatást ki tudunk dolgozni – és gondolkodunk ilyesmi irányába –, amely AI a tűzfal mögött maradó adatokból dolgozik, ott nagyon-nagyon fontos, hogy tudjuk azt, hogy amit ott betanul adat, az hiteles adat. Hiszen nem látjuk sem az adatot, sem az AI-t, hanem majd csak az AI-nak az eredményét. Itt különös jelentősége lesz majd annak, hogy hiteles adatokkal tudjon működni az egész rendszer. Egy ilyen víziót, egy ilyen szolgáltatásplatformot építünk, ebben vannak már partnereink, akár cloud-szolgáltatók, ahová az adatcloudba feltöltött adat tekintetében is egy adatujjlenyomatot lehet már levenni. És ha 5-10 év múlva kivesszük az adatot, meg tudjuk nézni, hogy az ott tényleg hitelesen tárolódott-e, nem fért hozzá egy hacker, nem módosította, hanem az adat változatlan maradt. Ebbe az irányba megyünk mi is, úgy gondolom, hogy ez nagyon sokfajta együttműködésre ad lehetőséget. Meg lehet teremteni a hiteles digitális adat fogalmát, ami szerintem a digitalizációnak a következő, egyben nagyon fontos lépése lesz.

Országh Örs: – Kicsit visszatérnék ide, hogy mit tároljunk a blockchainben és mit ne. Általában, amikor elkezdünk egy projektet leírni és végiggondolni, ez az első témakör. Nyilván korábban is csináltunk ilyet, hogy milyen adat lesz, azok milyen táblában lesznek, itt is ezt el kell dönteni. Amikor nem tárolunk adatot, tipikusan az a helyzet, az a vízió, amit Gyula felvázolt, hogy alapvetően egymástól teljesen független szereplők fogják a saját adataikat felrakni a hálózatra. Nem az a cél, hogy a mellettem levő kkv tudja olvasni az én adatomat, hanem igazából az a cél, hogy egy teljesen mindent tartalmazó hálózat legyen, ami a blockchainnek az alapvető előnyeit hozza, és bármikor ellenőrizhetővé tegye. Vannak olyan megoldások, és tipikusan ilyen a beszállítói lánc, ahol fontos, hogy ahogy végigmegyünk az egyes csomópontokon, ott azért az adat is látszódjon valamennyire. Ha valaki pitchel nekem egy megoldást blockchain témában, és a blockchain szót ki lehet cserélni minden egyes pillanatban adatbázisra, akkor az nem egy blockchaines projekt. Viszont a supply chainnél fontos az, hogy a legvégén, amikor az ügyfél leolvassa a QR kódot a borról, és szeretné megtudni az életútját, akkor legyenek olyan elérhető adatok, amikhez nem kell az egyes szereplők legacy rendszerébe bekérdezni, hanem a legacy rendszerek tetején ott ülő hálózaton is ott legyen. Régebben az volt fontos, hogy csökkentsük az adatok méretét, hogy minél kevesebb adatot tároljunk. A blockchainnel pedig, hogy csak ujjlenyomatok legyenek ott, ez a GDPR-tól kezdve minden szempontból fontos. Talán nekünk egy érdekes projekt, ami mutatja, hogy milyen irányok is vannak, az Interticketes sapkámat veszem föl és elkezdek beszélni a jegypiacról, illetve a másodlagos jegypiacról, ami egy nagyon érdekes dolog. Sok problémája van. Az egyik az, hogy bármennyire is szoktuk sokallani a nagy nemzetközi zenekarok, előadók koncertjegyeinek az árát, azt higgyétek el nekem, nincs az az ár, amennyiért ne lehetne eladni őket. Teljesen mindegy, hogy a Metallica idejön és 50000 forint a küzdőtéri jegy, azt két órán belül el fogjuk adni az összeset. Lehet, hogy éppen a Metallicát sajnos nem mi, hanem egy másik szolgáltató, de el fognak kelni. Utána már órákkal később a másodlagos jegypiacon kétszeres, háromszoros áron elérhetőek. A probléma az, hogy maga a szervező, a zenekar, a promóter, a jegyértékesítő alapvetően nem a valós áron megy bele ebbe a helyzetbe, a zenekar sokkal többet is kereshetne, és akkor nyilván mindenki más is sokkal többet kereshetne. Ennek persze van más megoldása is, mondjuk egy dinamikus árazással is lehet ezt jól csinálni, de alapvetően a másodlagos jegypiacon alakulnak ki sokszor a valós árak. A másik legnagyobb probléma, a hamisítás témaköre. Az utolsó hír, ami így erősebb volt, talán a Madách Színházba érkezett meg 21 pár ugyanazzal a jeggyel. A hölgy, aki eladta 21-szer az ő saját jegyét, még ő is elment. Tehát nem feltétlen volt ő annyira rosszindulatú, mint amennyire ez esetleg tűnhet, de igazából azt okozta, hogy elment 21 pár 42 helyre, és hát elég nagy probléma volt. Gyakorlatilag 1 db PDF van, amit átküldök, és onnantól működik. Akiét először leolvasták, azt tudott bejutni. Ez is egy nagy problémája a másodlagos jegypiacnak, hogy ezt hogyan oldjuk meg. Nyilván egy színházjegynél ez egy picit kisebb probléma az értéke miatt, de például pont egy Metallica koncertjegynél ez már nagyon is érdekes lehet. Ide mi abszolút azt gondoljuk, hogy a tokenizációt be fogjuk vezetni, ezen most már dolgozunk régóta. Ami azt jelenti, hogy amikor a jegyet megkapja a mostani folyamatban, ugye kap egy elektronikus PDF-et az ügyfél, de nemcsak ezt fogja megkapni, hanem egy tárcában meg fog kapni egy tokent, ami megtestesíti ezt a jegyet. Amikor ő el szeretné adni a másodlagos jegypiacon, akkor a PDF önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a vevő elfogadja. Csak akkor fogja hitelesnek elfogadni, hogyha azt a tokent is ő gyakorlatilag egyik tárcából átküldi a másikba. Innentől is lehet visszaélés, mert valaki így is eladja a PDF-et és meg fogja venni a másik. Azt gondolom, ha edukáljuk a piacot, akkor ezt meg tudjuk akadályozni. A másik nagyon fontos része lesz ennek – és itt nemcsak tokenizáció van a folyamatban, hanem a smart contract is bejön –, hogy innentől kezdve fogjuk tudni a másodlagos jegypiacnak a szabályait is kontrollálni. Amikor én kibocsátom a tokent, ahhoz tokenszabályokat fogok tudni hozzátenni. Például miket? Azt, hogy hányszor lehet továbbadni, azt, hogy mekkora áron lehet továbbadni. Azt is meg tudom csinálni, hogy az eladási árból melyik szereplő mennyivel részesüljön. Lehet, hogy valaki eladja kétszeres áron, de abból a kétszeres árból mondjuk 10 % vagy 20 % továbbra is a zenekart fogja gazdagítani vagy a promótert, vagy az előadót. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy előrelépése lesz magának a jegypiacnak és a jegyértékesítésnek, és nagyon várjuk, hogy ezt minél előbb be is tudjuk vezetni. Először Magyarországon, és természetesen majd nemzetközi szinten is.

Laczkó Gábor: – Egyébként Örs, ennek vannak nemzetközi best practice-ei, vagy ez teljesen egy innováció általatok?

Országh Örs: – Azt gondolom, hogy az innováció legtöbbször józan ész. Nyilván azt gondoljuk leginnovatívabbnak aki először viszi ki a piacra. Nem egyszerű ezt megvalósítani. A nagyok, például egy Eventim, aki globális szereplő, előbb-utóbb meg fogja valósítani ezt. De azért ebben a gondolkodásban nagyon-nagyon sok víziónak kell összeérni, rengeteg ötletnek meg kihívásnak kell megfelelni, ezért nem egyszerű a bevezetése. Neadjisten akár lehet, hogy van ellenérdekeltség is a bevezetésében, akár, hogyha nem tudjuk megcsinálni a UX-ét, akkor  nehezítheti a továbbértékesítést. Tehát sok dolgot kell megoldani, én azt gondolom előbb-utóbb mindenki meg fogja oldani, és ez egy standard iparági best practice lesz. De azért aki először meg tudja csinálni, minimum PR-ban, meg hírnévben előre fog tudni menni, illetve azt is mondom, hogy a kicsik meg nem fogják tudni megcsinálni. Ez inkább tisztítani, koncentrálni fogja a piacot, és a nagyok irányába fogja terelni. Magyarországon mi ettől nem sírunk, nem szomorkodunk, de nyilván egy versenyelőny tud lenni a globális piacon, hogyha ilyen megoldás már ott van kulcsrakészen és működik.

Solymos Gyula: – Ez nagyon szimpatikus ez a projekt, és gyakorlatilag itt van a blockchainnek a disztruptív szerepe, hogy új üzleti folyamatokat lehet fölépíteni. Visszakap az együttes is abból a továbbértékesítésből és nem kimarad belőle. Én azt gondolom, hogy ez egy olyan új üzleti folyamat, amit más technológiával tokenizáció nélkül sokkal nehezebb lenne megoldani mint egyébként a blockchainnel. Nekünk is számos ötletünk van, ennek jó részéről még nem szeretnék beszélni, de látjuk a fantáziát a tokenizációban, smart contractokban, újfajta együttműködéseket, újfajta elszámolásokat tud majd megvalósítani ez a technológia. Azt gondolom, hogy egy szürke eminenciás lesz a blockchain, ami háttérben fog működni, de komoly disztrupciót fog a piacon végezni az AI-jel karöltve.

Laczkó Gábor: – Amiről már beszéltünk, hogy területek az adathitelesítést érintik, mondtatok nagyon jó példákat, mezőgazdaság, egészségügy, oktatás. Mik azok, amik most látszanak ezeken kívül, ahol nagyon aktívan, és viszonylag gyorsan be lehet majd vezetni egy ilyen platformot. Mik azok a területek, ahol égető olyan technológiának, folyamatnak a bevezetése, ami blockchainre és az adathitelesítésre alapul?

Országh Örs: – Az első sikerek egyébként a surprise chainben voltak. Van egy nagyon sikeres magyar indíttatású cég, a TE-FOOD, Vietnámban csinálták, akik 5 évvel ezelőtt már ott voltak ebben. Most inkább ott fogom meg, ahol az Európai Uniós blockchain partnerség az, ami kitűzte a zászlót, hogy mi a legfontosabb számukra. Ők 4 use case-t raktak ki, hogy ezeket kell első körben megoldani. Ebben volt az első az identitás témaköre, második volt a diplomakibocsátás, de ezt azért hívhatjuk notarizationnek, tehát bármiféle közjegyző által ellátott dokumentum, akár Gyula amit mesélt, a rendszerük tökéletesen alkalmas lesz erre, hiszen gondolom belerakok bármilyen PDF-et, lepecsételi, felrakja, és én ezt bármikor fogom tudni azonosítani. Illetve van a kkv-k finanszírozásának témaköre, és a mindenféle adathitelesítés határokon átnyúló módon. Ezekből az az érdekes, hogy ki lett emelve az identitás, mert arra rájött az ezzel foglalkozó csapat hamar, hogy ez nem egyenértékű a többivel. Erre szükség van ahhoz, hogy bármit megvalósíts. Nagyon jó, hogy nekem van egy elektronikusan kibocsátott, blockchainnel hitelesített diplomám, de hogyha én saját magamat nem tudom validálni hasonló körülmények között, akkor az nem sokat ér. Úgyhogy én az identitás témakört látom, ahogy elhangzott, erre Magyarországon is van nem működő projekt, működő megoldás van, cél az, hogy legyen egy adattárcád, ahova ezeket be tudod rakni. Ez az előfeltétel. Ez az alapja, hogy ez működjön. Az általános notarizáció szintén meg fog jelenni. Ebben lesznek nagy szereplők, kis szereplők, lesznek specifikusak, akár egy adott folyamatot lefedők, ami szintén érdekes lesz. Illetve nem kerülhetjük meg a digitális pénznek a témakörét, azért, hogy ne kriptonak kelljen hívni, ezért central bank digital currencynek, CBDC-nek hívják ezt. Azt gondolom, hogy ezzel sok helyen foglalkoznak, nem megkerülhető. Nem holnap, nem holnapután, de az, hogy digitális forintunk, digitális eurónk legyen, az nagyon hamar meg kell, hogy valósuljon, és meg fog valósulni.

Solymos Gyula: – Amiről ma már beszélt Örs is, a supply chainnek a vonatkozásai, úgy gondolom, ez nagyon erős lesz itt a következő időszakban. Indul nekünk is projektünk alapvetően Ipar 4.0-ás minőségbiztosításra, hitelesítésre és termékösszeszerelés követésére. Gyakorlatilag blockchain technológiával fogjuk az egyes szereplőknek az előállított termékeknek a minőségi adatait biztosítani és ezt átadni. Egyébként ez egy autóipari beszállítói lánc irányába fog menni. De ugyanúgy gondolunk és beszélgetünk különböző szereplőkkel az élelmiszer, illetve az agrár tekintetében is, hogy hogy lehetne a blockchaint hasznosítani. Amit szintén Örs említett, azt gondolom, hogy a finanszírozásba akár pályázati, akár források, akár oktatási forrásoknak a blockchain alapú kezelésében azt gondolom, hogy nagyon jó elképzelések vannak. Többek között nekünk is, hogy hogy lehetne ezt megreformálni és azt megtenni, hogy igazából akkor kerüljön csak forintosításra akár egy token meg egyebek, amikor bizonyos események megtörténtek vagy teljesültek. Akár egy oktatás lezajlott, akár támogatáshoz kapcsolódóan az a támogatott esemény lezajlott, és úgy zajlott le, hogyha mondjuk agráriumnál maradunk, hogy tényleg az lett az eredmény a végén, hogy kevesebb vegyszert használt az adott cég, kevesebb vegyszert, tápanyag utánpótló szert, műtrágyát használt az adott termeléshez. Akár ökológiai céloknak az adatalapú követése, vagy akár biominősítéseknek a kiadása. Teljesen el tudom képzelni, hogy adatalapon, blockchain technológiával, smart contractra épülve valósuljon meg. Nagyon bízom benne, hogy ez a közeljövő. Azt gondolom, hogy az Ipar 4.0 lesz az elsődleges, remélem, hogy az agráriumba is át fog ez menni. Még egy érdekes törekvésünk van, érdekes projektet fogunk elindítani, ez már szerződés alatt van, ahol drón repülési adatokat fogunk hitelesíteni blockchain technológiával. Nagyon fontos az, főleg az agráriumban, hogy ezek a drónok hol repkednek, hol permeteznek esetleg, nem veszélyeztetik-e a szomszédban levő méhészetet, vagy milyen anyagot juttattak ki stb. Jönnek ezekről különböző telemetria adatok elég nagy számban, de ennek a hitelessége kérdéses. Az a víziónk, hogy egy ilyen repülési adat rögzítésen keresztül ezt meg lehet valósítani. Talán még egyet említenék, amire szintén van törekvésünk, a közösségi adatgyűjtés, ahol a víziónkban egy drón nem feltétlenül csak egy gazdának a területéről gyűjtene termelési adatokat, hanem nagy területről, akár sok tíz, sok száz gazdának az adatait. Ott is gyakorlatilag a földterületeknek a határai jól ismerhetőek, és az adatokat blockchainnel hitelesítve, illetve azon megosztva, biztosítva ennek a biztonságát, osztanánk meg ezekkel a gazdákkal, hogy mindenki csak azokat az adatokat lássa, amit az ő földterületéről gyűjtött. Itt kicsit a Drón Koalícióhoz is kapcsolódik a blockchain. Most sok gazda vesz drónokat és repteti, sok esetben csak hobbi céljából. Aztán rájön, hogy mennyi energia, mennyi idő rendszeresen adatot gyűjteni ezekkel a dolgokkal. Ezért azt gondolom, hogy a jövő inkább a közösségi adatgyűjtésé lesz. Ha már 4iG, van egy cég az érdekkörükben, ez a Rotors & Cams, akinek van helyből felszálló merevszárnyú drónja, ami akár sok órán keresztül a levegőben tud lenni, rengeteg adatot tud gyűjteni. Ezt utána a blockchain technológia segítségével szétosztva a gazdák között gyakorlatilag egy hitelességet megvalósítva, akár néhány naponta tudna termelési adatot gyűjteni. Itt már megintcsak kapcsolódunk az AI-hoz, hisz az AI-t adattal kell etetni, hiteles adattal. Ezek a területek úgy gondolom, hogy abszolút összeérnek, aminek valahol a legfontosabb középpontja a hiteles adat lesz. Erről meg vagyok győződve. Ez az, amire szüksége van a piacnak és a digitalizációnak, akár Ipar 4.0-ról, akár agráriumról, akár supply chainről, akár securityről beszélünk. Még nem hozakodnék elő vele, de security témában is van egy jó elképzelésünk, azzal kapcsolatos, hogy hol van a szerepe a blockchainnek. Azt hiszem, egyelőre ezt nem publikálnám, de megtaláltuk azt a részt, ahol nagyon fontos és be lehet építeni a saját szolgáltatásainkba a blockchain hitelesítést az IT security területén.

Országh Örs: – Még említenék egy témakört. A 4iG leginkább arról beszél, hogy az üzleti életben hol jelenik meg a technológia. Ez szokott lenni a másik típusú kérdés, hogy miért lesz jó ez a nagymamának. Én most azt látom, hogy az egyik hype most a kripto rész, az hogy lehessen könnyen venni kriptot, erre vannak már elérhető megoldások, például a Revolutnál nagyon egyszerűen. Várjuk az első magyar bankot, aki ezt szintén megvalósítja majd. Azt gondolom, van olyan szereplő, akitől várható, hogy a digitalizáció innovációban való kitűzött elsődleges szerepét majd ezzel is alátámasztja. A másik témakör az NFT-k témaköre. non-fungible tokenek. Ha egyszerűen próbálom elmagyarázni, mondjuk van 2 db 100 forintosom, da valami miatt mégis meg tudnám különböztetni, egyediséget tudnék tenni az egyikhez is, másikhoz is. Nagyon-nagyon sok mindent próbálnak így egyedivé tenni és digitalizálni. Mindig az jut eszembe, amikor kisgyerek voltam, a Star Warsos Jedi kártyákat gyűjtöttük, cserélgettük egymással. Ma ugyanilyen tekintetben lehet digitalizálni képeket, rajzokat. Elképzelhetetlen áron kelnek el elképzelhetetlenül gagyi termékek, csak azért, mert hype van és mindenki csinálja. De azt gondolom, ennek meglesz a helye. Én sem akarok feltétlenül spoilerezni, magasabb szinten nemcsak jegyértékesítők vagyunk, hanem igyekszünk a kultúrának hírvivői lenni. A kulturális piacon az alkotók, szereplők, események, előadások kapcsán nagyon sok egyedi digitalizálható dolog van, amiért nyilvánvalóan mi le szeretnénk hajolni, ezeket be szeretnénk vezetni, ezeknek talán lesz is értelme. Nem a rajzolom a mindenféle majmot a kis karikába, és ezeket eladom rengeteg Ethereumért. Itt jut eszembe, hogy évekkel ezelőtt, amikor kérdezték, hogy mire jó mondjuk a smart contract meg az Ethereum, sokáig a legsikeresebb megoldás nem is tudom mi volt a neve, lényege az, hogy gyakorlatilag digitális macskákat lehetett egymással pároztatni és ezeknek született gyermeke, és ezeket a macskákat meg lehetett venni. Ha volt két elsőgenerációs macskád, akik egymással párosodtak, akkor az ő gyermekük második generációs macska lett. Két második generációs macskának egy negyedik generációs macskája lett. Nyilván minél föntebb voltál, minél eredetibb macskád volt, annál drágább volt. Emlékeim szerint a legdrágább ilyen kitty 100.000 dollár fölött kelt el. Hosszú ideig ez volt a legtöbb pénzt csináló, legsikeresebb, legtöbb usert bevonzó Ethereumos projekt. Reméljük, ezeken túlleszünk. A technológiának van egy ilyen dark sideja, nemcsak a világos oldal van, hanem sötét oldala is. Nagyon-nagyon alkalmas sajnos sok megtévesztésre és lehúzásra. Gyakorlatilag a rossz MLM – nem akarok megbántani senkit – megoldásokhoz hasonlóan, akik az elején beleugranak, nagyon sokat keresnek, de akik utánuk jönnek, azok csak pénzt fognak ezen bukni. Ezzel kell szabályozónak foglalkoznia. Visszatérve a koalícióra, a koalíciónak abban is van szerepe itthon, és nyilván az EU-nak meg EU szinten, hogy a szabályozást azért hozza be, hogy ezeket a sötét oldalas részeit a technológia által biztosított megoldásoknak ki lehessen szűrni és ezekkel ne is kelljen foglalkozni.

Laczkó Gábor: – Említettetek korábban security témakört, hogy mennyire fontos, és milyen jelentősége van. Itt korábban beszéltük is, példaként feljött, hogy egészségügyben tüdőröntgenes felvételekre tumormarkereket helyzetek el, majd pedig az egészségügyi vállalatot az elé állították, hogy fizessenek és megmondják hova tették.

Solymos Gyula: – Erről érdemes is pár szót váltani. A tumormarker tényleg érdekes volt, hisz itt valójában adatmanipulációról volt szó. A sztori röviden annyi, hogy gyakorlatilag hozzáfértek tüdőröntgen képekhez, és AI alkalmazásával fake képeket csináltak, fake tumormarkereket helyeztek el. Nem azt mondták, hogy fizessetek az adataitokért x millió dollárt, hogy visszakapjátok, hanem azt mondták, hogy elhelyeztünk 100 ilyen képet a 10000 között, de fizessetek azért, hogy megmondjuk melyik az a 100 kép. Pontos számokkal nem vagyok tisztában, de körülbelül ez volt a nagyságrend. Ha lett volna egy blockchaines adathitelesítő megoldás, amin mi dolgozunk, akkor egy széles mosollyal átküldték volna a képeket ezen a hitelességvizsgálón és megnézték volna, hogy mi az ami változott, mi az ami nem. Innentől kezdve nem lett volna probléma. Itt viszont nem az történt, hisz a módosított adatokat nem tudták ellenőrizni. Igen, ez az a terület, ahol az adathitelesség nagyon fontos, mert akár videókban, akár képekben, egyebekben a mesterséges intelligencia megjelenésével rengeteg fake videó, fake news, fake adatok is meg tudnak jelenni. Nem beszélve arról, hogy a kvantum számítástechnika megjelenik, akkor nagyon gyorsan, nagyon komoly mennyiségben lehet ezeket a fake adatokat előállítani. Ugyan vizsgáljuk még, és van is erre tervünk, hogy ezt kivel fogjuk kutatni közösen a kvantumállóságát a blockchainnek. Az eddigi adatok alapján, és a Bitcoin tulajdonosokat is megnyugtatták már néhány ilyen nemzetközi kutatással, hogy a blockchain az kvantumálló. Tehát ha egyszer belerakjuk és hitelesítjük az adatainkat, akkor vélhetően nem kell aggódnunk amiatt, hogy ezt majd felül fogják tudni írni. Ezt ezen a területen nem teljes határozottsággal tudom kijelenteni, mi is ezt még körbe fogjuk járni, de azt gondolom, hogy a blockchain technológia időálló lesz etekintetben is. És itt fonódik össze megintcsak az AI-jal, a hitelességgel, hogy akár egy fake news, egy fake videó is azonosítható lehet. Abszolút el tudom azt képzelni egy NFT tekintetében, hogy akkor ez egy reálisan rögzített kép, videó, bármilyen olyan művészeti anyag, alkotás, ami hiteles és akár limitált, sorszámozott. Azt is el tudom képzelni, most, hogy Örs beszélt, hogy a falamon lógjon egy digitális képkeret, és abban egy limitált sorszámozású művészeti alkotás legyen a tulajdonomban, én tudom, hogy nemcsak egy létezik belőle, hanem 10 vagy 100, de az egyiknek a büszke tulajdonosa én vagyok. De tudom azt, hogy egyébként ezt nem lehet mindenkinél, mert mégiscsak egy egyedi alkotás. Ez engem érdekelne, úgy gondolom, hogy ez egy jó fajta művészeti felhasználása lenne az NFT-nek digitálisan.

Országh Örs: – Szerintem drMáriást meg lehet ezzel keresni, ő tökéletes alanya lenne ennek. Ugye készül mindig egy eredeti alkotás, vagy annak készül néhány hivatalos reprója, és gyakorlatilag háromszögben ezek elkészülnek. Kellően nagy publicitást jelentene, ha ő blockchain alapú NFT-vel ellátná a saját repróit.

Laczkó Gábor: – Egy témakörről még nem beszéltünk, talán szektort tekintve energetika. Milyen lehetőségeket láttok? Mert felhasználás tekintetében van benne ráció, megmutatkoznak igények.

Solymos Gyula: – Abszolút. Ez is egy vizsgált terület általunk. Egyre több ház tetején látjuk a napelemeket, és különböző energiatermelő eszközöket, akár cégek háza tetején is, vagy például szélturbinák, nagyon sok ilyen eszköz megjelenik. Több okból kifolyólag egyre több lesz belőlük. Ezek egy rendszerként kell, hogy működjenek, hisz ma még azért nem nagyon lehet tárolni a villamosenergiát, vagy legalábbis nincsenek nagy tárolókapacitások. Nagy jelentőségét látom a hiteles elszámolásnak, mert termelnek, termelnek be a hálózatba, fogyasztanak a hálózatból ezek a fogyasztók. Itt abszolút a blockchainnek az elosztottsága, a hitelessége, mind-mind hívószó.

Országh Örs: – Ugyanezt mondom, csak még két részét emelném ki. Egyrészt az energiaközösségek közötti elszámolást, az hogy megvalósulhasson, ennek azért van szabályozási kérdésköre, mert alapvetően nem annyira egyértelmű, hogy a szomszédomnak adjam el az én kis áramomat.

Solymos Gyula: – Nem szeretném megszakítani, de pont ez, amit ti mondtatok, ez a jegyes másodlagos piac teljesen jó lehet, hogy akkor oké, hogy eladom, de ezt úgy tudom eladni, hogy a rendszerüzemeltető is kap belőle 10 %-ot, ahogy megegyeztünk például.

Országh Örs: – Amennyire én tudom, ezt még a szabályozó nem engedi meg, először meg kell engednie, de megszabhatja a szabályokat is. Ezek fix árasítva vannak. Igazából csak az elszámolást valósítom meg, de nem viszek bele piaci elemeket, hanem a szabályozó megmondja, hogy mennyiért van az elszámolás. Azt gondolom, nagyon-nagyon jó dolog lenne egy tőzsdei gondolatot is belevinni, tehát amikor én megmondom, hogy mennyiért és mikor akarom eladni az én áramomat, ebben lehet továbbra is versenyezni, mert nekem mondjuk van tárolókapacitásom, és én képes vagyok akkor is kiszolgálni téged, amikor a többiek nem tudnak, mert nekik nincs tárolókapacitásuk. Ha süt a nap, akkor ők tudnak adni áramot olcsón, de ha nem süt a nap, akkor nem tudnak adni semennyiért. Nekem viszont van megfelelő tárolókapacitásom, vettem 20 Teslát, kiszedtem belőlük az összes akkumulátort, abban szépen tárolom, és én éjszaka is tudok nektek áramot adni, sajnos ennek felára van, mert a Teslát ki kell fizetni. A másik része pedig, beszéltünk róla, az energetikában ugyanitt, a fogyasztásmérés, ezeknek az adatai. Ezekből nagyon-nagyon messze lehet eljutni, akár egy okosotthonnál is, nem kell okoskonnektorokkal telerakni a házat, meg okoskapcsolókat tenni. Simán a fali szekrénybe bele lehet tenni azokat az eszközöket, amik tudják mérni, az áramváltozást. Nemcsak Amper vagy Volt, hanem egyéb más szempontjait is tudják nézni, ahogy megy az áram. Pontosan tudja, hogyha így változott, akkor a hűtőt kapcsoltad be, ha így változott, akkor a TV-det kapcsoltad be, és ehhez nem kellett okosítanod semmit. Ezeknek az adatoknak az elhelyezése továbbra is fontos lesz, hogy hitelesíteni lehessen, bizonyítani lehessen, későbbi elszámolásoknál. Például irodaházaknak az energiaellátása, ment-e a légkondi, nem ment a légkondi, hány fok volt. Én azt mondom 30 fok volt, nem ment a légkondi, azt mondja az üzemeltető, hogy 25 volt és ment a légkondi, és ezért az áramot is fizesd ki. Tehát ezek nagyon messzire mennek, de azt gondolom, hogy ez már tényleg az, hogy egy alaptechnológia lesz, kiszélesíti azt a kört, amire lehetőség van, de az adottság lesz meg, mindent szépen rögzítsünk, menjünk fel a hálózatra és utána nagyon sok mindent lehet ebből leszűrni. Utána jöhetnek az innovációk is. Azt gondolom, hogy ezzel még adós a blockchain, és ez az egyik nehézsége. Ahova én elmentem, és beszélgettem akár enterprise részen, mindig az a jó, ha azt mondják, hogy ettől miért lesz sokkal több bevétele, miért lesz látszata, mitől lesz ez innováció. Ez az, ami érdekli őket. Amikor azt mondom, hogy inkább úgy gondoljanak erre, hogy a meglévő folyamataikat olcsóbbá teszi, gyorsabbá teszi, hát jó, jó, de az annyira nem izgalmas. Azt gondolom, a blockchain azzal adós, hogy a nagyon innovatív dolgok jöjjenek, de ehhez kell egy érettség. El kell jutnunk oda, hogy több területen ottlegyenek a blockchain megoldások, és majd ezeknek az összekapcsolásából lehet izgalmas dolgokat kialakítani.

Solymos Gyula: – Talán még annyi, hogy az adathitelesítés és adatalapú elképzeléssel, amit már bemutattam, az lenne a legnagyobb előnye, hogy ezekbe a kész megoldásokba is nagyon könnyen integrálható. Már beszélgettünk olyan IoT eszköz gyártóval, aki annak frameworkébe betenné az ujjlenyomatképzést, ami utána már a blockchainen tárolódik. Már beszélgettünk több olyan szereplővel, aki a saját szoftverével előállított, feldolgozott adatoknál betenné az ujjlenyomatképzést. Ehhez nem kell túl nagy befektetés, de a hitelességet nagyon gyorsan, nagyon könnyen meg tudjuk ezzel teremteni. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen jó irány. Kicsit az energetikára visszakanyarodva, ott is nagyon nagy jelentősége lehet, hogy nemcsak drágábban adjuk el a villamosáramot, hanem akár olcsóbbá tegyük azáltal, hogy a fogyasztói szokások átalakulhassanak. És amikor van bőségesen olcsó energia, mert süt a nap, akkor bekapcsoljuk a mosógépet, akkor töltjük fel az autóinkat stb. Nagyon sok lehetőség van. Még egy gondolat, hogy maga ez az adathitelesség, amiről beszélek, ez nemcsak újonnan keletkező adatokra érvényes és használható. A jelenleg meglévő adataink, amiket nem hitelesen gyűjtöttünk, de az adattárházban gyűjtöttünk, majd később akár egy adatpiacon értékesíteni szeretnénk, azt tudjuk mondani, hogy ezt 2022.04.08-tól kezdve hiteles, onnantól kezdve változatlan. Amikor néhány év múlva ezt betanítjuk egy AI-nak, vagy szeretnénk értékesíteni az adatpiacon, akkor tudjuk azt, hogy ettől az időponttól változatlan adat. Erre is alkalmas lehet a technológia nagy mennyiségű adat tekintetében is.

Országh Örs: – Igen, ez fontos, hogy nemcsak a piciket, nemcsak egy PDF-et, nemcsak egy adatbázisnak egy elemét tudom, hanem akár több TB-os adatbázist is tudok.

Solymos Gyula: – Az szab határt, hogy mekkora mennyiségekben képez az értéket nekem, tehát, hogyha ez TB-onként, akkor úgy, ha MB-onként, akkor úgy. Ez teljesen rugalmas rendszerként tud működni.

Országh Örs: – Szintén egy érdekesség, az észteknél fordult elő, akik nagyon előrementek az ilyen elektronikus közigazgatásban, és használtak rendszert. Nem blockchainnek hívják direkt, hanem másnak. Ők megtették azt, hogy ilyen nagymennyiségű adatoknál minden nap készítettek egy snapshotot, ennek volt egy hashe. Ezt a hash-t úgy tették hitelessé, hogy minden nap, minden héten belerakták a The Guardian napilapnak a címlapjára, ott volt a felirat alatt egy hosszú hash, ezzel ők teljesen publikusan validálhatóvá tették a saját adatukat. Ez egy érdekes dolog, mert nem beszéltünk szerencsére ennyire a technológia mélységeiről, hogy mennyire publikus egy blockchain hálózat vagy csak bizonyos szereplők látják-e. De annyit érdemes elmondani, mert ez kritikaként meg szokott jelenni az igazán anarchisták, meg a nagyon nagy Bitcoin hívőknél, hogy ne csináljunk olyan blockchain hálózatot, ami nem teljesen publikus, merthogy azt felül lehet írni. Nagyon jól meg lehet tenni azt, hogy azokat a tipikusan üzleti szempontú blockchain hálózatokat, amikben a benne lévők láthatják az adatokat, de a külvilág számára ez nem látszik, itt is megvalósítható, hogy mondjuk naponta egy hash képződjön, és azt teljesen publikus hálózaton legyen letárolva, ami itt például az újságnak a címlapja. Ezt fel lehet tölteni Bitcoin hálózatra egy pénztárcába vagy egy Ethereum hálózatra, és akkor onnantól senki nem mondhatja meg. Ennek lesz egy olyan előnye, hogy van egy együttműködés, vannak szereplők, és mondjuk be akarok vonni egy új szereplőt. Ilyenkor az van, ha jön egy új szereplő, ő szeretné valamilyen módon validálni, hogy a neki megmutatott adtok valósak-e. Nyilván van egy olyan félelem, hogy amikor én jelzem ezt az igényemet, hogy mutassátok meg az adataitokat, könyveiteket, akkor elindul egy iszonyatos munka belül, hogy azt szépen meghamisítsák, és azt mutassák neki, ami szép. Amikor megmutatják, akkor jót lát. Egy blockchain alapú hálózaton történik ez azelőtt, hogy jönne ez a külső szereplő, akkor igazából a hálózat tagjai sem fogják tudni ezt meghamisítani. Aki jön kívülről, az biztos lehet abban, hogy ezek az adatok tegnap is így néztek ki, nemcsak ma, mert nekem mutatják ezt.

Laczkó Gábor: – Én azt gondolom, hogy több bőröndnyi lehetőséget, ötletet tártunk itt föl, ebből kismillió vállalkozást is lehetne indítani, van benne munka az elkövetkezendő években. Lassan a beszélgetésünk vége felé vagyunk, én még annyit kérek tőletek, hogy 5 év múlva mit láttok, ti hol fogtok állni a mostani projektekkel, mit vártok, milyen eredmények lesznek? Itt több projekt is a csírájában van, Örs te is, Gyula te is említetted, hogy erősen dolgoztok különböző projekteken. Mi lesz 5 év múlva? Mit vártok saját magatoktól, a piactól, termékektől?

Országh Örs: – Mielőtt blockchainnel foglalkoztam, nekem van egy elég hosszú Telekomos múltam, 16 év, és abból majdnem 10 évet a mobile paymentre szántam. Azt gondolom, merthetem kimondani, hogy ami ma Magyarországon mobilfizetés témában most elérhető, abban nekem benne volt a kezem. Azt hozzá kell tennem, hogy ennek a sikerét én nem belső szereplőként élhettem már meg, mert gyakorlatilag ez 10 évbe telt mire eljutottunk oda, ahova. Most is ez az érzésem van. Pont félúton vagyok, 5 éve foglalkozom a témával, 5 éve gondolom azt, hogy ennek itt lenne a helye, és ha 5 évvel ezelőtt kérdezel meg, akkor azt mondom, hogy 2022-ben itt már robbanás van, és nagyon sok minden van. Most azt gondolom, hogy mivel tartunk ott és konkrét dolgok vannak és nemcsak hype van, egy 5 év múlva már ebből a szempontból egy rózsásabb világ lesz, azok, amikről itt beszélgetünk, azok megvalósulnak, működnek. Azt is határozottan gondolom, hogy lehet, hogy nem fogunk arról beszélni, hogy blockchain. Maga ez a kifejezés már nem fog mondani semmit, mert egyenértékű lesz azzal, hogy azt mondom, hogy big data, AI. Nem lesz annyira érdekes, átmentünk egy olyan helyzetbe, hogy ez elvárás lesz. Mint ahogy egy ISO 9000 a ’90-es években elvárás lett, az elején még felírtam a névjegyemre, a céges levelezőpapírra is rányomtattam a logót, mert akkor még 10-ből 2-nek volt meg. Én azt gondolom, hogy 5 év múlva ez elvárás lesz, nem fogja ezt senki számonkérni, hogy blockchain vagy nem blockchain, hanem egyértelmű lesz, hogy ezzel kell megoldani dolgokat.

Solymos Gyula: – Nagyjából én is így gondolkodom. Bízom benne, hogy nem kell hozzá 5 év, hanem 2-3 év múlva már arról beszélhetünk, hogy megteremtődött a hiteles és ellenőrizhető adatnak a fogalma, de én is azt mondom, hogy 5 év múlva ez már elvárás lesz. Aki együtt szeretne bárkivel működni digitális adatok alapján, adattárcában, adattárcán kívül, szűk együttműködésben, nemzetközi együttműködésben, ott elvárás lesz az, hogy azokat az adatokat, amiken az együttműködés alapul, vagy akár egy smart contract elszámolás, azok hiteles adatok legyenek. Ezért is kezdtem úgy a beszélgetést, hogy egyfajta szürke eminenciás lesz a blockchain, tehát ez egy technológia, és alapvetően a use case-en, illetve a felhasználás módján van a hangsúly. Azt várom, hogy az AI-ba beépüljön, és a blockchain technológia biztosítsa azoknak az adatoknak a hitelességét, amivel az AI-okat betanítjuk. Sokfajta AI van, nemcsak beszélő AI-ok, meg ügyfélszolgálati AI-ok, hanem akár játékoktól kezdve sok mindenről beszélhetünk, ahol nagyon kritikus az, hogy milyen adatokkal és milyen betanító adatbázisokkal használjuk, akár a gyerekeink tekintetében, akár az üzleteink részében. Ha egy AI fog egy agrárgazdálkodónak tanácsot adni, hogy milyen gazdálkodást végezzen, mikor permetezzen, mikor végezzen tápanyag utánpótlást, egyebeket. Nagyon-nagyon fontos, hogy hiteles adatokkal tanítsuk be, és a háttérben nagyon bízom benne, hogy mind az Ipar 4.0-ban mind pedig az agrárium területén, mind az energetikában már hiteles adatokra fogunk tudni építeni, és lesz egy olyan szolgáltatásunk, ahol gyakorlatilag ezt az adathitelességet szolgáltatásként tudják igénybe venni a legkisebb kkv-k is akár. Én ezt várom, bízom benne, hogy 3 év múlva, de legkésőbb 5 év múlva ezt ki tudjuk pipálni, és a hiteles adat fogalma lesz az előtérben és nem a blockchain.

Laczkó Gábor: – Gyula, Örs, egy remek látképet adtatok élő példákkal, lehetőségekkel az adott területekről. Én ezt nagyon köszönöm, mert jó piaci rálátást kaptunk. Kívánom nektek, hogy ezek a célok, és amikről beszéltetek, azok mihamarabb révbe érjenek. Sok sikert kívánok, és még egyszer köszönöm, hogy itt voltatok velünk.

Solymos Gyula: – Mi köszönjük, és talán még egy felütés. Aki megnézi ezt a videót, és lát fantáziát ebben a területben, szeretné a blockchain területén építeni a kompetenciáit, és csatlakozni a projektekhez, akkor abszolút nyitottak vagyunk. Most építjük fel azt a kompetenciát a cégünkön belül, aki ezt a kompetenciát megvalósítja, nyilván vannak már kollegáink, de ha valakinek felkeltettük az érdeklődését, akkor jelentkezzen, beszélgessünk, és meglátjuk, hogy megtaláljuk-e a közös metszéspontokat. Még egyszer köszönöm szépen a beszélgetést is, meg a lehetőséget.

Laczkó Gábor: – Én is köszönöm még egyszer, sziasztok!

Országh Örs: – Szervusztok!

Solymos Gyula: – Szervusztok!