Laczkó Gábor: – Üdvözlök mindenkit, sziasztok, én Laczkó Gábor vagyok, a Protechtornak, a Stylersnek, és a Braining Hubnak az egyik alapítója. Sokszor hallhattuk már a kriptovilág kapcsán, hogy magánszemélyek milyen módon és hogyan fektetnek be. Viszont a vállalati oldalról kevesebb szó esik. Mai videóban arról fogunk beszélgetni, hogy kinek és hogyan érdemes befektetnie vállalati oldalon. Vendégem, beszélgetőpartnerem Kalocsai Kornél, blockchain és kripto szakértő, és a Kripteus társalapítója. Kornél, hogy csöppentél ebbe az egészbe? Mi a te sztorid? Ezt még nagyon nem tanulja senki iskolában, bár már lehet, hogy indultak erre is kurzusok. Te hogy kerültél ebbe a világba?

Kalocsai Kornél: – Először is üdvözlök mindenkit, sziasztok! Örülök, hogy itt lehetek, és hogy meghívtatok. Várom a mai beszélgetést nagyon. Én 2016/2017 környékén csöppentem ebbe bele, eleinte úgy, hogy megjelentek a bitcoinról hírek. Mi lehet ez a bitcoin? Kéne ezzel foglalkozni. Nyilván engem is először a pénz húzott ebbe bele. Vegyünk bitcoint, de hogy kell bitcoint venni? Ezek a klasszikus kérdések mindig. Aztán beleástuk magunkat. Az egyik barátommal kezdtük el ezt csinálni, utánaolvasva, egymást tanítva közösen szívtuk fel magunkat. Elég sok információt összeszedtünk, majd belevágtunk. Amikor az első tranzakciót megcsináltuk, levert minket a víz, amikor pénzt utaltunk egyik helyről a másikra, vagy bitcoin-tranzakciót csináltunk, aggódtunk, hogy jól fog-e ez működni. Határozottan megvan az a pillanat, amikor az egyik kriptovalutát megveszem, éppen augusztus 20-a környéként Tihanyban sétálok, a telefonomat nyomogatva, néztem az árfolyamot, hogy ezt most nekem nagyon meg kell vennem. Szürreális volt az egész, hogy kicsit kiszakadva a való életből átmentem a digitális térbe, és nagyon benne voltam, hogy én most fogok venni kriptovalutát. Furcsán is nézett rám a családom, hogy mit nyomogatom ennyire a telefonomat. Ilyen ez a világ, amikor elkezdi az ember. Pont az volt az érdekes, hogy amikor megvettem, a rá következő napokban természetesen bezuhant. Úristen, miért zuhant be? Akkor jöttünk rá, hogy a Twittert kell olvasni, és képbe lehet jönni, hogy mi történik itt a kripotvilágban. Innen indult el az egész, hogy elkezdtem utánaolvasni, olvastam, olvastam, és rájöttem, hogy a blockchain milyen szupersztori. Utána egyre jobban éreztem, hogy itt valami újnak a kezdetén vagyunk, hogy ebben nagyon benne kell lenni, mert az életünk ebben fog működni, ez nem kérdés, ebbe az irányba megy a világ.

Laczkó Gábor: – A Kripteussal egyébként mit csináltok? Mi a fő fókusz?

Kalocsai Kornél: – Alapvetően a Kripteusnál kriptoadózással foglalkozunk, tehát segítünk magánszemélyeknek, hogy hogyan kell az adójukat elkészíteni. Van ezzel kapcsolatban egy online képzésünk. Bár tiszta ez a fogalom most már, az Szja törvénybe bekerült egy-két kitétel, egy-két szabály a kriptoeszközökkel kapcsoltban, de azért ez egy bonyolult terület. Volt lehetőségünk részt venni az Szja törvény kidolgozásában, és a Pénzügyminisztériummal közösen készítettük el a törvényjavaslatot, mi adtuk a szakmai hátterét, a szakmai koncepcióját, hogy hogyan kellene kezelni ezt a kérdést. Erre nagyon büszkék vagyunk, mert szerintem európai szinten is jó szabályozás lett itt Magyarországon. Foglalkozunk ezzel, de foglalkozunk elég erőteljesen a céges környezettel is, hogyan kell könyvelni, hogyan kell a cégben kezelni a kriptot, akár befektetés szempontjából. Most egyre erősebb az az irány, hogy hogyan tud részt venni egy cég ebben a kriptovilágban, nemcsak befektetési oldalon, hanem például tokenkibocsátási oldalon. Elég sok a megkeresésünk ezzel kapcsolatban, hogy hogyan tud egy cég tokent kibocsátani. Komplex témakörökkel foglalkozunk, egy cryptofinance stúdió vagyunk. ez azt jelenti, hogy ott vagyunk a cégek – startupok – születésénél, illetve ott vagyunk akkor, amikor egy cég elkezd kriptoval foglalkozni, és segítünk nekik.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy ez egy kicsit behúzós dolog és mindig valahol ott kezdődik, hogy valakit behúz magával ez a világ, aztán vagy alapít valamit, vagy a saját cégébe kezdi el áttranszformálni. Mik azok a potenciális területek, amikről beszélhetünk egyáltalán a kripto vonatkozásában és a vállalati világban? Mikről lehet hallani? Mikről tudsz? Mik azok a területek, amiket érdemes kiemelni?

Kalocsai Kornél: – Egy kicsit messzebbről kezdem. Talán három irányt említenék meg ezzel kapcsolatban. Egyik magyarországi kriptos arc, Debreceni Barna – az egyik legismertebb srác a mai kriptotérben – mondta a Satoshi szoboravatón, hogy a középkorban azt éltük át, hogy az állam és az egyház kettévált. Az akkor egy fura szétválás volt, mert annyira egyben volt az egész. Ma már teljesen természetes, fel is húzzuk a szemöldökünket, ha valaki ezt kezdi összekeverni. Ma annak vagyunk tanúi, hogy az állam és a pénz válik ketté. Ezt nem is nagyon tudjuk kezelni valójában, mert annyira természetes nekünk, hogy a pénz az az, amit az állam bocsátott ki. Bele se gondolunk, hogy ez lehet olyan, hogy nem így van. A kriptotérben van ilyen. Az egész erről szól, hogy olyan pénzt vagy eszközt, vagy bármit hozunk létre, hogy az államnak nincs köze hozzá. Nyilván szabályozni akarja, de alapvetően ez egy fontos irány, ami zajlik a világban. Egy másik pillér az az, úgy szoktam hívni, hogy kriptogazdaság van, azon belül a tokengazdaságnak a megnevezése, ebbe az irányba megy a világ, hogy tokenalapú gazdaság jön létre, illetve már létre is jött, mert ez már működik, csak még egyelőre a világnak egy pici szegmensében. Ez a tokengazdaság – ahogy benne van a nevében – tokenalapú gazdaság lesz, mutatja, hogy mi lesz a fő pillére ennek az egésznek, az pedig maga a token. Mi ez a token? Sokan, amikor ezzel a kifejezéssel először találkoznak, általában valamilyen hitelesítési kulcs jut eszükbe, hiszen a bankok tokeneket kérnek az azonosításhoz. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy a token ugyanolyan zseton, mint a kaszinókban a műanyag korongok, amiket felruházunk bizonyos értékekkel. Mondjuk az 500 dolláros korong kék színű, a piros 1000 dollárt ér. Ugyanez a token is, csak a digitális térben. Létrehozunk egy digitális adathalmazt, amit fel tudunk ruházni különböző értékekkel. Azért, hogy ez tökéletesen működjön, a blochkchain technológia felel. Belemehetünk ennek részleteibe, hogy mi a blockchain technológia lényege, de valójában én nem ezt tartom lényegesnek, hanem inkább a mögöttes gazdasági folyamatokat. Minden értékkel fel tudjuk ezt a tokent ruházni. Fel tudjuk ruházni azzal, hogy ez egy pénz legyen, fel tudjuk ruházni, hogy tulajdonjog legyen benne, fel tudjuk ezer más dologgal ruházni, ami nekünk szükséges. Én pont ezért szeretem ezt a világot, mert itt tényleg a fantáziának nincs határa. Mindent meg tudok valósítani, amit szeretnék. Az informatikusok szokták is mondani – én közgazdász vagyok –, mindent meg lehet csinálni, csak pénz kérdése. Ha én azt akarom, azzal akarom felruházni, hogy ez egy olyan személyes azonosítási rendszer legyen, ami belépéskor nekem mindig levon 10 dollárt valahányszor belépek valahova, vagy kapjak 10 dollárt, akkor azt is meg tudom tenni minden gond nélkül, mert a blockchain alapú rendszer alkalmas erre. Ez a második pillér, hogy épül egy tokenalapú gazdaság. A harmadik pillér, amit megtapasztaltunk az internet születésekor, már elfelejtettük mi az a TCP/IP protokoll, ugye ez az alapja az egész internetnek. Én még a fütyülős internetkapcsolatok világában nőttem fel. Ez azt az irányt mutatja nekünk, hogy nem az a lényeg milyen technológia van mögötte, hanem az a lényeg, hogy mire használjuk, és hogy megkönnyíti-e az életünket vagy sem. Erre vannak ilyen elméletek, amik nekem nagyon tetszenek, hogy amikor az internet létrejött, akkor a világban egyre inkább egy nagyon erőteljes információhiány volt, erre adott a technológia egy választ. Mégpedig azt, hogy információ kell? Tessék itt van. Az internet erre alkalmas. Most meg azt éljük meg, hogy rengeteg információ van, és nem tudunk vele mit kezdeni. Eljutottunk oda, hogy ez bizalmi válságot okoz bennünk, mert nem tudjuk, hogy miben bízzunk meg és miben ne. Valamiben megbízunk, letöltünk olyan applikációkat, amik ellopják az összes adatunkat, bankkártyaszámunkat, meg mindent úgy, hogy észre sem vesszük. Vagy a másik oldal, hogy nem bízunk meg egy telefonálóban, hogy adjuk meg a személyes adatainkat. Ez a kettősség bennünk van. Nem tudjuk, hogy mikor melyiket kell megtennünk. Viszont a blockchain technológia ezt nagyban fogja tudni segíteni. Sokan hívják Trust Machine-nak is a blockchain technológiát, mert egy olyan digitális teret tud létrehozni az ő digitális tulajdonságaival, ami lehetővé teszi ezt a bizalmat. Hogy csak egy apróságot mondjak, hozzá vagyunk szokva, a „másol-beilleszt”, Ctrl+C, Ctrl+V kombinációk nagyon jól tudnak működni digitális térben, bármennyi digitálisan előállított tartalomról, Word dokumentumtól kezdve képeken át, PDF-en át, filmeken át, zenén át, MP3-ba bármennyi másolatot tudok készíteni. A blockchain technológia ezt nem teszi lehetővé. Az biztosítja azt, ha van egy digitális tartalmam, például egy tokenem, akkor én azt le tudjam másolni. Ez emiatt tud ennyire megbízható lenni, emellett millió más oka is van. A harmadik pillér, ahogy mondtam az az, hogy nem kell tudnunk mi van mögötte, csak azt, hogy élvezzük ennek a hasznát, meg ennek a hatását. Ez a három, ez olyan erős pillért ad a következő nagy gazdasági fejlődés kapcsán, ami olyan irányokba vezet, amit mi még fel sem tudunk mérni agyilag, hogy ez milyen irányba fogja elvinni a gazdaságot. Szerintem, akik az elején ott vannak, azok beletanulnak ebbe, és akik beletanulnak ebbe, ők nagyon sok hasznot tudnak majd kivenni belőle a későbbiekben.

Laczkó Gábor: – Nagyon jó ez a felvezetés, jól összefoglalta az egésznek a filozófiáját. Mondtad is, hogy bármit lehet, csak a képzelet, ami határt szabhat ennek. Ha megnézzük a másik oldalát, mit érzel most kockázatnak? Mivel kell számolnia annak, aki belevág egy ilyen bizniszbe?

Kalocsai Kornél: – Több kockázata is van. Az egyiket nevezzük technológaiai kockázatnak. Ha például egy cég belevág a tokengazdaságba, magának hogyan tudja felépíteni ezt a tokenalapú működést? Nem arra gondoltam, hogy valaki befektet bitcoinba, hanem ezt a részt mondanám most elsőkörben. Itt van egy technológiai kockázat, ami abból jön, hogy aki belevág ebbe, neki ki kell választania, hogy milyen blockchain platformon kezdi el a működést. Ethereum, Polygon, bármi más Hyperledger, akkor ott lehetnek problémák, például rosszul mérték fel az elején, és akkor váltani kell másik platformra, mert nem jó a sebessége. Ha rosszul építették fel az elején az üzleti konstrukciót, van egy ilyen probléma, nagyon pici és elenyésző kérdés, de nagyon fontos ugyanakkor. A másik probléma, hogy ha a kibocsátott tokennel az a cél, hogy forrást szerezzen, akkor egyrészről itt van egy szabályozási korlát, meg kell nézni, hogy milyen szabályzási környezetben tudok tokent kibocsátani. A másik oldalon, ami ettől fontosabb, ha kibocsátottam már a tokent, és annak a tokennek van egy árfolyama, nekem azt az árfolyamot életben kell tudnom tartani, és ha bezuhan az árfolyam, ami nagyon könnyen előfordulhat, akkor nekem azt tudnom kell kezelni, fel kell készülni erre a részre is. Ez azért van, hogy bezuhan az árfolyam. Vagy azért, mert elrontok valamit, az akkor nyilván az én hibám. Ez az egész tokenpiac, ami kriptoval kapcsolódik – tehát kimegyünk a térbe, és azt mondom, hogy az én tokenem ér 1 dollárt –, ott ezen a piacon 40-50 % dominanciája van a bitcoinnak. Ez azt jelenti, hogy ha a bitcoinnak az árfolyama megy lefele, akkor szinte biztos, hogy az én tokenemnek az árfolyama is fog lefelé menni. Pusztán azért, mert olyan összekötések vannak a rendszerben, ami miatt az lejjebb fog menni. Van egy ilyen típusú kockázat is, ami az én gazdasági működésemre nyilván kihatással van, és van egy szaktudási kockázat is a rendszerben, az pedig az, hogy valójában ez mindenkinek új, még nekem is. Az, hogy van óriási tapasztalatunk benne és nagyon sok mindent láttunk, az nem jelenti azt, hogy holnapután nem következik be egy olyan dolog, amit még senki nem látott, mert ilyen ez a piac, hogy folyamatosan változik. Jönnek újak, esnek össze régiek. Van benne egy ilyen kitettség is. Nagyjából ezeket látom, ha arról beszélünk, hogy valaki belevág cégként a tokengazdaságba.

Laczkó Gábor: – Igazából, ha összehasonlítjuk a crowdfundinggal a tokenkibocsátást, mi a különbség a kettő között? Hogy lehetne ezt elmondani úgy, hogy nagyjából mindenki értse?

Kalocsai Kornél: – Nagyon szeretem ezt a kérdést. Én abban látom a különbséget, hogy crowdfunding az arról szól, hogy összegyűjtök pénzt valamilyen céllal. Vagy azért, hogy egy terméket tudjak értékesíteni és akkor ilyen Kickstarter típusú oldalakon én a terméket fogom megvenni, és minél több terméket vesznek meg, annál több pénzt tudok összegyűjteni, hogy azt a terméket elő is állítsam. A másik, hogy valamilyen jövőbeli szolgáltatást adok el, és abból szedek össze sok pénzt. A harmadik, ami szerencsére már itthon is működik, az az, hogy tulajdonrészt ajánlok fel a befektetőknek. Azt mondom, hogy a cégemnek a 30 %-át crowdfundingba kiteszem, és a célom az, hogy 100.000.000 forintot összeszedjek, és a 100.000.000 forint összességében 30 %-os tulajdonrészt ér az én cégemben. Ez azt jelenti, hogy valaki beletett 1.000.000 forintot, akkor a 30%-nak a megfelelő része lesz az ő tulajdonrésze, és ez konkrétan bejegyzésre kerül a részvénykönyvben, és onnantól kezdve Zrt. tulajdonos leszek. Ez egy klasszikus crowdfundingos logika. Ehhez képest a tokenalapú crowdfunding az pedig úgy néz ki, hogyha nagyon leegyszerűsítem, akkor két nagy különbség van, az egyik az az, hogy én a tokeneket egy elektronikus pénztárcában tudom tárolni, és én azt bármikor adni-venni tudom. Magyarul likvid tud maradni az én befektetésem. Hiszen, ha ezt például Ethereum platformon csinálom meg, ott 200.000.000 wallet cím él a világban Ethereumban, az azt jelenti, hogy én bármelyik wallet címre át tudom küldeni az én tokenemet. Nézzük meg, ez a crowdfundingnál hogy működik. Ha megvettem a terméket a Kickstarteren, én azt nem tudom eladni. Ha én abból ki akarok szállni, akkor nem tudok kiszállni. Ugyanez a részvény esetében is. Ha az 1.000.000 forintommal részvénytulajdonos lettem annál a cégnél, csak úgy tudom eladni, ha találok valakit, aki ezt megveszi, és odarángatom az ügyvéd elé, és lepapírozzuk, hogy azt a részvényemet átadom neki. Akkor van egy halom papírmunka, ő az 1.000.000 forintot ideadja nekem – vagy többet, vagy kevesebbet –, de ez elég macerás. Ha belegondolunk, ez nem egyszerű. Hol találok olyan embert, aki megveszi az én 1.000.000 forintos részesedésemet? Ha ez egy tokenalapú crowdfunding, akkor én ott nagyon egyszerűen meg tudom tenni, hogy a tokenemet eladom, mert vannak ilyen platformok, ahol adni-venni lehet, szinte bármelyik tokent. Az elmúlt év erről szólt a kriptovilágban, hogy nagyon egyszerűen fel lehet állítani liquidity poolokat, egy olyan közösséget, ahol az adott tokent lehet adni-venni. Ez az egyik legnagyobb különbség. A másik lába pedig az, amiről beszéltünk, hogy bármit fel tudok ajánlani a tokenekért cserébe. Nem kell nekem tulajdonrészt ajánlanom, ajánlhatok profit sharinget, ajánlhatok szolgáltatáshoz való hozzáférést a tokenekért, ezeknek kombinációját, természetesen tulajdonjogot is ajánlhatok, ajánlhatok ingatlanból tulajdonjogot. Nem kell nekem Zrt-ből tulajdonjogot adnom, hanem azt mondom, hogy én vagyok egy Zrt., van 33 ingatlanom, és mondjuk az a cél, hogy az egyik telkemen felépítsek egy társasházat, a társasházhoz keresek finanszírozást, és akkor be lehet szállni. A felépülő társasház tulajdonrésze és a társasház tulajdonrésze az, amit olyan arányokba fogjuk szétosztani, amilyenben beszállt az adott befektető. Tényleg csak a képzeletre van bízva, hogy én a tokenek mögé mit teszek be, mi az én értékajánlatom a befektetők számára.

Laczkó Gábor: – Ha én úgy döntök, hogy szeretnék tokent kibocsátani, ehhez tőkét szeretnék bevonni, hogyan induljak el egy ilyen folyamatban? Hogy érdemes a tőkét bevonni? Nyilván egy bizalmi faktor is kell, hogy valaki azt mondja az ötletre vagy bármilyenfajta kreatív dologra, hogy bármi lehet a másik oldalon. Hogy kéne elindulni egy ilyen folyamatban?

Kalocsai Kornél: – Nagyon fontos, mint minden üzletnél fel kell állítani egy üzleti modellt. Pontosan mire gyűjtök pénzt, és a másik fontos dolog, hogy mit adok cserébe. Mi az a szolgáltatáscsomag, termékcsomag, tulajdonrész-csomag, vagy profit sharing, amit én cserébe fel tudok kínálni a befektetőknek. Nyilván minél magasabb szintű az én ajánlatom, annál magasabb szintű befektetők és pénzek tudnak bejönni. Ha az én ajánlatom az profit sharing, akkor azt jelenti, hogy érdekes lehet, a befektetőnek mégnagyobb érdekeltsége van, ha konkrétan tulajdonrészt is adok az üzletből, mert akkor Zrt. tulajdonos lesz az adott illető. És természetesen részt vesz, mint minden profitban, valamint a költségek oldalán is. Ezt kell kitalálni, hogy pontosan mi az, amit én fel tudok ajánlani. Amikor ez megvan, nagyjából összeállt, nyilván ez egy nagy játék, mert minél több pénzt szeretnék minél kevesebb ajánlattal, minél kisebb ajánlattal. Meg kell találni az egyensúlyt. Amikor ez megvan, akkor kell nekiugrani annak a résznek, hogy pontosan a tokennek mi lesz a szerepe ebben az egész működésben. Lehet olyan szerepe, hogy csak azzal bír, mint egy részvény, hogy nekem van, és az feljogosít különböző dolgokra, például arra, hogy profit sharinget kapjak. Minden év végén kopogtatok a cégnél, hogy mennyi lesz a profit sharing. Vagy nem is kopogtatok, hanem automatikusan megkapom ugyanúgy, ahogy részvénynél. És akkor csak annyi a funkciója, hogy egy valamilyen jogot ad nekem, ami későbbi pénzt fog számunkra biztosítani. Például az fontos, hogy miben kapom azt a pénzt. Tokenek formájában vagy dollár formájában, vagy euró, forint? Fontos kérdés, hogy legyen egy security token kibocsátás. Van egy másik közeg utility tokennek hívják, itt valamilyen terméket vagy szolgáltatást tudok biztosítani a tokenekért cserébe. Például én olyat nyújtok a piacon, hogy speciális autómosással foglalkozom, és kerámiabevonatokat teszek az autóra. Azt mondom, hogy a legmagasabb csomagokat csak tokenekért tudom biztosítani, és csak az tudja megvenni, akinek van ilyen tokenje. Senki másnak nem adom el, forintért nem megvehető, csak a digitális térben vehető meg. Természetesen ez lehet IT alapú szolgáltatás is. Mondjuk speciális képeket készítek, ami nagyon trendi, nagyon jól mutat, ez digitálisan van meg, ha valaki ezt meg szeretné venni, csak az én tokenemmel tudja megvásárolni. Ezt kell kitalálni, hogy pontosan mi a szerepe a tokennek az én gazdaságomban. Nagyon fontos az, amit mondtam az egyik pillérként, hogy kettéválik az állam és a pénz. Akik az üzleti életben mozognak, tudják, hogy van monetáris politika, meg fiskális politika, ez a kettő határozza meg egy nemzetnek a pénzügyét, valutáját. Ugyanezt kell nekünk létrehozni egy tokenkibocsátás során is, annak a tokennek a monetáris és fiskális politikájáért mi fogunk felelni, ezért kell készíteni úgynevezett tokenomicsot, tokengazdasági elemzést, ami alapján felállítom, hogy mennyi legyen a tokenek száma, ami a rendszerben van. Tényleg egy monetáris politikát hozunk létre, meg lehet csinálni, nem annyira rémisztő ez, mint amennyire hangzik. Vannak nagyon jó szakértők, akik ezt össze tudják rakni. A mi feladatunk az, hogy ezt a gazdaságot működtessük, emiatt nagyon fontos, hogy mi lesz a tokennek a szerepe a gazdaságban. Tehát ez a következő lépés. Általában mi pont ezekben a részekben tudunk a legjobban segíteni. Nyilván nekünk megvan a tapasztalatunk, megvan az a tudásunk ami alapján tudunk segíteni, hogy ezt hogyan is érdemes felhozni. Tudjuk azt, hogy ez az egész tokengazdaság, ez az egész kriptopiac nagyon nagyra értékeli ma már, hogy mi a token szerepe, mi a token értékessége. Nemcsak az értéke – nagyjából 1,5 dollárt ér –, hanem, hogy mitől értékes az adott token. Emiatt ezt nagyon mélyre ásva ki kell elemeznünk, és egyre több funkciót, és egyre több pozitív dolgot kell mögé tenni, hogy ez egy értékes token tudjon lenni, és ezáltal meg tudja tartani a piaci értékét is.

Laczkó Gábor: – Ha én nagyon szeretném elérni, hogy hosszútávon legyenek érdekeltek a befektetőim a sikerben, mennyire spekulatív a piac? Mennyire lehet arra számítani, hogy hosszútávon elköteleződnek mellettem az adott befektetők?

Kalocsai Kornél: – Én azt látom, hogy két típusú befektető van. A nagybefektetők mindig hosszabb távon gondolkoznak, akár klasszikus kriptopiacról beszélünk, akár tokengazdasági dolgokról. Mindenki tudja azt, hogy félév alatt, egy év alatt világmegváltó dolgokat nagyon kevés startup vagy nagyon kevés cég tud csinálni. Ezért mindenki hosszútávon gondolkodik, és mivel hosszabb távon gondolkodik, nagyobb profitokat is remélnek belőle. A nagybefektetők általában így gondolkoznak. A kisbefektetők inkább a kis profitokért mennek, ami egyébként lehet kétszeres szorzó is, nem feltétlen úgy pici, hanem kevés pénzt tesznek bele, és azt szeretnék megduplázni vagy minél többet kivenni. Ezért a token-modellnél fontos, hogy hogyan építsük fel, hogy ez egy hosszútávú dolog legyen, és ne az legyen, hogy holnapután kiugrik belőle, hanem lássa azt, hogy érdemes bent tartani a pénzt, mert olyan jó dolgokat akarnak csinálni, ami hosszútávon fel tudja húzni az én tokenem értékét is. Nagyjából ezeket látom a piacon. A kisbefektetők hajlamosak a kisebb dolgokért, azonnali dolgokért, azonnal profitért cserébe megválni a tokentől, amivel nyilván kalkulálni kell, mert ennek az árfolyamra is van kihatása.

Laczkó Gábor: – Említetted itt már az egyediséget, az egyedi képeket akár. Itt rácsatlakozhatunk az NFT-s vonalra. Hogy látod egyébként, ez egy hype csak, vagy egy természetes következménye a jövő zenéjének? Mennyire fog velünk maradni? Most mindenhol azt látni, hallani, hogy kerülnek ki a különböző típusú NFT-k. Mi a tapasztalatod?

Kalocsai Kornél: – Az NFT kapcsán szerintem két fontos tényező van, amire érdemes figyelni. Az egyik az az, hogy a mai NFT-k úgy néznek ki, hogy a tokenbe azt az információt teszik bele, hogy az én wallettem tulajdonolja azt a valamit, azt az adatot. Benne van, hogy ki hozta létre, tehát hogy kitől van, a blokklánccal lehet látni, hogy mi a transaction history, tehát hányszor adták-vették előttem, esetleg kik voltak azok, ilyeneket is lehet tudni. Van olyan, hogy valamelyik majmos NFT-t megvette Snoop Dogg vagy Eminem, és akkor, ha ő eladja, annak más értéke van. Az NFT-ben a T a tokent jelenti, NFT a Non-Fungible Token, nem helyettesíthető vagy nem felcserélhető tokent jelent. Itt ugye fontos az, hogy ez a kép ez nincs benne a tokenben. Hanem egy link van ott, ahol a szolgáltató letárolja ezt a képet. Ez azt jelenti, hogy valójában a tokenem nem arról szól, hogy kizárólag az én tulajdonomban van ez a kép. Nem. Én is letöltöttem, rátettem egy pólóra kész. Ez arról szól, hogy ez az enyém, az én tulajdonjogomat testesíti meg. Ez a kép ez az enyém, ez egy fontos dolog. A másik pedig az, hogy valójában a digitális térben való tulajdonjogot fogja ez az NFT-t megtestesíteni a későbbek folyamán. Az, hogy ezt milyen formában fogja megtenni, erről még csak sejtéseink vannak, de ezt sem tudjuk pontosan meghatározni. Látszik, hogy van egy pici probléma jogi téren, de a következő lépés az pont az, hogy milyen szerzői jogok vannak. Ezt feltehetem legálisan a pólómra? Vagy nem tehetem fel?

Laczkó Gábor: – Pont ezt akartam kérdezni, hogy ez hogy van?

Kalocsai Kornél: – Ez nem tiszta. NFT-ben benne vannak a szerzői jogok? Hogy én tulajdonlom most azt a képet? Mit jelent ez pontosan? Erről már egyre többen cikkeznek, és egyre több jogi cikk foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy ez most pontosan mit is jelent, hogy én mit tulajdonlok. Ez fontos kérdés, fogjuk csiszolni jogi szempontból is, meg helyre fogjuk tenni. Például nekem nagyon nem tetszik, hogy valójában a képet nem én tulajdonlom, nekem sokkal jobban tetszik, hogy van egy pendrive-om, és a pendrive-on csak nekem van meg az a digitális alkotás. Tehát nem letölthető senki részére, csak az én pendrive-omon van. Nekem ezt jelenti az NFT. Viszont, ha elvisszük ebbe az irányba, van egy példám, ami jól érzékelteti, hogy mire lehetne használni az NFT-ket például. Ez pedig az autó adásvétel. És azt mondjuk, hogy a törzskönyv nem papíron létezik, hanem digitális formában, NFT formájában létezik. Miről szól a törzskönyv? Arról szól, mi az autó, milyen tulajdonságai vannak, illetve szól arról is, hogy kinek a tulajdonában van. Szépen ezt össze lehet rakni, ez az információhalmaz, ami jogi szempontból gazdát cserél az autó mellett. Nemcsak átadom a kulcsokat, hanem kell papírmunka is. Képzeljük el, hogy ez az egész NFT-ben, digitálisan létezik, benne van az én elektronikus pénztárcámban az autómnak a papírja, és ha a vevő átutalja nekem az autó árát, amennyiben megegyeztünk, átjön a pénz hozzám, és a rendszer úgy van kialakítva, akkor automatikusan ezt a tokent visszaküldi. Nem is kell nekem elindítani a tranzakciót, visszaküldi a vevőnek a tulajdoni lapot, forgalmit, minden információt. Ez automatizmus tud lenni. Mivel megtörtént a tranzakció, automatikusan a Belügyminisztériumba is elmegy az autónyilvántartáshoz, hogy történt egy változás. Ez is automatizálható. Valójában azáltal, hogy a vevő elutalta az én elektronikus pénztárcámba ezt az összeget, minden automatizáltan megtörténik. Nagyjából 1 perc alatt bekövetkezik a teljes autó adásvétel, és el is mehet az új tulajdonos az autóval. Ezt mondom, hogy még ezeket csak ízleljük, hogy milyen irányba tud az NFT fejlődni, de hogy ebbe az irányba fog menni a világ, ez nem kérdés.

Laczkó Gábor: – Említetted a szabályzást. Kinek lesz a tisztje ennek szabályzása? Nagyon sokszor hallani, hogy Kína először innovál aztán szabályoz, Amerika innovál de nem szabályoz, az EU meg először szabályoz, aztán innovál. Mi a szitu ebben?

Kalocsai Kornél: – Ez nagyon komplex kérdés ez a szabályozás. Megint visszatérek az egyik pillérhez, hogy az állam és a pénz kettéválik. Ebből az jön, hogy az állam érzi ezt a folyamatot és próbálja fogni, korlátok között tartani ezt a kérdést. A probléma ott van, hogy olyan gyorsan fejlődik ez a piac, hogy a szabályozás nem bírja lekövetni ezt a gyors innovációt, ami itt van ebben a gazdaságban. Ezért ő csak határokat tud időnként meghúzni. Az látszik, hogy vannak olyan országok, akik nem is értik, hogy ez micsoda, mert nagyon bonyolult ez a kérdés, és nem tudják hogyan fogják meg. Viszont azok az országok, akik megértették, akik rájöttek arra, hogy ebben mennyi pénz van – és nemcsak abban, hogy a kriptogazdaságban 1.200.000.000.000 dollár van benne –, ez vonzza a fejlesztőket, ha a fejlesztők odaköltöznek abba az országba, akkor ott költik el a pénzüket, ennek egy tovagyűrűző hatása van. Elindult egy verseny az országok között, hogy ki az, aki a legjobb feltételeket tudja biztosítani az ilyen piacon tevékenykedő cégek számára. Jellemzően ezek a kicsi országok, akik ebben tudnak erőteljesen motorozni, mert az ő érdekük az, hogy egy kiugrást látnak ebben. Szerintem fontos dolog, hogy azáltal, hogy megtörtént a Brexit, London volt korábban a pénzügyi világnak a központja, a Brexit után érezhető egy elvándorlás a nagy pénzpiaci cégek részéről, hogy otthagyják Londont és költöznek például Amszterdamba. Emiatt kezd kiürülni London az ilyen típusú nagy cégek által. Az Egyesült Királyság is elkezdett azon gondolkozni, azon dolgozni, hogy hogyan tud kriptobarát lenni, hogyan tudja meghozni azokat a szabályokat, hogyan tudja kialakítani a kedvező piaci környezetet. Elindult egy ilyen versengés az országok között, hogy ki az, aki jobban tudja bevonzani ezeket a szereplőket, és más típusú gazdasági pályára tudja állítani a saját gazdaságát.

Laczkó Gábor: – Kik a mostani topszereplők a kisebbek közül? Tudsz említeni párat, akiket ki lehet emelni?

Kalocsai Kornél: – A legnagyobb szereplő az az USA, ő nem tudott mást tenni, mint hogy hozzunk szabályokat. Tulajdonképpen onnan indult az egyik nagy csapásirány a tokenek világában. Ő a tőzsdefelügyelet az SEC az nagyon komoly szabályrendszer mentén halad, és azt be is tartatja a szereplőkkel. Ő talán a piacmeghatározó most jelenleg. Volt egy idő 2017/2018 környékén, ahol Málta jött ki ezzel elsőnek. Málta jól csinálta, de aztán a saját bürokráciájába fulladt bele, nem bírták lekezelni azt az igényt ami megjelent, és túl lassúak voltak, hogy reagáljanak. Észtország, Litvánia pozitív szereplők, nagyon jól szerepelnek ebben. Gibraltár, Svájc, Európán belül Svájc az egyik legnagyobb kriptopiaci központ, azon belül is Zug kanton az, ahol nagyon sokan vannak. Az Ethereum központja is ott van. Sok más cég is odatelepült. Liechtenstein is jól felépített, szabályozott környezetben működő ország. Most már látszik egyértelműen, hogy az EU is ebbe az irányba ment el. Egy hónapja fogadta el az Európai Unió a MiCA-t, a kriptopiaci szabályozási csomagot. 18 hónapos implementációs időszak van, ami azt jelenti, hogy 18 hónap van rá, hogy szépen bevezesse minden tagország ezt a szabályozási csomagot, amit előírt az Európai Unió. Magyarul az EU is szabályozó piac lesz egy másfél-két év múlva.

Laczkó Gábor: – A hírekben nagyon sokat hallani arról, hogy vállalatok aktívan nagyobb vagyonokat, összegeket is befektetnek kriptoba. A Tesláról lehet hallani, hogy nagy a hullámvasút, hol fent, hol lent. Sokan elgondolkoznak, hogy mibe fektessenek éppen. Nagyon nehéz vállalati szinten is diverzifikálni, hogy mibe fektessünk. Te mit tanácsolnál a vállalatoknak? Érdemes-e kriptoba fektetni, akár csak egy részét? Tudom, hogy ez nehéz kérdés, meg erre nincs egzakt válasz, de ha én mondjuk odamennék hozzád, hogy tessék itt van 100.000.000 forint és egy részét befektetném, mit mondanál, mit javasolnál, mekkora részét lenne érdemes befektetni?

Kalocsai Kornél: – Jó a kérdés. Rögtön ilyenkor hozzá kell tenni, hogy nem vagyok befektetési tanácsadó, nem adok befektetési tanácsokat. Ez nagyon fontos. Amikor feltetted ezt a kérdést, az ugrott be elsőre – bár lehet, hogy közhelyes –, hogy én továbbra is a cég tudásába fektetnék. Abba az irányba mennék el, hogy megnézném, hogy az én cégem hogyan tudna ebben a tokengazdaságban megjelenni vagy hogyan tudja ezt a tokengazdaságot az ő javára felhasználni. Én továbbmennék egy puszta befektetésnél, nagyobb munkával elvinném inkább ebbe az irányba, merthogy nagyobb perspektívákat tud nyitni az ilyen típusú fejlesztés vagy fejlődés egy cég életében, mintsem hogy most befektetek 100.000.000-t bitcoinba. De ha mégis az a kérdés, hogy mibe, meg mennyit, akkor van egy nagyon erős állítás a kriptovilágban, hogy csak annyit szabad belerakni a kriptopénzekbe, amennyit nem félünk elveszíteni. Ez egy örök állítás. Az előbb, amikor beszéltünk, mondtam, hogy bedobni. Mennyit dobunk be? Ez kicsit azért olyan, mint a rulett, meg a kártya, a póker, hogy bedobok 1.000.000 forintot arra, vagy 10.000 forintot egy másikra, de azt lehet, hogy elvesztem, benne van a pakliban. Ez a kriptopiac sajátossága, hogy így alakul. Én is jártam már úgy, hogy vettem természetesen legmagasabban, és most letizedelődött annak az értéke, de jártam a fordítottjában is. Minden van a piacon. Ezért csak úgy szabad beszállni, ha olyan összeget határozunk meg, amit nem félünk elveszíteni. A másik pedig, hogy a kriptopiacon nem szabad rövidtávon gondolkozni, vagy ha valaki rövidtávon gondolkozik, akkor figyelje a piac mozgását, és legyen a piac ütőerén az ember keze, mert itt nagyon gyors változások vannak, és gyorsan kell cselekedni. Én például ebben rossz vagyok. A portfóliómnak háromszor ugrottam neki, még egyik barátomat is megkértem, hogy segítsen, hogy hogyan lehetne átalakítani, adott tanácsot, de nem csináltam meg. Azért az idő, nem ültem le, nem álltam neki, nem is néz ki jól a portfólió. Ez ilyen, foglalkozni kell vele. Ha ilyen alapvetések mentén halad valaki, akkor tud jó befektetés is lenni a kripto.

Laczkó Gábor: – Lassan a beszélgetésünk vége felé közeledünk, és egy kis predikciót fogok kérni tőled. Mit tippelsz, mit gondolsz, hogy a kriptopiac extrém volatilitása meddig fog tartani? Mikor számíthatunk arra, hogy kicsit kiszámíthatóbb működési irányba fog lépni, akár mint a hagyományosabb pénzpiacok?

Kalocsai Kornél: – Jó kérdés és nagyon komplex. Azt látom, hogy minél inkább megjelennek nagybefektetők a piacon, annál kevésbé leesz volatilis valami. A bitcoin is jó példa ilyen szempontból, mert az, hogy vannak benne nagy húzások, meg nagy csökkenések, ez azoknak, akik régóta benne vannak ebben a piacban, nekik teljesen természetes, hogy 30 %-ot megy egy nap, meg 30-at csökken a következő nap. Régebben nagyobb mozgások is voltak, volt olyan, hogy 90 %-os csökkenés is volt a bitcoin életében. Egyre inkább ezek a kilengések csillapodni fognak, meglesz a változás a piacon. Zárójelben hozzá is tenném, hogy azért a részvénypiacon is vannak szép mozgások. Időnként, amikor ránézek – nagyon régen tőzsdéztem, ma már nem nézem a tőzsdei világot –, látok infókat, adatokat, majdnem hogy kriptopiaci mozgások is vannak növekedés és csökkenés kapcsán. Jókat szoktam mosolyogni magamban, hogy azt mondják, hogy a kriptopiac volatilis. És akkor a részvénypiac milyen? Nagyjából azt látom, hogy a két piac kezd lassan összefolyni. Nyilván pont a nagybefektetők miatt van ez, mert a nagybefektetők jellemzően nemcsak bitcoinba fektetnek, hanem részvényekbe is. Az ő piaci döntéseik határozzák meg a nagy folyamatokat, meg nyilván a világgazdasági folyamatokat is. Van egy erőteljes irány, ami inkább ebbe hat a volatilitás kapcsán. Illetve nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy azáltal, hogy a MiCA, az európai kriptoszabályozás életbe lép, az EU-n belül ez egy szabályozott piac lesz, egyszerűbben lehet majd tokent kibocsátani, egyszerűbben tudnak a cégek belépni erre a piacra, egyszerűbb lehet a befektetők működése, akár a bankok be tudnak lépni erre a piacra különböző kriptoszolgáltatásokkal. Ez azt jelenti majd, hogy elég nagy tőke fog megjelenni hamarosan EU-s szinten, onnantól kezdve a volatilitás le fog csökkenni. Meglesznek, meg főleg a kicsi coinok esetében nagyon meglesznek a volatilitások, viszont a nagyobbaknál egyre kisebb mértékűek lesznek. Vagy egy erőteljesebb növekedés lesz vagy egy erőteljesebb csökkenés, de inkább hosszabbtávon lesz érezhető, nem rövidebb távon, nem pár nap alatt bekövetkező változás lesz szerintem.

Laczkó Gábor: – A MiCA kapcsán formálódóban van, maga a kripto egy párhuzamos fizetőeszköz lesz, vagy elérhető-e az az út, hogy csak ilyen típusú fizetőeszközök lesznek, amik természetesen államilag, nemzetközileg is elismertek? Vagy meg fog maradni ez a párhuzamosság?

Kalocsai Kornél: – Szerintem ez pontosan ugyanúgy fog kinézni, ahogyan a különböző fintech alkalmazásokat használjuk, használják az emberek, hogy célok lesznek. Például, ha én nemzetközi utalást akarok, akkor egyik céget használom, ha átváltani akarok, mert olyan országba utazom ahol a helyi pénzt akarom költeni, akkor átváltom egy másik szolgáltatónak a termékére, és ugyanúgy ott van a telefonomon mindegyik, és attól függ, hogy mi a célom, úgy fogom használni ezeket. Ugyanezt képzelem el a kripto kapcsán is. Ez már működik, vannak olyan bankkártyák, amik mögött valójában én a kriptot égetem, és a saját kriptomat használom fel. Sőt, ettől még bonyolultabb termékek is vannak már a piacon. Ez lesz a jövő, hogy amilyen céllal akarom használni, akkor olyan céllal fogom tudni kiválasztani, hogy azt éppen mire akarom. Lehet, hogy fogom ugyanúgy utalásra a bankomat használni, lehet, hogy más típusúra a digitális jegybankpénzt, a CDBC-ket fogom használni, mert az lesz a legegyszerűbb, de lehet, hogy egy harmadik dologra meg a bitcoinomat fogom égetni. Bár szerintem ma már egyre inkább az a tendencia, hogy a bitcoint egy digitális aranyként, tehát befektetésként kezelik, azt nem sokan égetik már, nem abból vesznek például kenyeret. Családi házat annál inkább. Vannak olyan coinok, amik ilyenre teljesen működőképesek és használhatók lesznek.

Laczkó Gábor: – Kornél, azt gondolom, hogy egy egész kerek látképet sikerült összehozni a mai beszélgetésen. Nagyon köszönöm, hogy minden szempontból, gazdaságilag körbejártuk a világot, hogy egy vállalat szempontjából milyen érdekes, izgalmas területek lehetnek. Nagyon köszönöm neked, hogy itt voltál és megosztottad mindezt. Sok sikert kívánok a jövőben, mert lesz dolgotok az biztos. Remélem hamarosan találkozni is fogunk.

Kalocsai Kornél: – Szuper, köszönöm én is. Van egy YouTube csatornánk Kripteus néven, ott szoktunk kriptopiaci dolgokról beszélni, meg kriptogazdaságról, tokengazdaságról, valamint hogy mik a jelenlegi fontosabb helyzetek. Fő mottónk az az, hogy úgy beszéljünk a kriptoról, hogy a nagyi is megértse. Ha van kedvetek, csatlakozzatok a YouTube csatornánkhoz. Köszönöm szépen a meghívást, nagyon jól éreztem magam.

Laczkó Gábor: – Köszi, sziasztok!

Kalocsai Kornél: – Sziasztok!