A vezetői karizma és annak határai

Feltöltve: 2022. szeptember 02.

Vezetés Kommunikáció Karizma Előadói képesség Tanulás

Ahogy a kommunikáció meghatározza mindennapjainkat és a társas kapcsolatainkat, ugyanúgy kiemelt szerepe van a vállalati életben. Vannak ösztönös zsenik és vannak akik fejlesztik az előadói képességeiket. De mit jelent hatással lenni másokra és mi a meggyőző, magával ragadó kommunikáció receptje? Hogyan jelenik meg mindez a vezetői képességben, a csapatvezetésben és a szakmai életben?

Bolya Imre karizmatrénerrel és inspirációs előadóval beszélgettünk a karizma mibenlétéről, annak fejleszthetőségéről, és szerepéről a különböző vezetői helyzetekben.

A beszélgetés során Larry Page egy 2013-as beszéde is elemzésre került, ami itt érhető el.

Transcript

Laczkó Gábor: – Sziasztok, üdvözlök mindenkit, én Laczkó Gábor vagyok, a Stylers, Protechtor és a Braining Hub egyik alapítója. Mai videónkban arról fogunk beszélgetni, hogy a karizmának milyen jelentősége van egy előadás, meeting vagy egy megbeszélés folyamán, illetve hogy tudunk ebből profitálni, például egy vállalati szektorban vagy akár saját életünkben is. Szeretném köszönteni mai vendégemet, Bolya Imrét, karizmatrénert, inspirációs trénert, előadót. Imre, te mióta is csinálod ezt?

Bolya Imre: – Először is, nagyon szépen köszönöm a meghívást. Örülök, hogy itt lehetek a különleges stúdiótokban. Köszöntöm a nézőket, hallgatókat, és aki nézi majd ezt a beszélgetést. Mióta csinálom? 9 éves multikban eltöltött időszak után, 2015-ben mondtam azt, hogy „thanks, but no thanks”, szép volt, jó volt, nagyon sokat tanultam, de most már a saját vállalkozásomat szeretném építeni, és tényleg azt csinálni, amit sokkal jobban élvezek, szeretek, amit nem érzek munkának. Nekem ez egy fontos dolog volt. Ezt rögtön nem találtam meg. Kvázi beleugrottam a semmibe. Amit nem javaslok senkinek, ez egy elég veszélyes manőver. Viszont, néhány hónappal később mégiscsak rátaláltam az előadások világára, a prezentációk világára, és akkor jött az, hogy én karizmatréner szeretnék lenni. Szeretnék embereknek, leginkább vezetőknek segíteni abban, hogy hogyan tudnak sokkal magabiztosabban, megnyerőbben kommunikálni. Akár a csapataik előtt, akár egy konferencián, de akár négyszemközti tárgyalás során. Szóval ezek voltak az első momentumok.

Laczkó Gábor: – Mit jelent egyébként pontosan a karizma szó? Sokan dobálózunk vele, de hogy lehet ezt jól kifejezni?

Bolya Imre: – A karizma kicsit olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá, mindenkinek van róla véleménye, és ez így is van rendjén, mert nincs olyan egzakt definíciója a karizmának, mint mondjuk a Pitagorasz-tételnek. Ez nehezen mérhető, sőt nem mérhető, ez egy szubjektív jellemzője valakinek. Nem is feltétlenül az illetőnek, hanem a viselkedésének, a kommunikációjának. Azt amit látunk, amit tapasztalunk, amit érzünk rajta. Ez egy szubjektív dolog. Ha mégis definíció felé szeretnénk elmenni, akkor azért minden szónak van egy eredete. Karizma egy görög eredetű szó, a kharidzesztai szóból származik, ami kegyelmi ajándékot jelent. Azért jelent kegyelmi ajándékot, mert legelőször az ókorban használták, mégpedig azokra a prófétákra, akik a szavaik, az energiáik, a lelkesedésük, a hitük segítségével emberek tömegét voltak képesek maguk mellé és mögé állítani. Vallási értelemben véve a karizma az Isten, a Szentlélek ajándéka. Most világi értelemben ülünk itt és beszélgetünk, mégpedig azért, mert hogyha ezt alapul vennénk, akkor gyakorlatilag mondhatnánk, hogy kétfajta ember él a Földön. Vannak a karizmatikusak, ők sikeresek, boldogok, gazdagok, mindent elérnek, amit akarnak, és vannak a többiek. Ez azért nem így működik. Az élet nem fekete-fehér. Azt tapasztaltam az elmúlt 7 évben, amióta ezzel mélyebben foglalkozom – több mint 1000 emberrel dolgoztam már a képzéseimen –, hogy a karizma magja, tehát a potenciál, a lehetőség mindenkiben ott van. Ezt el tudom fogadni, hogy lehet, hogy valakiben ez a mag esetleg nagyobb, lehet, hogy valakiben kisebb, de a potenciál ott van. Ami viszont egyetemlegesen igaz mindenkire, hogy ezt a magot, ezt igenis lehet fejleszteni, lehet gondozni, lehet öntözni, és ez szépen elkezd fejlődni. Mégpedig azért, mert a karizma, ahogy mondtam, egyfajta viselkedés. A viselkedésen tudunk változtatni, finomhangolni.

Laczkó Gábor: – Valahogy ezt úgy lehet értelmezni, hogy hatással vagyunk másokra? Tehát ez egy hatásgyakorlás?

Bolya Imre: – Nagyon jól megfogtad. Ez az egyik kedvenc kötésem nekem is a karizmához. Szoktam mondani, hogy egy lakatlan szigeten egyedül lehetsz te akármilyen karizmatikus, attól te ott még egyedül vagy. A karizmád igazából csak más emberek relációjában jelenik meg. Még akár online is, ha mondjuk Youtube-ra készít valaki tartalmat. A karizmának egyfajta mérőszáma, ha mégis akarjuk ezt mérni, hogy te hány emberre tudsz hatást gyakorolni. Ha te cégvezetőként kiállsz a 100 fős csapatod elé, akkor hány ember mondja azt, hogy a főnöknek milyen igaza van, most aztán menjünk együtt előre. Igen, ez a hatásgyakorlásnak is egy eszköze.

Laczkó Gábor: – Például a focicsapatoknál, sportcsapatoknál nem hiába, amikor az edző csapatkapitányt választ, valamilyen szinten nem tud másra gondolni, csak egy érzésvilága van, hogy ő valószínűleg egy olyan típusú ember, akit követni fognak, vagy akinek a szava olyan, ami meghatározó lehet.

Bolya Imre: – Így van. Hiába tehetséges egy játékos, hogyha nincs benne egyfajta vezetői karizma, az a fajta készség, hogy fel tudjanak nézni rá a többiek, akkor nem lesz jó csapatkapitány. De hogyha visszaugrunk, edző se lehet akárki. Most hirtelen a Mourinho ugrik be.

Laczkó Gábor: – Karizmatikus ember.

Bolya Imre: – Sőt ő már extrém kategóriába hajlik át, de abszolút van benne karizma.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy ilyen 1000-es kategóriában dolgoztál már emberekkel. Mit lehet tudni róluk? Kik jönnek hozzád? Ha lehet ilyen szegmentációt is kérdezni, milyen szektorból?

Bolya Imre: – A 9 évet, a multis időszakomat IT-ban töltöttem. Alapvetően most már emberekkel foglalkozom, softskill fejlesztés, beszéd coaching, van egy saját podcastem is, tehát inkább ez az irány. De van egy informatikus mérnöki diplomám, mégha nem is úgy tűnik, igenis lediplomáztam a Műszaki Egyetemen, büszke is vagyok rá. Emiatt úgy érzem, nagyon könnyen megértetem magam IT-sokkal. Ez a szektor gyakran megjelenik a képzéseimen. Ha másabb fajta szegmentációt nézünk, akkor egyre több cégvezető keres meg engem, nemcsak IT szektorból, hanem más szektorokból is. Egyre több vállalkozó, akár középvezető is, mert rájönnek arra, hogy még ha csak valaki kis céget vezet, mondjuk egy 10 fős céget, azért újra és újra kiállni a karácsonyi ünnepségen, és mekegve elmondani azt, hogy köszönöm mindenkinek és itt vannak a díjak. Egy vezetőben szerintem mindig ott van az, hogy ne csak az eredményeim miatt nézzenek fel rám, hanem a kommunikációm is legyen példaértékű. A másik, szerintem azért is jön egyre több vezető hozzám, mert azt látom, hogy minél inkább a vezetésre fókuszál valaki, vagy minél nagyobb szervezetet vezet, és a munkájának a nagy része kommunikáció. Akár írásban, akár szóban, telefonon, egy emberrel, one-on-one, 10 embernek, 50 embernek, 200 embernek a konferencián. Nem mindegy, hogy ez a kommunikáció mennyire hatékony, mennyire ér célba, mennyire mennek át az üzeneteim, mekkora hatást tudok gyakorolni.

Laczkó Gábor: – Ez hatványozottan igaz egyébként. Most nagyon sokan keresik a kultúrájukat, ami az online világba elvezet. Ugye a kultúrateremtésnek egy vezető alapja kell, hogy legyen. Fontos, hogy jól kommunikáljon, úgyhogy teljesen érthető, amit mondasz. Egyébként nekem, hogyha így gondolkodnom kéne, hogy ki ugrik be, aki számomra is egy inspiratív előadó, az Simon Sinek. Ez nyilván egy szubjektív vélemény. Neked vannak olyan best practice-ek, olyan példák, vagy olyan emberek, akik rögtön eszedbe jutnak, hogy ő egyébként egy nagyon inspiratív ember és szívesen javaslod, hogy nézzünk meg egy videót tőle? Kik lehetnek ilyenek? Akár magyar, akár nemzetközi viszonylatban is?

Bolya Imre: – Érdekes, hogy behoztad a Simon Sineket. Mielőtt elkezdtem ezzel a témával foglalkozni, még a multis időszakomban, már akkor is sok testbeszédet néztem, és nagyon tetszettek Sinek beszédei. Egy karizmatikus előadónak tartom, és igen jó látni rajta, hogyha megnézünk egy 5-10 évvel ezelőtti beszédét, már akkor is volt benne valami, amire azt mondod, hogy ez a fickó tehetséges. Azóta rengeteget fejlődött. Külföldön, akit én még nagyon sokat néztem, követem a mai napig, ő Anthony Robbins, egy inspirációs, transzformációs előadó. Rengeteg szemináriumán vettem részt. Szoktam figyelni Gary Vaynerchukot, a médiaügynökségével egy elképesztően karakán, hatalmas önbecsüléssel, önbizalommal rendelkező előadó. Az egyik legdrágább is egyébként, 1.000.000 dollár körül van egy előadása. 1-2 TED előadó emelkedik még ki nálam, most Brené Brown ugrik be, hogy hölgyeket is mondjak. Merthogy a karizma az egy univerzális jelenség, szó nincs arról, hogy csak férfiak vagy csak nők lehetnek ilyenek. Aki még ott van, megint egy másabb kategória, egy angyalbefektető, Naval Ravikant, egy indiai származású angel investor. Zseniális gondolatai vannak, ő nem azt a fajta igazán szenvedélyes és kőkemény karizmát hozza, hanem egy nyugodt, bölcs karizmát. Most csak külföldi előadókat említettem, de a tréningjeimen kezdetben sorra megkaptam, hogy Imi, Magyarországon vagyunk, mi a helyzet itthon, itthon nincs jó előadó? Ekkor mondtam nagyon sok résztvevőnek, hogy oké, igazatok van. Körülbelül egy évet beletettem abba, hogy feltérképezzem, hogy kik a legjobb, legkarizmatikusabb előadók Magyarországon. Nyilván ez szubjektív, nem arról van szó, hogy mindenki egyetért vele. Elég magasra tettem a lécet, ennek eredménye lett egy 13 fős válogatás. Mind a 13 emberrel leültem egy-egy mélyinterjúra, ebből született egy könyv is, hogy ne csak én profitáljak belőle, hanem bárki. Kik vannak benne? Pál Feri mentálhigiénés előadó, katolikus pap, vagy Böjte Csaba, hogy hasonló embert említsek. De ott van például Bedő Imre Férfiak Klubja, vagy Szily Nóra, dr. Aczél Petra egyetemi professzor, a retorikát nemcsak tanulta, hanem alkalmazza is a tanítása során, tanítja és csinálja is. Aztán Hajnóczy Soma, kétszeres bűvészvilágbajnok, Kovács András Péter egy zseniális standupos. Az élet legkülönbözőbb területein meg tudjuk találni azokat az embereket, akik kifejlesztették magukban ezt a karizmát, és hatalmas tömegekre tudnak hatni.

Laczkó Gábor: – Kicsit visszakanyarodva az üzleti világra, említetted, hogy sok vezető jön hozzád. Az üzleti életben mit szeretnének elérni? Milyen benefitek lesznek aztán, hogy hozzád elmegy egy tréningre? Mivel lesz több? Hogy fog ebből profitálni aztán? Milyen értékek, mérőszámok lehetnek, ami ebből kijön?

Bolya Imre: – Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb vezető nem azért jön el hozzám, mert ő már alapból egy nagyon jó előadó és még jobbá szeretne válni, hanem a legtöbben pont a másik végletről jönnek, hogy a fontos szereplések előtt szoronganak, lámpalázasak. Volt már olyan vezető, aki azért jött el, mert volt egy TV-interjúja az M1-en, és rengetegszer használta a gyakorlatilag szót, rengeteget „ö”-zött, és azt mondta, hogy ebből elég. Tehát a legtöbben a fájdalom elkerülése miatt jönnek el, mert már elegük van ebből. S hogy mi az, amit kapnak? Azt látom most már rengeteg ember után, hogy saját magához képest mindenki tud fejlődni egy óriásit. Ennek egyrészt van egy mindset része, mert a legjobb előadóknak a gondolkodása is eltér az átlagostól. Ez az egyik rész, amit igyekszem átadni. A másik pedig technikák, eszközök, stratégiák. Mit mondj, mit ne mondj, hogyan állj meg a színpadon, hogyan tartsd a szemkontaktust. Ezek olyan dolgok, amiket bevallom én sem tanultam az iskolában, hanem az elmúlt évek, évtizedek alatt sajátítottam el, próbálgattam ki, és lestem el én is a legjobbaktól.

Laczkó Gábor: – Mondod, hogy a gondolatmenet is teljesen más. Ezt hogy érted? Mi más ebben? Hogy gondolkodnak a jó előadók?

Bolya Imre: – Mondok két egyszerű példát és akkor egyértelműbb lesz. Az egyik, hogy nagyon sok ember – nemcsak vezető –, amikor előadásra készül, leggyakrabban úgy történik, hogy összerak hozzá egy ppt-t, elkészít egy PowerPoint prezit. Sőt, legyünk őszinték, olyan is előfordulhat, hogy előveszünk egy régi prezit, átnevezzük a fájlt, egy korábbit alakítunk át. Lehet, hogy te is ismersz ilyen embert. Ez önmagában jó lehet, mert azért egy ppt alá tudja támasztani a mondandónkat. Viszont amit sokan elfelejtenek – és ez gondolkodásmód –, hogy a ppt, vagy prezi.com, vagy bármilyen vizuális eszköz, az sosem fog minket helyettesíteni, az egy kiegészítő. Éppen ezért, ha valaki úgy készül, hogy színes-szagos ppt pörög-forog, zenél, csillog, mindent csinál, de egy „ö”-zős, „felolvasom a slide-jaimat” előadást hoz le, hiába szép a ppt, a másik fog megmaradni.

Laczkó Gábor: – Egyébként pont multiszektorban tapasztaltam, hogy tényleg, amit mondasz is, hogy ilyen színes-szagos preziket csinálnak, és maga a plusz hozzáadott értéke az előadónak nem sok, hanem tényleg a preziken van a hangsúly.

Bolya Imre: – Gondoljunk bele, Arisztotelész, Szókratész, sőt Pál Feri sem használ prezentációt. Mégis a nyilvános előadásain pár éve 800-900 ember itta a szavait. Szóval ez az egyik gondolkodásmód. Mondok egy másikat is. Megint részben a felkészüléshez kapcsolódik, ez pedig az, hogy nagyon sok előadó elfelejti azt, hogy az előadás az nem az előadóról szól, hanem a közönségről. Éppen ezért, a felkészülésnek, amikor készülünk egy céges prezire, egy konferenciaprezire, egy bármilyen nyilvános szereplésre, mindig az legyen az első kérdésünk, hogy kik lesznek ott? Ők mennyire értenek a témámhoz? IT-sok, nem IT-sok? Ha igen, akkor hardcore vagy menedzserek? Multinál dolgoznak mint IT-sok? Vagy inkább kkv-szektor? Csak Magyarországon dolgoznak, vagy külföldet is megjárták már? Vagy esetleg eleve külföldre dolgoznak? Minél jobban ismerjük a közönségünket, annál inkább tudjuk az üzeneteinket nekik címezni, és ezek után felépíteni a struktúrát, és a ppt az már egy ilyen rutinmunka tud lenni. De nem a ppt készítés az első.

Laczkó Gábor: – Beszéltünk az ügyfelekről, hogy kik vannak ott, és hogyan adunk elő, például egy olyan helyzetben, amikor vezetőként munkatársakkal beszélgetünk. Ezt a karizmát lehet jól és akár rosszul használni. Mik szoktak lenni a best practice-ek, és azok, amiket érdemes elkerülni egy-egy ilyen one-on-one beszélgetésnél vagy egy munkatárssal való beszélgetés során? Van-e különbség, hogy egy előadáson vagy egy munkatárssal beszélgetünk?

Bolya Imre: – Azt gondolom, hogy az a jó, ha nincs különbség. Vagy ha van is, akkor minimális. Azt a tréningjeimen is el szoktam mondani mindenkinek, hogy előadni nem egyenlő szerepet játszani. A legjobb előadók attól a legjobbak, hogy önmagukat adják a színpadon. Amikor leültem Pál Ferivel beszélgetni, egymással szembe, mint most veled, ugyanazt az embert láttam, mint aki egy héttel korábban ott állt a színpadon. Legjobb, ha tudjuk és merjük önmagunkat adni. Ami most beugrik ebben a szituációban, az egy skála, amin érdemes megfelelő helyen mozogni. Az egyik vége, úgy nevezném, hogy vezetői magabiztosság. Legyünk őszinték, a munkatársak a vezetőtől iránymutatást várnak, döntéseket várnak, magabiztosságot várnak, bizonyosságot, célokat. Ott van ez a rész, a vezetői magabiztosság, amire minden vezetőnek szüksége van, akár középvezető, akár felsővezető, akár cégvezető, akár multiban dolgozik, akár kkv-ban, saját cégben is. Van a skálának a másik vége, amit úgy hívok, hogy sebezhetőség. Ami arra utal, hogy nem kell minden helyzetben ezt a kőkemény, magabiztos hadvezért hoznunk, és nem is lehet. Vannak olyan helyzetek, amikor el kell tudni mondani a kollegáinknak, hogy fiúk, lányok, az a helyzet, hogy nem tudom még, hogy pontosan hogyan fogjuk pluszosra kihozni ezt a hónapot. De egy dologban biztos vagyok. Sokkal nagyobb gázban is voltunk már a cégnél, mint most, és akkor is megoldottuk, és most is meg fogjuk oldani. Ebbe egyszerre hozom be a sebezhetőségemet, az őszinteségemet, hogy nem tudom még pontosan, hogy hogyan, de a magabiztosságomat, a hitemet is, hogy veletek mi együtt, közösen, biztosan megoldjuk.

Laczkó Gábor: – Egy-egy ilyen beszélgetés során azért sokszor felmerülhet az, hogy most manipulálni próbálok, és kicsit elviszem abba az irányba, hogy hatással akarok lenni a kollégára, vagy bárkire. Hol lehet elválasztani a kettőt? Van-e egy éles vonal a kettő között?

Bolya Imre: – Sajnos a magyar nyelvben a manipulálni szónak van egy negatív felhangja. Emiatt nem is szeretem használni. Ami hozzám közel áll és talán ez a legneutrálisabb kifejezés, a hatásgyakorláson kívül, ami szintén nagyon jó szó, az a befolyásolás. Ha jobban belegondolunk, szerintem a kommunikáció elsődleges és legfontosabb célja, az a befolyásolás. Én most a válaszaimmal igyekszem téged befolyásolni. Bizonyos szempontból a nézőket is, akik nézik ezt a felvételt. Ha felhívod egy munkatársadat telefonon, befolyásolni akarod. Kiállsz a munkatársaid elé a hó végén beszámolni az eredményekről, befolyásolni akarod őket. Az életünk folyamatos befolyásolás. Innentől kezdve, ha ezt alapnak vesszük, amikor one-on-one-od van a kollegáddal, őt is befolyásolni akarod. Sőt ő is befolyásol akkor, amikor el akar menni 2 hónap szabira, amikor valójában csak 1 hónap járna neki. Szerintem ez egy játék, ahol folyamatosan befolyásolni akarjuk a másikat. Az igazán karizmatikus vezetők, karizmatikus előadók ezt a befolyásolási készséget fejlesztették ki egy nagyon magas szintre.

Laczkó Gábor: – Ha itt egy kicsit a one-on-one-ok után az előadások felé kacsintgatunk, mitől lesz manapság értékes egy előadás? Gondolom, nagyon sok apróság hozzájárul, de milyen eszköztárral érdemes dolgozni, hogyha valaki tényleg egy hatásos előadást szeretne tartani?

Bolya Imre: – Az első, ami beugrik, és kimondtál egy kulcsszót, hogy mitől lesz „értékes”, manapság kicsit már közhellyé is válik. Legalábbis én nagyon sokszor hallom, hogy értéket adjunk a közönségnek, értéket adjunk az embereknek, ez a vállalat értéket állít elő. Ez szép és jó, egyetértek vele. Itt mindig azt érdemes figyelembe venni, hogy nem biztos, hogy az az érték, amiről te azt gondolod. Az igazi érték az, amit a fogadó fél annak tart. Megint behozom az előző gondolatomat, hogy gondolkodjunk a közönség fejével. Ha a munkatársaidnak tartasz egy előadást, bármiről, egy új ötletről, vagy a cég 5 éves víziójáról, mindig azt érdemes végiggondolni, hogy oké, mi lesz ebben nekik az érték. Mi az, amire ők leginkább kíváncsiak? Mi az, amitől félnek? Akkor arról beszélek. Megnyugtatom őket. Mi az, amire vágynak? Mik a vágyaik? Akkor arról beszélek. Megint behozom a mindsetet, és ami még eszköztár-jellemző, amit mondtál, ez a változatosság. Szerintem a legjobb séfek persze zseniális indiai ételeket készítenek, de az igazi varázsséf az, aki bármiből összerak ételcsodákat. A legjobb előadók nagyon széles eszköztárral rendelkeznek, aminek része az, hogy valaki nagyon jól tud bánni a hangjával, nagyon kifejező a testbeszéde, Simon Sineket például ezért szeretem. Ha lehalkítjuk Simon videóit, szinte úgy is nagyon sok minden átjön. Nagyon jól tudnak történetet mesélni a legjobb előadók. Önazonosak. Elképesztően jó a szemkontaktusuk, jelen vannak, tudják kezelni a lámpalázukat. Ezek mind-mind olyan dolgok – és ezek tanulhatóak –, amelyekkel tudjuk az eszköztárunkat szélesíteni.

Laczkó Gábor: – Most, ahogy így beszélsz, kezdem úgy érezni, ahogy itt ülök, és nem mozdulok, nagyon jól gesztikulálsz, hozzáteszed a testbeszédedet, már ennyi apróság is milyen sokat jelent.

Bolya Imre: – Készülünk egy előadásra és azt gondoljuk, hogy a tartalom legyen tuti. Content is king – és ebben van is valami. Ne értsd félre, nem azt mondom, hogy teljesen mindegy mit mondunk el, és kalimpálunk hozzá, akkor jobban átmegy. Nem erről van szó. Mindig a tartalom a vezérfonal, azt szoktam mondani. Onnantól kezdve, hogy van egy ütős, precíz, szakmailag hiteles, értékes tartalmunk, a következő, ami befolyásolja, hogy mi az, ami átmegy a közönségnek – egyáltalán le tudjuk-e kötni a figyelmüket. Online ez még nehezebb, meg fontos is, sőt jó lenne, ha bekapcsolnák a kamerájukat, még jobban örülünk annak. A következő, ami befolyásol, az a hangunk. Az emberek többsége akár online, akár offline, elkezdi monoton hangszínen, és ezen mondja, mondja végig, és már ő maga is alszik. Pál Feri például elképesztő módon játszik a hangjával, átéli, és egy szakmai témát is át lehet élni. Amikor a legújabb szoftververziót mutatom be a csapatnak, akkor lehet arról lelkesen mesélni, mert az meg fog jelenni a hangomban, és át tud ragadni rájuk. Lehet, hogy nem mindenkire. De ha egykedvűen mondom el, hogy „a 2.1-nek az új funkciója”, akkor mit várunk? Tartalom után tehát a hang, ami nagyon jelentős, ez online még fontosabb. A következő, amit te is mondtál, ez maga a testbeszéd. Azt is figyeli az ember, figyeljük tudatosan, meg tudat alatt is. Ne legyen ellentétes a testbeszédünk a mondandóval. Neked is volt már szerintem ilyen élményed Gábor, hogy láttál valakit előadni, mondott valamit, de érezted rajta, hogy valami nem oké. Ilyenkor az történik, hogy mondunk valamit, ott a tartalom, ki van csiszolva, felkészültünk, de a hangunk már nem hozza azt. Sokszor a testbeszédünk meg teljesen ellentétes. Albert Mehrabian egy idős professzor a UCLA-en, rengeteg kutatást végzett, ő hozta ki, hogyha valaki előad, ebből a három tényezőből legdominánsabb a testbeszéd. Átlagosan 55 %-ban a testünk kommunikál. A szemkontaktusunk, a mimikánk, a mosolyunk, a kéztartás, a lábaim, hogy megállok határozottan, vagy berogyasztok. Ez 55%. A hangunk, az 38 %. A tartalom, ami ugye „a király”, az csak 7 %.

Laczkó Gábor: – De fura, ez nagyon fura. Nem gondoltam volna.

Bolya Imre: – Ha elkezded nézni Simon Sineket, egyszerűen odaragadsz a képernyőre. Nézd meg most olyan szemmel, hogy a tartalom nagyon szépen le van csiszolva, ütős, konkrét, rengeteg nagyon jó retorikai kérdést használ a Simon Sinek. A hangja nagyon kifejező, abszolút beleadja a testbeszédét. Érdemes megnézni ilyen szemmel.

Laczkó Gábor: – Az online világgal kapcsolatban, erről már beszéltünk, hogy akarva-akaratlanul sokszor online meetingekbe, előadásokba futunk bele, ahol nem vagyunk ott, testbeszédünk kevésbé látszik, ahogy mondtad ugye, a kamerát is sokszor kikapcsolják, nem látod a visszajelzéseket se. Ha jól tudom, nálad lehetőség van arra is, hogy kimondottan online megbeszélések, előadások kapcsán is dolgozol. Mik a legfőbb különbségek, mire kell még inkább figyelni online, miben más ilyen szempontból, mint a személyes?

Bolya Imre: – Én már korábban is használtam Zoomot, Teamset, de amikor beütött a Covid, nyilván ez nagyobb teret kapott. Azt láttam, hogy nagyon sok ügyfelemnek ez probléma. Ki is hoztam egy online tréninget ebben a témában. Igen, ahogy mondod, ez más. Ugyanaz a stílus, ami működik személyesen, ha egy az egyben azt akarjuk csinálni, akkor nem fog menni, nem lesz olyan hatékony. Az egyik, ami nagy különbség az online-ban az offline-hoz képest, hogy az online-t meg kell szokni. Ezen azért már túl vagyunk a 2 év alatt. Online nehezebb fenntartani az emberek figyelmét. Ezt egyszerűen fogadjuk el. Mi történik személyes előadásnál? A legrosszabb nagyjából az, ha valaki előveszi a mobilját, és elkezd Facebookozni. De online, főleg, ha valaki nem is kapcsolja be a kameráját, akkor egy kattintásra van tőle a Facebook, a LinkedIn, az Outlook, a Gmail, a Skype, minden. Ezzel érdemes tisztában lennünk. Minden, amit offline csinálunk, azt többszörösen érdemes online megtenni. Tehát a monoton hangon előadott barokkos körmondatok, aminek se füle, se farka, offline sem javaslom, de online még inkább nem. Rövidebb tartalomcsomagok sokkal jobban kicsiszolva, lényegre koncentrálva, no bullshit, határozott vezetői fellépéssel. Egy Teams meetingen lehet, hogy egyszerre kezdenek el beszélni az emberek, és lehet, hogy káosz van. Minél nagyobb létszám van egy online meetingen, ott valakinek adni kell a szót, hogy jó, Gábor, most te jössz, Zsuzsi, mit gondolsz erről, értelek István, kérlek, rövidítsd le, mert nem fog beleférni az időbe. Egy határozott, magabiztos vezetésre van szükség még inkább, mint offline. Még egy trükk ehhez, részben mondtam már, de a monoton, „ö”-zős hang, halál. Még többet kell játszani a hangunkkal.

Laczkó Gábor: – Mit lehet tenni, hogy sokan nem kapcsolnak kamerát? Oké, hogy az ember megkéri, hogy kapcsolja be a kamerát, de kifogások jönnek, hogy olyan a háttér, jön a futár, ott van a feleségem, stb. Ez is egy nehéz dolog.

Bolya Imre: – A helyzet az, hogy ugyanúgy, ahogy egy személyes prezentációnak van etikettje, az online-nak is van etikettje. Ebbe az irányba indult el nagyon sok cég, tapasztalom én is. Mint ahogy személyesen sem megengedett, hogy együnk és közben lapozgatjuk a Facebookot, ez ott van a kultúrában. Az onlilne-ban is mi teremtjük a kultúrát. Ha ez egy kicsit elcsúszott, és sok helyen elcsúszott, akkor kellenek emberek, akik kvázi példamutatás-jelleggel bekapcsolják, a vezetők mindig bekapcsolják, vagy azt mondjuk, hogy csak úgy lehet hozzászólni a meetinghez, ha bekapcsolod a kamerádat. És ha már egyszer bekapcsoltad, akkor maradjon úgy. Ha nagyon gáz a háttered, akkor bekapcsolod a blur effektet. Tehát rengeteg a kifogás. A másik oldalon azt is nézzük meg, hogy vajon miért teszik ezt meg az emberek. Az is benne lehet, hogy nem látják a meetingben a hatékonyságot, az értéket annyira. Előadóként is gondoljuk át, hogy mi kéne ahhoz, hogy maguktól bekapcsolják a kamerát, hogy azt érezzék, hogy én is itt vagyok. Egy online meetingen ma már sokkal több játékosságra van szükség, több poénkodásra, ki mit csinál, mutasd fel a kedvenc bögrédet, mondj róla egy mondatot, és már bekapcsolja a kamerát. Sokkal több kreativitásra van szükség, és fontos, hogy ezt vezetőként, középvezetőként is kitartóan csináljuk.

Laczkó Gábor: – Beszéltünk online és személyes előadásokról is. Mondtad is, hogy jött hozzád olyan tanulni vágyó, aki kimondottan tv-s előadás után jött vagy megbeszélés után. Mi a különbség, hogy kell különválasztani egy-egy ilyen rádiós, tv-s vagy akár online, személyes megbeszéléseket, előadásokat?

Bolya Imre: – Rengeteg különbség van. Talán az egyik legfontosabb, amire érdemes ma már egyre jobban figyelni – merthogy ilyen irányba halad a média –, az az, hogy amikor valaki rádióban, tv-ben nyilatkozik, vagy akár egy podcast meghívást kap, akkor ugyanúgy készüljön föl, mintha előadást tartana. Akár kérje el a kérdések egy részét vagy javasoljon kérdéseket, hogy mi az, amiről szívesen beszélne. Olyan szintű információdömpingben élünk, hogy mindenhonnan bombáznak minket. A telefonunk a különböző notificationökkel, a hívásokkal, a weboldalak, a tv, a rádió, dudálnak, szóval elképesztő az az ingermennyiség, ami érkezik ránk. Emiatt szokták mondani, hogy legnagyobb érték ma az emberi figyelem. Hogy egyszerre egy dologra tudjunk figyelni. Mindenki azt akarja, hogy figyelj rám, ide figyelj, oda figyelj. Pont emiatt a kommunikáció, különösen ezeken a platformokon, amiket említettél egyre inkább üzenetjellegűvé vált. Ha kapunk egy kérdést, ne arra koncentráljunk, hogy mi az a kerek, egész, pontos, precíz mindenre kiterjedő válasz, amit el tudok mondani, mert az embereknek nem fog megmaradni. Hanem inkább, ha jön egy kérdés, mondjuk azt, hogy mi az az üzenet, mi az az egy frappáns, rövid mondat, amit elmondok. Aztán lehet, hogy utána megmagyarázom, de erre könnyebben emlékeznek. Gondolkodjunk üzenetekben.

Laczkó Gábor: – Valaki el akar menni egy tréningre. Például én szeretném fejleszteni az előadói képességeimet, és tudom magamról, hogy bennem van félelem, nem szeretek kiállni sok ember elé. Mert igen, elmehetek tréningre, próbálok ebben fejlődni, de hogy én utána ki fogok tudni állni, hogyha van bennem egy félsz nagyközönség előtt beszélni? Egyébként ez jellemző, hogy sok a komfortzónán kívüli érzésvilággal érkező ember, aki mondjuk hozzád jön?

Bolya Imre: – Abszolút. Ez jellemző. Rengeteg ilyen emberrel dolgoztam már együtt, akár vezetőkkel, akár leendő vezetőkkel, vagy nem vezetőkkel. Egy tréningnek nagyon fontos feladata, hogy megteremtse azt a biztonságos közeget, ahol a résztvevők fel tudják vállalni a félelmeiket, és ahol igazán önmaguk tudnak lenni. Erre nagyon odafigyelek, hogy megtörténjen. A kétnapos képzés után nem tudok ott lenni mindenkinél és fogni a kezét, és drukkolni, hogy hajrá, you can do it. Hanem többek között a képzés alatt nagyon sok sikerélményt élnek át a résztvevők, és lehet, hogy te most azt gondolod magadról, hogy nem szeretek előadni, ez nem megy, ez olyan rossz érzés, de a képzésen rengeteg embernél láttam, hogy az elején elkezdett átkattanni.

Laczkó Gábor: – Tehát a sikerélmény generálja benne azt, hogy kezd a félelemfaktor lejjebb menni.

Bolya Imre: – Így van. És ha van egy erős motiváció, tehát cégvezető vagyok, hatást akarok gyakorolni, ez egy óriási siker tud lenni. Tehát, ha van egy ilyen mellette, ez lehet, hogy jó, ettől nem kell félni, ezt lehet jól csinálni és nem kell sokat tennem. Még egy jó hírem van ezzel kapcsolatban, egy átlagos konferencián az előadói színvonal nem túl magas. Néhány aprósággal már könnyen ki lehet emelkedni. Amerika más, de ha valaki rákap ennek az ízére, akár úgy, mint egy sportra, egyre többet csinálja, talál egy jó edzőt, egy mentort, TED videókat néz, nagyon szépen lehet fejlődni. Ha valaki még soha nem fejlesztette ezt a készségét, vagy nagyon régen, akkor az elején történik egy exponenciális ugrás, ami szépen tudja őt tovább vinni a következő szintekre.

Laczkó Gábor: – Tegyük fel, megvagyok, fejlesztettem magam, van egyfajta karizmám. Ott van a tartalom, ami fontos dolog üzleti életben, számok, grafikonok, diagramok, amik bemutatják az adott terméket, szolgáltatást. Mi az, ami lényeges egy ilyen prezentáció elkészítésénél? Milyen apróságokra érdemes figyelni? Ugye, azt mondtad, hogy nem jó, hogyha felolvassuk, ne legyen nagyon szájbarágós. Milyen fő pontok vannak még, amire érdemes figyelni egy prezentáció elkészítésénél?

Bolya Imre: – Az egyik legegyszerűbb, amit sokan mondanak, és én is abszolút ebben hiszek, erre igyekszem én is figyelni, hogy kevés szöveg, sok kép. A közönség is egyszerre egy dologra tud figyelni, ha teleírjuk szövegekkel és nagyon bonyolult diagramokat teszünk föl, akkor elveszítjük őket. Ha mégis erre van szükség, mondjuk el, hogy egy elég komplex dolog következik, ne aggódjatok, elmagyarázom nektek. A bal fölső sarokban azt láthatjátok, hogy, itt lent itt ezt, itt arra érdemes figyelni, stb. Ki is lehet emelni, kis animáció, bekarikázva, hogy mi a lényeg, levesszük a felesleges számokat, és csak egyetlen egy szám marad ott. Itt is megint gondolkodj a közönség fejével. Lehet, hogy te már 500-szor láttad azt az ábrát, mert azzal dolgozol napi szinten, de lehet, hogy ők először látják. Segítsünk nekik átadni ezeket a gondolatokat. Ez egy abszolút fontos dolog szerintem. A másik az, hogyha mégis azt érezzük, hogy itt riportokat kéne bemutatnunk, az is lehet egy megoldás, hogy lementjük egy handoutba pdf jelleggel, vagy elküldjük előre, vagy utólag. Nyilván nem fogja mindenki elolvasni, de a lehetőségük ott van rá, és a prezinél pedig a lényegre szorítkozunk.

Laczkó Gábor: – Mondtad és erről beszéltünk is már, hogy a karizma az szerzett vagy tanult képesség. Ha hasadra kéne ütni, mennyiben játszik mégis az adott, veleszületett tehetség vagy hatás, illetve a tanulható rész? Tehát hány %-ban függ a saját kialakult személyiségtől, és mennyire lehet ezt módosítani vagy javítani?

Bolya Imre: – Jó kérdés. Ezt még így senki nem kérdezte tőlem, pedig nagyon sok kérdést kaptam a témában. Hadd hozzak egy konkrét példát. Amellett, hogy tartok tréningeket, workshopokat, előadásokat, egyre többet dolgozom vezetőkkel one-on-one-ban. Sok vezető azt kéri, hogy Imi, jó ez a tréning, de csak velem foglalkozz, a figyelmedet 100 %-osan az én problémámra akarom. Lassan egy éve azt szoktam tenni, hogy bár a vezető elmondja, hogy ilyen szeretnék lenni, olyan lenni, ez nagyon jó, fontos, hogy legyenek céljaik, de nem mindegy, hogy honnan indulunk. Azt szoktam mondani, hogy úgy tudunk eljutni a B pontba, ha tudjuk, hogy hol az A pont. Erre használok egy prediktív index nevű felmérést, egy rendszert, ami egy ösztönös viselkedést felmérő struktúra. Néhány perc alatt ki tudja tölteni a vezető, és nagyon sok információt kapok ezáltal. Ezt vissza is jelzem neki, hogy ösztönösen ő hogyan működik. Ez azért fontos, mert nemcsak vezetőkre igaz, hanem mindenkire egy vállalatnál, cégnél, ez egy fontos feltétele, hogy valaki jól érezze magát, sikeres legyen, hogy ő a helyén legyen, azt csinálja, amiben ő jó, amihez nem kell gondolkodni, hanem csak így jön. Gyerekkorában is valaki imádta a számokat, előbb ismerte az Excelt mint a Wordöt, akkor neki pénzügy az útja, nehezen lenne például újságíró. Ez a rendszer felméri az összes működést, és amikor erről visszajelzést adok, akkor már sokkal relevánsabban el tudom mondani, hogy most az a cél, amit ő szeretne elérni, az mennyire megvalósítható, mennyi idő, és milyen módszereket tudunk ehhez alkalmazni. Lehet, hogy valakinek az a vágya, hogy ő az Arénában ott álljon 10.000 ember előtt, és mindenki őt ünnepelje, de ha egy nagyon visszahúzódó, introvertált emberről van szó, akinek nagyon fontos a biztonság, és magas ez a fajta aggódási szintje, akkor azt kell mondjam neki, hogy nem én vagyok az embered. Vagy kemény munkával el tudjuk érni, hogy mondjuk 15 percig ott ezt megoldd, de hogy egész nap önazonosan jól érezd magad, azt nem.

Laczkó Gábor: – Lehet, hogy akkor a saját kárára menne, az egészségére, személyiségére is rossz hatással lenne.

Bolya Imre: – Sőt, még egy gondolat, ami beugrik, hogy én azért is szeretek ezzel a területtel foglalkozni, mert itt nemcsak arról beszélünk, hogy hogyan leszek jobb előadó. Hanem ehhez szükség van egy egyre mélyebb és egyre komolyabb önismeretre is. Minél jobban ismerem magam, annál jobban tudom, hogy mi az, ami fog menni és mi az, ami nem. Ezt nem lehet megúszni.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy ez a sok ember és sok tapasztalat, ami mögötted van, okozott már pozitív sikerélményeket is, amit kifejeztek. Milyen olyan aha-élmények voltak, amikre emlékszel, hogy ez nagyon jó dolog volt az ő életében vagy pályafutásában, saját fejlődésében?

Bolya Imre: – Az egyik aha-élmény, ami beugrik most, ha jól emlékszem Kristófnak hívták a srácot, megkeresett a weboldalamon keresztül, hogy lesz egy elég komoly szereplése, tudnék-e neki segíteni. Felhívtam telefonon, és kiderült, hogy egy hét múlva a MÜPA-ban 1000 ember előtt kell egy beszédet tartania. Mindezt úgy, hogy ő nem nagyon szeret szerepelni mások előtt, és hogy tudok-e segíteni. Igazából szerencséje volt, mert pont akkor volt még egy tréningem, elhívtam, eljött, odafigyelt, jegyzetelt, megvolt a motiváció. A többiek is abszolút támogatták. A két napos intenzív képzésnek köszönhetően a rendezvény után másnap írta, hogy olyan tapsot kapott, amire nem számított, professzorok mentek oda hozzá és gratuláltak neki. Igenis, ha valakinek van egy erős motivációja, gondolkodásán változtat, mellé teszi a stratégiát, akkor ezeket el tudja érni. Ez az egyik, ami beugrik. A másik pedig az, hogy rendszeresen, akár évekkel később is kapok olyan e-maileket, Facebook-üzeneteket, hogy Imi, képzeld, volt egy előadásom, és alkalmaztam azt, amit a tréningen tanultunk. Nekem jó érzés, hogy két évvel később valaki emlékszik a tréningre. Nagyon sok olyan eszközt alkalmazok, hogy üssön és nagyon mélyen égjenek be azok a technikák. Bármikor elő tudd húzni, mert nem leszek már utána ott veled.

Laczkó Gábor: – Imi, azt beszéltük, hogy nézzük meg gyakorlatban is, hogy például mit lehet elemezni egy beszéden, és ki is választottunk egy videót. Arra kérlek, indítsuk, ami meglátásod, véleményed van, nézzük meg mit lehet kihozni ebből. Larry Page egyik beszédét néztük ki.

Bolya Imre: – Talán még azt mondjuk el a nézőknek, hogy ez egy 2013-as beszéde Larry Page-nek, amit egy Achievement Congressen mondott el, nagyon sok diák ült a közönség soraiban. 2013-ban is népszerű volt már a Google, azt hiszem 1998-ban alapították, tehát nem arról van szó, hogy akkor még ők kezdők voltak. Akkor csapjunk is bele.

Ezt nagyon sok előadó alkalmazza ezt a technikát, ugye arról beszélt a Larry Page, hogy milyen megtiszteltetés, hogy ő itt van, és hogy ő is egy diáknak érzi magát. Vannak olyanok, akik ezt közhelyszerűen mondják el. Neki van egy nagyon őszinte mosolya. Abszolút hiteles, átjön, azonnal rokonszenvet teremt ezzel a néhány szóval. Érdekes, hogy nem egy ilyen nagyon karizmatikus, ütős kezdés, inkább az, ami az ő személyiségére jellemző, finomabb, lágyabb kezdés.

Laczkó Gábor: – Tulajdonképpen ezzel belehelyezi magát a közönség soraiba.

Bolya Imre: – Újabb elismerések. Ez már erős felütése a beszédének, elmondja azt, hogy amikor Sergey-jel megcsinálták a Google-t, akkor ők féltek. Nem volt minden egyértelmű. Azt hívjuk sebezhetőségnek, amikor nem tökéletesnek akarjuk mutatni magunkat, hanem az emberi oldalunkat is láttatni merjük. Ez nagyon erős kapcsolódást tud létrehozni. A közönség soraiban kérdezik, hogy igen? Féltetek? Ő is ember, és még inkább létrejön egyfajta kapcsolódás. Fontos, hogy ezáltal ő nem lesz kevesebb. Ugyanúgy használjuk a Google-t, sőt.  Annál inkább, és még inspirál is minket. Végigvonul a beszéden egyrészt az őszinte megnyerő mosolya, másrészt pedig az, hogy többször nagyon jól használja a humort. Behozza, hogy amikor elkezdtük csinálni a Google-t, annak eredményeképpen nem lett meg a diplománk. Ezt nagyon szépen használja. Újabb humorbomba, a közönség jól veszi a lapot. Elsorolja, hogy mik voltak akkor a félelmeik. Egy Google CEO, egy Larry Page ilyenről beszél. Ez átmegy a közönségnek, szimpatikus nekik és tetszik. Beindul az inspirációs rész. Elmeséli, hogy volt egy tréningen, ahol azt mondták neki, hogy gyorsan bukj el és merj kockáztatni. Ezt át fogja adni a közönségnek is. Itt már hajlunk az üzenet felé. Ha kicsit beszélünk az előadói stílusról is, ez alapján Larry Page nekem nem egy ilyen kitörően szenvedélyes, karizmatikus figura. Viszont magával szemben elég önazonos. Inkább egy nerdöt látok, egy igazi IT-st, aki introvertáltabb, visszafogottabb, sokat mosolyog, van egy megnyerő őszinte mosolya. Látszik, hogy a tartalmat szépen kicsiszolta, de nem érzi azt, hogy imádok itt lenni a színpadon. Mégis odateszi magát és nyilván nem először, sok szereplése volt már. Ami fontos, hogy amikor valaki már nagyon-nagyon ismert, őt tudat alatt is más polcról indítjuk. Szokták kérdezni tőlem, hogy Elon Musk előadói képességéről mit gondolok. Elon Musk egy borzasztó előadó volt az elején. Viszont már akkor is tudták, hogy ő Elon Musk. Amikor bemutatta a Tesla X-et, érdemes megnézni a Youtube-on, az egy hebegős-habogós, „ö”-zős előadás, de ő mégis Elon Musk, ez pedig itt a Tesla X. Azóta rengeteg szereplés, rengeteg tréning, most már egész jól tud előadni, interjút adni, sokkal élvezhetőbbek a beszélgetések vele. Viszont, mikor valaki még nem ismert, és úgy áll ki egy konferencián, nála adott esetben többet várunk el. Page itt kapcsolódik a közönséghez, a cégindítás, kockázatvállalás, hogy ti is sokan lehettek ilyen helyzetben. Itt még inkább ráfókuszál arra, hogy a közönség is magára vegye ezt az üzenetet. Behozza a socialt, hogy mi a Google-nél is nagyon sok mindennel foglalkoztunk, nagyon sok mindent elrontottunk. De ez így működik. Alátámasztja ezt az inspiráló üzenetét.

Laczkó Gábor: – Egyébként eddig a testbeszéde nem olyan kitörő.

Bolya Imre: – A testbeszéde nagyon visszafogott. A hangja viszonylag egysíkú. Ez a sok mosoly teszi kedvesebbé, hallgathatóbbá. Önmagában, ha nem ő lenne a Larry Page, akkor lehet, hogy elővettük volna a mobilunkat, és ránéztünk volna a Facebookra. De ő a Larry Page, aki már nagyon komoly dolgokat ért el. Itt most ő magának is segít, struktúrában ugrik egy következőre, hogy egy másik dolgot is ki akarok hangsúlyozni.

Laczkó Gábor: – Szerinted az ilyen típusú emberek saját maguk írják ezeket a tartalmakat, amiket mondanak?

Bolya Imre: – Ez teljesen egyéni. Winston Churchill, a világtörténelem egyik legnagyobb szónoka, minden beszédét saját maga írta. Neki ez elképesztően fontos volt. Most a videónál nehéz ezt így megmondani, mert eléggé képben van a szöveggel, nem egy idézetekkel teli, kicsiszolt szöveget mond el. Én azt feltételezem, hogy ezt ő írta. Nincs is megírva szó szerint, csak vázlatosan vannak dolgok leírva a papírjára. Kisfiús mosoly végigvonul, nem látjuk rajta, hogy mikor lenne kőkemény cégvezető. Alátámasztja a leverage-t, a hatásgyakorlást, hogy hogy lehet minél nagyobb hatást gyakorolni, ami a Google-nek egy fontos fókusza. Nagyon szépen behozza a Google küldetését, és nincs egyáltalán marketingszaga. Hanem a megfelelő pillanatban elmondja, hogy a Google-nek mi a feladata. Ebben is kicsit kifigurázza magát, öniróniát használ, hogy legyünk őszinték, ez hatalmas feladat. Ez is egy magabiztosságra utaló jel, akár egy vezetőnél is, amikor ironikusan tud hozzáállni a saját gondolataihoz. Ez is fontos.

Laczkó Gábor: – Egyébként, ha most először látnám, ahogy ránézek, nekem nem tűnne olyan nagyon magabiztosnak.

Bolya Imre: – Igen, ez az, amit mondtam, hogy ő a Larry Page. De ha ő lenne John Smith, a Random Kft., random fejlesztési vezetője, máshogy látnánk. Tipikusan jó példa, azt mondja, hogy könnyebb nagy kihívásokra találni embereket. Elmondhatná Kovács Géza is neked a buszmegállóban. De ha Larry Page mondja, aki addigra már 2013-ban jópár tízezer ember dolgozott nála. Van mögötte egy olyan credibility, egy olyan bizonyíték, hogyha ezt Larry Page mondja, és ezt megtanulták, és milyen profi ott a HR, és ötlépcsős felvételi folyamat, szuper. És ez is meghatározza a karizmát, hogy ki mondja. Amit mondtam, hogy ki lesz a közönségem. Ismernek ők? Nem ismernek? Ha ismernek, mit tudnak rólam? Vagy hogyan tudom befolyásolni előzetesen? Elküldeni magamról vagy a cégemről egy ismertetőt, egy podcast beszélgetést vagy videót. Ezek mind-mind a befolyásolásnak finom kis építőkockái.

Laczkó Gábor: – A vállalati marketingesek sem véletlenül olyan ismert személyeket használnak többször, akiknek te jobban elhiszel, hiába ugyanolyan a termék, mint a másik négy.

Bolya Imre: – Sőt, ugye ennek a B2C ága azt influenszer marketingnek hívják. Influenszer sok 10.000-100.000 követővel, és ha ő mondja ugyanez. Vissza a videóhoz, megint önirónia. Elismeri, hogy ő rendszeresen nyelvtani hibákat vét, elgépeli a szavakat. Be meri hozni magát, megvan a magabiztossága, felvállalja magát. Ami visszavesz a karizmából, ez a kisfiús mosoly. Ami ő egyébként, csak ezáltal nem azt érezzük, hogy itt egy elképesztően karizmatikus vezető.

Laczkó Gábor: – És ezt a saját példát akkor érdemes sokszor behozni akár előadásba, beszélgetésbe, megbeszélésbe is.

Bolya Imre: – Az a helyzet, hogy minden, ami személyes, ahhoz jobban tudnak kapcsolódni az emberek, mint hogyha elmondanám, hogy a Harvard Business Review-n milyen kutatást olvastam. Az is jó tud lenni, de a személyes példák, a személyes élmények jobban hitelesítik azt, amit elmondunk. Akár ilyen önironikus dolgok is, vagy olyanok, amikre nem vagyunk annyira büszkék. Hogy anno féltünk, hogy most sikeres lesz-e a Google vagy nem, belevágjunk-e vagy nem. Nem tud kibújni ebből a bőrből, nem is akar, és egyébként jól áll neki. Ez egy nagyon érdekes rész. Azt mondja, hogy mindjárt végzek, és akkor tudtok válaszolni a kérdésekre. Arra utal, hogy azt érzi, hogy én már régóta itt vagyok vagy lehet, hogy túl monoton vagyok, és ti ezt unjátok, de ne aggódjatok, mert mindjárt vége. Ez egy nagyon egyértelmű jelzés arra, hogy egyrészt nem érzi túl jól magát ott a színpadon, mert akkor nem mondana ilyet, másrészt van önkritikája és azt mondja, hogy de most már nemsokára vége. Ez nem egy magabiztosságra utaló jel. Érdekes, ugye  mondtam, hogy a tartalom ki van csiszolva, ez is egy milyen ütős mondat, hogy „amit mi igazán akarunk tenni, az a világ legjobb keresőmotorját megépíteni, no bullshit, ez a célunk”. Az IT-s mindig tudja mi a cél, hova akarok eljutni. És ez nála is ott van. Én egy engineer vagyok, és nekem fun ezt csinálni. Gyakorlatilag ez az ars poeticája, még mindig.

Laczkó Gábor: – Hobbija is tulajdonképpen.

Bolya Imre: – Így van. Hobbija, szenvedélye, mindene, hogy engineerként jó dolgokat hozok létre, amit az emberek használnak, látni, hogy működik, belepakolni.

Laczkó Gábor: – Érdekes, hogy pont ő mondja ezeket.

Bolya Imre: – Igen. Ez ő. Most a filantróp tevékenységről beszél. Fel volt írva a listára neki, hogy ezt mindenképp el kell mondani. Biztos vagyok benne. Itt el tudom képzelni, hogy a marketinges mondta neki, hogy Larry ezt is légyszi említsd meg, mert ez fontos a Google megítélése szempontjából. Itt mondjuk a mosoly sem volt ott, ami korábban ott volt.

Laczkó Gábor: – Igen, ez ilyen kötelezőnek látszik nagyon.

Bolya Imre: – Igen. Összességében szerintem ő magát adta, és ez az egyik legfontosabb. Nem úgy vonul be ez a beszéd a történelembe, hogy micsoda karizma, viszont mikor ő már kiállt ide, akkor ő már Larry Page volt, a Google CEO-ja, és nem Larry Page, egy egyetemi hallgató. Ez óriásit dob és dobott rajta.

Laczkó Gábor: – Imre, ez rettentő jó kis beszélgetés volt, és tanulságos saját magamnak is, tanultam sok mindenből. Remélem a nézők, hallgatók is így tettek. Köszönöm szépen azt az értéket, amit most beletettél ebbe a beszélgetésbe, úgy gondolom, hogy nagyon jó kiindulópont, iránytű lehet annak, aki bizonytalan abban, hogy hogy induljon el egy ilyen fejlődési úton. Személy szerint én most el is gondolkodtam azon, hogy nagyon szívesen részt veszek az egyik későbbi tréningeden, mert érzem magamon, hogy van hova fejlődni, és nagyon remélem, hogy ezt mások is így fogják gondolni a jövőben.

Bolya Imre: – Köszönöm szépen Gábor, én bízom benne, hogy sikerült egy-két olyan dolgot elmondanom, ami ténylegesen érték, amit be tudnak építeni a nézők és akár te is. Örömmel látlak téged is, a nézőket is a képzésemen. Nagyon szívesen segítek. Nekem van egy ilyen, kattanásnak mondanám, de annál azért másabb, hogy Magyarországon rengeteg zseniális szakember van. Ezt meg kell tudni mutatni. Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Ennek az egyik módja szerintem az, hogyha valaki fejleszti a karizmáját, az előadói készségét, hogy minél több emberre minél pozitívabb hatást tudjon gyakorolni. Ebben szeretnék segíteni minél több embernek

Laczkó Gábor: – Én ehhez nem is szeretnék, és nem is tudok mit hozzátenni, mert ahogy van, az teljesen igaz, és teljes mértékben egyetértek. Imre, köszönöm szépen még egyszer!

Bolya Imre: – Én is köszönöm!

Laczkó Gábor: Szia!

Bolya Imre: – Szia!


Bolya Imre

Bolya Imre

Vezető tréner és Alapító @ Karizma Akadémia

Bolya Imre karizmatréner és inspirációs előadó. Szenvedélye a folyamatos tanulás és mások fejlesztése. 10 éven át tanult Anthony Robbinstól, a világ egyik leglenyűgözőbb előadójától. 2016-ban indította el Karizmatikus Előadó Tréningjét, amelyet már 1000-nél is többen végeztek el és váltak magabiztos előadókká. Karizma c. könyvében a 12+1 leginspirálóbb magyar előadó kommunikációs titkait és stratégiáit tárta az olvasók elé. Legtöbbször vezetőkkel és leendő vezetőkkel dolgozik, hogy minél karizmatikusabban tudjanak kommunikálni és hatást gyakorolni másokra.


Szakmai partnerek

A vezetői karizma és annak határai

Feltöltve: 2022. szeptember 02.

Vezetés Kommunikáció Karizma Előadói képesség Tanulás

Ajánlott videók

Digitalizáció és innováció az építészetben

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör

Amit a metaverzumról és üzleti validációjáról tudni kell

Microservice Observability

Nagyvállalati sebezhetőségek és kvantum kihívások az IT biztonságban – interjú Silurral

Mesterséges intelligenciával a rák ellen

A crypto piac és eszközök vállalati szemszögből: lehetőség vagy kockázat?

Az alkalmazásfejlesztés jövője: Low-Code / No-Code

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek

Bukott projektek anatómiája

“Egy amerikai céget indítani és üzmeletetni, amiből a startupodat tudod futtatni, lényegesen olcsóbb és egyszerűbb”

Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben – Beszélgetés Schiller Márkkal

Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta

Mesterséges intelligencia és jogi felelősség

REGIO JÁTÉK: a modern játékkereskedelmi kiskátéja – stratégiai gondolkodás és IT

Mire van szükség ipari IT fejlesztési projektek input minőségének javításához?

Microservice Tréning Nap

Az e-sport és gaming jelene a magyar piacon és azok kereskedelmi metszetei

Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője

5 év múlva elképzelhetetlen az adathitelesítés blockchain nélkül

API használat, state management és az rxjs szépégei nagy projektek esetén

LegalTech trendek a magyar piacon és a vilában

Foodpanda: Digitalizáció és stratégiai látásmód piacvezető szerepben

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére 2.0

Next Earth: A blockchain alapú jövő

Nestlé: Online FMCG értékesítés a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának szemszögéből

Data Science az online médiában: az adatvezérelt újságírás jövője

A Java jelene és jövője

A sikeres ügyfél-szolgáltató együttműködés kultúrális és szervezési kérdései

Generációk és fogyasztói szokások változása a metaverzum kapujában

OKR, avagy hogyan érik el a világelsők a legambiciózusabb terveiket

A Bitrise sztori: üzlet, vezetés és vállalati kultúra

Mesterséges intelligencia a videós kontent gyártásban

Java REST API kihívások és megoldások

Mesék a való életből: adathalászat, mely a javunkat szolgálja

Az adatvagyon keletkezése, kezelése és monetizációja az e-kereskedelemben

A mesterséges intelligencia alapjai

Cégépítészet – hogyan építsünk sikeres vállalatot a digitális korban?

Amikben hibáztam – Beszélgetés Bojár Gáborral

Influencerek és új médiacsatornák az e-commerce marketingben

HR támogatás a digitális forradalom tükrében

Agilis tesztelés a gyakorlatban

Subscription rendszerek a médiában: HVG, Central Médiacsoport

Az ügyfélélmény versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusai

Digitális ipari megoldások: az AR/VR ipari alkalmazása

Digitális terméktervezés és a design kutatás haszna

Projekt életciklus fejlesztői szemmel

Ipar 4.0 – Álmok és a valóság Data Science szemszögből

Ameddig a föld kerek, mindig lesznek Dockerek!

Bodorítsunk-e bárányfelhőket – mire jó a cloud?

A fenntarthatósági kihívások az E-commerce logisztikában

Vezető a vezető mögött

Iparági helyzetelemzés a B2B e-commerce piac trendjeiről és jövőjéről

Remote first

AI alapú ajánlórendszerek a gyakorlatban

AI fejlesztési tapasztalatok a hazai nagyvállalati és az amerikai startup szektorból

Ökoszisztémák az e-kereskedelemben

Adatokban gazdag

Kubernetes Policy Enforcement – a Kubernetes videóbírója

Innovatív payment stratégia: így kattintanak egyre többen a fizetés gombra

Engineering kultúra vol. 2: Feedback és onboarding a terítéken

Hogyan építsünk AI alapú vállalati alkalmazásokat? – Avagy egy szakma szépségei és buktatói

Exportfejlesztés az Egyesült Államokban

Intézményi befektetők a nemzetközi piacra lépés mögött – ahogy a Hiventures látja

Szervezeti hálózatelemzés

Konténerizáció ismertető

Data Science – IT Morning School

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére

Hogyan válasszak e-commerce fejlesztési platformot?

Robotok a vállalati kommunikációban

Single source of TRUTH, avagy a teljes customer experience forrása és jövője

Termékkereső a webáruházakban

A mesterséges intelligencia határterületei

Hogyan lettem adattudós?

Building Products People Will Love

Milyen a hatékony engineering kultúra?

Mi fán terem az agilitás? – IT Morning School

Natív és cross platform alkalmazások – IT Morning School

Webes technológiák – IT Morning School

Hogyan épül fel egy fejlesztő csapat? – IT Morning School

Robotikai alapok – IT Morning School

Technológiai áttekintés – IT Morning School

E-commerce az Egyesült Államokban: Amazon és más csodaszerek

Magyarországról az amerikai piacra: a partraszállástól a befektetőkig

Így reagáltunk mi a változásokra – szallas.hu és ingatlan.com

Kitartás a vezetésben és sportban

Mit tanul ma egy vezető? Mások hogy csinálják?

Kezdjünk bele az AI transzformációba!

Az e-commerce jövője: 50%-os részesedés a teljes kiskereskedelemből?

Vízesés és agilis fejlesztési szemléletek — mindkettőre szükség van?

Microservice architektúra alapok

A jövő váratlanul válik jelenné – Auchan, Decathlon, Rossmann

E-commerce rendszer Microservice architektúrával

Kiberbiztonság webes aspektusai, támadási felületek és védekezési lehetőségek

Felhasználói élmény és e-commerce – 1. rész

Felhasználói élmény és e-commerce – 2. rész

Google Analytics fejlesztői szemmel

Chatbot alapok és gyakori integrációk

Hogyan határozzuk meg és hogy mérjük a legfontosabb eCommerce KPI-okat?

Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban?

Termékajánlók webshopoknak a Google AI segítségével

AI ajánlórendszerek típusai és megközelítései

Diverz kereskedelmi folyamatok felépítése

Evolution of the Shopping Experience – a Walmart Case Study

Ajánlott videók