A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek | Publikus

Feltöltés dátuma : 2022. szeptember 28.

Befektetés Crypto Üzlet Mining Ökoszisztéma Infrastruktura Hardver

A cryptoról, mint befektetési eszközről rendszeresen hallani, de mit jelent bányászként jelen lenni az iparban, mindez milyen eszköz és anyagi befektetést igényel, és hogyan is néz ki ez a világ egyáltalán? Hogy érdemes beszállni, mire kell és lehet számítani?

Józsa Bencével, az AsicMinerz vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk a hardver oldalról és lehetőségekről, valamint mindarról, ami üzleti szempontból mérlegelendő vagy tudni illik.

A beszélgetés során a következő témákat jártuk körbe:

  • Mi az előnye a bányászatnak, miért érdemes csinálni?
  • Hogy lehet leírni az ökoszisztémát, ami kiépült a bányászatra vagy annak támogatására?
  • Milyen lehetőségei vannak annak aki részt akar venni ezen a piacon és az egyes választásoknak mik az előnyei és hátrányai?
  • Milyen infrastrukturális befektetéssel jár professzionális módon megjelenni a piacon, milyen eszközökben és lépésekben kell gondolkodni?
  • Skálázástól függően mekkora tőkeinvesztációt igényel a bányászat?
  • Mi alapján érdemes eldönteni, hogy milyen cryptovalutát bányásszunk?
  • Mennyire rugalmas a rendszer?
  • Milyen haszonnal kecsegtet a bányászat?
  • Mik azok a tényezők, amiket mindenképpen kockázatként kell kezelni?
  • Milyen befektetői és működési attitűdöt igényel ha valaki kockázatvállalóan vagy kockázatkerülően akarja űzni ezt a műfajt?
Transcript

Laczkó Gábor: – Sziasztok, Laczkó Gábor vagyok, a Braining Hubnak, Stylersnek, és a Protechtornak az egyik alapítója. Ma egy nagyon érdekes témával készültünk nektek. Ha azt mondom 15 éve, hogy bányászat, akkor a hagyományos bányászaton túl legfeljebb az adatbányászat az, ami eszünkbe jut. Ma már teljesen új üzletág, egy iparág alakult ki, és a bányászat mást is jelent már. Erről fogunk beszélni a mai videóban. Józsa Bence 2020-ban alapította meg az AsicMinerz-t. Ő lesz a vendégem és beszélgetőpartnerem. Ők egyrészt Magyarországon vezetők a saját tevékenységi körükben, másrészt, ha jól tudom, már Európába is kacsintgatnak. Bányászgépekkel, üzemeltetéssel, bányászgépek értékesítésével foglalkoztok, segítetek kezdőknek és profiknak. Ha jól sejtem, akkor nálatok is ez egy teljesen új vonulat 2020-tól, amit felhúztatok. Kérlek, mesélj nekünk erről, és mutasd be honnan indultatok?

Józsa Bence: – Köszönöm szépen a lehetőséget, illetve ezt a nagyon jó platformot, hogy itt erről beszélhetünk egy igazán érdekes, és IT-hoz kapcsolódó szakmai közönségnek. Alapvetően én közgazdász vagyok, úgyhogy nem az IT oldaláról érkeztem a blockchain világába, hanem inkább közgazdasági oldalról. Éppen ezért a blockchainben alapvetően a kriptovaluták és a digitális, decentralizált pénzügyi rendszerek voltak azok, amik engem először megragadtak. Ezeken keresztül értettem meg később, hogy mi is a blockchain, mi ennek az egésznek az értelme. Ez magával ragadott. Ennek nagyjából már 4 éve. Beszippantott annyira, hogy elkezdtünk bányászattal foglalkozni. Elkezdtük magunkat bányászattal kapcsolatban nagyon kiművelni, és utána, miután belevágtunk és igazán jól megértettük, rájöttünk arra, hogy ezt célszerű volna mások számára is elérhetővé tenni. 2020-ban jutott el arra a szintre a tevékenységünk, hogy megalapítottuk a cégünket, és elkezdtük A-Z-ig a szolgáltatásainkat a piacon bárki számára elérhetővé tenni. Te is megpendítettél pár dolgot, hogy mi az, amit csinálunk. Gyakorlatilag, ami a kriptobányászaton belül történik, leszámítva egy-két nagyon-nagyon niche területet, mindenben segítünk az ügyfeleknek. Onnantól kezdve, hogy valaki hallott erről és szeretné egy kicsit jobban megismerni, számukra valamilyen segítséget nyújtunk vagy egy szakmai rendezvény, vagy egy kiadvány, továbbá konzultáció formájában. A gépeket forgalmazzuk és üzemeltetjük az erre a célra létrehozott speciális szerverparkokban. Saját szervizközpontunk van, ahol a technikus kollégáink egész Európából fogadnak javírásra szoruló minergépeket. Ha valaki szeretne bányászattal foglalkozni, abban mi tudunk segíteni, ezzel foglalkozunk alapvetően.

Laczkó Gábor: – Régóta vagytok ezen a területen. Mi a meglátásotok most a kriptopiac kapcsán? Kicsit globálisabb kérdéskörrel kezdjük. Mennyire nehéz a piac most, vagy éppen most vannak a lehetőségek kapujában a cégek?

Józsa Bence: – Mind a kettő igaz, amit elmondtál. Gyakorlatilag globálisan kriptoban kicsit nehéz piacban vagyunk most, az árfolyamok, és nálunk ez egyben a fizikai valóságban a gépek árával is egy az egyben korrelál. Az árfolyamok és a gépárak alacsonyan vannak. Ez egyébként egy rendkívül jó belépési lehetőség. Tulajdonképpen egy kicsit mint a pánik, vagy a hype hatás, ami a bármilyen tőzsdei piacokon is érvényesül, az itt is most ugyanúgy érvényesült. Azt tudom mondani, hogy nagyobb ügyfeleink jelenleg kihasználva azt, hogy alacsonyan vannak az árfolyamok, alacsonyan vannak a gépárak, most vásárolnak. Kisebb ügyfelek pedig kivárnak. Nagyon-nagyon összefügg azzal, hogy milyen mélységében értette meg valaki az adott kriptopiacoknak a működését vagy egész konkrétan például a Bitcoin működését. Mert azért még mindig akkora a Bitcoin dominancia, hogy a különböző kriptoárfolyamok mozgása igencsak visszavezethető arra, hogy a Bitcoin a ciklusán belül éppen hol tart. Jelentősen összefügg azzal, hogy az adott ügyfél vagy az adott illető mennyire nyugodt a jelenlegi piacon, vagy mennyire ideges. Nehéz piac van, jelenleg inkább a pánik az, ami uralja, befolyásolja az érdeklődők vagy ügyfelek döntését. Ez pániktól függetlenül is igaz most az egész kriptovilágra. Viszont én azt mondom, hogy a bányászok nyugodtabb, lassabb és egy kicsit hosszútávon gondolkodni képes szegmense a kriptovilágnak. Mi alapvetően nyugodtak vagyunk, és tudjuk, hogy hogyan és miért fog ez az egész rendszer újra egy emelkedő pályára beállni.

Laczkó Gábor: – Ha beleülünk abba a székbe, hogy termelőként, bányászként akar valaki funkcionálni, akkor ezt hogy kell értelmezni? Maga a bányászat kapcsán, ha neked kéne nagyon röviden elmondani – szakmai közönségünk van, fogják érteni.

Józsa Bence: – Úgy szoktam megfogalmazni, hogy a bányászat az csak egy fantázianév, illetve kriptobányásznak lenni egy fantázianév. Tulajdonképpen, ami történik amikor te bányászol, hogy hozzájárulsz egy adott kriptovaluta rendszerének a működéséhez. Mivel decentralizált pénzügyi rendszerekről van szó, ezért te is, mint egy decentralizált kis pontocska ebben az adott rendszerben hozzájárulsz ahhoz, hogy minél biztonságosabban működjön. Hogyha éppen bányászatról van szó, ez a proof of work alapú, tehát valamilyen munkaalapú blokkláncok esetében működik, és beszolgáltatod a közösbe a saját gépednek a számítási kapacitását, akkor te a rendszer működtetője vagy. És mivel a rendszer működtetője vagy, a rendszer téged jutalmaz. A te számítási kapacitásodnak az arányában fog jutalmazni, és ez a jutalom, amit kapsz a befektetett vagy elvégzett munkáért, ez kibányászott coin formájában jelenik meg, tehát így van tulajdonképpen az az analógia, ez a képi megfelelője, hogy valamilyen elvégzett munkáért jutalmat veszel ki a rendszerből. Ezt hívják úgy, hogy bányászol vagy coint kapsz az elvégzett munkáért.

Laczkó Gábor: – Egyébként akár globális szinten, akár Magyarországon mi a jellemző? Inkább magánemberek, akik maguknak bányásznak, vagy cégek is specializálódnak erre? Az arányokat hogy lássuk, mi a nagyságrend?

Józsa Bence: – A globális piacon egyre több a decentralizált rendszeren belül a centralizált csomópont. Hogyha világszinten vesszük az egész rendszert, akkor kialakulnak most már óriási nagy, kicsit központosult szerverparkok, ahol egy helyen, vagy egy szereplő kezében történik a bányászatnak akár egy kimutatható szelete. Viszont a Magyarországhoz köthető számítási kapacitásnak a 80-90 %-a továbbra is otthoni, egyéni, garázsban, pincében, padláson üzemeltetett gépekből áll. Az elmúlt években az Ethereum bányászatnak felívelő pályája volt, és ez az, amire rendkívül sokan felültek, könnyen hozzáférhetőek voltak ezek az eszközök. Most valószínű, hogy az infós körökből valaki kést rántott, mert ugye pont ez a videókártya-hiány állandó téma, hogy a bányászok elveszik a videókártyákat, és emiatt nehezen hozzáférhetőek. De ettől függetlenül be tudtál menni egy boltba, és meg tudtál venni egy videókártyát. Olyan komponensekből tudtál otthon összeállítani egy bányászgépet vagy egy RIG-et, amiket vagy netről, vagy akár informatikai szaküzletből meg tudtál vásárolni. Ehhez képest alapvetően az ASIC alapú bányászat az, amivel mi foglalkozunk, ez az, amiben jobban hiszünk. Nagyon leegyszerűsítve célhardverekről beszélünk. Specializálódott gyártók, konkrétan bányászat céljából létrehozott célhardvereket készítenek, és ezeket tőlük, vagy kereskedőktől lehet megvásárolni. Mi is forgalmazzuk ezeket a gépeket, és ezeket nem tudod összeállítani. Paraméterezni is csak úgy éppen-éppen, ha valaki bátor és hozzáértő, akkor érdemes belemászni, és nem is lehet utána átalakítani vagy upgrade-elni. Kicsit egy PlayStationhöz hasonlítanám, tehát mint a játékban, tudsz gamer PC-t építeni. Vagy leveszel egy erre a célra létrehozott PS5-öt, vagy amelyik éppen a legújabb, az neked a tökéletes élményt fogja nyújtani, mert célhardver.

Laczkó Gábor: – Említetted a magyarországi részarányt, hogy jelentősen magánemberek akik ilyen tevékenységet folytatnak. Nemzetközi piacot tekintve bármiféle nagyságrendbeli különbséget lehet látni?

Józsa Bence: – Külföldön is megy ez a magánszemélyek otthoni környezetben bányásznak vonal. De mellette Amerikában, Ázsiában, Kanadában, a világ különböző pontjain már jöttek létre óriási társaságok, akár tőzsdén jegyzett cégek, csak azzal a céllal, hogy jelentős tőkét gyűjtsenek, és azt a tőkét bányászatba fektessék be. Ilyen módon van nagy különbség. Például egy észak-amerikai bányászati piac és egy magyarországi bányászati piac között, hogy ott már vannak ilyen óriási bányászati vállalatok, akik hatalmas erőt képviselnek, hatalmas gépkapacitásokat tudnak lekötni a gyártóknál is. Ez Magyarországon még nem jellemző.

Laczkó Gábor: – Ha van valakinek x millió forint profitja egy vállalatnál, és van játékpénze, és azt mondja, hogy szívesen elköltené. Keveset hallani arról, hogy vállalat fektet bele bányászatba, holott egyébként nem tűnik olyan rossz befektetésnek, ha az ember kicsit kockázatosabb vonalat is kedvel.

Józsa Bence: – Igen. Abszolút meg lehet a helye a bányászatnak vagy egypár bányászgépnek a cég a portfóliójában, és nemcsak önmagában a bányászat és a cointermelés miatt. Egy egészen érdekes vetületét fogom megvillantani az egész bányászatnak. Amit látnod kell, hogy amikor a célhardverekről beszélünk, ezek elég nagy energiafogyasztással bírnak. Sok esetben egy ilyen szervergép, egy bányászgép 2-2,5-3 kW-os folyamatos áramfelvétellel működik. A chipeken elfogyasztott energiának több mint 90 %-ából hőenergia fog keletkezni. Itt jön be egyrészt az olcsó energiaforrás, illetve a nagy hőkibocsátás miatt, hogy a bányászat és az energetika az kéz a kézben jár. Vannak olyan cégek, akik elsősorban azzal keresnek meg minket, hogy ők egyébként is szeretnének csarnokba valamilyen légbefúvásos fűtőrendszert telepíteni, hát akkor a sima fűtőszál helyett, miért ne egy sima bányászgépet telepítenének be, ami ugyanúgy kifúj egy nagy adag meleget, és akkor ezzel tudnak egy csarnokot temperálni vagy mezőgazdaságban fóliasátrat felfűteni. Amellett, hogy meg lehet egy vállalatnak a könyveiben annak a helye, hogy beszerez egy tárgyi eszközt és a kibányászott kriptot könyvelni is tudja, ennek alapvetően minden lehetősége adott. Emellett még egyfajta energetikai, fizikai valóságban is van pozitív oldala, hogy akár a meglévő fűtésrendszerébe be tudja integrálni ezeket a bányászgépeket. Amilyen az energiapiac mostanában, legyen az áram- vagy gázpiac, ez egyre kardinálisabb kérdés.

Laczkó Gábor: – Talán Svédországból, vagy egy-egy északi országból hallani híreket, hogy ott ilyen kezdeményezések vannak, talán állami vonalról is indul a dolog, hogy szeretnék összekötni a két tevékenységet, az energetikát és a bányásztevékenységet. Tulajdonképpen ez a két olyan vonal van, ami ha jól értem előnyként tud megfogalmazódni, ha valaki ebbe belekezd. Ha azt mondom, hogy én szeretnék belekezdeni, van különbség, hogy én most magánszemély vagyok vagy egy vállalat?

Józsa Bence: – Alapvetően nincsen. Inkább, ami nagyon nagy különbséget jelent, hogy sokszor egész más léptékben gondolkodik egy magánszemély, mint egy cég, ez a tapasztalatunk. Egy-két gépnek az üzemeltetése, elhelyezése, vagy 40-50 gépnek, ami már 120-150 kW-os folyamatos energiafogyasztást, és annak megfelelő hőkibocsátást jelent, ez a kettő  üzemeltetési szempontból óriási különbség. Általában a mi dolgunk ezt végiggondolni. Egyébként a mi szemszögünkből ennek az igénynek a kiszolgálása nekünk igazából mindegy, hogy természetes személy vagy vállalkozás érkezik hozzánk.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy ti A-Z-ig elég sok mindent le tudtok fedni. Ennek megvan egy ökoszisztémája, hogy hogyan épül fel, milyen iparágak épülnek eköré már. Mik vannak, és ti ennek melyik részén vagytok?

Józsa Bence: – Ha a lánculaton szeretnénk végigmenni, és az ASIC gépek, célhardverek világában maradunk, egy komoly kutatás-fejlesztés és egy nagyon professzionális gépgyártás az, ahogy az egész folyamat elkezdődik. Tehát valakinek ezeket a célhardvereket ki kell fejlesztenie, le kell gyártania. Egy másik rendkívül fontos szempont, ami itt bejön, és a nézőközönségnek biztosan ismert, ez a chiphiány kérdése. Itt érvényesül az, hogy melyik gyártó milyen erőt tud képviselni, ugyanis a legerősebb gyártóknak óriási mennyiségű 5-3 nanométeres chipet kell lekötnie a chipgyártóknál ahhoz, hogy ők nagyon nagy, százezres, milliós volumenben tudjanak gépeket gyártani folyamatosan. Azt akartam ezzel mondani, hogy ez a része kemény dió. Ahogy említettem, hogy RIG-et te meg én kis túlzással, ha most itt nagyon szeretnénk, és lemennénk a számítógépes boltba, akkor a nap végére építhetnénk egyet. Soha nem fogunk tudni ASIC gépet gyártani, ami labdába tud rúgni a piacon lévő gyártók és piacon lévő gyártók között. A gyártók mind Kínában találhatók, és van egypár olyan nagyon nagy gyártó, például a Bitmain, Goldshell, iPollo, Whatsminer, azok a nagyon nagy márkák, akik a piacnak a 90 %-át elviszik. Önmagában a Bitmain márka elviszi a piacnak a túlnyomó részét, mert ők tudnak a legtöbbet kutatás-fejlesztésre fordítani, és ők tudják a legtöbb és legjobb chipet lekötni a gépgyártáshoz. Szóval ez az a része, ahonnan az egész folyamat indul, és ez az, amihez nem tudunk hozzászagolni. Mi ott lépünk be ebbe a láncolatba gyakorlatilag, hogy mi a gyártóktól, importőrként tudunk gépeket hozni Európába, és forgalmazóként ezeket a gépeket értékesítjük. A kettő között, a gyártó és az eladott gép között érkezik meg valahol az ügyféligény. Itt elkezdődik mindig egyfajta konzultációs vagy edukációs folyamat, onnantól, hogy valakiben megfogalmazódott egy első igény, egy első érzés, hogy ő szeretne a bányászattal foglalkozni, vagy őt ez egy kicsit jobban érdekli. Alapvetően a bemutatótermünket – ami kicsit több mint egy bemutatóterem – abszolút azzal a céllal hoztuk létre, hogy legyen egyfajta csomópont Magyarországon, illetve Közép-Európában a bányászat iránt komolyabban érdeklődő emberek számára, ahol rendezvényeket, oktatásokat, konzultációkat tartunk. A gépeket kiállítottuk, meg lehet őket a valóságban nézni. Ez kicsit a nem bányászatban mozgó emberek számára is kézzel fogható.

Laczkó Gábor: – Ha belegondolsz, egy autót is meg akarsz nézni, fogni.

Józsa Bence: – A bányászat világában ez nem ennyire magától értetődő. Többnyire csak webshopokból lehet ezeket a cuccokat megrendelni. Nem igazán szokta senki készletre venni őket, mert többnyire kis szereplők vannak itt a kereskedelmi piacon. Mi egy nagyobb szereplő vagyunk, és fontosnak éreztük azt, hogy egy kicsit a hagyományos kereskedelmi tevékenységet folytatva igenis közel hozva, készletet képezve, fizikai közelségbe hozva az érdeklődőkhöz, be tudjuk mutatni a gépeket. Gépsimogatónak hívjuk ezt a részt egész konkrétan, ahol meg lehet őket tapogatni, meg lehet őket hallgatni. Rendkívül fontos, hogy mielőtt vesz valaki egy ilyen gépet, tapasztalja meg, hogy milyen bekapcsolva. Hogy hogy néz ki, mekkora, az másodlagos dolog. Volt már olyan ügyfél, akit ez nem érdekelt előzetesen, csak telefonon keresztül megrendelt tőlünk egy gépet. Miután átvette, hívott minket, hogy ezt ő otthon nem tudja üzemeltetni, úgyhogy ránk szeretné bízni ennek a gépnek az üzemeltetését. Az egy nagyon pro gép volt, és akkora hőt, akkora zajt bocsátott ki, hogy nem lehet mellette egy lakásban megmaradni. Itt kezdődik a mi szerepünk, az ügyfelek oktatása, majd segítünk nekik gépet választani, importőrként megkapják tőlünk ezeket a gépeket. Innentől kettő irányba folytatódhat az út. Az egyik az, ha az adott ügyfél önmaga szeretné üzemeltetni ezt a gépet. Vannak otthoni környezetre optimalizált gépek, amiket nagyon egyszerűen lehet otthon üzemeltetni, nem túl zajosak, nem bocsátanak ki akkora hőt, meg lehet maradni mellettük. Valamint vannak a pro kategóriájú gépek, amik egyértelműen vagy egy ipari környezetet, vagy nagyon speciálisan azokra a gépekre optimalizált szerverparkot igényelnek. Mi ezeket építjük. Ezzel rátértem a következőre, hogy hol kapcsolódunk be az értékláncba. Mi ezeket a speciális szerverparkokat jellemzően olcsóbb áron, környezetében tökéletes szellőzéssel, magasfokú biztonsággal, nagyon jó IT infrastruktúrával megtámogatva építjük. Ezeken a helyszíneken üzemeltetjük a szervergépeket olyan ügyfelek számára is, akik tőlünk vásárolnak gépeket, és olyanok számára is, akik csak szeretnének behozni hozzánk hosting keretében gépeket. A célközönségnek nagyon profilba vág ez a része a bizniszünknek. Ez a része egy nagyon normál hosting szolgáltatás, hasonlít arra, amikor valaki vásárol rajtunk keresztül egy szervergépet, amit helyezzünk be neki, vagy behoz hozzánk egy adott szervergépet, hogy ezt szeretné nálunk hostolni.

Laczkó Gábor: – Gondolom ennek speciális üzemeltetése van azért. Tehát nemcsak arról van szó, hogy leteszitek a területen és ott marad, hanem azért érteni is kell hozzá, hogy egy ilyen gépet hogy állítasz be. A chiphiány és az alapanyaghiány most is annyira éles kérdéskör? Amikor egy-másfél éve felvetődött, hogy erősen érezni lehetett az alapanyaghiányt a piacon, ez most is ugyanúgy jelen van? Vagy csitult, rendeződött egy picit? Hogy érzitek?

Józsa Bence: – Mi ebből nem érzékelünk túl sok mindent, mert a bányászgépgyártóknál igazából a probléma egyik forrása, hogy chiphiány van a világon. A bányászgépgyártók óriási kapacitásokat lekötnek a mindig legfejlettebb chipekből, és mi nem érzékelünk ebből semmit. Én amennyire érzékelem más piacokon, legyen az autóipar, legyen az az IT-nek más területe, vagy fogyasztói elektronikában, a chiphiány nagyon nagy probléma. Azt gondolom, hogy amik most még 10-12 nanométeres chipekkel működnek, már régen működhetnének 3-5 nanométeres chipekkel, hogyha nem vinne el ilyen óriási mennyiségeket ezekből a kapacitásokból a bányászat világa. Dehát ez van.

Laczkó Gábor: – Amit mondtál, kedvező energiaköltségeket tudtok biztosítani az üzemeltetés során. Elég nagy kapacitással bírnak ezek a gépek, elég sok energiát esznek. Ezt hogy tudjátok ti biztosítani, hogy kedvező feltételt adtok az itt hostolóknak?

Józsa Bence: – A lakossági áramnak van fix ára. Bár most különböző kategóriák jöttek létre. Gyakorlatilag ezen kívül az ipari fogyasztók esetében ez mindig egyedi árazással történt. Van nekünk is magyarországi létesítményünk kettő is, ahol egyedi árral elég kedvező áron tudunk üzemeltetni. Mellette a skandináv térségben működik olyan szerverparkunk, ami szintén egészen kedvező áron a kinti hűvösben és zöldenergiával üzemelve tudja biztosítani nekünk ezt az olcsó energiát. Ha globálisabban akarom ezt a kérdést megválaszolni, akkor ez az egész oda visszavezethető, hogy vannak a világon olyan országok, akik energiahiányban szenvednek, és vannak olyan országok, akiknek energiatöbblete van. Az országok között megy az energiaimport-energiaexport. Vannak olyan térségek, akik már nem tudják hova exportálni a megtermelt, felesleges energiájukat. Ezek a térségek jellemzően Észak-Amerika, Kanada, skandináv államok, Izland, Oroszország, illetve Dél-Amerikának egy-két része. Egész konkrétan annyira sokat termelnek, legtöbb esetben vízienergiából egyébként – amit nem is tudnak túlzottan visszaszabályozni, hogy ők most kevesebbet akarnak termelni –, hogy ott természetesen túlkínálat alakul ki, és az energiának, pontosabban az elektromos áramnak az ára az ott lentebb esik. Egy jó példa erre: Svédországban vagy Norvégiában az országon belül a déli régiókban sokkal drágább, többszörösébe kerül az áram, mint az északi régiókban, mert a déli régiókból tudnak Dánia vagy Németország felé exportálni, az északi régióból viszont csak az Északi-tengerbe, vagy az Északi-sarkra tudnák felvezetni, de nem viszi el tőlük senki. Ott van például nagyon jó helye a bányászoknak, akik odatelepülnek és ezt helyben el tudják fogyasztani. Viszont ugye itt van az, hogy felelős államok révén csak úgy biztosítanak most már erre lehetőséget, hogy a hulladékhőnek a problémája az valahogy menedzselve van, és megfelelő módon be van illesztve az adott energetikai rendszerbe. Tettem erre említéseket, hogy milyen sok különböző módon lehet a hulladékhőt hasznosítani, legyen az az agráriumban, legyen az az iparban, vagy állattenyésztésben, halastó-fűtésben. Számtalan olyan lehetőség van, amire nem is gondolna az ember, hogy kriptobányászatból, IT-ból végül annyi hőmennyiség fog keletkezni, hogy itt ez egész egyszerűen a fizikai valóságban zöldségtermelést vagy halgazdálkodást tud megtámogatni. Pedig ez így működik. Korábban – bár nem becslés – mondtam egy ilyet, hogy 20 % IT, 40 % energetika, 40 % a pénzügyek világa. Az energetika az egyik legfontosabb szerepe az egész bányászatnak.

Laczkó Gábor: – Említetted ezt a svédországi, északi példát, hogy ott is üzemeltettek. Előfordulhat az, hogy megrendelek egy bányászgépet, és azt kérem tőletek, hogy azt üzemeltessétek? Elviszitek Svédországba, és az én gépem ott van, ott üzemel?

Józsa Bence: – Így van. És te abból semmit nem fogsz érzékelni, hogy ez a gép a magyarországi egyik telephelyünkön, vagy a te saját garázsodban, vagy a norvég telephelyünkön működik. Te tulajdonképpen egy dashboardon keresztül, illetve a walleteden keresztül tudod trackelni, hogy mi a te tevékenységed. Mi levesszük a munka nehéz részét az ügyfelek válláról.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy vannak professzionális gépek és házi felhasználású gépek. Milyen nagyságrendben kell gondolkodni, hogyha valaki egy ilyet, vagy egy olyat szeretne megrendelni?

Józsa Bence: – Az otthoni kategória, a homeminerek kategóriája az 1000 dollár alatti kategóriától indul, és elmegy durván 10000-12000 dolláros plafonig. Amikor a prominerekről beszélünk, ott pedig 3000-4000 dolláros szinttől indul, el tud menni extrém esetekben 50000 dolláros kategóriáig is. A gép árát mindig annak az adott gépnek a jövedelmezősége fogja meghatározni. Azok a gépek lesznek nagyon drágák a piacon, amelyikek nagyon sok coint termelnek. Emiatt van az, hogy átmenetileg sokszor rendkívüli módon megugrik az adott gépnek az ára, mert megugrik egy adott coinnak az ára. Ez egy hype. Általában azért az a tendencia, hogy egy normál piaci dinamizmust követve ezek a mozgások egy idő után kiegyenlítődnek. Néha vannak extrém példák, ugyanúgy, ha egy coinnak az árfolyama elszáll, úgy ehhez mérten egy gépnek is el tud szállni az ára. Most viszont nagyjából mindennek lent van az ára, a kriptovaluták árfolyama is elég alacsonyan van, nagyon sok közülük leharmadolódott, lenegyedelődött, persze egészen pici coinok esetén letizedelődtek, leszázadolódtak az árfolyamok, hogyha nem volt túl nagy likviditás azokban a projektekben. De ahogy a major coinok is leestek a harmadukra, negyedükre, a Bitcoin bányászgépeket tudom példaként felhozni, hogy ott is a korábban 15000-16000 dollár körüli gépet most meg lehet venni akár 4000-5000 dollárért.

Laczkó Gábor: – Beszerzem a gépet, ezzel egy tőkeinvesztíciót teszek. Kialakítom saját magamnak a környezetet, üzemeltetem. Milyen egyéb költség van még, ami felmerülhet?

Józsa Bence: – Ez volt az egésznek a CapEx oldala, az OpEx pedig az üzemeltetéshez kapcsolódóan van egy IT üzemeltetés, ami nem túl magas költség. Minden bányászgép vagy bányászat esetén a magas költség, az az energiaköltség. Ez az, amit mindig nagyon meg kell vizsgálni, hogy oké, látom mennyit termel az az adott gép naponta, havonta, viszont mellette azonnal nézni kell, hogy mi a ráfordítás oldal, hogy az az áramfelvétel annál az áramforrásnál, amellett az áramár mellett, ahol te üzemeltetni fogod, ez neked milyen folyamatos költséget fog jelenteni. Nyilván a kettő különbségében ott jelentkezik a te profitod.

Laczkó Gábor: – Nagyon nehéz predikcionálni, ahogy a piacot látni, hogy mennyit fog termelni. Nyilván ez egy rizikós piac is, hogy a bevételt nem tudod kiszámolni, viszont a költségoldalát meg látod, tehát valamit mindenképpen kell tenned.

Józsa Bence: – Rendkívül sokan hagyatkoznak a gépvásárlás esetében különböző online kalkulátorokra. Fél perc alatt találni fogsz olyat, ami pontosan megmondja neked, hogy egy adott gépet hogyha vásárolsz, az mai számok tekintetében – ha megadod az áramáradat, ahol üzemeltetni fogod a gépet – mennyit fog a mostani helyzet szerint egy nap termelni, egy hónapban termelni, vagy még kiír egy olyat is, hogy mennyit fog egy év alatt termelni. Egy dolgot tudok garantálni, hogy ez nem így lesz. A kalkulátor, amit kiír, hogy mi fog itt egy év alatt történni, az a legnagyobb bullshit a világon. Nem nagyon volt még olyan coin, aminek egy évig ugyanott maradt volna az árfolyama, nem nagyon volt még olyan bányászható kriptovaluta, ahol a network difficulty, tehát a bányászat nehézsége, az egy év alatt folyamatosan konstans, egy helyben maradt volna. Ezeket a kalkulátorokat nagyon óvatosan kell kezelni. Amikor az ügyfelekkel arról szoktunk beszélni, hogy mit érdemes bányászni, nyilván tudunk javaslatokat tenni, vagy elmondani a véleményünket, hogy miket érdemes. De mindig elmondjuk azt is, hogy alapvetően olyan coint bányássz, ahol érted, hogy miről szól az a coin. Mert minden coin szól valamiről, minden coin mögött van egy projekt. És ha például nagyon jövedelmezőnek néz ki a Dogecoinnak a bányászata, de te megérted, hogy miről szól a Dogecoin, akkor egy racionális ember azt mondaná, hogy én egy fillért nem fogok invesztálni a Dogecoinnak a bányászatába, vagy Shiba Inunak vagy valamelyik hülyeségnek. Ha megérted például, hogy miről szól az Ethereum projekt, vagy alapvetően hogyan működik a Bitcoin, hogyan néz ki a Bitcoin algoritmusa, hogyan történnek a felezési ciklusok, megnézed mi történt a Bitcoinnal az elmúlt 12 évben, vagy éppen a Kadena esetében megnézed, hogy miről szól a projekt. Erre már alapvetően azt mondom, hogy elég inputot jelenthetnek arra, hogy okos döntést tudj hozni, hogy te mit szeretnél bányászni. A másik dolog, amit gondolatébresztőként szoktam felhozni arra a kérdésre, hogy mit bányásszunk, azt szoktam mondani, hogy azt a coint bányászd, amivel egy rossz piacon szívesen bennragadnál. Amikor jó a piac, akkor jó a hangulat, csak nézzük, hogy az árfolyamok mennek fel és egyre jobb, és jobb. Van ez a hurráoptimizmus. De amikor jön egy rossz piac, és neked jó nagy mennyiségű coinod van kibányászva, amit nem realizáltál, akkor azért kell az a hit vagy bizalom abban az adott coinban, hogy ez azért talpra fog állni, ennek a projektnek van értelme, nemcsak egy pump and dump volt, nemcsak egy tiszavirág életű projekt volt. Hanem van valamilyen olyan fundamentális értelme, mint az eddigiekben például az Ethereumnak, vagy mindig is a Bitcoinnak.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy többfajta lehetőség van. Maguk a gépek, ha jól tudom, specializálva vannak, hogy mit érdemes velük bányászni. Mennyire tudom útközben azt mondani, hogy szeretnék mégis mást bányászni?

Józsa Bence: – Ez korlátos, de nem lehetetlen. Van mozgástér, de tényleg korlátos. Alapvetően ezek a célhardverek mindig adott, hogy milyen algoritmust tudnak futtatni, és milyen algoritmusnak a futtatására vannak optimalizálva. Az adott algoritmusra épülő coinok közül jellemzően tudsz választani és átállni, hogy te ezt vagy azt szeretnéd bányászni. De például egy SHA-256 algoritmusra, amire a Bitcoin is épül, ha te egy erre a működésre épített célhardverrel rendelkezel, azzal például nem fogsz tudni átállni egy Ethereum Classic bányászatára optimalizált gépre. Ekkora ugrásokat nem tudsz tenni, de például az Ethereum Chainen belül van jópár coin amit tudsz bányászni. Vannak Scrypt algoritmust futtató gépek, ott már egy jóval szélesebb paletta van, hogy mit tudsz bányászni.

Laczkó Gábor: – Gondolom a hatékonyság nem olyan, ha több mindent tudsz egyszerre bányászni.

Józsa Bence: – Egyszerre azért nem tudod őket bányászni, de tudsz ugrálni. Tudsz akár napon belül is ugrálni, hogy te reggel még egy adott coint bányásztál, délután már mást bányászol, mert az éri meg jobban. Erre van lehetőséged bizonyos gépek esetében, de korlátosan. Amikor egy adott chainre optimalizált gépet veszel, azzal nem fogsz tudni egy másik chainre átállni.

Laczkó Gábor: – Tudom, hogy ezt így nehéz megmondani, ha pénzügyi jelleggel kérdezem, hogy mire számíthat valaki? Nagyon nehéz predikcionálni bármit is a piacon. De ha manapság megnézem, és van egy átlagosnak mondható otthoni bányászgépem, és Ethereumot szeretnék bányászni, milyen haszonkulccsal tudok dolgozni? Milyen profitra számíthatok? Számíthatok-e profitra egyáltalán manapság?

Józsa Bence: – Garantálom, hogy nem. Ahogy most itt ülünk, gyakorlatilag 12 órára vagyunk az Ethereum 2.0 átállásától. Konkrétan, ha az Ethereum bányászatát kérdezed, akkor nem, mert órákon belül vége van. Viszont például tudsz majd a továbbiakban is Ethereum Classicot bányászni, vagy a jelenleg bányászható coinok ugyanúgy megmaradnak a piacon. Egy dolgot lehet nagyjából biztonsággal állítani, ha most veszel x tőkéből egy bányászgépet, vagy abból az x tőkéből veszel coint, akkor az a bányászgép a teljes élettartama alatt jóval több coint fog abból az adott coinból, amit most megvehetnél kibányászni, mint hogyha azt most megvetted volna. Ez egy türelemjáték. Nyilván felmerül az, hogy milyen stratégiával kezeled a megtermelt vagy megvásárolt coint, azért alapvetően a bányászoknál legjobb a hold stratégia, az illeszkedik a legjobban a bányászoknak a működéséhez. Egy hosszabbtávú stratégia, hiszel abban az adott coinban, nem ugrálsz napi szinten, mivel a gépedet sem tudod napi szinten eladni és újra megvenni. Ezért gyakorlatilag a megtermelt coin esetében is van mozgástér, de alapvetően a kivárás az, ami jellemző.

Laczkó Gábor: – A beszélgetésünk vége felé közeledve még arra lennék kíváncsi, ha előre kéne néznetek üzletstratégia, saját magatok szempontjából, ti mire számítatok? Hogy mentek most előre? Mondtad, hogy nem a virágkorát éli mostanában a piac, de egyébként az sem biztos, hogy rossz beszálló. Nektek mi a stratégiátok, üzletszemléletetek? Mi a jövőkép?

Józsa Bence: – A jövőkép rendkívül pozitív. Ezt nemcsak azért mondom, mert nem mondhatok mást. Mi ezt tényleg így gondoljuk. Ebben az időszakban, amikor rossz piacon vagyunk, mi most a fejlesztésre koncentrálunk. Egyrészt azért, mert a jelenlegi piacon – piac alatt most európai bányászati piacot is értek – Európa túlnyomó többségében rendkívüli módon megemelkedtek az energiaárak. Konkrétan emiatt most nagyon sok gépet lekapcsoltak. Bárhova gondolhatsz, Németországtól Olaszországig. Eddig profitábilisan futó gépek alacsonyabb kriptoárfolyamok mellett vagy konstans, vagy esetleg megemelkedett költségoldal mellett úgy vannak vele sokan, hogy szüneteltetik a működését. Egy 0-s vagy egy veszteséges működést nem fogok finanszírozni. Mi éppen ezért bővítjük tovább az északi telephelyünket, hogy be tudjunk fogadni most éppen szünetelő vagy álló gépeket hostingra. Ezzel egyidejűleg bővülünk, bővítjük a telephelyeinket még tovább, hogy amikor elindulnak újra a kriptopiacok emelkedő irányba, akkor még több gépet tudjunk befogadni hostingra, amiket 100 % zöldenergiával működtetünk.

Laczkó Gábor: – Nagyon izgalmasan hangzik. Örülök, hogy növekvő stratégiában vagytok benne.

Józsa Bence: – Ha valakit mélységében érdekel ez a téma, valamit mindenképpen meg kell érteni. Egész konkrétan a Bitcoin életciklusait. A Bitcoinnak a durván 4 éves felezési ciklusait. Ahogy 2020-ban, most már több mint 2 évvel ezelőtt megtörtént az előző felezés, a mostani felezési ciklusnak kicsivel a fele után járunk most. A U2, a net tele van önjelölt árfolyamelemzőkkel. Ahhoz nem kell túl nagy tehetség, hogy valaki úgy elemezze az árfolyamot, hogy azt mondja, hogy most alacsonyan van, most egy bear marketben vagyunk, amikor magasan van, most bull marketben. Ezt bárki meg tudja csinálni. De hogyha valaki egy kicsit érti, hogy hogyan működik a Bitcoin rendszere, és ezt az egészet kontextusba helyezi, akkor azt mondom, hogy a Bitcoin árfolyama jelenleg pont ott van, ahol lennie kell. Az eddigi mintázat alapján, a 4 éves ciklusokban egy lassú emelkedés után a felezés időpontját követően, egy nagyon nagy emelkedés után egy csökkenő trenddel elért valamilyenfajta mélypontot a Bitcoin árfolyama, nagyjából itt vagyunk most. Valószínű, hogy a következő két évben óriási változások nem fognak történni a Bitcoin árfolyamával kapcsolatban. Az is lehet, hogy igen, ez az amit senki nem tud. Egy dolgot tudok biztosan, 100 %, garantálom, 2 év múlva meg fog történni a következő felezés. A felezés azt jelenti, hogy az egységnyi idő alatt, egy nap alatt a rendszerben kibocsátott és kibányászható új Bitcoin mennyiség az a felére fog csökkenni. Innentől ez egy hagyományos közgazdasági modell, hogy egy azonos kereslet ad absurdum mivel a kripto elfogadottsága egyre növekszik, esetleg egy emelkedő kereslet mellett a kibocsátás a felére csökken, akkor ez egyértelműen egy keresleti piacot fog eredményezni, ami biztosítja azt, hogy a Bitcoin árfolyama várhatóan emelkedni fog hosszútávon. Ezért szeretik az arannyal párhuzamba állítani a Bitcoint vagy ezért hivatkoznak ugyanúgy rá, mint a digitális aranyra. 100 évvel ezelőtt, ha ballagott az aranybányász a folyóparton, lehet, hogy belerúgott egy aranyrögbe, vagy a szitájával kiszedett egyet. Most már 100 évvel később a legdurvább, leginvazívabb ipari módokon dollármilliárdos társaságok tudnak csak aranyat bányászni, mert már akkora a szűkössége, mellette a kereslet pedig folyamatosan emelkedik. Ha valaki kicsit jobban érdeklődik, én onnan indítanék, hogy értse meg mindenki, hogy hogyan működik a Bitcoin, mivel a mai napig nagyon nagy a Bitcoin dominancia a kriptovaluták piacán, a Bitcoin árfolyamának emelkedésével vagy csökkenésével együtt mozog szinte az összes coinnak az árfolyama. Mérettől függően, minél nagyobb likviditás szempontjából a Bitcoin után a sorban elhelyezkedő coin, kicsit mint ahogy az ostorcsapások történnek, annál nagyobbat ránt a Bitcoin árfolyamának változása az adott kisebb coinnak az árfolyamán is, ugyanúgy felfelé és lefelé is. Ezért vagyunk mi bányászok nyugodtak, hogy azok a coinok, amiket most kibányászunk, később sokkal többet fognak érni várhatóan.

Laczkó Gábor: – Elgondolkodtattál engem is most egyébként. És jó, hogy mondtad, mert nehéz sokszor ennyire objektíven és piaci szemszögből figyelni. A médiából ömlik mindenfajta hír, és alapjában véve egy félelem benne van a piacban meg mindenkiben, hogy nehezebben mozdul. Kicsit objektívebben megnézi, abszolút lehet egy ilyen kifutása is, amit mondasz.

Józsa Bence: – A Bitcoin esetében erre most már van egy 12 éves minta. Van egy 12 éves chartunk, egy 12 éve működő modell, vannak 12 évre visszamenő historikus adatok. Ebből már le lehet vonni következtetéseket. Az algoritmus nem változik. Az algoritmus ugyanaz volt a kezdetekben és most is. Úgyhogy ebből már lehet levonni komoly következtetéseket. Ez csak matek, meg egy kis közgazdaságtan.

Laczkó Gábor: – Bence, én nagyon köszönöm neked, hogy itt voltál. Ha jól sejtem, ha valaki kicsit mélyebben érdeklődne, bátran kereshet titeket. Mondtad, hogy vannak rendezvényeitek is, azt is látogathatja. Kívánom nektek, hogy növekedjetek, és sok sikert. Nagyon köszönöm még egyszer ezt a hasznos beszélgetést, és remélem, hogy két év múlva, ha visszaülünk, tudjuk igazolni is amit mondasz, hogy igen, ez egy jó befektetési döntési opció volt akkor.

Józsa Bence: – Egészen biztosan tudjuk majd igazolni, amit megígértem, hogy a felezés két év múlva meg fog történni. Garantálom. De azt gondolom, hogy két év múlva, vagy ha utána itt ülünk, szerintem a kereslet-kínálat alapján arról fogunk tudni beszélgetni, amit említettem.

Laczkó Gábor: – Köszönöm szépen Bence!

Józsa Bence: – Nagyon szépen köszönöm!

Az esemény szakértői

Józsa Bence

Józsa Bence

Közgazdász, Alapító & CEO @ AsicMinerz

2015-ben találkoztam először a kriptoval és 2018-ban kezdtem el a kriptobányászattal és a benne rejlő üzleti lehetőségekkel foglalkozni. Egyetemi barátommal, Hájer Dániellel 2020-ban alapítottam meg az AsicMinerz-t, az egyik első hazai kriptobányászatra specializálódott céget, mely teljeskörű szolgáltatást nyújt a kezdő és profi bányászoknak, a kriptobányászat iránt érdeklődőknek egyaránt: az edukációtól és tanácsadástól kezdve, a bányászgépek értékesítésén, üzemeltetésén át a javításig.

Célunk, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a kriptobányászatot és minél szélesebb rétegek számára tegyük elérhetőbbé és érthetőbbé azt. Ennek érdekében a különöböző online csatornákon edukatív és informatív tartalmakat osztunk meg, rendszeresen tartunk workshopokat és megnyitottuk – tudomásunk szerint - Közép-Kelet Európa első kriptobányász bemutató-, és közösségi termét Budapesten.


Szakmai partnerek

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek | Publikus

Feltöltés dátuma : 2022. szeptember 28.

Befektetés Crypto Üzlet Mining Ökoszisztéma Infrastruktura Hardver

Ajánlott videók

Rugalmas és biztonságérzetet teremtő szervezet egy bizonytalan korban | Tagoknak

NIS2: Térkép a kiberbiztonság-szabályozási aknamezőhöz | Tagoknak

Az AI lehetséges irányai és kihívásai az aviatika iparágban | Publikus

Hogyan tegyük AI adaptívvá a szervezetünket? | Publikus

A jelen uralása az ipari termelésben | Tagoknak

Az adatalapú gazdaság kihívásai és a vállalati adathitelesség megteremtése | Tagoknak

Digitális akadálymentesség szabályozás: Sok vállalatnak fog fájni! | Tagoknak

AI Has Entered The Chat; Humans, AI, and the Art of Collaboration | Publikus

The anatomy of autonomous driving projects | Publikus

Iparvállalatok AI-osítása – Mapei esettanulmány interjú | Publikus