Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör | Publikus

Feltöltés dátuma: 2022. november 18.

Prefixbox E-commerce Trendek Kihívások Piac Black Friday Régiós piac JátékNet

A Black Friday az e-kereskedelmi szektor kiemelt időszaka, amikor pár nap alatt egyes kereskedők több havi bevételüket is megkeresik. Magyarországon a 2010-es években jelent meg és egy sajátos evolúciót bejárva mára egy speciális nap helyett lassan fekete hétről, hetekről, valakinél hónapról is beszélhetünk.

Szabados Jánossal (Prefixbox) és Őri Gergellyel (JátéNet) beszélgettünk az időszak sajátosságairól, kereskedői kihívásairól, és régiós összehasonlításáról.

Transcript

Laczkó Gábor: – Sziasztok, üdvözlök mindenkit, én Laczkó Gábor vagyok, a Braining Hubnak, a Stylersnek és a Protechtornak az egyik alapítója. Mai videónkban kereskedelmi szemmel az év egyik legjobban várt napját, időszakát, a Black Friday-t fogjuk vizsgálni. Az éves bevétel szemmel jól látható hányada ilyenkor realizálódik. De mit él át maga a kereskedő? Ő hogy készül fel erre az időszakra? Erről fogunk ma beszélgetni. Engedjétek meg, hogy bemutassam vendégeimet, Szabados Jánost a Prefixbox business development vezetőjét, és Őri Gergelyt, a jateknet.hu webáruházat üzemeltető Modell & Hobby Kft. vezetőjét. Sziasztok! Meséljétek el nekem, hogy ti hogy kerültök ide, milyen kontextusban vagytok az e-commerce-szel, a kereskedelemmel? Hogy csöppentetek bele ebbe a világba? Egy nagyon pici felvezetőt, ha megtesztek, akkor azt megköszönöm. János, ha megkezded, az zseniális lesz.

Szabados János: – Én is köszöntök mindenkit, engem Szabados Jánosnak hívnak, és ahogy mondtad, én felelek az értékesítésért a Prefixboxnál. Mi egy e-commerce keresőmotor fejlesztést csinálunk, ez a termékünk. Azért kerültünk ide most ebbe a beszélgetésbe, mert sok e-commerce szereplővel dolgozunk együtt Magyarországon, illetve Romániában és Lengyelországban. A Black Friday-jel kapcsolatban nekünk is vannak tapasztalataink, amik hasznosak lehetnek más számára. A Prefixbox most egy 50 fős cég, startupként indultunk, és törünk előre a nagy babérok felé, a siker előttünk van. Röviden ennyi.

Őri Gergely: – Sziasztok, én pedig Őri Gergely vagyok, most jelenleg a Modell és Hobby Kft.-nek az egyik ügyvezetője és társtulajdonosa. Több webáruházat üzemeltetünk, talán ebből az egyik legismertebb a jateknet.hu webáruház, de a miénk a jatekbolt.hu webáruház is. Üzemeltetünk cross-border, e-commerce webáruházat is, Romániában a tulli.ro a mi üzemeltetésünkben működik. Magyarországon mi vagyunk a legnagyobb modell- és távirányítású autó-, valamint modellvasút-kereskedő, és ezzel kapcsolatban is van különálló webáruházunk, a shop.modell.hu. Airsoft fegyverekkel is foglalkozunk, ezt az airsoftone.hu weboldalon keresztül árusítjuk. Egy robotnet.hu nevű oldalunk is van, ahol különböző otthoni robotokat árulunk, porszívó, ablakmosó robot, és hasonlókat. Én 2012 óta foglalkozom közvetlenül e-kereskedelemmel. Akkor az én vezetésem alatt lévő csapattal vezettük be a Tesco online-t Magyarországon, pár évig utána azt az üzletágat vezettem. Most már lassan 8 éve a jateknet.hu cégnek vagyok az ügyvezetője, ami egy akvizíción keresztül került a Modell és Hobby tulajdonába. Így már egy szélesebb spektrummal, illetve nemcsak B2C-vel, hanem B2B-vel, tehát nagykereskedelemmel is foglalkozunk.

Laczkó Gábor: – Ahogy elmondtad, tényleg egy széles palettátok van, amihez gratulálok. Black Friday-ről fogunk beszélgetni. Gondolkodtam rajta, ti emlékeztek arra, hogy Magyarországon a Black Friday őrület mikorra tehető? Mikor volt az időben, amikor elkezdett hype-vonallá válni? Az Egyesült Államokban ez már ott volt régebb óta, de itthon mikor jöhetett be ez az időszak?

Őri Gergely: – Én arra emlékszem, hogy 2015-ben kerültem a JátékNethez, szerintem ezidőtájt. Lehet, hogy 1-2 évvel előtte már voltak apróbb próbálkozások, de én a 2015-ös évre emlékszem, ami tényleg az első átütő erejű Black Friday volt, a JátékNetnél ott már komolyan beleálltunk. Talán már az előző 1-2 évben is volt a JátékNetnél még előttem Black Friday. De igazán átütően 2015-re emlékszem, amikor így országosan több kereskedőnél mindenhol elkezdtek arról beszélni, hogy Black Friday.

Szabados János: – Én 2015-ben kerültem a Prefixboxhoz, de akkor már ilyen egyértelmű volt, hogy Black Friday van. De én is azt gondolom, hogy maximum 1-2 évvel azelőtt kezdődhetett el, és a 2015-ös év az pedig már olyan volt, hogy nagyjából mindenki beleállt a Black Friday-be.

Őri Gergely: – Az érdekes az az, hogy alapvetően az Egyesült Államokban ez egy offline aktivitás. Az én emlékeim szerint igazából offline, most már mindenhol mindenki csinálja. De ez tipikusan Magyarországon szerintem egy online webáruházak között kezdődő aktivitás volt. Nagyon sok hasonló kis shopping nap is volt előtte, ami hasonlóan jól működött. Egészen konkrétan emlékszem, hogy 2012-ben már a Tesconál beszélgettünk a Neo Interactive-val, akik szervezték az Internetes vásárlás napját. Az akkor még egészen biztos, hogy sokkal nagyobb durranás volt, mint a Black Friday.

Laczkó Gábor: – Nekem valahogy mindig az jutott eszembe – én picit jobban technológiai szempontból figyeltem a Black Friday-eket –, amikor jöttek az aggódó webshoptulajdonosok, hogy mekkora terhelés lesz hajnalok hajnalán. Midig ez volt a kulcsmomentum, hogy nehogy összeomoljon az én rendszerem, amikor itt van a Black Friday. Szerintem ez az idők folyamán jobban kisimult. Nektek, akik egyrészt kereskedői szemmel jobban figyelitek a Black Friday részt, nektek mit jelent? János, ti, akik szolgáltatóként segítitek a kereséseket, mit jelent a Black Friday az év többi napjához képest? Mik azok a területek, amikre külön kell készülnötök egyáltalán? Milyen piaci tapasztalatotok van ebben a kérdéskörben?

Szabados János: – Azt érzékelem – több mint száz webáruházzal dolgozunk együtt –, a nagyobb partnereink, mint a JátékNet is, a Black Friday előtti időszakban mindig együtt készülünk rá, hogy mondjátok el Gergő, hogy mire számítotok, hogy mi a forecast, és ehhez képest állítjuk be a szervereket arra, hogy kibírják ezeket a magasabb kapacitásokat. Most többfajta üzleti területen mozgunk, mivel az ügyfeleink üzlete szerteágazó. Online élelmiszereladásban annyira nincs Black Friday, de mondjuk az elektronikai cikkek területén, ahonnan az egész indult, ott ez egy nagyon bevett szokás. Illetve a játékpiacon is úgy érzékeljük, hogy az egyik legfontosabb időszak a Black Friday az online játékkereskedésben. Mi együtt tervezünk az ügyfeleinkkel, a terhelés az a háromszorostól az ötvenszeresig, a megszokott üzletmenethez képest. Vannak olyan partnereink, ahol ez az egy nap majdnem egy egész hónap, vagy akár két hónapnak a bevételét is hozza. De majd Gergő megerősít vagy megcáfol ebben. Ma már inkább kinyúlik az egész. Sok helyen már nem is Black Friday-ről beszélünk, hanem Black Weekről, vagy Black hónapról vagy Black kéthetekről. Egyrészt azt érzékeljük, hogy jól működik a Black Friday-es időszak, másrészt azt, hogy egyre jobban próbálják az e-kereskedők ezt az időszakot kinyújtani.

Őri Gergely: – Igen, meg tudom erősíteni a Jánost. Kicsit arra szeretnék rávilágítani, megerősítve őt is ebben, hogy azért ennek egy egész érdekes evolúciója volt. Az előbb beszéltünk róla, hogy nagyjából a 2010-es évek eleje, közepe az, amikor ez igazán beindult. Talán a közepe, és inkább az eMAG megjelenésével kezdett el tényleg masszívan benne lenni az elektronikus kereskedelem köztudatában és a vásárlóknál, hogy van ilyen. Amikor ez elindult, akkor egészen biztos, hogy ott egy darab tüske volt, ez a Black Friday pénteke volt. Ez az időszak sokkal nagyobb kihívás volt, valóban, ahogy János elmondta, erre komoly készülés volt informatikai szinten is, tényleg a web adatbázis szerverek felskálázásáról is szólt a dolog. Bizony gyöngyöző homlokú IT-s kollégáim üldögéltek ott egész nap a gép előtt, amikor ezt nézték. Nem is ok nélkül. Ha visszaemlékeztek, akkor az edigital két- vagy háromszor egymás után minden évben gyakorlatilag föltette a kezét, valamikor percekre, valamikor hosszú órákra, hogy sorry, de ezt nem bírja. Illetve számos olyan megoldás született azóta, és így működik az eMAG is, aki létrehoz egy teljesen külön oldalt, külön üzemeltetésben, ahol nem az összes, többszázezer termékét mutatja meg, hanem azt a szűk párszáz vagy párezer terméket böngészheti a vásárló. Ez az oldal van felkészítve az igazi rohamra. Megvolt az alapos ok arra, hogy az ember felkészüljön. Azóta az evolúciója ennek úgy nézett ki – ahogy János is mondta –, hogy szépen egyik évről a másikra egyik-másik kereskedő elkezdett ezzel ügyeskedni. Jött az első ötlet, talán az edigital, aki kitalálta, hogy legyen egy héttel előbb, mint az összes többié, és akkor sikerül talán lefölözni onnan forgalmat. Nyilván innentől jött mindenki, a JátékNet is, hogy a következő évben, hogy ha egy nagyon nagy szereplő megcsinálja egy héttel előbb, akkor nem teheted meg, hogy ne legyen. Volt már egyik péntek is, másik péntek is, akkor utána jöttek a különböző olyanok, hogy szombaton meghosszabbítva, vasárnap is meghosszabbítva. Aztán már nemcsak péntek, hanem 0. nap is van, mint a Szigeten. Gyakorlatilag 0. nap, 1. nap, 2. nap, x. nap. Talán az Alza hozta be azt, hogy akkor itt most Black Week van, meg Black hónap és hasonlók. Ez szerintem egészen érdekes helyzetbe hozta magát ezt az eseményt. Maga a Black Friday hétvégéje, amiből már kettő van, változatlanul nagyon-nagyon erős. Nálunk azért az látszik, hogy egy ilyen hétvégén azért kéthónapnyi forgalom is realizálódhat. Ez azért érdekes, azt kell még hozzátenni, hogy a játékpiacon nagyon-nagyon kemény a szezonalitás, tehát nálunk normálisan is felskálázódik erősen a forgalom, de ilyenkor ez egy tüske. Azért itt a 2010-es évek közepe felé, amit említettem, hogy az az egy pénteki nap, az simán megfelelt egy szezonon kívüli hónapnak.

Laczkó Gábor: – Mit gondoltok egyébként, az, hogy így egy napról akár egy hétre, sok helyen egy hónapra is kitolódik ez az időszak, ez milyen extra effortot igényel magától a kereskedői oldaltól? Mit kell pluszban betenni? Kell nagyobb raktárkészlet?

Őri Gergely: – Nagyon keményen kell készülni több fronton is. Az előbb az informatikai részt már említettük, erről most részleteiben nem is beszélnék. Kereskedelmi oldalról is, nyilván nem titok, hogy ezt nem a kereskedők együtt, hanem a beszállítókkal együtt a kereskedők állítják össze. Bizony itt már augusztus-szeptemberben – a mi esetünkben – már aktívan megy az egyeztetés, hogy milyen termék legyen az, ami a Black Friday-ben kiemelt termék lesz, milyen kedvezmény lesz rá. Van olyan termék, amit kifejezetten külön a Black Friday-re hozunk be, hogy ott az egy nagy durranás legyen. Maga a termékek kiválasztása, a kedvezményszintek meghatározása – itt nem tudom nem megjegyezni az elmúlt hónapokban elindult akciós árkommunikációt. Most már nem lehet azt megcsinálni, hogy múlt héten is akcióban volt, ezen a héten is akcióban van, és egy soha nem látott árhoz képest írja ki az ember az engedményt. Ezt hetekkel előtte tervezni kell a terméknek az alapárát, hogy mikor milyen akcióba rakja az ember, és hogy mi az, ami ott igazából szólhat. Raktárkészletileg is jól érzed, hogy itt, amikor bejön egy ilyen nagyon frekventált, magas forgalmú nap, azt komolyan kell venni készletileg. Itt is a piacon igencsak sokfajta megoldás van, hogy hogyan dolgoznak a cégek. A JátékNetnél mi mindent valós raktárkészletről, a saját raktárunkból áruljuk. Tehát nálunk évek óta az a cél, hogy ami így bejön péntek-szombat-vasárnap, azt ugyanazon a szolgáltatási színvonalon kiszolgáljuk a vásárlóknak. Nálunk nagyjából hétfőn, kedden meg szokta kapni a Black Friday rendelését. Ez a ritkább. Nagyon sokan, kiváltképpen inkább a nagyok és a webplázák úgy dolgoznak, hogy raktárról, de lehet, hogy az a raktár a beszállító raktára, vagy másik külső raktár, az is lehet, hogy több raktárat üzemeltet. Amit ott látunk, az az, hogy az azutáni 1-2 hét kell, hogy ezeket a rendeléseket feldolgozzák. Nyilván erre is nagyon komolyan készülni kell. Az informatikai és a kereskedelmi mellett egy működési oldali felkészülés is van. Mi gyakorlatilag erre az időszakra skálázzuk fel a raktárunk működését heti 7 napra, és 0-24-re, és a legmagasabb létszámra is. Ilyenkor nagyon sok ember éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ezeket a bejövő rendeléseket folyamatosan dolgozzuk fel és vigyük ki. Ez a felkészülés nemcsak a saját raktárlogisztikára, hanem a futárszolgálatokkal együtt történik. Fontos csomag-előrejelzéseket kell adni, mert lehet, hogy a saját raktárunk feldolgozza, de ha a futárszolgálat nem viszi ki, akkor abból ugyanolyan kalamajka van. Volt már tanulópénze mindegyik résznek az elmúlt pár év alatt. De az ezelőtti 1-2 évben most már elért oda a szakma, hogy egyre kevésbé hallani haldokló weboldalakról, haldokló áruraktárakról vagy kiszállítókról.

Szabados János: – Igen, apropó tanulópénz. Miközben Gergő te ezeket elmondtad, hogy milyen komoly készülés van, azért a korábbi történelemben voltak olyan webáruház partnereink, akik elengedték inkább a Black Friday-t, mert nem akarták bevállalni ezt a risket, hogy két órára lehasal a szerver, és összedől a rendszer. De én is azt érzékelem, hogy ezek a bajok már elmúltak. Most már akinek ez fontos, az be tudja vállalni. A másik dolog, hogy mindenki folyamatosan nézi, hogy melyik árucikk fogy, melyik nem fogy, és miért. Ezekben az időszakokban, amikor már Black Friday van, igazából nem tudsz utánahúzni vagy tekerni, mert akkor már a raktárkészletedből szolgálsz ki.

Laczkó Gábor: – Igen, és egyébként János, amit mondasz, technológiailag is talán abból egyszerűbb, hogy akár már a cloud technológia, ha valaki azt használja, akkor automatán szépen felskálázza, és nem kell neked azzal tölteni az időt. Sokszor hallottam ezt, hogy bepakolnak éjszakára, és két napot az irodában töltenek a technológiai kollégák, amikor Black Friday van, hogy azonnal, ott a helyszínen megoldják a problémát. Erről nem egyszer beszélgettem nagy webáruház-üzemeltetőkkel. Gergő, itt említetted, hogy most már nem lehet az árakkal úgy játszani, mint régebben, hogy feltüntetett ár, és áthúzom. Lehetett olvasni több helyen, hallottuk is, hogy a GVH gigabírságokat szabott ki bizonyos szereplőkre, akik ezzel visszaéltek, vagy nem megfelelően csinálták. Most tényleg lehet látni a piacon, hogy normalizálódik a helyzet, és próbálják betartani a szereplők ezeket az irányelveket?

Őri Gergely: – Igen, valóban nagyon rászállt a GVH, ez az új szabályozás előtt is így volt már. Kifejezetten a nagy webplázáknál. Két problémájuk volt. Az egyik az, hogy nagyon kicsi volt a készlet, tehát a meghirdetett piszok jó akciót, például, hogy iPhone-t vehetsz féláron, de igazából volt 10 db iPhone, ami az első három percben elkelt. Akkor ez a fogyasztó megtévesztésére alkalmas gyakorlat, hogy egy nagyon-nagyon jó akció volt, nagyon-nagyon korlátozott ideig állt rendelkezésre. Úgy tudom, hogy itt is rendkívül figyelnek már, hogy mennyi ideig, és milyen minimumkészlettel kell nekivágni az ilyen leárazásoknak. A másik meg valóban az eredeti ár, vagy amiről a leértékelés történik, itt is kifejezetten nagy a fókusz már, tehát azon az áron, amiről az árleszállítás szól. Régebben simán előfordult olyan, hogy az az ár igazából soha nem is volt a piacon, vagy nem történt eladás belőle, nyilván erre is figyelnek. Az új szabályozás miatt az akciót megelőző 30 napot is figyelik, a jogszabály most már előírja, hogy az árleszállítást az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árához képest írhatja csak ki a kereskedő. Hogy ez mennyire jó vagy mennyire nem, azért erről megoszlanak a vélemények. Kifejezetten most egy ilyen nagyon magas inflációs környezetben, amiben most élünk, számos esetben nem jó a fogyasztónak. Ha elképzeled, hogy a terméknek az ára hétről hétre 10 %-kal növekszik, és az egyik héten volt egy akció, akkor a jelenlegi akciót nem kommunikálhatod úgy, hogy a most meglévő magas beszerzési ára, és az árképzés alapján kialakult eredeti árhoz képesti kedvezményt adod. Hanem lehet, hogy a négy héttel ezelőtt még sokkal olcsóbban vásárolt termékhez képest kell adnod, amihez adott esetben nem is jár kedvezmény. Hanem árnövekmény, amit senki nem szeretne kikommunikálni, na ez most akkora akció, hogy + 10 % az elmúlt 36 naphoz képest. Számos esetben azt látom, hogy a kereskedők nem akcióznak ilyen helyzetben. Illetve egy nagyon komoly előkészületet igényel informatika oldalról, hogy ne írhassa ki a webáruház azt a bizonyos akciót, hogyha nem felel meg a jogszabályoknak. Vagy pedig olyan oldalról kell készülni rá, hogy akkor viszont tényleg van olyan termék, ami az elmúlt 30 napban egyáltalán nem megy akcióban. Hogy ez a fogyasztónak mennyire jó vagy mennyire nem jó, megoszlanak a vélemények. Most október 19-e van, képzeljük el, hogy, hogy szeptember 20-án egy eredetileg 10.000 forintos árú termékemet 1 hétig akcióztam 9.000 forintra. Hogyha most be szeretném rakni egy őrjítő jó akcióba – 30 %-ba, és 7.000 forintért szeretném adni, akkor nem írhatom ki, hogy ez – 30 %, mert egyszer három héttel ezelőtt volt 9.000 forintért. Mit csinálok? Azon a héten nem adom 9.000 forintért, azért, hogy kiírhassam most, hogy – 30 %. Igazából azok a vásárlók, akik ott vettek termékeket, nem tudnák 9.000 forintért megvenni, csak 10.000-ért.

Laczkó Gábor: – János, te említetted előbb, hogy 100-as nagyságrendű webshoppal álltok kapcsolatban. Lehet olyat mondani, hogy milyen kategóriák pörögnek igazán? Valamilyen  fajta trendet lehet látni a partnereitek révén?

Szabados János: – Amit mi érzékelünk, a játék az egyik dobogós. A játék az egyik legkézenfekvőbb, hogy ott Black Friday-ezni kell. A másik az elektronikai cikkek világa. Ez a történelemből adódóan, mert ott kezdődött az egész. Ahol egyáltalán nem jellemző, az az élelmiszerek, és fashion ügyfelünk nem olyan sok van, de ott sem látom azt a nagy peaket, mint egy játék esetében. Még az előző kérdésedhez visszatérve, amikor mondod, hogy vannak ezek a software as a service megoldások, és akkor jön a Black Friday és csak felhúzom a szervereket, jaj, de jó. Ez így szép, csak hogy ez nem pontosan így van. Gondoltam, hogy érdemes hozzátenni, hogy azért a Black Friday nem úgy kezdődik, hogy pénteken 0 óra 0 perckor elkezdenek özönleni a népek, és akkor mindenki vásárolni akar. Hanem az előző napokban elkezdenek nézelődni, hozzárakni a kosárhoz, megnézik mik a lehetőségek. Tehát nem az van, hogy 0:02-kor felhúzzuk a potmétert, hanem van előtte egy felkészülési időszak. Visszatérve az előző kérdésre, a játék és az elektronikai cikk az, ami mindent visz.

Őri Gergely: – Én azt látom, hogy nagyon sok tematikus shopping nap, vagy shopping napok indultak az elmúlt évek során. Egyrészt a kereskedők nyilván valamilyen szinten kényszerűségből, a vásárlók meg hozzászoktak, hogy érdemes megvárni valamelyik shopping napot. A divatban leginkább a Glamour-napok és a Joy-napok működnek nagyon jól. Elsőkörben offline aktivitás volt, megpróbálták a plázákba behúzni az embereket. Ez most már ugyanúgy kinőtte magát online is. Azt gondolom, hogy a ruházat, divat, illatszer, és hasonló kategóriákban a Glamour- és a Joy-napok mennek, és a hagyományos elektronikai, játék, és minden egyéb, ami bekerülhet a karácsonyfa alá, ott a tudatos vásárló, aki nem szeretné az utolsó időszakra, a legnagyobb hajrában decemberre hagyni, vagy esetleg aggódik amiatt, hogy addigra elfogy, ők ugranak rá ezekre a Black Friday-ekre.

Laczkó Gábor: – Említettétek a különböző szegmenseket, beszéltünk már az elektronikáról, játékról, van kimondottan marketplace jellegű szolgáltató is. Stratégiában mennyire kell különbözően készülni egyikre, másikra, harmadikra? Mi az, ami fontos egy játékterületen, ami mondjuk más lehet elektronikában, vagy marketplace jellegű felületeken?

Őri Gergely: – Jó kérdés. Én alapvetően leginkább arról tudok nyilatkozni, hogy a játéknál mi az, ami működik. Nálunk a készleteknek a beállítása, raktárkészletre hozása, az, ami a legnagyobb kihívás. A játékok azért tipikusan Távol-Keletről érkeznek, tehát itt maga a beérkezés is egy igen hosszas folyamat. Már maga a beszerzése is elnyúlik. Példának okáért, most októberben rendeljük meg a tavaszi termékeket. Hasonló az átfutás a karácsonyi termékeknél is. Egy csomó dolognak, hogy mi az, ami a Black Friday-nak ütős nagy slágere lesz, de Black Friday-en kívül is, hogy mi lesz a karácsonyi szezon nagy slágere, az adott esetben fél évvel előtte már eldől. A marketplace-eknél egy nagyfokú networking ami működik. Itt a marketplace szolgáltató különböző ajánlatokkal, kiemelésekkel bizniszel, és arra hívja be a marketplace-en értékesítő ügyfeleit, hogy mi az az ajánlat, amit oda tudnak tenni. Nyilván a marketplace szolgáltatónak érdeke, hogy ezek az ajánlatok nagyon attraktívak legyenek. Itt azért most már azt látjuk, hogy van egy alapára annak, hogy te bekerülj a főoldalra, vagy a fő kiemelésre, és rólad szóljon a történet. De ez nem is csak pénzbe kerül, hanem nem rakhatsz oda egy olyan terméket, ami nem annyira impulzív, vagy nincs akkora kedvezmény rajta. Bizony bele kell tenni a pénzt. Ebből következik, hozzátartozik az egész témakörhöz, hogy ez mennyire éri meg. Ez egy érdekes kérdés. Kétfajta dolog lehet. Már említettem korábban, hogy direkt erre az alkalomra hozod az árut, beállítod valahova az árát, de addig nem nagyon piszkálgatod, nem akciózol vele, és itt durrantasz egy nagyon nagyot. A másik tipikus pedig az, hogyha valahol felhalmozódott raktárkészletek vannak, vagy akár saját magadnál, akkor tudsz egy nagy kisöprést csinálni, vagy pedig valahol a beszállítónál hasonló módon valamilyen close outban sikerült megvenni nagyon jó áron olyan terméket, amit túlkészleteztek, akkor itt ez alkalmas arra, hogy kifuttassák. Számos esetben nem feltétlenül kell 0-s árréssel adni a termékeket, de azért vannak ilyen bevonzó termékek, aminél lehet, hogy 0 vagy 0 közeli árrés van. Alapvetően mi azt látjuk, hogy kb. 10 százalékponttal a sima árrésünk alá megyünk, de nyilván ez a volumen érdekében megy.

Szabados János: – Én ezt nem látom, a kereskedői oldalt, mert ugye mi keresőszolgáltatást nyújtunk. Abból a szempontból világítom meg inkább ezt, hogy itt szerintem nem kell más stratégia. Itt, amit figyelembe kell venni, hogy más a vásárlói attitűd. Itt most nem egy hétköznapi vásárlásról van szó, hanem Black Friday-es impulzív dolgokról. Más is kerül a kosárba, más lesz a kosármix, mint az év többi részében. Amit Gergő is mondott, hogy sokan már karácsonyi ajándékokat is ebben az időszakban vásárolják meg. Más a vásárlók pszichés hozzáállása, ezt kell figyelembe venni, ezt látni kell. Általános értékesítési stratégia kell, ami egyébként is jellemző az online értékesítésre.

Laczkó Gábor: – A pénzügyi vonulatokat is említettétek már párszor. Valamilyen nagyságrendi, százalékos arányban hogy lehet meghatározni ezt? Gergő, ha nálatok ez publikus, nagyságrendben az éves forgalomhoz mérten hány százalék tud lenni egy ilyen időszak? Mit lehet mondani? János, ha láttok ilyet a partnereknél, mit lehet mondani átlagosan?

Őri Gergely: – Nincs most olyan szám a fejemben, hogy az éves forgalomhoz képest hány százalék. Nagyjából azt kell tudni, hogy a szezonalitás nálunk annyira magas, hogy az utolsó két hónap, az kétharmada az éves forgalomnak. Önmagában már a szezonalitás is magas, ezen belül pedig ezek a nevezetes napok annyira kiugranak, hogy számos esetben egy nap alatt egy, vagy akár annál is több hónap forgalmát meg lehet csinálni. Tehát ténylegesen vannak olyan órák, van olyan óra, ami szezonon kívüli egy heti forgalom.

Szabados János: – Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Árréseket nem láttam. Látjuk, hogy megy a terhelés, de nem tudok ilyen számokat mondani neked.

Laczkó Gábor: – Jó. Egyébként a pandémia a Black Friday létjogosultságát, lehetőségeit miként változtatta? Nyilván az online felé jobban terelődött, de másfajta trendet láttok ebben?

Őri Gergely: – Én nálunk azt látom – de ez kifejezetten JátékNet specifikus –, hogy a pandémia megtolta az online-nak a részesedését, nagyon szép forgalmakat csináltunk, és azóta is hál’ istennek sikerül szinten tartani. Viszont pont ebben az időszakban tartunk már ott – amit az elején is beszéltünk –, hogy most már nem arról van szó, hogy egy Black Friday van, ami a november 25-e péntek, hanem hogy most már annyi Black Friday van, hogy elmaszatolja az egészet. Mindazonáltal mellette, nem tudom mennyire kommunikáció, mennyire valóság, a statisztika és a csalás között nagyon nagy általában az átjárhatóság. Mindig tudsz olyan számot mondani, ami nagyon szép. Az eMAG szokott erről aránylag nyíltan kommunikálni, hogy hány vásárló van, hány megtekintés, stb. Ők mindig folyamatosan növekvő számokat mondanak évről évre. Hogy ez mennyire a valós növekedés, vagy találnak egy számot, ami kommunikálva éppen növekedést mutat. Nálunk inkább én ezt látom, hogy maga a tűszerűsége a Black Friday-nak elmosódott több napra, és nem is az, hogy péntekről szombatra, vasárnapra, hanem több hétvége, több hét, több akciós nap. Én inkább ezt látom.

Szabados János: – A pandémiával kapcsolatban mi is beszélgettünk, hogy majdnemhogy közhely már, hogy a pandémia óta az online vásárlási hajlandóság nagyobb. Ez vagy a pandémia vagy nem a pandémia, de hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy a pandémia. A Black Friday képletébe beletenni a pandémiát, úgy gondolom, hogy nagyon nagy különbség nincs, nem olyan nagy szorzó a pandémia a Black Friday-ban szerintem.

Laczkó Gábor: – Ha egy kicsit kitekintünk a környező országokra – akár Románia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország –, mit lehet látni? Tudjuk, hogy azért maga az e-commerce vonala, az e-commerce világ a legtöbb helyen fejlettebb, és a kultúra is. Mit láttok, hogy a Black Friday-ek kapcsán ott milyen trendek alakulnak, láttok-e ilyet, figyelitek-e ezeket a régiós környékeket?

Szabados János: – Kezdem én a választ, most hogy Lengyelországról is van szó, meg Romániáról is van szó, én azt gondolom, hogy itt egyértelműen a logisztika a legnagyobb olyan dolog, ami fejlődésen megy keresztül. Amit itt kiemelek és fontos, hogy például a Lengyelországban az, hogy még aznap kapjam meg az árut, ez nagyjából ilyen hétköznapi elvárás. Az sem baj, ha többet kell érte fizetni, de én egy napon belül meg akarom kapni. Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb pillér, ami mi látunk Lengyelországban például, ez a logisztika.

Őri Gergely: – Egyetértek Jánossal. Én egy kicsit más szemszögből világítom meg a dolgot. Említettem, hogy Romániában vagyunk jelen, Romániában én úgy tapasztalom, hogy a piaci részesedése miatt az eMAG diktálja a tempót. Ott igazából, amikor az eMAG csinálja a Black Friday-t, mindenki arra a napra fókuszál, és aköré gyűlik. Ott kevésbé mentek abba az irányba a dolgok, mint nálunk, illetve kevésbé vannak olyan tematikus shopping napok mint nálunk, tehát a Joy-, Glamour-napok és hasonlók. Ott még mindig azt látom, hogy nagyobb ereje van magának a Black Friday-nak. A többi országról annyira pontos képem nincsen. Talán annyi érdekesség, hogy ez országonként más. Az Egyesült Államokban a Black Friday nagyon nagy esemény, de inkább offline esemény. És az azután lévő hétfő a Cyber Monday az szól inkább az e-kereskedőkről. A keleti földrészen Ázsiában, Kínában a Singles Day az, ami hasonló számokat, sőt néha nagyobb számokat produkál, mint a nyugati világban a Black Friday. Meglátásom szerint mindenhol szépen felépültek a tematizált akciókra fókuszáló napok, országonként nagyon körül kell nézni, hogy az adott helyen mi az, ami sláger, mert nem biztos, hogy úgy működik a másik országban, mint ahogy nálunk.

Szabados János: – Gábor, még ahogy említetted kérdésed elején, hogy a külföld előrehaladottabb mint Magyarország. Én nem érzékelem, hogy lenne bármilyen különbség. Piacméretben van különbség, Gergő említi az eMAG-ot, ami egy nagy mamutja az egész európai e-kereskedelemnek, de pont azért, mert fel van gyorsulva a világ, meg minden információ elérhető, meg tanulunk egymástól, én azt nem látom, hogy a magyarországi e-kereskedők tudásban visszamaradottabbak lennének, mint adott esetben a lengyelek vagy románok.

Őri Gergely: – Inkább a piac talán az, a vásárlók szofisztikáltabbak vagy tanultabbak már, vagy kitanultabbak úgy értem, és semmiképpen nem iskolai végzettségre gondoltam. Emlékszem, amikor 2011 tájékán már sokat forgolódtam Csehországban a Tesco online indítása kapcsán. Az Egyesült Királyságban, lengyeleknél, cseheknél is sokat forogtam. Ott 2011/12-ben Prágában már nem tudtál végighallgatni egy rádióreklámot, hogy ne lett volna ott a spot végén, hogy www.akármi.cz, amit akkor nálunk még sehol nem hallottam, hogy az adott márka a végén elmondta volna, hogy figyelj, mert itt a www.akármi.hu-n megláthatod. Talán ez lehet benne, hogy ott a fogyasztók sokkal régebb óta mozognak otthonosan az e-kereskedelmi internetes vásárlásban.

Laczkó Gábor: – Itt még Jánosnak az egyik meglátására térnék vissza. Mondtad, hogy a kiszállítás akár aznapi. Itthon sokszor annak is örülnénk, ha megtudnánk, hogy pontosan mikor kapjuk meg a terméket. Jó, ha fix napot, fix órát tudunk. Sok szolgáltatónál ez még nincs meg. Illetve én azt érzékelem, hogy a kultúrában, ha fizetni kell a szállításért, és nem ingyenes a szállítás, az Magyarországon még mindig egy picit olyan, hogy „de most akkor nekem még fizetni kell a szolgáltatásért, hogy kiszállítsák”? Picit mindsetben érzem azt, hogy van egy kis lemaradásunk talán. A beszélgetésünk vége felé közeledünk. Nekem egy olyan témám maradt, ami most nagyon aktuális. A gyűrűző energia- és gazdasági válság, kilátások, amik sok mindenkit megmozgatnak, hogy vajon mi lesz a piaccal, vajon hogy alakul a piac? Ti mire számítatok? Tudom, hogy ez egy őrült kérdés, és fogalma sincs az embernek. De mégsem szívesen vagyunk egy kiszámíthatatlan helyzetben, mint egy biztos piaci háttérrel. Mit gondoltok, mi fog most történni akár a Black Friday kapcsán a következő időszakban, vagy akár az e-commerce területén?

Szabados János: – Most sok ügyfélbeszélgetésen vagyunk túl az utóbbi időben, és most név nélkül, vannak olyan ügyfeleink, akiknek az egész éves céges szintű energiaszámlájuk 2.000.000.000-ról 12.000.000.000-ra növekszik. Emellett meg hozni kell ugyanúgy a számokat. Ez egy challenge, ami most következik. Mindenki azt nézi, hogy mi van még a piacban, meg mikor fog mindenki éhen halni és tönkremenni, és mikor ér véget a vásárlási láz. Egyelőre hál’ istennek ez a tendencia nem jön el. Előbb beszéltünk a csehekről, olyan forecastokat hallottam Csehországról, hogy ott például nem lesz szuperemelkedés az online eladásban, hanem stagnál. Nem megy lejjebb, nem lesznek olyan éveik, mint eddig. A magyarországi dolgokról pedig a nagyobb szereplők azt mondják, hogy energiaárak ide vagy oda, ennek az a vége – most csúnya, amit mondani fogok –, hogy a kicsik tönkremennek, ás akkor a kicsik vevői elmennek a nagyokhoz vásárolni, mert nem lesz már kicsi, ahol tudjanak vásárolni. Én ezt látom, megint csak nem vagyok a bizniszoldalon mint Gergő, de a beszélgetésekből ilyen információmorzsákat tudtam összeszedni.

Őri Gergely: – Én azt látom, hogy nagyon nagy a bizonytalanság. Számos olyan hipotézis bizonyítható logikusan, ami teljesen ellentétes irányban hat a másikra. Itt valóban az van, hogy mindenki lehet okos, de az nagyjából ki fog derülni, hogy mi történik. Az én egyik hipotézisem az, hogy abban a helyzetben, amikor a vásárlóknak még jobban meg kell nézni, hogy mire költik a pénzt, nyilván alapvetően az egész nagy torta, amit elköltenek, az csökkenni fog, ez nem kérdés. Az, hogy a tortán belül a szeletek hogyan alakulnak, azt gondolom, hogy ilyenkor, amikor nagyon fontos, hogy mire költjük el, akkor nagyon-nagyon megnézzük, hogy hol vesszük meg, és milyen áron. Ebben az esetben ez hagyományosan mindig az e-kereskedelemnek szokott kedvezni. Egyrészt azért, mert könnyen összehasonlíthatóak az árak, másrészt pedig tipikusan a legtöbb esetben kicsit alatta van az offline vásárlásoknak, az offline történő termékáraknak. Ezt valószínűleg még erősítheti az is, hogy az offline boltoknál – ahogy János is mondta –, nagyon sok esetben bejön egy nagyon kemény rezsiszámla, ami szerintem az online kereskedőknél valamivel kevesebb. Nyilván nálunk is, mi is fizetünk áramot meg gázt, de azért nálunk egy darab nagy raktár van, ahol mi most megbeszéltük a kollégáinkkal, hogy kevesebbet fogunk fűteni, megpróbálunk addig nem fűteni, ameddig csak megtehetjük. Azért az egy jelentős költségtétel most. Ezt nyilván egy offline szereplő nem teheti meg, hogy kiírja a boltba a vásárlóknak, hogy „sorry gyerekek, de itt most 10 fok lesz, mert drága a gáz”. Emellett pedig én azt látom, az előbb említettel teljesen ellentétes irány, hogy a pandémia után, meg az elmúlt évben egészen szeretnek visszamenni a vásárlók offline, kicsit körülnézni, megfogni az árut, meg a vásárlás élményét átélni, és nem otthon üldögélni. Hogy melyik hatás lesz az erősebb, ez ki fog derülni. Mi azért arra számítunk itt a JátékNetnél, hogy talán ez az év valamennyire még működni fog, de ezen belül is vásárlóknál azt tanultuk meg, hogy a legutolsó költés, amihez hozzányúlnak, az a játék. Mert nagyon kevés pénz van, de a gyereknek azért még megveszi az ajándékot. Szerintem az igazán fájdalmas, és az igazi kérdőjel a következő év. Tehát addigra már tényleg elfogyott a pénz, ki kell fizetni a rezsit. Az elmúlt években inkább azt láttuk, hogy novemberben, decemberben nincs is annyira hideg, talán a számlák sem annyira súlyosak még, de januárban, februárban igen. Azt gondolom, igazából ott az fog fájni. De addig sok víz lefolyik a Dunán. Az sem mindegy, hogy ez az inflációs irány tovább tart és hasonló lesz, vagy esetleg megáll, visszafordul. Ezen sok minden múlik.

Laczkó Gábor: – Nagyon szépen köszönöm nektek ezt a remek kis beszélgetést. Úgy gondolom, hogy átfogó volt, és megosztottátok azt is, hogy milyen jövőképet gondoltok most. Kívánok nektek, és a partnereiteknek is sikeres Black Friday-t, ez az első, hogy ez most rendesen lemenjen. Nagyon remélem azt, hogy legközelebb, amikor tudunk beszélgetni, valamivel picit vidámabb előrejelzéssel is, de tudunk előre felé menni. Én nagyon szépen köszönöm még egyszer nektek, hogy itt voltatok.

Szabados János: – Mi is köszönjük, én neked Gergő külön, hogy ezt össze tudtuk így hozni.

Őri Gergely: – Én is köszönöm.

Laczkó Gábor: – Sziasztok!

Szabados János: – Ciao, sziasztok!

Őri Gergely: – Sziasztok!


Szabados János

Szabados János

Head of Sales @ Prefixbox

János a Prefixbox értékesítési vezetője. A több mint 10 éves tapasztalata után az IT és eCommerce iparban, pontosan tudja, hogy miként segítse a vállalatokat innovatív technológiai megoldások felhasználásával a kihívásaik leküzdésében. A Prefixboxot megelőzően dolgozott az Oracle-nél, valamint az IBM-nél volt fejlesztő. Mindemellett okleveles pálinka szakértő!


Őri Gergely

Őri Gergely

CEO @ MODELL & HOBBY Kft.

A közgazdász végzettségű szakember számos kereskedelemben eltöltött év után a Tesco online hazai üzletágának felépítésével és igazgatásával kerül fel a hazai e-kereskedelem térképére. 2015 óta a JátékNet ügyvezetője, minek során a Webáruház a hazai webkereskedelem legnagyobb szereplői közé növi ki magát és számos rangos szakmai elismerésben részesül. A Modell és Hobby Kft.-be történt beolvadással a cég mára mind a nagykereskedelmében, mind a webes kiskereskedelemben a hazai játékpiac meghatározó szereplője.


Szakmai partnerek

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör | Publikus

Feltöltés dátuma: 2022. november 18.

Prefixbox E-commerce Trendek Kihívások Piac Black Friday Régiós piac JátékNet

Ajánlott videók

A ma és a holnapután IT biztonságának kihívásai: AI, RaaS, IoT, OT, felkészül a Quantum Security? | Publikus

Érj el jobb eredményeket keresőoptimalizálással – a hosszú távú siker titka | Publikus

Five core practices for effective organisation | Publikus

Útmutató a Meta világában és azon túl – mit és hogyan érdemes használnunk az e-kereskedelemben | Publikus

Remote, onsite, hibrid – Munkavállalói és vállalati igények a post-COVID tech érában | Tagoknak

Űrpiaci trendek, globális verseny, és vállalati lehetőségek | Publikus

Maradj versenyben az e-kereskedelem nagyágyúival szemben egy jól működő TikTok-stratégiával! | Publikus

How engineering managers can lead with visibility | Publikus

IT portfólió és erőforrás menedzsment – Egy integrált modell a Magyar Nemzeti Banktól | Publikus

Leading Through Chaos | Publikus

Kompakt B2C IT szolgáltatások tervezése | Publikus

Dynamic Reteaming at Fast-Changing Companies | Publikus

Hova tűntek a fejlesztők: Miért nehéz őket kimozdítani, és mi történt velük az elmúlt 3 évben? | Publikus

MI és adatszabályozási ökoszisztéma: Mi van, mi várható, és hogyan fejlessz versenyképes, de jogálló termékeket? | Publikus

How AI/ML shapes EPAM into the Adaptive Enterprise | Publikus

Amikor az AI találkozik a holografikus mikroszkópiával – Egy termék rögös útja a piacra | Publikus

Vezetőként működni: Egy sokat látott vezető tapasztalatai | Publikus

Leading Through Uncertainty – Nivia Henry, Spotify | Publikus

Sustainable Machine Learning by Carl Zeiss AG | Publikus

Technológiai szakemberektől a technológiai közösségekig | Publikus

How to scale a unicorn-building engineering team (and stay sane) | Publikus

AI alapú megoldások az ügyfélszolgálatokban | Publikus

Secure Coding Képzés | Publikus

Az üzleti modellezés és a design thinking az értékteremtő vállalat és szervezetfejlesztésben | Publikus

A JavaScript a jövő…? | Publikus

Az Olimpiai Arany Útja: Mit Tanulhatnak a Tech Vezetők Szilágyi Árontól? | Publikus

Low-Code platformok a gyakorlatban: Tévhitek és válaszok | Publikus

Spring Boot 3, de Kotlin és Webflux | Publikus

Haladó User Sztori – Képzés | Publikus

Ipari létesítmények IT kihívásai – Autóipari kitekintő | Publikus

IT vezetők élete: Hogyan határozzuk meg okosan az IT céljainkat? | Publikus

Hibrid Cloud Képzés | Publikus

MVM NET: Kritikus infrastruktúrák üzemeltetése és védelmük | Publikus

DevOps kerekasztal: Felhőtechnológiákról IT vezetői szemmel | Publikus

Business Operations: Az adatalapú vezetői működés mibenléte | Publikus

A légiközlekedés technológai és zöld kihívásai | Publikus

The role of AI in data and text analyses | Publikus

A jövő városai – Digitális városok | Publikus

Paradigmaváltás az eAláírásban: Hogy lehet holnaptól az ügyvitel részévé tenni? | Publikus

Building data-driven corporate operations | Publikus

A Mesterséges Intelligencia hatása a vállalati szervezetekre | Publikus

AI code tool-ok vizsgálata | Publikus

Viselkedésvezérelt fejlesztés (BDD) – hogy a termék a megfelelő problémát oldja meg! | Publikus

Containers & Serverless – Stronger Together | Publikus

Ezt gondolják a munka világáról a mai fiatalok! | Publikus

AI security: How to hack ChatGPT | Publikus

Egy product roadmap evolúciója | Publikus

Elmozdulás a legacy kódtól – tréning | Publikus

Az operatív vezetés kihívásai az e-commerceben | Publikus

Infrastructure as code – tréning | Publikus

Kubernetes Day: Learn about the World of Kubernetes in a casual Setting | Publikus

E2E tesztelés elmélete és gyakorlata – Módszertan és eszközök | Publikus

A 21. század kertésze: precíziós technológiák a városi agrárium szolgálatában | Publikus

Streamnet: ,,A jövő megérkezik az irodákba, és az audiovizuális rendszereknek ebben nagy szerepe van!” | Publikus

Webshippy: „mindig is tudtuk, hogy mi nem csak egy fulfillment cég akarunk lenni…” | Publikus

Tresorit: Magyar startup siker és a digitális adatvédelem új korszaka | Publikus

Hogyan készüljön a Te (user) sztorid? – Tréning | Publikus

Neticle: A jövő üzleti döntései, avagy az adatalapú kultúra sikere | Publikus

Design Terminal: Így működik egy startup inkubátor | Publikus

A Crypto gaming világa – Play & earn ökoszisztéma és az AEY Metaverse Guild | Publikus

Java Spring 6 újdonságok – Tréning | Publikus

Van létjogosultsága az OpenAI ChatGPT-nek a vállalati szektorban? | Publikus

Cloud security AWS – Tréning | Publikus

Még nem veszi el az AI a fejlesztők munkáját, de döbbenetes vezetői képességei vannak! | Publikus

Mesterséges intelligencia a marketingben | Publikus

Digitalizáció és innováció az építészetben | Publikus

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör | Publikus

Amit a metaverzumról és üzleti validációjáról tudni kell | Publikus

Microservice Observability | Publikus

Nagyvállalati sebezhetőségek és kvantum kihívások az IT biztonságban – interjú Silurral | Publikus

Mesterséges intelligenciával a rák ellen | Publikus

A crypto piac és eszközök vállalati szemszögből: lehetőség vagy kockázat? | Publikus

Az alkalmazásfejlesztés jövője: Low-Code / No-Code | Publikus

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek | Publikus

Bukott projektek anatómiája | Publikus

A vezetői karizma és annak határai | Publikus

„Egy amerikai céget indítani és üzmeletetni, amiből a startupodat tudod futtatni, lényegesen olcsóbb és egyszerűbb” | Publikus

Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben – Beszélgetés Schiller Márkkal | Publikus

Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta | Publikus

Mesterséges intelligencia és jogi felelősség | Publikus

REGIO JÁTÉK: a modern játékkereskedelmi kiskátéja – stratégiai gondolkodás és IT | Publikus

Mire van szükség ipari IT fejlesztési projektek input minőségének javításához? | Publikus

Microservice Tréning Nap | Publikus

Az e-sport és gaming jelene a magyar piacon és azok kereskedelmi metszetei | Publikus

Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője | Publikus

5 év múlva elképzelhetetlen az adathitelesítés blockchain nélkül | Publikus

API használat, state management és az rxjs szépégei nagy projektek esetén | Publikus

LegalTech trendek a magyar piacon és a vilában | Publikus

Foodpanda: Digitalizáció és stratégiai látásmód piacvezető szerepben | Publikus

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére 2.0 | Publikus

Next Earth: A blockchain alapú jövő | Publikus

Nestlé: Online FMCG értékesítés a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának szemszögéből | Publikus

Data Science az online médiában: az adatvezérelt újságírás jövője | Publikus

A Java jelene és jövője | Publikus

A sikeres ügyfél-szolgáltató együttműködés kultúrális és szervezési kérdései | Publikus

Generációk és fogyasztói szokások változása a metaverzum kapujában | Publikus

OKR, avagy hogyan érik el a világelsők a legambiciózusabb terveiket | Publikus

A Bitrise sztori: üzlet, vezetés és vállalati kultúra | Publikus

Mesterséges intelligencia a videós kontent gyártásban | Publikus

Java REST API kihívások és megoldások | Publikus

Mesék a való életből: adathalászat, mely a javunkat szolgálja | Publikus

Az adatvagyon keletkezése, kezelése és monetizációja az e-kereskedelemben | Publikus

A mesterséges intelligencia alapjai | Publikus

Cégépítészet – hogyan építsünk sikeres vállalatot a digitális korban? | Publikus

Amikben hibáztam – Beszélgetés Bojár Gáborral | Publikus

Influencerek és új médiacsatornák az e-commerce marketingben | Publikus

HR támogatás a digitális forradalom tükrében | Publikus

Agilis tesztelés a gyakorlatban | Publikus

Subscription rendszerek a médiában: HVG, Central Médiacsoport | Publikus

Az ügyfélélmény versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusai | Publikus

Digitális ipari megoldások: az AR/VR ipari alkalmazása | Publikus

Digitális terméktervezés és a design kutatás haszna | Publikus

Projekt életciklus fejlesztői szemmel | Publikus

Ipar 4.0 – Álmok és a valóság Data Science szemszögből | Publikus

Ameddig a föld kerek, mindig lesznek Dockerek! | Publikus

Bodorítsunk-e bárányfelhőket – mire jó a cloud? | Publikus

A fenntarthatósági kihívások az E-commerce logisztikában | Publikus

Vezető a vezető mögött | Publikus

Iparági helyzetelemzés a B2B e-commerce piac trendjeiről és jövőjéről | Publikus

Remote first | Publikus

AI alapú ajánlórendszerek a gyakorlatban | Publikus

AI fejlesztési tapasztalatok a hazai nagyvállalati és az amerikai startup szektorból | Publikus

Ökoszisztémák az e-kereskedelemben | Publikus

Adatokban gazdag | Publikus

Kubernetes Policy Enforcement – a Kubernetes videóbírója | Publikus

Innovatív payment stratégia: így kattintanak egyre többen a fizetés gombra | Publikus

Engineering kultúra vol. 2: Feedback és onboarding a terítéken | Publikus

Hogyan építsünk AI alapú vállalati alkalmazásokat? – Avagy egy szakma szépségei és buktatói | Publikus

Exportfejlesztés az Egyesült Államokban | Publikus

Intézményi befektetők a nemzetközi piacra lépés mögött – ahogy a Hiventures látja | Publikus

Szervezeti hálózatelemzés | Publikus

Konténerizáció ismertető | Publikus

Data Science – IT Morning School | Publikus

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére | Publikus

Hogyan válasszak e-commerce fejlesztési platformot? | Publikus

Robotok a vállalati kommunikációban | Publikus

Single source of TRUTH, avagy a teljes customer experience forrása és jövője | Publikus

Termékkereső a webáruházakban | Publikus

A mesterséges intelligencia határterületei | Publikus

Hogyan lettem adattudós? | Publikus

Building Products People Will Love | Publikus

Milyen a hatékony engineering kultúra? | Publikus

Mi fán terem az agilitás? – IT Morning School | Publikus

Natív és cross platform alkalmazások – IT Morning School | Publikus

Webes technológiák – IT Morning School | Publikus

Hogyan épül fel egy fejlesztő csapat? – IT Morning School | Publikus

Robotikai alapok – IT Morning School | Publikus

Technológiai áttekintés – IT Morning School | Publikus

E-commerce az Egyesült Államokban: Amazon és más csodaszerek | Publikus

Magyarországról az amerikai piacra: a partraszállástól a befektetőkig | Publikus

Így reagáltunk mi a változásokra – szallas.hu és ingatlan.com | Publikus

Kitartás a vezetésben és sportban | Publikus

Mit tanul ma egy vezető? Mások hogy csinálják? | Publikus

Kezdjünk bele az AI transzformációba! | Publikus

Az e-commerce jövője: 50%-os részesedés a teljes kiskereskedelemből? | Publikus

Vízesés és agilis fejlesztési szemléletek — mindkettőre szükség van? | Publikus

Microservice architektúra alapok | Publikus

A jövő váratlanul válik jelenné – Auchan, Decathlon, Rossmann | Publikus

E-commerce rendszer Microservice architektúrával | Publikus

Kiberbiztonság webes aspektusai, támadási felületek és védekezési lehetőségek | Publikus

Felhasználói élmény és e-commerce – 1. rész | Publikus

Felhasználói élmény és e-commerce – 2. rész | Publikus

Google Analytics fejlesztői szemmel | Publikus

Chatbot alapok és gyakori integrációk | Publikus

Hogyan határozzuk meg és hogy mérjük a legfontosabb eCommerce KPI-okat? | Publikus

Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban? | Publikus

Termékajánlók webshopoknak a Google AI segítségével | Publikus

AI ajánlórendszerek típusai és megközelítései | Publikus

Diverz kereskedelmi folyamatok felépítése | Publikus

Evolution of the Shopping Experience – a Walmart Case Study | Publikus

Ajánlott videók