Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője

Feltöltve: 2022. május 24.

AI Trendek Digitalizáció Piac PropTech Ingatlanpiac Iroda Otthon Jövő

A Proptech Hungary Conference 2022-re az alábbi linken tudtok regisztrálni:

Proptech konferencia 2022

Az ingatlanpiac digitalizációja gyökeresen formálja át és innoválja a környezetet, ahol élünk és dolgozunk. Intelligens otthonok, AI, Big Data, IoT eszközök, zöld átállás, olyan buzzwordök, amiket évről-évre egyre többet hallani, de gyakran még mindig megfoghatatlanok, hogy azok milyen technológiai megoldások révén vállnak az életünk szerves részeivé, amikor az otthonunkról és a munkakörnyezetünkről van szó. Kalmár Zoltánnal, a ProptechZoom alapítójával és Massányi Tiborral, a DVM group ügyvezető partnerével beszélgetünk a 2022-es londoni proptech konferencia tanulságairól, a hazai és nemzetközi piacról, technológiai megoldásokról, valamint a közeljövő trendjeiről.

Jelentkezz a premier bemutatóra és légy részese az elsők között a tudásáramlásnak! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

 

Transcript

Laczkó Gábor: – Üdvözlök mindenkit a mai eseményünkön. Az ingatlanpiaci, azon belül is a kereskedelmi ingatlanpiaci digitalizációról fogunk beszélgetni. Hol tart most, mik a trendek, hogy kapcsolódik a piachoz a technológia. Beszélgetőpartnereim Kalmár Zoltán a Proptech Zoom alapítója, és Massányi Tibor a DVM group ügyvezető partnere. Zoli, Tibor, egy pár mondatban kérlek, mutatkozzatok be!

Kalmár Zoltán: – Sziasztok, üdvözlöm a kedves hallgatókat. Én Kalmár Zoltán vagyok, Proptech Zoom alapítója, korábban egyébként az iroda.hu, Az év irodája alapítója voltam, illetve az ingatlan.com üzletfejlesztési vezetője. Az új projektemmel szeretnék felépíteni egy proptech ökoszisztémát Magyarországon, egyúttal edukálni a magyar ingatlanpiacot, és gyorsítani ezt a digitális transzformációt, ezt a változást, ami végbemegy mellettünk.

Massányi Tibor: – Sziasztok, Massányi Tibor vagyok, a DVM group ügyvezető partnere. Én a felhasználó oldal vagyok a proptech új ökoszisztémában, az én célom az, hogy a tervezés, kivitelezés, projektmenedzsment és a környezettudatos szolgáltatásainknak új technológiát keressünk, amellyel hatékonyabban és környezettudatosabban tudjuk megvalósítani a projektjeinket.

Laczkó Gábor: – Szuper, köszönöm szépen. Proptech. Ez egy nagyon új fogalom, nagyon új dolog, keveset találkoztunk eddig vele. Ha arról mesélnétek, bevezettek minket, hogy egyáltalán mit kell ezalatt érteni, hogy definiáljuk, ezt megköszönném.

Kalmár Zoltán: – Ez nem egy új fogalom egyébként, 2014-ben került a Google-be maga a kifejezés, James Dearsley hozta egyébként be, ő a Unissunak az egyik ügyvezetője, ő az egyik evangelistája ennek a kifejezésnek. Hogy miért van az, hogy mi 2022-ben ülünk itt, és hogy ezzel kapcsolatban igenis ökoszisztémát kell építeni, az annak köszönhető, hogy egyrészt az ingatlanpiac kicsit le van maradva ebben a digitális forradalomban vagy változásban, vagy transzformációban, akárhogy is nevezzük. A másik az, hogy nemcsak az ingatlanpiac, hanem Magyarország is egy kicsit háttérben van, azért, mert itt nem volt ökoszisztéma, de ne gondoljuk, hogy semmi nem változott a piacon. Vannak technológiai cégek, amik foglalkoznak az ingatlanpiaccal, property portálok is léteznek ezen a piacon. Amihez én kellenék, összefogni ezt a piacot. Mit is jelent maga a proptech? Property technology, ingatlanpiac és a technológia egy bizonyos változata. Ez egy mozgalom egyébként, ami átformálja az ingatlanpiacot vagy annak a fogyasztóit, adatgyűjtés, tranzakció, tervezés révén és technológia által vezérelve. Alapvetően azt mondjuk, hogy a proptechnek öt kategóriáját különböztetjük meg, öt csoportra szoktuk szétbontani. Nagyon sok csoport vagy egyébként, de öt olyan, amibe bele lehet pakolni a technológiákat is, meg a cégek is meg tudják találni ebben a helyüket. Az első, az a pénzügy és befektetés, tehát a telekkeresés, a portfóliómenedzsment stb. A második az a tervezés és építés, ebben mindenképpen úgy gondolom, hogy Tibor is egy komoly szereplő, és ebben is keres technológiákat. A harmadik a piac és tranzakció, itt említettem már az ingatlan.com-ot, vagy más portálokról is lehet beszélni. Negyedik az a működtetés és üzemeltetés, erről nagyon sokat fogunk beszélni, mert ez az egyik olyan terület, ahol rengeteg cég létezik, és itt azért már sok megoldást használnak is cégek. Az utolsó az élni és dolgozni, ez pont egy olyan, aminek post-Covid után van nagy jelentősége, de erről szerintem fogsz majd kérdezni.

Laczkó Gábor: – Amit egyébként mondtál Zoli, hogy le van maradva az ingatlanpiac. Egyébként miért? Mi az oka ennek? Kényelem van benne?

Kalmár Zoltán: – Ezt lehet, hogy az én szemszögemből is könnyen meg tudom világítani, és lehet, hogy érdekes, de kíváncsi vagyok Zoli, hogy te hogyan látod a te szemüvegeden keresztül. Az ingatlanpiac az egy irgalmatlanul nagy piaci szegmens, és amit nagyon-nagyon sok irányból befolyásolnak érdekek. Gyakorlatilag úgy tudnám leírni, mint egy nagy mamutot, és ez a mamut, aki egyébként gazdasági szempontból is egy nagy mamut, ez a mamut nagyon-nagyon lassan halad, nehezen fogad be és nehezen fogad el újdonságokat, és nagyon szereti a bejáratott, már bevált metódusokat, amelyek akármelyik szegmensében működnek. Ez lehet szerintem talán legfőbb ok, ami miatt ezek a technológiák nehezen valósulnak meg. A különböző résztvevőknek a különböző érdekei is nehezítik, hogy ez a technológia meg tudjon valósulni, nagyon diplomatikusan leírva a helyzetet.

Massányi Tibor: – Egyetértek, de egy picit más oldalról is megközelíteném. Két szót hoznék be, az egyik a transzparencia, a másik pedig a bizalom. Az ingatlanpiac nem szereti a transzparenciát, hogy finoman fejezzem ki magam. Alapvetően vannak szereplők, és minél jobb az, ha ezek számok alapján nem összehasonlíthatók. Nagyon érdekes, mert a fintech piachoz is lehet hasonlítani, mert amit Tibor elmondott, a fintech piacon is ugyanez van, mamutszereplők vannak, nagyon lassan mozdulnak, de mégis a fintech piac már elindult, jóval gyorsabb, jóval előrébb tartanak. Azt szoktuk mondani, hogy 6-7 év különbség van a kettő között, tehát a fintech piac 6-7 évvel van véleményünk szerint előttünk. Azt gondolom, hogy a PSD2 nagyon berúgta a motornak a karját. Egyik fő vízióm, vagy a stratégiámnak egyik része az, hogy ilyen eszközökkel segítsük, akár ráhassunk a támogatásokra, hogy valamilyen módon segítsék ezeket a szereplőket vagy magát a piacot. Ez is a feladataim közé tartozik. A másik, amit mondtam, az a bizalom. Egy nagyon jó példával hadd éljek, a Covid előtt Magyarországon a legtöbb cégnél a home office nem volt a legtöbb cégnél előnyös vagy közkedvelt forma. Amerikában, az angolszász kultúrákban ez már nagyon-nagyon régóta elterjedt. Magyarországon ez nem így volt. Nagyon kevés IT cég volt, ahol esetleg pénteken megengedték, vagy valaki esetleg Győrből dolgozott, akkor jó, legyen home office, de azért berendelték az embereket. Ez nagyon jól példázza ezt a piacot is, hogy a Covid mindent megváltoztatott, ezt az egészet felrúgta. Láttuk azt, hogy ez így működik. Akkor kezdjük el használni, kezdjük el hatékonyan használni. Engedjük meg az embereknek, hogy otthonról dolgozzanak. De ha megengedjük, kezdjük el mérni. Innentől kezdve előjöttek olyan dolgok, amik betörtek erre a piacra. A mérhetőség, hatékonyság, stb., amelyek nagyon-nagyon segítenek abban, hogy erre rá tudjanak ülni az ingatlanpiaci szereplők.

Laczkó Gábor: – Egyébként, amit mondtál is Zoli, hogy itt a fintech és a proptech összehasonlítása kapcsán van egy jó lemaradás. Piaci verseny hiányzik egyébként a szektorból vagy ez nem jellemző? Mert fintech oldalon elég nagy a verseny, bankok egymásra licitálnak, pénzügyi szereplők egymásra licitálnak. Itt valahogy nehezebben látom, hogy nagyon nagy lenne a verseny. Vagy ezt rosszul látom?

Massányi Tibor: – Ez egy nagyon komplex, de nagyon jó kérdés. Alapvetően az építőiparban van verseny, és kell is lennie versenynek, bármelyik szegmensébe bármilyen munka megszerzése az egy verseny mentén történik. A másik, hogy milyen verseny van, az egy nagyon-nagyon jó kérdés. Például a kivitelező piac, de ez a tervező piacra is igaz. A kivitelező piacnak van egy komoly sajátossága, ami viszonylag specifikus Magyarországra, elmaradott és emiatt hátráltatja is. Úgy néz ki a kivitelező piac struktúrája, hogy vannak a nagy kivitelező cégek, akik gyakorlatilag a nagy munkákat el tudják vinni. Ezeknek a cégeknek a számossága nem óriási, és ezeket a cégeket szolgálják ki javarészt többnyire nagyon pici mikrovállalkozások, néhány fős vállalkozások. Innentől kezdve a verseny érdekes és komplex kérdéssé válik. Szerintem a nagyobb probléma, és kapcsolódik a proptechhez, hogy vajon miért van egészen gyerekcipőben az építőiparban a proptech? Emiatt a struktúra miatt, hogy vannak a nagy cégek, gyakorlatilag foglalkoztatják a kisvállalkozásokat, mikrovállalkozásokat, ennek következtében ezeknél a vállalkozásoknál nagyon nehezen tud megújulni és fejlődni a technológia, mivel kevés pénzük van a nap végén. Ha nagyobbak lennének ezek a cégek, akkor a nagyobb bevételből tudnának edukációra, technológiai fejlesztésre költeni, de mivel nincs így, ezért mégjobban nő a gap. A mamutcégek, nagy cégek tudják, ha akarják a technológiai fejlesztéseket, edukációt megvalósítani. Csak rajtuk múlik az, hogy egyébként ez a beszállítói lánc, supply chain ezt edukálják-e, lehetőséget biztosítanak-e neki vagy sem, mert egyébiránt egész egyszerűen ezeknek a cégeknek nincs rá anyagi fedezete, hogy ez meg tudjon történni.

Kalmár Zoltán: – Itt az anyagi rész nagyon fontos dolog. Alapvetően az ingatlanpiac ugye úgy épül fel, hogy profitalapú. Minden egyes szolgáltatás, bármi, amit bevesznek a portfóliójukba, ki szeretnék mutatni, hogy az megéri-e a cégnek, azon profit van-e. Amit Tibor is mondott, jelenleg a technológiák, amiket használnak, nem minden esetben rövid távon kimutatható. Ez nagyon fontos dolog, hogy amikor felhúznak egy épületet, annak megvan a hozama, megvan, hogy mennyi a költségvetése, hogy mennyiért lehet majd kiadni, ebből számolnak egy hozamot, és a technológiára úgy gondolnak, mint egy költségre, nem pedig úgy, mint egy befektetésre. Ha ezt meg tudnánk változtatni a jövőben, akkor ezzel új irányokat nyitnánk, mert maga a technológiának az az értelme, hogy adatokat tudunk gyűjteni, az adatokat fel tudjuk használni, ezeket még hatékonyabbá tudjuk tenni. Ehhez az egész piacot meg kell változtatni, mert ez most úgy működik, hogy van a fejlesztő, aki megépíti, és van egy másik szereplő, aki majd megveszi ezt. Melyiket kell először edukálni, melyik az, akinek fontos az, hogy digitális vagy okos legyen egy épület, ez már más kérdés, mindenképpen pénz oldalról kell megközelíteni. Ez egy érdekes kérdés, hogy ki kell mutatni a szereplőknek, azt, hogy a végén ez meg fogja-e nekik érni, és minél rövidebb idő alatt.

Laczkó Gábor: – Zoli, itt mondtál öt kategóriát, ahogy felosztottad a területeket. Ezek közül a működtetés, üzemeltetés, ahol a legnagyobb potenciál van. Mit láttok, ez globális trend? Magyarországon hogy néz ez ki?

Kalmár Zoltán: – Ez teljes mértékben globális. Rá lehet ültetni arra a gondolatra, amit az előbb mondtam, itt mutatható ki legelőször, hogy megéri. Itt nagyon gyorsan, rövid távon kimutatható a technológia segítségével. Gondoljunk bele, hogy elszállnak az energiaárak, akár a földgáz, ez most elég aktuális példa. Az energiaáraknak óriási hatása van az üzemeltetési díjra. Ezeket az üzemeltetési díjakat lehet a technológia segítségével optimalizálni, lehet csökkenteni a hűtési-fűtési költségeket. Aktualitása van a mi beszélgetésünknek, mert Tiborral voltunk most a CREtechen, ami az egyik legnagyobb proptech kiállítás Londonban. Elképesztő érdekes cégekkel és gondolatokkal találkoztunk. Például az egyik cég, ami mesterséges intelligenciával az üzemeltetési költségeket kezdte el optimalizálni. Gyűjti az adatokat, a szél, a nap, az eső, gyűjti a belső adatokat, az épületautomatikának az adatait, ezeket finomhangolja. Elkezdi ezeket az amplitúdókat, amelyek az üzemeltetési költségben vannak finomhangolni, ezáltal elég komoly csökkentést érhetünk el. Ez a lényeg, amit akarok csak mondani, hogy ezért van nagyon sok cég ezen, mert itt már használják ezeket a technológiai megoldásokat a cégek, mert azonnal kimutatható.

Massányi Tibor: – Még azzal kiegészítve, hogy szerintem azért is ez egy nagyon-nagyon hot topic, mert itt érintkezik közvetlenül az épület használója és az épület fejlesztője, üzemeltetője. A környezettudatosságra, a környezettudatos építésre és tervezésre is nagyon igaz Magyarországon, de gyakorlatilag világszerte az, hogy a környezettudatos építés és kivitelezés szintén ugyanúgy, mint a proptech, ez egy régi gondolat, és ebbe nyilván nem mindenki, a tervezők és kivitelezők, és minősítők közül nem mindenki állt be, hogy ezt kövesse. Az irodapiacon a bérlők a nagy corporate-ek kényszerítették ki, az ő corporate elvárásaik következtében kezdtünk Magyarországon, Budapesten környezettudatos épületeket létrehozni. Nem azért, mert a fejlesztői oldalon ez feltétlenül szándék volt, hanem azért, mert megszületett valahol a központban, Londonban, New Yorkban, valamelyik nagy-nagy corporate központjában az a policy, az az elvárás, hogy márpedig ő csak olyan épületbe költözhet, amelyik környezettudatos minősítéssel rendelkezik, annak megfelelően lett tervezve, kivitelezve. Ezért a fejlesztők kénytelenek voltak beállni a sorba, mert a végfelhasználó azt mondta, hogy jó, ha neked nincs minősítésed, akkor megyek máshova. Ugyanezt érzem itt is az üzemeltetésnél, hogy ezek az óriási corporate-ek elkezdtek nagyon komoly elvárásokat az üzemeltetéssel kapcsolatosan is támasztani, megfogalmazni, és itt gyakorlatilag napi szinten energiafogyasztás szintjén, vagy környezetkárosítás CO2 kibocsátás szintjén lehet kimutatni ezen technológiák mentén, hogy hogyan tudják csökkenteni az üzemeltetők, illetve az épülettulajdonosok ezeket az értékeket. Úgyhogy ez a kettő szerintem együtt igaz.

Kalmár Zoltán: – Nagyon jó gondolat, hogy maguk a bérlők, a végfelhasználó disztruptálja a piacot, ő éri el az ingatlanközvetítő cégeknél, hogy használják ezeket a legtöbb esetben. Picit visszautalnék az elejére, amikor arról beszéltünk, hogy bizalom, és hogy a Covid mennyire borítgatta föl a piacot. Az a legfontosabb része, hogy ki az, aki fizeti a cechet. A végfelhasználó, a bérlő fizeti a végén a cechet, és akkor, amikor üresen voltak az irodaházak, akkor is fizették. Sőt, legtöbb esetben az üzemeltetési költséget is fizették. Az üzemeltetési költség nagyon minimálisan csökkent. Nem volt bent senki, a házakat fenn kellett tartani. Itt kezdtek el gondolkodni a végfelhasználók és a bérlők, hogy mi van? Várjunk már egy picit. Skálázódjunk. Ha mi nem vagyunk bent a házban, akkor szeretném látni, mennyire vagyunk bent a házban. Mennyire használják ki a területüket. Mennyi ember van bent a házban. Ha kevés ember van, vagy senki nincs bent, akkor vegyük lejjebb a fűtés-hűtés költségét. Egy csomó mindent elkezdtek indukálni, elkezdték mérni a dolgokat, és elkezdtek minél inkább az adatokra koncentrálni. Erre is egy jó példa, sok olyan ház van, ahol a parkoló megoldásokat a bérlő készítgette ki. A ház nem akarta bevezetni az intelligens parkolást, az érintésmentes, fizetésmentes parkolórendszert. A bérlő megkövetelte, mert azt mondta, hogy ő a vendégeit így szeretné érkeztetni, ő azt szeretné, ha az emberei telefonnal jöjjenek be, nem akar kártyákat. És a házon kiverte, és a ház berakta ezt a rendszert. A platformhatás az úgy tud érvényesülni, egy bérlő a tízből elkezdte használni ezt a parkolórendszert, de amikor bemennek a többiek, ők is látják ezt a rendszert, elkezdik kérdezni, micsoda ez? Vissza tudok kapni adatokat? Akkor engem is érdekel. Szépen belemennek ebbe a játékba, egy idő után az egész ház elkezdi használni, nem tud mit csinálni. Látja ennek értelmét, megérti az adatokból való döntéshozatalt, gondolkodást, és bevezeti a többi háznál is. Valahogy így működik. Magyarországon a Covid elképesztően sokat dobott, gyorsított ezeken a folyamatokon. Ezért mondtam ezt a home office, hibrid munkavégzéssel való dolgot, mert a legtöbb alkalmazás, technológia ezen a piacon nagyon hot topic.

Laczkó Gábor: – A kereskedelmi ingatlanpiacról beszélünk. Irodát említettetek, de ugye itt vannak raktárak, egyéb területek. Milyen egyéb opciók vannak, ahol ezt a technológiai világot ki lehet még használni kereskedelmi ingatlanok területén?

Massányi Tibor: – Igazándiból a válasz az, hogy bárhol. Úgy gondolom, itt az a lényeg – persze nem akarok a megmondója lenni a jövőnek, meg a jelennek se –, hogy van egy tervezés, kivitelezés, ingatlanfejlesztés, üzemeltetési metódus, mondjuk úgy, hogy egy klasszikus metódus, amelyben részben az egyes fázisaiban bizonyos technológiákat alkalmazunk már. Ezek a technológiák egyébként szükségesek a környezettudatossághoz, szükségesek, hogy effektívebben tudjunk dolgozni, például a tervezésnél a különböző tervezőszoftvereket mondom, vagy a BIN technológiát mondom, ahol rengeteg információval elláttuk gyakorlatilag már a tervezési fázisban is, majd a teljes életciklusban a digitális tervet. Ez részben vagy egészben, így vagy úgy, megjelenik valamelyik szegmensében az ingatlanfejlesztésnek, de nem jut tovább, nem tud előrébb lépni. Azok az új technológai újdonságok, innovációk, szintén a londoni konferencián szembesültünk vele, vannak olyan újdonságok, amik már rég nem újdonságok. Már több éve be vannak vezetve és már nem az 1.0 verziót használják, hanem a 2.0, 3.0 verziót, tehát tapasztalataik vannak. Ezek a technológiák nem érnek össze vagy nem egészülnek ki a jelenleg használtakkal. Innentől kezdve, ha arról beszélünk, amit a Zoli is mondott, hogy egy mesterséges intelligenciát arra használunk, hogy egy épületfelügyeleti rendszerbe kiegészítő adatokat beimplementálva, finomhangolva segít abba, hogy mikor kapcsoljon be a fan-coil, és mikor kapcsoljon le a fan-coil, a hűtés, a fűtés, a friss levegő stb. Ezek a technológiák mindenhol, akármelyik szegmensében az ingatlanszektornak, ahol ezek a rendszerek vannak, használhatóak. Nyilván vannak sajátosságok, egy irodaházat más időintervallumban használnak, mint mondjuk egy lakóingatlant vagy egy ipari ingatlant, de maga a technológia fellelhető itt is, ott is.

Kalmár Zoltán: – Én arra vinném el ezt a gondolatot, alapvetően a technológia egyik szerepe, most beszélhetnénk költséghatékonyság, bevételnövelés vagy hasonló, de ami nagyon fontos, az a mérhetőség. Mindig a Covidot mondom és elnézést, nagyon-nagyon felborította a piacunkat. A Covid alatt különböző szegmensek másként változtak. Ha betesszük csak a kereskedelmi ingatlanpiaci szegmenseket, nézzük akkor végig például az irodapiaci szegmenst. Azt ugye nem kell elmondani, ez teljesen felborult: Nem használták az emberek a területeket alatta, és most, amikor utána vagyunk, most is azt mondom, hogy átalakult ez az egész történet, hibrid munkavégzés van, senki nem tuja, hogy pontosan mi lesz. Erre adatok kellenek. Használják az irodaterületet? Hogyan használják a különböző területeket? Raktárpiac. A raktárpiac az teljes mértékben felrobbant. Az egyik „vesztese” a Covidnak az irodapiac volt, szépen fejre állt. A raktárpiac, logisztikai piac az egyik óriási nyertese volt, hiszen áthelyeződött minden a digitális térbe. Még az édesanyám is megtanulta, hogy hogyan kell rendelni a neten. Ehhez logisztika terek kelletek, amelyek gyorsan és hatékonyan ki tudják szolgálni a megrendelőket, és nem kell 1-2 hetet várni, hanem pár nap alatt ott van nálad. A logisztikai piac óriási nyertese ennek. Retail piac. A retail piac elég keményen szenvedett. Ha belegondolunk a plázázási szokásokba, ezek változtak, nagyon sok vásárlásunk az online térbe ment át, kevesebbszer megyünk ezekre a helyekre. Ez nagyon érdekes, nem akarom leírni teljesen a plázaélményt, de ez nagymértékben át fog alakulni. Még a hotelpiac is ott van, ami a Covid alatt szintén megváltozott, és utána is keresi a helyét, kicsit alakul, kicsit más típusú területek kellenek. Erre nagyon jó példa, szintén egy proptech példa, az Airbnb példája. A Covid alatt modellt váltott az Airbnb, így meg tudta őrizni a bevételét. Alapból színtisztán rövidtávú bérbeadásra specializálódott portál volt, a rövidtávú bérbeadás a Covid alatt megszűnt, otthon voltunk, nem tudtunk elmenni. Viszont dolgozni kellett otthonról, az Airbnb átment a középtávú bérbeadásra, mert rájött arra, hogy rengeteg ember van, aki otthonról dolgozik, de mi van, ha valaki nem otthonról dolgozik, hanem lemegy vidékre, vagy esetleg elmegy külföldre, és ott 3-4-5 hónapra kibérel egy házat. Nagyon érdekes, hogy ezt meg tudta lovagolni. Ehhez megint adat kellett, rengeteg adata volt már korábban is. Mindenkinek ezt szeretem kihangsúlyozni, hogy az adatokat akkor is gyűjteni kell, ha nem tudjuk ma, hogy holnap mire fogjuk használni, mert bármi lehet. Nagyon-nagyon fontos lesz és a pénzről fog szólni. Csak azért is mondtam el, mert a különböző területeket másként érintette a Covid, ezáltal másként érinti a technológia is, és igenis szükség van erre, mert olyan időszakban, a változás korában élünk. Itt van az ukrán helyzet. Ez is nagyon sok változást indukál majd a különböző ingatlanszegmensekben. A mérés azért fontos, mert realtime látjuk a változást, nem pedig év végén, hogy mennyire változik majd. Az irodapiac egyébként eléggé rugalmatlan, 3-5 éves szerződések vannak. Hiába van egy Covid, ha a szerződést most kötöttem meg, 3 év múlva jár le. Az ingatlanpiac mint olyan, nem veszi észre ezt a változást. A bérlő viszont észreveszi a változást, neki a saját zsebére megy a dolog, mert nem használja azt a területet, vagy kevésbé használja. Ő szeretné a költséget is finomhangolni, és szeretné kimutatni azt, hogy mennyire van használva. Ez hozta el a különböző változást. Minden szegmensén az ingatlanpiacnak nagyon fontos a mérhetőség. Gondoljunk a logisztikára, hogy micsoda technológia veszi körbe a logisztika piacot, az valami elképesztő. Ez egyébként megérne egy másik podcast-et, a logisztikai piac digitalizációja, ami ott történik, az brutális.

Laczkó Gábor: – Éppen most van szervezés alatt egy ilyen esemény, úgyhogy abszolút látjuk ennek a létjogosultságát. Zoli, te említetted a pénzt, és ha egy kicsit áttérünk erre a területre, ha egy ilyen típusú ingatlanon, amik kötelező elemek technológiailag, vagy alapdolgoknak számítanak, azon túl elkezd ebben mocorogni, és egyre több mindent bevezet. Ezt hogy lehet számolni, ez mennyire növeli az ingatlannak az értékét, mennyivel lesz magasabb értékű ingatlana, hogy a bérlők mégjobban oda fognak menni?

Kalmár Zoltán: – Bérlő mondja meg, hogy mennyire kell neki ez a technológia.

Massányi Tibor: – Az ingatlanpiac egy nagyon sok nézőpontos valami. A bérlő az egy nézőpont, aki nagyon sok mindenre rá tudja kényszeríteni az ingatlanpiaci szereplőket, hogyha azok nem is akarják, akkor is rá tudja kényszeríteni a vevő. A vevő nézi, hogy ki a bérlő, az épületet kik fogják használni, kik használhatják a jövőben. Ott is van egy kapcsolódás. Van egy olyan kapcsolódás, ami szintén hot topic volt, hogy milyen ingatlanokat vásárolnak, és fognak a jövőben vásárolni ezek az ingatlanalapok. Egyértelműen egy nagyon komoly trend, az ESG mentén a környezettudatos épületek, vagy az ESG által minősített épületek, ez egy nagyon fontos szempont, és a szabályozásra való kihatás, ezek mind-mind sarkallják az ingatlan tervezőjének és kivitelezőjének a hozzáállását. Mi olyan ingatlanpiaci tervező-kivitelező cég vagyunk, aki nagyon régóta odafigyel a környezettudatosságra, az összes épületünket, a saját fejlesztéseinket ennek megfelelően tervezzük és kivitelezzük. Van egy nagyon komoly szándékunk azzal kapcsolatosan, ezért is voltunk Londonban, hogy ezeket a technológiákat integráljuk folyamatainkba, és ezen technológiák következtében egy még tudatosabb épületet, még környezettudatosabb épületet hozzunk létre. De nem minden piaci szereplő ilyen, a szereplők is, akiknek ilyen szándékuk vagy ilyen céljuk nincsen, ők is rá lesznek kényszerülve, mert a végfelhasználó, a vásárló rá fogja őket kényszeríteni erre az új gondolkodásmódra.

Kalmár Zoltán: – A kérdésed, hogy mikor fog fejleszteni a fejlesztő egy smart buildinget? Akkor, amikor megfizetik, mert ő egy befektető, ő akkor épít, ha megvan rajta a profitja. Gyorsabban bérbe tudja adni azt az épületet. Többért el tudja adni. Jobb bérlőket tud odavonzani. Ez motiváció kérdése.

Massányi Tibor: – A londoni beszélgetések kapcsán ezekkel a cégekkel, akik már létező technológiákkal segítik a folyamatokat, a beszélgetések mentén mindig rátértünk arra, hogy ez milyen invesztíciót jelent akár tréning, munkaidő, edukáció, akár pénzügyileg. Azt kell, hogy mondjam, hogy ezek a létező technológiák, amiknek 2-3 éves tapasztalata is van, ezek tökéletesen megfizethetőek. Egy ingatlanfejlesztés tekintetében, ezek nem olyan összegek, amelyek akár a pénzügyi modellt veszélyeztetnék, vagy emiatt ezeket ne lehetne megvalósítani. Nagyon könnyen elérhető dolgok. Itt inkább az edukáció az, ami szerintem nehézkes, akár az üzemeltetés, akár a kivitelezés, akár a tervezés területén. Látni kell, hogy mára az irodapiac, a szállodapiac, akár a lakó- és ipari ingatlanok esetében is, de ezek közül mind kiemelkedő. Az iroda- és szállodapiac rettentően komplex. Ma sokkal-sokkal komplexebb épületeket építünk, mint 50-100 évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb tudást, sokkal több információt kell kezelnie a tervezőknek, kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek, a fejlesztőknek sokkal több döntést kell hozniuk. Komplexebb a feladat. A technológia ebben segít, hogy az információhalmazt, amit egyébként hellyel-közzel tervezési szinten jól kezelünk piacra nézve, ezt az információhalmazt milyen technológiákkal tudom megfelelően kezelni, kritériumok mentén vizsgálni mondjuk a tervezési időszakban, ugyanígy a kivitelezési időszakban, és hogyan tudom ezeket az információkat úgy felhasználni, hogy az épület üzemeltetési időszakában ezeket felhasználva hatékonyabban tudjak üzemeltetni. A technológia irgalmatlan és elképesztő hatékonyságnövelést tud létrehozni az épület minden életciklusának minden szegmensében, és ez az egyik fájó pontja jelenleg az ingatlanfejlesztésnek, az, hogy nem elég hatékony. Nagyon-nagyon sok információval dolgozik, kevés a szakember, szakemberhiány van. Ha felhasználjuk ezt a technológiát, akkor nem teszünk mást, mint felszabadítunk kapacitást, és ezzel hatékonyabbá válunk, el tudjuk érni, hogy ad absurdum, párhuzamosan több munkát tudjunk végezni. Ezért nem gondolom az ár tekintetében sem, hogy tulajdonképpen ez nekünk drága. Ha túl vagyunk az edukációs folyamaton, visszacsatolva Zoli a te megjegyzésedre, hogy ez egy befektetés. Az edukáció egy befektetés. Maga a termék elérhető ár szempontjából. Tehát ha túl vagyunk az edukáción, azonnal elkezd megtérülni. Közben is, de akkor azonnal elkezdenek ezek a technológiák megtérülni. A megtérülési idők hihetetlenül rövid szakaszok, amik szinte összehasonlíthatatlanok egy ingatlanfejlesztés megtérülése tekintetében.

Kalmár Zoltán: – Két gondolat jutott eszembe, az egyik az, hogyha túl vagyunk az edukáción, az edukáción technológia szempontjából nem lehet túl lenni, szerintem ennek egy folyamatos edukációnak kell lenni. Egy dolog megismerni a technológiákat, a technológiák viszont folyamatosan változnak, itt beszéltünk jópár technológiáról, hogy miket használ az ingatlanpiac. Változni fog, és a legújabb trendekre majd érdemes ráülni. A másik gondolat, még egy dolgot hozzátennék, hogy miért tart most itt, amit mondtál Tibor, hogy miért olyan lassú az ingatlanpiacon a digitális változás. Azért, mert a banki piacon ez egy relatívan egyszerű – és nem akarok megsérteni senkit – vannak a bankok, meg van az MNB, a szabályozó szervezet. Biztos, hogy ez jóval komplexebb egyébként, de nagyjából ennyi. Az ingatlanpiacnál nem egészen így van. Ez egy elképesztően összetett rendszer. Itt vannak a tervezők, a fejlesztők, a beruházó fejlesztők, üzemeltetők, property managerek, asset managerek, alapok, ügynökségek, tehát elég komplex a rendszer. Az, hogy valamelyik része elkezd használni egy technológiát, az nem jelenti azt, hogy amikor megépíted azt a házat, utána amikor eladod, vagy később használod, vagy kiadod, a másik ráül arra a technológiára, hiszen ő egy teljesen más entitás, egy teljesen más szervezet. Valahol az lenne jó egyébként, és a BIM-nek vannak erre irányultságai, hogy ő legyen a platform, amin keresztül minden végigmegy, a tervezés, az üzemeltetés, stb. Akkor lenne jó ez a piac, ha egy platform lenne, mert akkor mindenki bele tudna ülni a platformba, de itt jelen pillanatban ilyen nincsen.

Massányi Tibor: – Nem is nagyon hiszem, hogy lesz. Erről volt szó a konferencián, hogy lesz-e a nagy platform, ami mindent és mindenkit tömörít, és itt a konferencián egyértelműen mondták, hogy nem fog ez megvalósulni. Úgyhogy most az játszódik le nagyon sok gondolat mentén, hogy hány platform lesz, és az hogyan fogja kezelni, és ezek a platformok ad absurdum milyen interface-ekkel rendelkeznek, hogy átjárhatóak legyenek az információk. De a nagy ideális, hogy van egy platformunk, ami mindent kezel, az nem fog megvalósulni, és ez egy nagyon érdekes kérdés volt, már-már filozófiai jellegű kérdés, hogy miért nem tud megvalósulni. Nagyon érdekes volt az egyik prezentáció, amikor a platformokról beszélgettünk, az épületértékesítések, a bejárások hogyan alakultak a pandémia alatt, és ott is kiderült az, hogy ezeket a folyamatokat is ki határozta meg a végén? A bérlő. És a hatalmas portfólióval jelentkező óriás gigacégek. Ők kezdték áttörni azokat a gátakat, amik egyébként az ingatlanpiacon teljesen másképp működtek. Be kellett állni azoknak a nagy ügynökségeknek, el kellett kezdeni használni ezeket a platformokat, mert a nap végén az ő kliense rákényszerítette. Mert aki használja igazán, és akinek értékes ez, az megint a használó. Ez nagyon érdekes, és annyira sokszor látható ezen a piacon, hogy a végfelhasználó az, aki rákényszeríti a piacot arra, hogy elkezdjen másként működni, más technológiákat használni, más metódus mellett vagy mentén gondolkozni akár, felborítva hosszú-hosszú 10 évek globális játékszabályait.

Kalmár Zoltán: – A másik, amit biztos ti is láttatok, hogy maga a változás az egy nagyon hosszú folyamat, de amikor a piac elkezdi használni, az borzasztó gyorsan lezajlik. Mi nagyon-nagyon közel állunk ahhoz, a bérlők igen tolják ezt a dolgot, hogy egy robbanás legyen ebben a történetben, és igenis sokkal digitálisabb legyen.

Massányi Tibor: – Erről beszélgettünk a Zolival. Nekem ezzel kapcsolatban az utóbbi hónapokban rengeteg beszélgetésem volt különböző piaci szereplőkkel, én úgy látom, úgy érzem, hogy a klasszikus mérnöki szolgáltatások, metodikák drámaian meg fognak változni az elkövetkező 3-5 évben. Ami ma tervezési folyamatot, kivitelezési folyamatot végigkövetünk, végigcsinálunk, nyilván van 1-2 technológiai segítségünk, de az nagyon hasonlít az 50 évvel ezelőttire, és ez fog a technológiák miatt elképesztően megváltozni. Nagyon sok olyan döntést fog hozni ugyanaz a folyamat szoftverek által, amit most még emberek manuálisan hoznak meg azért, mert van tapasztalat. Ez nem azt jelenti, hogy ezekre az emberekre nem lesz szükség, mert ugye rögtök jöhetne a kérdés, hogy itt már csak tizedannyi emberre lesz szükség? Nem lesz szükség az építészeti kreativitásra, tudásra? Nem ezt jelenti. Azt jelenti, hogy ezek az emberek sokkal hatékonyabban fogják tudni végezni a munkájukat, mert segíteni fogja a technológia őket. Ez olyan, mint amikor a számológép létrejött. Előtte is tudtak összeadni, kivonni, szorozni meg deriválni, de amióta van számológép, ez egy 2 másodperces folyamat. Ugyanígy egy sokkal komplexebb folyamatot figyelve ezek a technológiák, ha beépülnek, márpedig be fognak épülni, mert minden egyes cégnek a nap végén az kell, hogy a célja legyen, az a munka, az a projekt, az a produktum ami létrejön, hatékonyan jöjjön létre. Ezért fognak beépülni, azon kívül, hogy ki fogják kényszeríteni a végfelhasználók.

Laczkó Gábor: – Annyit meséltetek a londoni konferenciáról. Engem nagyon érdekel, miket láttatok, bármi, ami eszetekbe jut, a metaverzumos dolog, mesterséges intelligencia. Milyen olyan cutting edge technology vonalak vannak, ami talán még abszolút a jövő, de ott már előrevetítették? Meséljetek erről a kintlétről még.

Kalmár Zoltán: – Ugye a mesterséges intelligenciát már említettük, a metaverzumról volt még, az ingatlanpiacnak is megvan a véleménye a metaverzumról. Gondold el, ez az egész terünket disztruptálhatja, ha mi építjük a házakat. Ez egy nagyon érdekes dolog. Egyébként egy jó kis panelbeszélgetés volt, ahol több tanácsadó volt benne, és amit mondtak, hogy maga ez a technológia, ez az egész metaverzum már régóta itt volt, ez nem egy új dolog, ezt csak most kezdtük felfedezni hirtelen. Legalábbis az ingatlanpiac most kezdte felfedezni, mert elmentünk home office-ba, és Zoomon keresztül kommunikáltunk, és tényleg a virtuális térbe helyeztük a mindennapjainkat. Az embernek szüksége van valamilyen fizikális tér-szerűségre, mert nagyon sok minden egy ilyen beszélgetésnél nem tud megvalósulni. Jó lenne egy olyan tér – az ingatlanpiac is gondolkodik ebben –, ahol megvalósulhat. Nagyon érdekes dolog az, hogy maga a metában lévő ingatlanállomány, a telkek, ugye volt már egy podcast erről is, az is egy proptech cég, aki teljes mértékben tudja borítani ezt a piacot.

Massányi Tibor: – Nekem nagyon érdekes volt, ugye ezzel a szándékkal mentem ki elsősorban, hogy erről a proptech technológiáról halljak olyan emberektől, akik ezzel foglalkoznak, ennek úttörői és komoly szakemberei, illetve olyan technológiákkal találkozhassak, amik implementálhatóak a folyamatainkba. Úgy épült fel a konferencia, hogy voltak kiállítók, ezek a kiállítók fixen ott voltak, nem volt vészesen sok, nagyobb standokra törekedtek a kiállítás, konferencia szervezői. Volt egy színpad, az nagyon érdekes volt, 3-5 perces pitchekkel mutatkoztak be startup cégek, az nagyon izgalmas volt, mindenki elmondhatta a kis történetét, bemutathatta a saját projektjét. Volt a nagyszínpad, ahol a panelbeszélgetések és a prezentációk mentek. Gyakorlatilag az ember azt sem tudta merre menjen. Volt egy ilyen közösségi tér-szerűség, ahol az ember találkozni tudott, és 1:1 vagy 2:1 beszélgetéseket tudott szervezni egy technológia mentén, ahol az ember egy applikáción látta, hogy kik a résztvevők, és azokra a résztvevőkre rá tudott írni, és tudott velük szervezni az ottani asztalokhoz egy beszélgetést.

Kalmár Zoltán: – Egyébként konferenciatechnológiai beszélgetésed volt már? Az még egy nagyon-nagyon érdekes dolog. Ezt ajánlom.

Laczkó Gábor: – Nem. Köszi a tippet.

Kalmár Zoltán: – Amiről Tibor beszél, az egy kontech téma, és elképesztő módon változott meg egy konferenciának a lefolyása. Például az innovációs pitch, az ott volt kint a kiállítói térben. Gondold el, ha ott nagyon hangos lett volna, ezért ilyen silent disco szerűen mindenki felvette a kis fejhallgatót, és aki hallgatni akarta ezeket a 3 perces innovációs pitcheket, oda szépen beült a kis fülhallgatójával. Ez is nagyon érdekes volt, hogy az ingatlanpiac networkölős socializingről szólt mindig is, és ezek a konferenciaapplikációk nagyon jól kihasználják magukat az ingatlanpiaci szereplőknek a személyiségét, és erre egy elképesztő kreatív megoldásuk van. Rögtön 20 asztal volt, mind a 20 asztalnál mindig be volt foglalva minden hely ilyen 1:1 beszélgetésre.

Massányi Tibor: – Elképesztően hatékony volt. Az ilyen technológiákat, amiket ténylegesen láttunk, az elsősorban az üzemeltetés körüli nagy forradalomhoz kapcsolódott többnyire. Beszéltünk erről a mesterséges intelligencia által segített, az épület felügyeletre kapcsolódó rendszerről, ami azt segítette, hogy ezeket az amplitúdókat optimalizálja, az amplitúdók hullámait kisebbre vegye.

Kalmár Zoltán: – Ez a cég már renew sharing modellben dolgozott, tehát hogy abból kéri a pénzét, ha te tudsz csökkenteni, igazából a profitnak egy részét kéri el.

Massányi Tibor: – Volt olyan cég, aki a touchless technológiákra ment rá, és emellett használva ezt a felületét, illetve a kapcsolatát a felhasználóknak egy irodaépületen belül, mindenféle információs és kommunikációs platformot ad még emellé, ez érdekes volt nagyon.

Kalmár Zoltán: – Ez egy fontos dolog egyébként. Te most irodaházban vagy, vagy otthon?

Laczkó Gábor: – Én jelenleg home office-ban vagyok.

Kalmár Zoltán: – Irodaházba amikor elmész, mindig van egy kártya, amivel átmész a beléptetőkapukon, ez a piac ez biztosan fel fog borulni. Ez a cég, amit Tibor mondott telefonnal és bluetooth-szal kommunikál, és úgy kommunikált a különböző eszközökkel, a beléptetőkapuval, az egyéb szenzorokkal.

Massányi Tibor: – Az érintésmentesség a parkolóba bejutás, a tárgyalófoglalás, étteremhez kapcsolódó információk, a házban lévő összes szolgáltatáshoz kapcsolódó információk, általános kommunikációs platform azoknak, akik használják, amit elsősorban az épület üzemeltetője kommunikál a használók felé.

Kalmár Zoltán: – Úgynevezett talent engagement, bevonás, elköteleződés. Bérlői elköteleződésnek a segítése egyébként különböző technológiák segítségével. Egy házban nem egy bérlő van legtöbb esetben, hanem 10-15 bérlő, mindenkinek különböző igényei. Vannak problémák, azokat tudják jelezni, például leszakadt a falon a tapéta, rögtön megy az üzemeltetésre, vagy lesz egy esemény az irodaházban, minden bérlőt szeretettel várnak, megújult a recepcióspult, innentől kezdve nem kártyával kell bemenni, hanem telefonnal. Tehát, hogy a háznak kommunikálnia kell a bérlőkkel és erre elég sok cég nyitott most.

Massányi Tibor: – Rengeteg újítás, technológia általi munkakönnyítés az üzemeltetésnek, hatékonyságnövelést hoznak létre. Természetesen volt cég, aki a szenzorokra ment rá, azokat mutatta be, azokhoz kapcsolódó szoftvereket, akár a munkahelyeket ellátják szenzorokkal. Majd nézik, hogy kik használják, mennyire használják bizonyos munkahelyeken. Adatgyűjtés szenzoron keresztül tud megtörténni elsősorban egy irodaházban a használat tekintetében. Igen érdekes milyen szenzorok vannak, és azok ma már mit látnak, milyen adatokat tudnak gyűjteni. Voltak olyan cégek, akik gyűjtőcégek, akik kifejezetten a startupokat keresik meg, és azok finanszírozását, inkubálását, nekik ad segítséget, őket közvetítik ki. Náluk rengeteg információ volt és érdekes technológiát, illetve információt és tanulságot osztottak meg.

Kalmár Zoltán: – Kicsit kevesebb volt, amit hiányoltam, ez a blockchain és kripto. Pedig ez aztán elképesztő lehetőségeket rejt az ingatlanpiac számára. Panelben egy-kétszer elhangzott, de külön panel nem volt rá, és nem volt technológia sem, aki kint volt ezekkel kapcsolatban. Természetesen blockchainnek kapcsolatban volt kint üzemeltetési szoftver, ami optimalizál, és épül blockchain technológiára. Inkább arról beszélek, hogy kriptorész és fizetés és a többi, ezzel kapcsolatban nem volt beszélgetés, egyetlen egy ember volt, aki mondta, hogy az egyik technológiai cégnek a vezetője már kriptoban adta el a házát. Azért látszik, hogy disztruptálnak a szereplők. De szerintem a szabályozásra még nagyon-nagyon várni kell, és nagyon jó lehetőségek vannak ezen a piacon. Nekem a kedvencem az mindig az, hogy olyan jó lenne, ha nem a teljes ingatlant, hanem akár négyzetmétereket lehetne bérbe adni.

Massányi Tibor: – Ezen kívül, ami áthatotta az egész konferenciát, az nyilván a 20-30, 20-50, az ESG, azaz a környezettudatosság, ez nagyon-nagyon nagy hangsúlyt kapott. Tulajdonképpen így végiggondolva, bennem annyira nem tudatosult, mint amennyire ezalatt a két nap alatt tudatosult, hogy ezek a technológiák, amikről beszélünk, ezek szinte kivétel nélkül a környezettudatosságot, és a jövőállóságot segítik elő, úgyhogy abból a szemszögből, tehát a fejlesztő vagy a tech szempontjából nyilván egy cél volt és a jövőben is cél lesz, de mondjuk az én szemszögemből nem feltétlenül volt egyértelmű. Bele kell menni, meg kell érteni, látni kell, hogy milyen technológiai termékek vannak a piacon, és akkor rájön az ember, hogy szinte minden arról szól, hogy hogy tudunk környezettudatosabban tervezni, építeni, üzemeltetni.

Kalmár Zoltán: – Proptech rá fog ülni erre a környezettudatosságra egyértelműen. Azt mondtuk, hogy van a bérlő, van az alap, aki veszi, van a hatékonyságnövelés, a cég kultúrájából adódóan, a humán erőforrás, kevesebb a munkaerő. Persze hogy hatékonyabban kell végezni. Ez is hathat a technológiára, és a fenntarthatóság is nagyon komoly hatással lesz a proptechre. Úgyhogy sok oldalról jönnek az impulzusok.

Laczkó Gábor: – Igen, nagyon izgalmas dolgokat mondtatok. Például, IT cégként elég sok tech srác van nálunk, sokaknak van otthon VR szemüvegük. Azt csinálták nemrégiben, hogy kibéreltek egy irodát egy napra 20 dollárért, és ketten beültek dolgozni a virtuális irodába úgy, hogy egyébként otthon ültek a szemüveggel, amúgy meg a virtuális irodában egymás mellett ültek és beszélgettek, meg jobbra néztek, balra néztek, és ott ült mellettük a másik.

Kalmár Zoltán: – Igazából a metában ugye milyen érdekes, hogy ki lesz a platform, mert bemegyünk a VR szemüveggel a metába, kibérelhetünk cool tárgyalókat, ebben is vannak lehetőségek igen. Érdekes, hogy a konferencia ebbe az irányba se ment el. Ha lehet egy kis promó, próbálom elhozni ezeket a technológiákat Magyarországra és szervezek egy konferenciát, Proptech Hungary konferenciát, és például a VR, a blockchain és a meta, én szeretném ezeket beemelni, nagyon fontos dolgok, amikről beszélsz.

Laczkó Gábor: Zoli, én nagyon remélem, hogy az infókat majd mi is meg tudjuk osztani a résztvevőkkel is, és egyébként azt gondolom, hogy ki is tudjuk nekik küldeni még plusz infóként.

Kalmár Zoltán: – Erről szól az edukáció meg a sharing. Minél többen látnak ebből szakmai szinten, annál gyorsabb lesz a változás és a fejlődése ennek a piacnak. Nagyon szeretem a te podcastjaidat is, mert elképesztő, nagyon jó ingatlanpiaci szemszögből hallgatni ezeket, mert minden egyes beszélgetésedben van valami olyan dolog, amin az ember elgondolkodik, és hú ebből valamit kitalálok, valamire jó lesz, ezt valahova beépítem. Erről szól a következő időszak, az edukáció nem áll meg, ez lifelong learning. Annyi minden van körülöttünk, mindig minden változik, a legfrissebb dolgokat érdemes meghallgatni és mindenből lehet tanulni.

Laczkó Gábor: – Jó hallgatni a szavaidat Zoli. Lehetne nagyon sokáig folytatni. Lassan a vége felé közeledünk a beszélgetésnek, ami nekem még izgalmas, itt a hazai szereplőkről még nem nagyon esett szó. Mennyien vannak, mekkora a piac, hogy néz ez most ki? Erről meséljetek picit.

Kalmár Zoltán: – Szégyenteljes, hogy a hazai proptech szereplőkről csak a végén esik szó, de ez azért van, mert Tiborral ketten vagyunk, és mindig, amikor két ember alakítja a piacot, inkább a konferenciáról beszélgettünk, inkább arról, hogy az ingatlanpiac hogyan tudja implementálni. Borzasztó fontos szereplői az ökoszisztémának a magyar proptech szereplők. Ők is ott lesznek ezen a konferencián. Lényeg, hogy 67 proptech cégnél tartok. Amikor végeztem a kutatásomat 4 hónappal ezelőtt, akkor 54 céget sikerült összeszednem, azóta gyűlnek egyébként ezek a cégek. Ahogy kiment a kommunikáció, az elemzésem, jelentkeztek cégek. Ez a 67 is egyébként elég kevés. Regionális összehasonlításban hadd mondjak számokat. Szlovákiában több mint 110 proptech cég van a mi 67-ünkhöz képest. Romániában több mint 190 cég van. Bulgária az egy nagyon érdekes történet proptech szempontjából, ott valami robbanás van, ott tényleg óriási disztrupció megy végbe, több mint 200 cég jelentkezett. A lengyelek is elég erősek és intenzívek ezen a területen. Magyarországon egyébként közel 10 a property portal businessben mozgolódik, a másik nagy többség ebben a működtetés és üzemeltetés részben, ott is több mint 10-15 cég vesz részt, és egyébként semmilyen módon nincsenek lemaradva ezek a magyar proptech cégek. Van olyan, aminek a korából adódóan – 2-3 éves cég, és még nincs annyi szolgáltatása. De igenis vannak elég komoly cégek Magyarországon, amik elég nagy portfólióval rendelkeznek, és kicsit azt érzem sok esetben a legnagyobb problémának, hogy még csak Magyarországon vannak. Jó a technológia, érdemes lenne ezzel foglalkozni. Nekem ez egy másik célom az ökoszisztémában, a magyar proptech startupoknak a támogatása, és valamilyen módon ezeknek a skálázása, vagy befektetőkeresés, és külföldre segítése. Azt gondolom, hogy ha fel tudok skálázódni más piacokon, újabb bevételekhez tudok jutni, akkor egy újabb falat tudok áttörni, több embert, jobb embert, értékesebb embereket tudok felvenni. Sok olyan cég van már proptech cégek tekintetében, a 67-ből is van közel 4-5 olyan cég, ami konkrétan úgy indult el, hogy Magyarországon nem is indított. Voltak többen, akik kértek, hogy figyelj Zoli, ha kommunikálsz, ne is mondd, hogy mi létezünk, nagyon jól elvagyunk a távol-keleti résszel, Amerikával stb., ezeken a piacokon robbantottak és ott próbálnak nagyon gyors növekedést elérni, vagy azért, hogy a technológiájukat ne tudják lemásolni, vagy azért, mert sok esetben nem nyitott a magyar piac. Sokkal nyitottabbak ott a piaci szereplők, mint Magyarországon. Azt gondolom, hogy egy nagyon jó bázis van, jó proptech cégek vannak, van utánpótlás, és én azt szeretném, hogy legyenek ilyen sikerek, tanulmányok, amelyeket megmutatunk a piacnak, hogy ezek jók. Valahol a fiatalok is bejönnek ezekre a területekre, ők is elkezdenek mozogni. A fintech piac annyival is előrébb van, hogy ott már megvannak a sikertörténetek, megszülettek az eladások, megvoltak a nagy exitek. Nálam is volt már bent olyan ember, aki exitált egy cégből, és innentől kezdve, hogyha valaki, egy újság ezt megírja, fiatalok elkezdik felkapni ezt a dolgot, hogy mi is ez, nézzük meg. Elkezdenek olyan cégeket csinálni, látják, hogy ennek most van felvevőpiaca, stb. Vannak az ingatlanpiaci szereplők, vannak a proptech szereplők, és vannak a befektetők, akik pénzt adnak ezeknek a szereplőknek. Valahol akkor működik az ökoszisztéma jól, hogyha minden egyes szereplő megtalálja benne a magának való kis gyümölcsét. Én úgy építem ezt a céget, ha már a tech szektort agilisan próbálom felépíteni. Nem tudom egyébként, hogy mi lesz konkrétan a cég, mivel fog foglalkozni. Vannak gondolataim, keresem a problémákat, keresem a pain pointokat, szeretnék értéket adni a piacomnak, értékes dolgokat csinálni. Jelen pillanatban manuálisan kötögetem össze a pontokat, a szereplőket egymással. Valakinek van egy problémája, tudom, hogy ki kell rá, 22 év ingatlanközvetítői tapasztalattal meg tudom találni, ki tudom lövöldözni mesterlövész-szerűen azt a céget, akihez szerintem el kéne mennie. Azt gondolom, hogy az ökoszisztéma akkor működne jól a jövőben, és az a vízióm, hogyha ezt automatizálni lehetne ezeket a folyamatokat, létre lehetne hozni olyan fórumokat, ahol automatikusan megvalósulnak ezek az összekötések, és nem kell hozzá egy ember, aki ezt manuálisan elvégzi. Úgy tekintek erre a piacra, hogy nagyon pozitív vagyok, szeretek elmenni ezekre a kiállításokra, nagyon szeretek inspirálódni, új embereket megismerni, úgyhogy remélem ez még nagyon sokáig tart ez a motiváció ami bennem is van, és remélem, hogy sok olyan ügyfél, partner, ingatlanpiaci szereplő lesz, mint a Tibor, aki innovatívan gondolkodik, egy ilyen kiállításra eljön mint ez a londoni is. Elképesztő sokat lehet hazahozni, sokat lehet tanulni, rengeteg technológiát lehet látni. Lépéseket, lépcsőfokokat lehet átugrani. Egy ilyen konferenciával egyszerre 3-4 lépcsőfokot át tudsz ugrani. Hogyha ez vezetői, döntéshozói szinten megjelenik a szervezetben, és ő már elkezdi támogatni ezt az egész dolgot, gondoljunk bele, ez minden egyes ökoszisztéma vezetőnek, vagy platformvezetőnek, mint ami én vagyok az álma az ilyen ember, aki megy, és ő edukálja a saját cégét. Ez a másik vízióm. Ha valamit el szeretnék mondani a végén, vagy ki szeretnék emelni, vagy a dologból kihozni, akkor az az, hogy én annak örülnék, ha minél több ember hinne ebben az edukációban, minél több ember ismerné meg azokat a technológiákat, amik körülvesznek minket, nem ragadna le azon, hogy jó, de hát használjuk ezt, nekem ez tökéletesen megfelel. Hanem keresné az újat, járna ilyen konferenciákra, beszélgetne ilyen emberekkel, mert nagyon-nagyon sok lehetőség van abban, hogy különböző típusú emberekkel, más nézőpontú, más gondolkodású emberekkel találkozunk, és vitatjuk meg a problémákat. A technolgógiai szektor másképp működik mint az ingatlanpiac, és nagyon sok értéket tudnak nekünk hozni. Még egy utolsó gondolat, hogy volt egy olyan cég az egyik panelbeszélgetésben, ahol egy ingatlanpiaci cég, nagy corporate cég, technológiai sikeres startupnak a vezetőjét vitte el, és építette be CEO-nak, működési igazgatónak, és ő belülről disztruptálja, hozza a technológiákat, ismeri a technológiákat, hozza őket és úgy edukálja az embereket. Ebben van szerintem nagyon nagy jövő, és remélem, hogy minden ember minél gyorsabban rálép erre az útra, mert akkor én nagyon boldog vagyok, akkor működik az, amit én szeretnék.

Laczkó Gábor: – Én úgy érzem akkor, hogy megvannak a célok, megvannak a feladatok. Edukálni, beszélgetni, pain pointokat feltárni, együttműködni. Nagyon-nagyon sok sikert kívánok nektek, hogy haladjatok ezen az úton. Remélem, ha egy kis idő múlva leülünk, és ahogy Zoli említetted is, esettanulmányokkal kész megvalósult projektekkel tudunk majd szolgálni a közönségnek, az is egy nagyon izgalmas téma tud lenni. Várlak titeket majd vissza. Addig is jó munkát, és sok sikert. Nagyon köszönöm, remek rálátást adtatok erre a területre, globálisan is, hazai szinten is. Még egyszer nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok, és hogy beszélgetni tudtunk.

Massányi Tibor: – Köszönjük szépen mi is.

Kalmár Zoltán: – Mi köszönjük a lehetőséget.

Laczkó Gábor: – Sziasztok!


Massányi Tibor

Massányi Tibor

Managing Partner @ DVM group

Építőmérnöki diplomáját 2000-ben szerezte a Szent István Egyetem Ybl Karán. 2000 és 2004 között az Arkon Rt. tervezői részlegének vezetőjeként és projektmenedzsereként olyan megrendelőkkel dolgozott, mint a Nokia, a Vodafone vagy a T-Mobile. 2002-ben vezető tervezőként csatlakozott a WS Atkins Hungary Kft.-hez, ahol nemzetközi üzleti környezetben szerzett értékes szakmai tapasztalatot. 2004 és 2006 között a Pozitan Kft. ügyvezető igazgatójaként vezetői képességeit is fejleszthette. 2006-tól a DVM design Kft. ügyvezető partnere, valamint a tervező, projektmenedzsment és környezettudatos szaktanácsadási részlegek operatív igazgatója.


Kalmár Zoltán

Kalmár Zoltán

Founder, Strategic Proptech Expert @ ProptechZoom.com

22 éves ingatlanpiaci, digitális ingatlanpiaci tapasztalattal rendelkezik, akkreditált CEU startup mentor, az iroda.hu, az Év irodája alapítója, az ingatlan.com üzletfejlesztési vezetője volt. Eladta cégét és most szeretné segíteni a digitális ingatlanpiac terjedését, gyorsulását.


Szakmai partnerek

Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője

Feltöltve: 2022. május 24.

AI Trendek Digitalizáció Piac PropTech Ingatlanpiac Iroda Otthon Jövő

Ajánlott videók

Digitalizáció és innováció az építészetben

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör

Amit a metaverzumról és üzleti validációjáról tudni kell

Microservice Observability

Nagyvállalati sebezhetőségek és kvantum kihívások az IT biztonságban – interjú Silurral

Mesterséges intelligenciával a rák ellen

A crypto piac és eszközök vállalati szemszögből: lehetőség vagy kockázat?

Az alkalmazásfejlesztés jövője: Low-Code / No-Code

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek

Bukott projektek anatómiája

A vezetői karizma és annak határai

“Egy amerikai céget indítani és üzmeletetni, amiből a startupodat tudod futtatni, lényegesen olcsóbb és egyszerűbb”

Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben – Beszélgetés Schiller Márkkal

Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta

Mesterséges intelligencia és jogi felelősség

REGIO JÁTÉK: a modern játékkereskedelmi kiskátéja – stratégiai gondolkodás és IT

Mire van szükség ipari IT fejlesztési projektek input minőségének javításához?

Microservice Tréning Nap

Az e-sport és gaming jelene a magyar piacon és azok kereskedelmi metszetei

5 év múlva elképzelhetetlen az adathitelesítés blockchain nélkül

API használat, state management és az rxjs szépégei nagy projektek esetén

LegalTech trendek a magyar piacon és a vilában

Foodpanda: Digitalizáció és stratégiai látásmód piacvezető szerepben

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére 2.0

Next Earth: A blockchain alapú jövő

Nestlé: Online FMCG értékesítés a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának szemszögéből

Data Science az online médiában: az adatvezérelt újságírás jövője

A Java jelene és jövője

A sikeres ügyfél-szolgáltató együttműködés kultúrális és szervezési kérdései

Generációk és fogyasztói szokások változása a metaverzum kapujában

OKR, avagy hogyan érik el a világelsők a legambiciózusabb terveiket

A Bitrise sztori: üzlet, vezetés és vállalati kultúra

Mesterséges intelligencia a videós kontent gyártásban

Java REST API kihívások és megoldások

Mesék a való életből: adathalászat, mely a javunkat szolgálja

Az adatvagyon keletkezése, kezelése és monetizációja az e-kereskedelemben

A mesterséges intelligencia alapjai

Cégépítészet – hogyan építsünk sikeres vállalatot a digitális korban?

Amikben hibáztam – Beszélgetés Bojár Gáborral

Influencerek és új médiacsatornák az e-commerce marketingben

HR támogatás a digitális forradalom tükrében

Agilis tesztelés a gyakorlatban

Subscription rendszerek a médiában: HVG, Central Médiacsoport

Az ügyfélélmény versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusai

Digitális ipari megoldások: az AR/VR ipari alkalmazása

Digitális terméktervezés és a design kutatás haszna

Projekt életciklus fejlesztői szemmel

Ipar 4.0 – Álmok és a valóság Data Science szemszögből

Ameddig a föld kerek, mindig lesznek Dockerek!

Bodorítsunk-e bárányfelhőket – mire jó a cloud?

A fenntarthatósági kihívások az E-commerce logisztikában

Vezető a vezető mögött

Iparági helyzetelemzés a B2B e-commerce piac trendjeiről és jövőjéről

Remote first

AI alapú ajánlórendszerek a gyakorlatban

AI fejlesztési tapasztalatok a hazai nagyvállalati és az amerikai startup szektorból

Ökoszisztémák az e-kereskedelemben

Adatokban gazdag

Kubernetes Policy Enforcement – a Kubernetes videóbírója

Innovatív payment stratégia: így kattintanak egyre többen a fizetés gombra

Engineering kultúra vol. 2: Feedback és onboarding a terítéken

Hogyan építsünk AI alapú vállalati alkalmazásokat? – Avagy egy szakma szépségei és buktatói

Exportfejlesztés az Egyesült Államokban

Intézményi befektetők a nemzetközi piacra lépés mögött – ahogy a Hiventures látja

Szervezeti hálózatelemzés

Konténerizáció ismertető

Data Science – IT Morning School

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére

Hogyan válasszak e-commerce fejlesztési platformot?

Robotok a vállalati kommunikációban

Single source of TRUTH, avagy a teljes customer experience forrása és jövője

Termékkereső a webáruházakban

A mesterséges intelligencia határterületei

Hogyan lettem adattudós?

Building Products People Will Love

Milyen a hatékony engineering kultúra?

Mi fán terem az agilitás? – IT Morning School

Natív és cross platform alkalmazások – IT Morning School

Webes technológiák – IT Morning School

Hogyan épül fel egy fejlesztő csapat? – IT Morning School

Robotikai alapok – IT Morning School

Technológiai áttekintés – IT Morning School

E-commerce az Egyesült Államokban: Amazon és más csodaszerek

Magyarországról az amerikai piacra: a partraszállástól a befektetőkig

Így reagáltunk mi a változásokra – szallas.hu és ingatlan.com

Kitartás a vezetésben és sportban

Mit tanul ma egy vezető? Mások hogy csinálják?

Kezdjünk bele az AI transzformációba!

Az e-commerce jövője: 50%-os részesedés a teljes kiskereskedelemből?

Vízesés és agilis fejlesztési szemléletek — mindkettőre szükség van?

Microservice architektúra alapok

A jövő váratlanul válik jelenné – Auchan, Decathlon, Rossmann

E-commerce rendszer Microservice architektúrával

Kiberbiztonság webes aspektusai, támadási felületek és védekezési lehetőségek

Felhasználói élmény és e-commerce – 1. rész

Felhasználói élmény és e-commerce – 2. rész

Google Analytics fejlesztői szemmel

Chatbot alapok és gyakori integrációk

Hogyan határozzuk meg és hogy mérjük a legfontosabb eCommerce KPI-okat?

Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban?

Termékajánlók webshopoknak a Google AI segítségével

AI ajánlórendszerek típusai és megközelítései

Diverz kereskedelmi folyamatok felépítése

Evolution of the Shopping Experience – a Walmart Case Study

Ajánlott videók