Digitalizáció és innováció az építészetben | Publikus

Feltöltés dátuma: 2022. december 07.

Digitalizáció Tervezés Innováció Építészet BIM Innovatív technológiák

Miközben az építőipart általánosságban az egyik leginkább aluldigitalizált iparágként tartják számon, magában az építészetben és tervezésben számos innováció zajlott le az elmúlt évtizedben. Ennek egyik legjelentősebb elemeként a BIM-et (Building Information Modelling) szokás említeni, ami lehetővé teszi a horizontális és vertikális kollaborációt egy projekt tervezése során, de a különböző tervező szoftverek is intenzíven fejlődnek, nem beszélve az AR/VR, a Big Data és az AI megjelenéséről a szakmában. Ezzel párhuzamosan egy digitálisan fejlett építészirodában már nem csak építészek, hanem építész-programozók is dolgoznak.

Szivák Bélával, Magyarország egyik vezető építészirodájának, a Paulinyi & Partners digitális vezetőjével beszélgettünk iparági innovációkról és azok vállalati adaptációjáról, digitális trendekről és kihívásokról, lehetőségekről és a jövőről.

Transcript

Laczkó Gábor: – Szeretettel köszöntök mindenkit, én Laczkó Gábor vagyok, a Protechtor, Stylers és a Braining Hub egyik alapítója. Sok szeretettel köszöntöm a mai napon Szivák Bélát, aki a Paulinyi & Partners digitális fejlesztéseiért felel. Kutatás, innováció és sok más terület, amit visz a Paulinyi & Partners. A mai videónkban arról fogunk beszélgetni, hogy hol tart az építész szakma. Az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül, és azok a vállaltok, akik megfogták ezt a fejlődési szakaszt, és sok energiát fektetnek kutatás-fejlesztésbe, azok a jövőben is időtálló céget fognak építeni. Az építész szakma digitális lehetőségeiről is szó esik majd. Béla, első körben egy pár mondatot, ha mondasz magadról, és mesélsz, hogy te honnan indultál. Ugye, te építészmérnök vagy, digitális projektekkel foglalkozol. Mit kell tudni rólad? Mi volt az, ami motivált, hogy digitális feladatokkal foglalkozz építészként? Miket csináltok?

Szivák Béla: – Köszönöm szépen a kérdést, illetve a megelőlegezett sikereket. Ez a víziónk, meg a mániánk. Alapvetően én digitális fejlesztési vezetőként – ebben a névben benne van, hogy kis csoport vezetőként – egy 10 fős csoportot koordinálok, irányítok a cégcsoporton belül, aminek a  feladatköre egyrészt iparágon belüli digitalizációs kutatások, fejlesztések folytatása, és ezen eredmények becsatolása egyrészt a generáltervezésbe, másrészt új szolgáltatások kifejlesztése, és teljes értéklánc. A lehető legoptimalizáltabban, a legjobb reagálóképességgel felruházva tudjon a jövőbeni válaszokra jó kérdéseket adni. Gyakorlatilag, amikor építészként volt szerencsém több mint 10 éve munkába állni, az előző válság kellős közepe volt. Jött egy olyan új igény, elsősorban az USA környékéről, ahol rengeteg megállt, bestagnált projekt volt, és ezekről a projektekről kellett megállapítani, hogy mit lehet velük csinálni. Jellemzően ekkor került az asztalra a BIM. A tervezőasztal, ami addigra már meglépte azt, hogy számítógépen rajzoljunk, de még kétdimenzióban, átlépett háromdimenzióba, ami azt jelenti, hogy térbeliséget kaptak a 2D-s vonalak, és a térbeliségből sokkal pontosabb mennyiségeket, számokat lehetett adni. Én ezen a részen csöppentem be, amikor ez megjelent. Az akkori munkáimon is iszonyatosan fontos volt a pontosság. Nagyon nem mindegy, hogy mekkora plusz tartalékkerettel számolunk egy projektet. Az akkori tervezési projekteket már elkezdtük így készíteni, és ezzel ragadtam benne az építészetben. Volt szerencsém sokfelé járni építészeten belül, sokféle partnerrel dolgozni, széleskörű projekteken. Nagyléptékű, városléptékű projekteken is ezen módszereket tudtuk alkalmazni, fejleszteni, javítani. Visszatérve a kérdés elejére, nagyjából ezt folytatjuk tovább, egy nagyon jó kis csapattal.

Laczkó Gábor: – Mi volt a legnagyobb projekted, amivel te dolgoztál, komplexitásban, méretben?

Szivák Béla: – Mindig a holnapi a legnagyobb. Kihívásban mindig a következő a legnagyobb. 100.000-es négyzetmétereken felül. Jelenleg is van olyan projekt a tervezőasztalunkon, ami több mint 250.000 négyzetméternyi épületállomány. Itt egy kicsi dolog is rengeteg. Ha csak azt nézzük, plusz 5 cm szigetelés, felszorozzuk négyzetméterenként, felszorozzuk 250.000-rel, az úgy már eléggé nagy. Az irodánk is kifejezetten városi léptékű projektekben érzi igazán jól magát, annak ellenére, hogy iszonyatosan széles skálán mozgunk. Műemlék projektek, a Tihanyi Apátságon keresztül irodák, bevásárlóközpontok, Etele Plaza. Iszonyatosan széleskörű a porfólió. A mi csoportunk mindegyik projekthez ad belső támogatást, ezért mindegyik egyszerre az asztalunkon van.

Laczkó Gábor: – Említetted előzetesen a BIM-et, ami egy mágikus szó az építészetben, és az építőipar környékén is. Mi van a BIM-en túl? Mert ez egy nagyon jó dolog, fogunk is róla beszélni, de mit lehet még elképzelni, ha a fantáziánkat egy kicsit elengedjük?

Szivák Béla: – Két részre osztanám a választ. Első rész, hogy mi is a BIM? A BIM-nek egyetlen egy problémája van, nincsen egzakt definíciója. Nagyon sokan definiálják nagyon sokféleképpen. Gyakorlatilag onnantól kezdve – a mi fogalmunk szerint – beszélünk BIM-ről, amikor a háromdimenziós terveknek adunk bármilyen adatot, vagy róluk lefejtünk adatot. Például azt mondjuk a szobának, hogy te egy étkező vagy, akkor onnantól fogva van valamilyen adattartalma. Vagy levesszük a parkettának a négyzetméter felületét, innentől kezdve már nemcsak geometriával, hanem a geometria adattartalmával vagy egymás közti viszonyával is tudunk foglalkozni. Innentől kezdve gondolunk BIM-re. A BIM iszonyatosan sok segítséget tud nyújtani az iparágban mindegyik életciklus esetén, beruházás, előkészítés, tervezés, kivitelezés, üzemeltetés, rettentően sok eszköz létezik a piacon. Második rész, hogy mi van a BIM-en túl? Nagyjából napi 24 óránkból ezzel foglalkozunk. A mi víziónk a BIM-en túl, gyakorlatilag BIM-es tervezés mellett a parametrikus tervezés, ami programozott tervezést jelent. Ez is teljesen átitatja a mi életünket. Ezeknek ötvözéséből alakulnak ki új lehetőségek, új lépcsőfokok. Ezzel foglalkozom. Egyrészt a piac és szükségleteket, illetve piacokon lévő eszközöket, megoldásokat a mellettünk lévő piacokon, más piacokon körbenézve merítünk lehetőséget, gyűjtünk információt. Gyakorlatilag piackutatásokat végzünk. Ezeket összegyúrva BIM-mel, parametrikus tervezéssel tudunk eljutni teljesen új szolgáltatás, illetve tervezés, támogatás, beruházás, előkészítés-támogatás, szolgáltatások kifejlesztésééig. Tudunk ötvözni minden olyan eszközt, ami alapvetően már a mindennapjainkban van az okostelefonunknak köszönhetően. Gondolhatunk akár big data adatbázisokra. Ez egy elég erős és jó lehetőség számunkra. A mi iparágunkban elég nagy adatvesztések vannak a projektstációk átadásakor. A tervező átadja a kivitelezőnek a projektet, majd az üzemeltetésnek. Egy háttér big data adatbázis – ahova minden információt lefejtünk, és olyan állapotba hozunk, hogy a következő szereplőnek feldolgozható legyen, mindennapjaiban használható legyen – rettentően sokat segít. Iszonyúan sok információvesztést tudunk kiküszöbölni, és jóval használhatóbb rendszereket tudunk létrehozni. És a vége, amit nagyon sok helyen lehet hallani, az okosotthonok. Képzeljük el városnegyed szinten, hogy megfelelően végig tudjuk vinni az információkat az értékláncon, igazán jól tud működni, hatékonyan tud működni. Nemcsak a projekt elején elképzelt vízió lesz egy álom, hanem meg is valósulhat.

Laczkó Gábor: – Egyébként ez gyakran előfordul, hogy megvan az álom, de aztán a kivitelezés csúszik, és nem lesz meg, ami meg lett tervezve. Nem lesz annyira okos, mint amennyire kell?

Szivák Béla: – Nem is az, hogy okos lesz, és nem is baj, hogy a kivitelezés közben változik, ahol jellemzőek ezek a projektméretek. Nagyon sokan úgy fogalmazzák ezt meg, hogy tankhajók. Gyakorlatilag egy nagy projekt lendületbe jön, viszi a lendület egy darabig, de nagyon nehezen tud irányt változtatni. Nagyon sok körülmény változik nagyon gyorsan. Ami nekünk célunk, hogy ezeket a tankhajókat fel tudjuk ruházni olyan skillekkel, amik könnyedén le tudják követni ezen változásokat. Az egyáltalán nem probléma, hogy menet közben változnak az igények. Az a kérdés, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni egy-egy ilyen nagy projekt esetén, s ebben segítenek iszonyatosan sokat ezek a lehetőségek. De ehhez gyakorlatilag kell a BIM-ből származó adatbázis egy jó alapja, ráfejtett automatizációk, és változáskövetési lehetőségeket tud a programozott tervezés adni, illetve ezek ötvözése. Megyünk tovább a neurális hálók irányába a gépi tanulás felé, amik ezen változások lekövetésének szcenárióit ki tudják nekünk értékelni, segítenek benne. Ha lefuttatunk 6-700 lehetőséget, abból nekünk meg kell találni azt a pár opciót, amiből tényleg dönteni kell.

Laczkó Gábor: – A saját portfóliótokból is a beszélgetés előtt mutattál nekem egy olyan szolgáltatást, amivel egy koncepciótok van. Ilyen koncepciókról dióhéjban mesélsz? Amik nálatok kézzelfoghatók most, olyan koncepciók mik vannak, amik izgalmasak és jövőbe mutatóak?

Szivák Béla: – Pár dolgot kirakhatok belőle. Egyrészt vannak nemrég megépült érdekesebb épületek, ahol egy-egy részt használtunk. A lényeg az, hogy minden építési projekt egy prototípus. Nekünk az a nehéz szituációnk van, hogy kitalálunk egyvalamit, azt nem tudjuk legyártani ezer darabban, és akkor megy a biznisz. Hanem nekünk kvázi mindig újat kell csinálni. Minden ház különböző. Ez is az izgalom benne. Ezért egy modulos rendszert építünk fel, amit meg lehet fogni, egymásra lehet rakni, mint egy tetriszt, alkalmazkodik a megrendelői igényekhez. Nincs két egyformán gondolkodó megrendelő, hál’ istennek. Testre szabjuk ezen rendszereket. Itt a megrendelő oldaláról, ez lehet akár több stációból jövő szereplő, beruházó, tervező, kivitelező és így tovább. Legkorábbi stáció, amiben tudunk segíteni, hogy van egy nagy terület, abból a területből hogyan lehet a legjobb mestertervet úgy létrehozni, hogy ebben a csomagban a legjobb ötvözetet tudja kihozni. Városnegyed szinten eléggé meghatározzák az emberi környezetet, és az energiaválság jelen pillanatban nagyon előtérbe helyezik ezt a dolgot. Ebben tudunk segíteni, hogy milyen szcenáriókat érdemes korai stációban projektindításkor felhozni, akár ütemezhetőség, akár funkcionalitás elhelyezése, akár a különböző szabályozási környezeteknek az összevetése, és abból a legjobb optimum kihozása. Vagy, hogyha változnak a feltételek, hogy lehet reagálni. Onnantól kezdve, hogy elindult egy projekt, akkor már egyből be tudunk kapcsolódni a vázlatterv oldaláról, és a szabályozási terület maximumokban tudunk segédkezni, hogy a legoptimálisabb területkihasználtsága legyen egy-egy projektnek. Majd ezután funkciótól függően, lakásra, ideális kiosztásba tudtunk továbbmenni. Például van egy lakóparkunk, milyen tájolással, milyen méretekkel, milyen egymáshoz viszonyított pozícióval helyezzük el a lakásokat. Itt kiegészítjük rengeteg plusz vizsgálattal ezen témaköröket. Nagyjából több mint 50 vizsgálatunk van betárazva, amit napi szinten különböző projekteknél, különböző igények szerint használunk. Benapozási vizsgálatoktól kezdve, szélszimulációkon keresztül, például magas lakóépületeknél nézzük a teraszokat érő szélsebességet, turbulenciákat, hogy azok tényleg jól használhatóak legyenek. Irodák esetében árnyékolók elhelyezését, napelemek elhelyezését, a teljes területnek az energiamérlegét – téli, nyári, egész évre – be tudjuk osztani az energiaigény oldalára, hogy milyen energiaforrásból mennyit szeretnénk felhasználni, és össze tudjuk vetni különböző szabványrendszerekkel. Ötvözni tudunk egy magyar szabványrendszert egy svájcival és így tovább. Ezeket egy felületen, egy dashboard rendszeren meg tudjuk jeleníteni.

Laczkó Gábor: – Ez nagy segítség egyébként azoknak a partnereknek, akik ezt valóban használják. Mert nálatok nyilván azért ilyen szempontból sok a tapasztalat, az adat. Ezekből dolgozni, predikcionálni, opcionális lehetőségeket adni, ez egy nagy segítség tud lenni.

Szivák Béla: – Gyakorlatilag a párhuzamos szcenáriók közötti vizsgálatra alkalmas dashboard rendszerek, az aktuális projektállapotot tudják visszatükrözni. Egyrészt látjuk a múltat benne, mi történt eddig, hol vagyunk most, és milyen lehetőségeink vannak a jövőben. Ez projektenként teljesen más világ, projektenként teljesen más szcenáriók, lehetőségek vannak, és más eszköztár.

Laczkó Gábor: – Anno, 20 éve leült egy építész az asztalához. Most leül egy építész az asztalához, mihez nyúl? Hogy tudnád szemléltetni a legnagyobb különbséget ebben az eltelt 20 évben? Akkor mije volt, és most mije van neki, mint építésznek?

Szivák Béla: – Gyakorlatilag a legfontosabb, hogy a cél nem változott. A cél ugyanaz. A legjobb élhető környezet létrehozása az embereknek, energiahatékonyság oldaláról, gazdaságosságból. Ami változott, az az eszköz. Nem párhuzamvonalzót tologatunk, már 20 éve sem azt tologattunk. A digitális lehetőségekre eszközként gondolunk, hogy cserélődni fognak idővel. Azt nem tudjuk, hogy 40-50-60 év múlva mi lesz az az eszköz, ami ugyanazt a célt fogja szolgálni. Ez az eszközöknek a rendszere, és gyakorlatilag a hatékonysága. Irodán belül nálunk a cél az, hogy a tervező tényleg valós tervezési, mérnöki problémákat oldjon meg, s a repetitív tevékenységeket levegyük a válláról. Ehhez nagy szükség volt arra, hogy ezt a digitális környezetet sztenderdizáljuk. Egy olyan sztenderd környezetet alakítottunk ki, hogy minden projekt egy azonos gyökérről induló, tehát egy azonos rendszerben megkezdett projekt, s majd a saját világába valamilyen irányba elmegy, de az alaptézisek ugyanazok. Ehhez rettentően fontos, hogy használni is tudja mindenki. Egy tudásbázis is kapcsolódik hozzá, amit nekünk házon belül tanítani kell. Egy külön, saját Wikipédiát hoztunk létre, ahol mindene benne van, ami nagyon fontos, ez folyamatosan változik, mindig fejlődik Nincs olyan, hogy végállapot, és ezzel dolgozunk a következő 10 évben. Mindig jön egy újabb megoldás, egy újabb lehetőség, egy újabb ötlet, egy újabb kolléga, hogy este nem aludtam, hanem ezzel foglalkoztam. Ezeket mind bele tudjuk építeni, hogy saját korábbi döntéseinket felülbíráljuk, és javítani tudjuk a produktivitásunkat, teljesítményünket, minőségünket.

Laczkó Gábor: – Említetted a rengeteg új dolgot, kollégák áldozatos éjszakai munkáját, amit akár hobbiként is szívesen beletesznek. Ezt a sok mindent, ami jön technológiai szinten, ezt hogy lehet jól implementálni? Mekkora az ellenállás a tradicionális építészek kapcsán, vagy ez már beléjük van kódolva, hogy nekik a digitális eszközöket azért nagyon aktívan kell használni? Az adaptálódásra már fel kell, hogy készüljenek. Fel vannak készülve? Nektek ezt a sok mindent, ami bejön, akár mesterséges intelligencia, IoT, említettünk itt több dolgot, ezt hogy tudjátok egyáltalán lekövetni, hogy mit válasszatok ki abból a nagy zajból, ami körülöttetek van?

Szivák Béla: – Nehéz feladat. Amikor nekiálltunk ennek a témakörnek, először meg kellett nézni, hogy mi hol állunk, hol vagyunk. Térben el kellett magunkat helyezni ahhoz, hogy tudjuk, hogy honnan merre szeretnénk menni. Ez a kezdeti lépés. Szerencsére ez a digitalizáció nem úgy jön a tervezőasztalra, az építőiparba, hogy egyik nap csak ránk nyitja az ajtót. Ez egy hosszú folyamat. Olyan, mint az autóvezetés éjszaka. Ha tudjuk, hogy megyünk 200 km-t éjszaka, megyünk nyaralni, a lámpa mindig csak az előttünk lévő útszakaszt világítja meg. Tehát arra koncentrálni, hogy tudjuk, hogy hol fogunk megállni az autót megtankolni, milyen köztes állomások, mérföldöveink vannak, mi a cél. Annyi a különbség, hogy itt menet közben az útvonal azért jobban változik, mint egy autó esetén. De amire koncentrálunk, amire pontosan nézünk, az mindig az, ami előttünk van. Mindig a következő lépcsőt, a következő fejlettségi szintet kéne nekünk megugorni. Egyszerre sokat nem is lehet. A tapasztalatunk az, hogy egyszerre nem tudunk átugrani fejlettségi szinteket, hanem szépen lépésről-lépésre kell ezzel előre haladni. A létszámunkból adódóan nagyon sok ember veszi fel ezeket a sztenderddé vált eszközöket, és dolgoznak vele napi szinten. Itt igazából nekünk a belső oldalon oktatás, szakmai oldalon szakmai oktatás, mindezekhez hozzákapcsolódó oktatásokat folyamatosan tartunk, így szépen lassan beépül. Illetve minden kolléga többféle igényt támaszt felénk, hogy jó, ez nagyon jó, de ezt lehetne akár jobban is. Ez elmondható nálunk, hogy akik a fejlesztéssel foglalkoznak, ők is dolgoznak projekten.

Laczkó Gábor: – Projektet úgy érted, hogy az építész sapkájukat is felveszik.

Szivák Béla: – Van átjárás, illetve azon emberek, azon tervező kollégák, akiknek éppen van egy kis luftjuk, szívesen beállnak közénk egy-egy feladatra. Rengeteg információt kapunk tőlük, hogy mit hogyan tudunk beépíteni. Ez a vezérhangya megindul, és egy öngeneráló műveletbe tud átcsapni.

Laczkó Gábor: – Ha jól értem, azért elengedhetetlen valamilyen szinten, hogy nálatok az építész szakmához érteni kell.

Szivák Béla: – Igen. Ami egy ilyen trend, hogy hibrid emberek jelennek meg. Nálunk ez azt jelenti, hogy jópár olyan projektvezetőnk van, aki BIM menedzser is közben. Nem külön entitásként jelenik meg a BIM menedzser. Egy ember ezt az oldalt is ismeri, és egyben tud döntést hozni. A hatékonyságot ez számottevően növeli. Illetve jónéhány olyan építésszel rendelkezünk, aki egyben programozó is.

Laczkó Gábor: – Zseniális kombó egyébként szerintem ilyen szempontból, hogyha együtt van ez a kettő.

Szivák Béla: – A kommunikáció gyorsasága, és a különböző metódusoknak az ötvözésében rengeteget segít. Hál’ istennek jópár ilyen kollégánk van, és kvázi ez egy igény, hogy tanulhassanak és tanulhassunk, az egész cégen ez így átitatódik. De nagyon sok olyan más kompetencia is van, amit még tanulni kell, ötvözni kell. Az építészről elmondható általában mindig is, hogy neki egy széles, horizontális átlátása volt, ez a jelen pillanatban is szükséges. Az összes többi tervező szakágat össze kell fognia. Ugyanúgy a gépészethez is kell valamennyire értenie, a statikához is kell valamennyire értenie, neki mindig egy horizontális összefogó szerepe volt. Ez ugyanúgy megmaradt, tehát a szerepek meg a célok megmaradtak, csak az eszközvilág változik. Most nem az van, hogy megnézem kézzel az 59 verziós lakáskiosztást, hanem írok rá egy programot, ami megoldja, hogy finomhangolunk. Ezek azért is fontosak, meg az előre gyárthatóság mind minőségileg, sebességben, költséghatékonyságban nagyon élen jár az építőiparban. Erre egyre nagyobb igény van. Itt most nem a mindenki által ismert panelházakra gondolok, hanem az előre gyártható homlokzati elemekre, illetve az olyan belső téri elemekre, amiket gyorsan, jó minőségben tudnak elkészíteni. Ez a minőség oldalt tudja erősíteni. Ezek a rendszerek rettentően tudnak gyorsítani, segíteni. Ez nem azt jelenti, hogy az építész nem tervez. A művészvénát valamilyen szinten meg kell tartani. Ezek mind olyan mankórendszerek, eszközrendszerek, amivel segítjük, jobbá tesszük ezen folyamatokat. A végcélunk az maradt.

Laczkó Gábor: – Nagyon sokat beszéltünk már adatokról, hogy nagyon sok adatunk van. Itt a big data, mesterséges intelligencia területén, akár a saját projektjeitekben vagy iparági sztenderdben hogy jelenik ez meg? Említetted korábban, hogy te is sokfelé jársz konferenciákra, előadásokra nemzetközi szinten is. Miket lehet látni egyáltalán, hogy ez a big data-s terület, AI-os terület hogyan jelenik meg így általánosságban a szegmensben?

Szivák Béla: – A big data óriási lehetőséget ad nekünk, az AI pedig szerencsére velünk van, jó értelemben. Kicsit megnézve a két oldalt, itt a Paulinyi & Partnersnél költséghatékonyság oldalán, illetve a meteoadatok oldalán, az élhető környezet kialakításában rettentően tud minket segíteni. Hozzáférünk nagy adatbázisokhoz, meteorológiai adatokhoz, meg tudjuk nézni a klímamodelleket 20-30-50 évvel ezelőtt, arra tudunk akár optimalizálni épület-életciklusokat. Pénzügyi adatoknál nagyon jól le tudjuk követni különböző statisztikai adatbázissal az aktuális anyagváltozásokat, díjváltozásokat nemcsak régión belül, hanem tágabb értelemben is. Az árakat indexekkel be tudjuk mozgatni a mi régiónkba, meg tudjuk nézni nagyobb merítésből, hogy ezek hol mozognak, illetve gyorsabb reakciót tudunk így hozzátenni egy-egy épület vagy városszintű projekt esetén az ütemek finomhangolására, anyaghasználatra, akár funkcióváltásra, mert simán benne van, hogy menet közben funkciót vált az épület. Tehát a big data nekünk óriási segítség. Az AI a rengeteg adat feldolgozásában egy olyan megközelítési pont, ami egy repetatív tevékenységet, feldolgozást tud rettentően segíteni. Ennek nálunk is a szcenáriók szűkítése az egyik oldala. A másik, ami még kutatás-fejlesztési oldalon van, hogy próbálgatjuk azt, hogy hogyan tudjuk a kivitelezés előrehaladását folyamatosan feldolgozni, és becsatornázni ebbe a rendszerbe úgy, hogy ugyanazon a platformon tudjuk megnézni, ahol korai stációkba elkezdtünk dolgozni. A platform nem változik, csak a mögöttes adatok cserélődnek, hogy mi honnan jön.

Laczkó Gábor: – Ez nagyon izgalmas. Ami kicsit átvisz egy másik területre, talán ilyen szabályozásjogi területre, hogy tudtommal Magyarországon most nincs olyan szabályzás, ami rákényszerítené a cégeket arra, hogy tervezőszoftvert vagy akár BIM megoldásokat használjanak. Ez miért van? Mit látsz ebben jövő szempontjából? Szükséges lépés lenne, hogy ez le legyen szabályozva? Hogy néz ki most ez a terület?

Szivák Béla: – Szerencsére ez nem csak a jövő, ez már a jelen. Van egy ISO-szabvány, amit Magyarország is átvett, ez az MSZ EN ISO 19650-es szabványcsomag, ami gyakorlatilag ezen szegmenssel foglakozik, ezt a szegmenst szeretné végig lefedni. Ha jól tudom, ez több mint 20 db szabványból fog állni. Jelenleg eddig három szabvány, az 1-es, 2-es, 3-as kötet jelent meg, ezeknek a lektorálásában segítettünk. Sajnos ez még nem tart ott, hogy átfogja az egész értékláncot. Igazából, ha ez tud gyorsulni, ennek a szabványnak a kialakulása, előre haladása, az rettentő nagy segítség lesz a piacon, hogy lesz egy támpont, ami hivatkozható, amiben megnézhetők a definíciók, amihez vissza lehet térni, ami szerződéses környezetbe beemelhető.

Laczkó Gábor: –Miért ilyen lassú? Azt érzékelem, ahogy mondod, hogy nem egy gyors folyamat. Mi lehet az oka?

Szivák Béla: – Több oka is van. Egyrészt az építőipar lineáris folyamatokban működik, gondolkodik. Tehát ma kiöntöttünk 20 köbméter betont, és egy mixerünk van, akkor holnap is kiöntünk 20 köbméter betont. Ezzel a folyamattal gondolkodik az építőipar még. Viszont a digitális világ az pedig exponenciális. Nézzük meg a WHS-YouTube váltást. Gyakorlatilag amikor lefeküdtem, még a kazettás magnószalagot pörgettem vissza ceruzával, felkeltem, akkor már néztem a YouTube-ot. Tehát a digitalizáció sokkal gyorsabb, mint az építőiparnak a lineáris folyamata. Ez az egyik ok. Itt egy projekt 2-10 éves is lehet. Az itt végigfolytatott folyamatoknak folytonosnak kell lenni, nem törhetjük meg úgy, hogy jó eddig használtunk talicskát, holnaptól drónnal fogunk betonozni. Egyszerűen aki a talilcskát tolja, holnaptól nem fog tudni drónnal betonozni. Itt is lépcsőzetesen kell haladni. A BIM-es világban van két kör, az Open BIM és a Closed BIM világ. Szoftvergyártók szoftvererdejéről beszélünk. Egyik azt mondja ki, hogy saját rendszerben dolgozunk, a másik azt mondja ki, hogy nyitott rendszerben dolgozunk. Szerencsére most már mindenki eljutott oda, hogy másikkal szeretne dolgozni. Ezek olyan lehetőségeket nyitottak meg, hogy ezek a folyamatok tudnak gyorsulni. Már közben vagyunk, csak nem annyira látványos egy-egy építkezésen, mint mondjuk videójáték-gyártásban, hogy mennyivel lesz jobb a képminőségünk.

Laczkó Gábor: – Említetted a BIM-et, korábban is beszéltünk arról, hogy egy kicsit jobban kibontjuk. Itt milyen szereplőket kell összekötni egy-egy ilyen folyamatban, ami lefed egy életciklust, és ebben hogy tud segíteni még a BIM, vagy az ehhez köthető megoldások?

Szivák Béla: – Itt szintúgy az, hogy mi hol fogjuk meg ezt, és miben, óriási segítség. Mondok egy példát, Etele Plaza, nemrégen átadott épületünk. Itt úgy dolgoztunk, hogy háromdimenziós modellben dolgozott az összes szakág. El kell képzelni tizen-huszonsok szakágat, mérnökkompetenciát, akik egy digitális térben dolgoznak együtt, itt vetítjük össze a modelljeinket, melyből vetülnek le a kétdimenziós tervek, amik kikerülnek az építkezésre. Viszont már az építkezésen az építésvezető kezében ott a tablet, ahol ott van ez a digital twin modell, és meg tudja nézni, hogy mit hova terveztünk, és issue-zni, tud, megjegyzést tud oda rakni, mi az, amivel probléma van, vagy bármi más hogyan lett megoldva. Ebben a digitális térben már kommunikálunk, befejezett projektünknél már ezt használtuk, nemcsak a tervezők között. Tehát ez már abszolút alakul, hogy a szakágainkkal együtt egy platformon, egy virtuális térben dolgozunk, hanem már a kivitelezésben ez jelen van. Hál’ istennek, nem egy darab ilyen eszköz van, hanem sok ilyen eszköz van.

Laczkó Gábor: – Nagyon sok technológia merült fel és merül fel. Nem akarok mindennel dobálózni, de jó lenne mindenbe egy picit belelátni, hogy milyen opciók vannak. AR/VR területen lehet-e látni mozgolódást? Vannak olyan szegmensek, főleg ipari szegmensek, ahol van létjogosultsága. Építőiparban, építészetben mik lehetnek? Mik a belátható AR/VR megoldások, amik befutók lehetnek. Vannak-e olyanok esetleg, amiket ti használtok-e már? Mit látsz, hogy mi fog befutni?

Szivák Béla: – Szerencsére a VR oldal az már kiforrott. Minden nagyobb szoftvernek van ilyen lehetősége, hogy VR-ban az ember meg tudja tekinteni a tervét. Az épületek mérete miatt a VR oldaláról inkább a tableten forgatható, gépen forgatható térbeli modellek jóval hatékonyabbak, mint egy szemüvegben felvett megoldás, ahol az ember fején van, és benne sétál. Volt ilyen is az életemben, hogy egy nagy üres térben sétálgattunk, és néztük az épületet belül, hogy mi hogyan legyen. Viszont okostelefon mindenkinek van, azon nagyon jól működik már minden ilyen megoldás, minden platform, illetve az AR oldalán mélytervezésben, például hol jelenik meg nálunk, alapvetően a megtapogatós modellek megmaradtak hál’ istennek. Még régebben 10-20 éve, sőt még 5-8 éve is szikével vágtuk, meg faragtuk a sörkartont, most meg nyomtatjuk 3D-ben. Ugyanazt a digitális modellt használjuk nyomtatásra, mint minden másra. Ugyanott van a térbeli dolgunk, kinyomtatjuk, és rá tudjuk vetíteni AR-ban ugyanazokat a vizsgálati adatokat, ugyanazokat az adatokat, amik modellben megvannak, megjelennek. Akár meg lehet nézni, hogy ezt a lakást meg szeretném venni, AR-ban kivetítjük a modell mellé, itt a lakásod, ilyen elosztású, ha itt szeretnénk módosítani, akkor itt módosítunk, meg tudjuk nézni, hogyan fog ide benapozni, mennyire szeles az erkélyed, és minden ilyen körülményt hozzá tudunk venni, még azt is meg tudjuk mondani, hogy mennyit fog fogyasztani a lakásod. Ez így már ott van nálunk az irodában abszolútmód. Több lehetőség van a kivitelezés oldalán, ez igazából az aktuális kivitelezőpiac fejlettségi szintje, igényszintje, plusz az, ami meghatározó, hogy mennyire használják. A másik oldal az üzemeltetési, a leghosszabb életciklus egy építési projekt esetén, ott meg tudja nézni úgy az üzemeltető, hogy valahol valami elromlik a strangba úgy, hogy még nem nyitotta ki. Lehet, hogy le van gipszkartonozva, látja, hogy milyen csövek vannak, jelzi neki, hogy az a csap ment tönkre. Mielőtt nekiállt volna az egész rendszernek, meg tudja nézni, hogy milyen szerszámmal és kit kell odahívni. Ahhoz, hogy elérje, lehet, hogy ki kell szedni egy légcsatornát, sokkal gyorsabban, hatékonyabban lehet így az üzemeltetési világot is vinni. Itt is kész megoldások vannak már a piacon. Ezeknek rendszerbe rakása, és együtt jól működése, ez még az egyik nagy feladat. Ez is mindig változik.

Laczkó Gábor: – Sokat beszéltünk arról, hogy nektek milyen terveitek vannak, vagy ti most mit csináltok, vagy a szűk magyarországi körünk mit csinál. Ha abba kitekintünk, összehasonlítást teszünk, hogy itt Magyarországon a szakmátokban milyen a penetrációja a digitalizációnak, versus külföld, akár elmegyünk nyugatabbra, hol vagyunk? Magyarország hol van? És ti egyébként hol vagytok globálisan? Te mit gondolsz?

Szivák Béla: – Nagyon remélem, hogy a megrendelőink ítélik meg, hogy hol vagyunk. Merem hinni, hogy az élvonalban, vagy közel hozzá. Rengeteg energiát fektetünk ebbe a dologba, de eléggé pozitív visszajelzéseink vannak a megrendelőink részéről, de inkább meghagyom ezt a megítélést nekik, hogy hol vagyunk a digitális világban. Magyarország az egyik kezdőpontja az építészetben ennek a világnak. Az egyik nagy tervezőprogram itt született meg, innen indult el világhódító útjára bostoni központtal. Azért is nagyon jó, hogy egyetemeken, oktatási intézményekben nagyon korán találkoznak ezzel a hallgatók, és úgy kerülnek ki, hogy nagyon profik ezen eszközök használatában. Nem az eszközt kell nekik megtanítani, hanem az építészetet, hogy mire, hogyan használjuk. Ez nekünk nagyon fontos, hogy a mi eredményeinket visszategyük edukációba, ezért az egyetemekkel próbálunk minél szorosabb kapcsolatot ápolni, és ezen fejlesztések eredményének tudásbázisát vissza is tudjuk adni az egyetemekre. Ilyen jellegű képzések már megindultak Magyarországon két egyetemen is, szakmérnöki képzéseken ilyen irányú hibrid embereket már egyetemi szinten képeznek, egyetemi diplomát kapnak, tehát ez rettentően nagyot segít nekünk, hogy az új emberek már ebben a világban nevelkednek, és kvázi sokat tudunk tanulni mi is tőlük.

Laczkó Gábor: – Egyébként nemzetközi szinten is van már ilyen kezdeményezés, hogy ilyen típusú embereket nevelnek?

Szivák Béla: – Igen, az első képzés, ha jól tudom Spanyolországban indult el, van Hollandiában és sokfelé. Kvázi megjelent egy digitális mérnök irány, úgy tudom, nemcsak az építőiparban, hanem több helyen. Ezt az oktatás is most már leköveti. Amikor én még elkezdtem ezzel foglalkozni, hátrányos helyzetben voltunk, nem volt semmi ilyesmi, volt már eszköz, és akkor próbálgattunk. Hál’ istennek a fejlesztők, gyártók, nyitottak, és segédkeznek az oktatás oldaláról is.

Laczkó Gábor: – Béla, egy nagyon jó látképet adtál egyébként, hogy a különböző technológiák, meg most kb. hol áll az építőipar, az építészetnek ezen ága. Lassan a beszélgetésünk vége felé közeledve egy kis predikciót kérnék tőled, hogy az elkövetkezendő 10 évben mit vársz, mi fog történi nálatok, és mi az, ami digitálisan még hozzá fog tudni adni ehhez a részhez markánsan?

Szivák Béla: – Bár a jövőt megjósolni nem tudom, de álmaink vannak, amiket mi szó szerint papírra is fektettünk. Gyakorlatilag mi ezekkel az eszközrendszerekkel kísérletezünk, hogy hol van a határunk. Most a határunk jelen pillanatban a Holdon van.

Laczkó Gábor: – Szó szerint.

Szivák Béla: – Szó szerint a Holdon van. Kicsit belefolytunk az elmúlt időszakban a space habitat témakörbe. Most nemrég, szeptemberben adtak elő a kollégák Párizsban egy ilyen témakört, egy koncepciótervet a nemzetközi asztronautikai kongresszuson, világporondon. Mi ezeknek az eszközöknek tényleg a leghatárát próbáljuk feszegetni. De csak azért, hogy amit már a projektjeinkben alkalmazunk, azok már tényleg nagyon kitapasztalt eszközök. Hát reméljük, hogy ezek a koncepciók is egyrészt hozzásegítik az utánunk jövőket, illetve majd még talán megnézhetjük, hogy ezekből a koncepciókból milyen valóság kerekedik.

Laczkó Gábor: – Tehát, a Holdon építkeztek, illetve oda fogtok tervezni épületeket, ha jól sejtem.

Szivák Béla: – Kvázi azt a tudományos következő lépcsőfokot léptük meg, ami lehetővé teszi azt, hogy a későbbiekben ott is hogyan lehet populációkat létrehozni, hogy lehet őket megvédeni építészeti eszközökkel. Hangsúlyozom, ez nem azt jelenti, hogy holnap kimegyünk a Holdra betonozni. Ez igazából egy olyan magunk gerjesztette versenyszituáció, hogy jelen eszközeinkkel mi a határ ameddig el lehet jutni, hogy ennyire szélsőséges körülményekre tudunk már most választ adni.

Laczkó Gábor: – Hát ez nagyon izgalmas, és Béla, tényleg nagyon köszönöm, hogy így beavattál minket az iparág rejtelmeibe és a digitalizációjába. Az az innováció és az az energia amivel mentek, kívánom, hogy a jövőben is ez jellemezzen benneteket, mert ez egy nagyon szimpatikus hozzáállás. Sok sikert kívánok a következő években. Kívánom, hogy azok a digitális álmok, koncepciók minél jobban sikerüljenek. Köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk, és hogy beszélgetni tudunk.

Szivák Béla: – Én köszönöm a kérdéseket, meg a lehetőséget.

Laczkó Gábor: – Köszönjük, sziasztok!

Szivák Béla: – Sziasztok!


Szivák Béla

Szivák Béla

Építészmérnök, Digitális Fejlesztési Vezető @ Paulinyi & Partners Zrt.

Az elmúlt 10 évben tervező, projektvezető, BIM Manager feladatkörökben dolgoztam, külföldi és hazai partnerekkel együttműködve. Munkám során változatos építészeti kihívások megoldásában vettem részt, olyan területeken, mint például az ipari fejlesztések, az oktatás, az irodaépületek vagy a kereskedelmi üzletág, de foglalkoztam lakóházakkal, múzeumokkal, sportlétesítményekkel és városnegyed-léptékű feladatokkal is.

A Paulinyi & Partnersnél az iparági digitális kutatás-fejlesztési projekteket és a kapcsolódó szolgáltatásokat vezetem immár 3 éve.


Szakmai partnerek

Digitalizáció és innováció az építészetben | Publikus

Feltöltés dátuma: 2022. december 07.

Digitalizáció Tervezés Innováció Építészet BIM Innovatív technológiák

Ajánlott videók

A ma és a holnapután IT biztonságának kihívásai: AI, RaaS, IoT, OT, felkészül a Quantum Security? | Publikus

Érj el jobb eredményeket keresőoptimalizálással – a hosszú távú siker titka | Publikus

Five core practices for effective organisation | Publikus

Útmutató a Meta világában és azon túl – mit és hogyan érdemes használnunk az e-kereskedelemben | Publikus

Remote, onsite, hibrid – Munkavállalói és vállalati igények a post-COVID tech érában | Tagoknak

Űrpiaci trendek, globális verseny, és vállalati lehetőségek | Publikus

Maradj versenyben az e-kereskedelem nagyágyúival szemben egy jól működő TikTok-stratégiával! | Publikus

How engineering managers can lead with visibility | Publikus

IT portfólió és erőforrás menedzsment – Egy integrált modell a Magyar Nemzeti Banktól | Publikus

Leading Through Chaos | Publikus

Kompakt B2C IT szolgáltatások tervezése | Publikus

Dynamic Reteaming at Fast-Changing Companies | Publikus

Hova tűntek a fejlesztők: Miért nehéz őket kimozdítani, és mi történt velük az elmúlt 3 évben? | Publikus

MI és adatszabályozási ökoszisztéma: Mi van, mi várható, és hogyan fejlessz versenyképes, de jogálló termékeket? | Publikus

How AI/ML shapes EPAM into the Adaptive Enterprise | Publikus

Amikor az AI találkozik a holografikus mikroszkópiával – Egy termék rögös útja a piacra | Publikus

Vezetőként működni: Egy sokat látott vezető tapasztalatai | Publikus

Leading Through Uncertainty – Nivia Henry, Spotify | Publikus

Sustainable Machine Learning by Carl Zeiss AG | Publikus

Technológiai szakemberektől a technológiai közösségekig | Publikus

How to scale a unicorn-building engineering team (and stay sane) | Publikus

AI alapú megoldások az ügyfélszolgálatokban | Publikus

Secure Coding Képzés | Publikus

Az üzleti modellezés és a design thinking az értékteremtő vállalat és szervezetfejlesztésben | Publikus

A JavaScript a jövő…? | Publikus

Az Olimpiai Arany Útja: Mit Tanulhatnak a Tech Vezetők Szilágyi Árontól? | Publikus

Low-Code platformok a gyakorlatban: Tévhitek és válaszok | Publikus

Spring Boot 3, de Kotlin és Webflux | Publikus

Haladó User Sztori – Képzés | Publikus

Ipari létesítmények IT kihívásai – Autóipari kitekintő | Publikus

IT vezetők élete: Hogyan határozzuk meg okosan az IT céljainkat? | Publikus

Hibrid Cloud Képzés | Publikus

MVM NET: Kritikus infrastruktúrák üzemeltetése és védelmük | Publikus

DevOps kerekasztal: Felhőtechnológiákról IT vezetői szemmel | Publikus

Business Operations: Az adatalapú vezetői működés mibenléte | Publikus

A légiközlekedés technológai és zöld kihívásai | Publikus

The role of AI in data and text analyses | Publikus

A jövő városai – Digitális városok | Publikus

Paradigmaváltás az eAláírásban: Hogy lehet holnaptól az ügyvitel részévé tenni? | Publikus

Building data-driven corporate operations | Publikus

A Mesterséges Intelligencia hatása a vállalati szervezetekre | Publikus

AI code tool-ok vizsgálata | Publikus

Viselkedésvezérelt fejlesztés (BDD) – hogy a termék a megfelelő problémát oldja meg! | Publikus

Containers & Serverless – Stronger Together | Publikus

Ezt gondolják a munka világáról a mai fiatalok! | Publikus

AI security: How to hack ChatGPT | Publikus

Egy product roadmap evolúciója | Publikus

Elmozdulás a legacy kódtól – tréning | Publikus

Az operatív vezetés kihívásai az e-commerceben | Publikus

Infrastructure as code – tréning | Publikus

Kubernetes Day: Learn about the World of Kubernetes in a casual Setting | Publikus

E2E tesztelés elmélete és gyakorlata – Módszertan és eszközök | Publikus

A 21. század kertésze: precíziós technológiák a városi agrárium szolgálatában | Publikus

Streamnet: ,,A jövő megérkezik az irodákba, és az audiovizuális rendszereknek ebben nagy szerepe van!” | Publikus

Webshippy: „mindig is tudtuk, hogy mi nem csak egy fulfillment cég akarunk lenni…” | Publikus

Tresorit: Magyar startup siker és a digitális adatvédelem új korszaka | Publikus

Hogyan készüljön a Te (user) sztorid? – Tréning | Publikus

Neticle: A jövő üzleti döntései, avagy az adatalapú kultúra sikere | Publikus

Design Terminal: Így működik egy startup inkubátor | Publikus

A Crypto gaming világa – Play & earn ökoszisztéma és az AEY Metaverse Guild | Publikus

Java Spring 6 újdonságok – Tréning | Publikus

Van létjogosultsága az OpenAI ChatGPT-nek a vállalati szektorban? | Publikus

Cloud security AWS – Tréning | Publikus

Még nem veszi el az AI a fejlesztők munkáját, de döbbenetes vezetői képességei vannak! | Publikus

Mesterséges intelligencia a marketingben | Publikus

Digitalizáció és innováció az építészetben | Publikus

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör | Publikus

Amit a metaverzumról és üzleti validációjáról tudni kell | Publikus

Microservice Observability | Publikus

Nagyvállalati sebezhetőségek és kvantum kihívások az IT biztonságban – interjú Silurral | Publikus

Mesterséges intelligenciával a rák ellen | Publikus

A crypto piac és eszközök vállalati szemszögből: lehetőség vagy kockázat? | Publikus

Az alkalmazásfejlesztés jövője: Low-Code / No-Code | Publikus

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek | Publikus

Bukott projektek anatómiája | Publikus

A vezetői karizma és annak határai | Publikus

„Egy amerikai céget indítani és üzmeletetni, amiből a startupodat tudod futtatni, lényegesen olcsóbb és egyszerűbb” | Publikus

Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben – Beszélgetés Schiller Márkkal | Publikus

Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta | Publikus

Mesterséges intelligencia és jogi felelősség | Publikus

REGIO JÁTÉK: a modern játékkereskedelmi kiskátéja – stratégiai gondolkodás és IT | Publikus

Mire van szükség ipari IT fejlesztési projektek input minőségének javításához? | Publikus

Microservice Tréning Nap | Publikus

Az e-sport és gaming jelene a magyar piacon és azok kereskedelmi metszetei | Publikus

Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője | Publikus

5 év múlva elképzelhetetlen az adathitelesítés blockchain nélkül | Publikus

API használat, state management és az rxjs szépégei nagy projektek esetén | Publikus

LegalTech trendek a magyar piacon és a vilában | Publikus

Foodpanda: Digitalizáció és stratégiai látásmód piacvezető szerepben | Publikus

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére 2.0 | Publikus

Next Earth: A blockchain alapú jövő | Publikus

Nestlé: Online FMCG értékesítés a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának szemszögéből | Publikus

Data Science az online médiában: az adatvezérelt újságírás jövője | Publikus

A Java jelene és jövője | Publikus

A sikeres ügyfél-szolgáltató együttműködés kultúrális és szervezési kérdései | Publikus

Generációk és fogyasztói szokások változása a metaverzum kapujában | Publikus

OKR, avagy hogyan érik el a világelsők a legambiciózusabb terveiket | Publikus

A Bitrise sztori: üzlet, vezetés és vállalati kultúra | Publikus

Mesterséges intelligencia a videós kontent gyártásban | Publikus

Java REST API kihívások és megoldások | Publikus

Mesék a való életből: adathalászat, mely a javunkat szolgálja | Publikus

Az adatvagyon keletkezése, kezelése és monetizációja az e-kereskedelemben | Publikus

A mesterséges intelligencia alapjai | Publikus

Cégépítészet – hogyan építsünk sikeres vállalatot a digitális korban? | Publikus

Amikben hibáztam – Beszélgetés Bojár Gáborral | Publikus

Influencerek és új médiacsatornák az e-commerce marketingben | Publikus

HR támogatás a digitális forradalom tükrében | Publikus

Agilis tesztelés a gyakorlatban | Publikus

Subscription rendszerek a médiában: HVG, Central Médiacsoport | Publikus

Az ügyfélélmény versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusai | Publikus

Digitális ipari megoldások: az AR/VR ipari alkalmazása | Publikus

Digitális terméktervezés és a design kutatás haszna | Publikus

Projekt életciklus fejlesztői szemmel | Publikus

Ipar 4.0 – Álmok és a valóság Data Science szemszögből | Publikus

Ameddig a föld kerek, mindig lesznek Dockerek! | Publikus

Bodorítsunk-e bárányfelhőket – mire jó a cloud? | Publikus

A fenntarthatósági kihívások az E-commerce logisztikában | Publikus

Vezető a vezető mögött | Publikus

Iparági helyzetelemzés a B2B e-commerce piac trendjeiről és jövőjéről | Publikus

Remote first | Publikus

AI alapú ajánlórendszerek a gyakorlatban | Publikus

AI fejlesztési tapasztalatok a hazai nagyvállalati és az amerikai startup szektorból | Publikus

Ökoszisztémák az e-kereskedelemben | Publikus

Adatokban gazdag | Publikus

Kubernetes Policy Enforcement – a Kubernetes videóbírója | Publikus

Innovatív payment stratégia: így kattintanak egyre többen a fizetés gombra | Publikus

Engineering kultúra vol. 2: Feedback és onboarding a terítéken | Publikus

Hogyan építsünk AI alapú vállalati alkalmazásokat? – Avagy egy szakma szépségei és buktatói | Publikus

Exportfejlesztés az Egyesült Államokban | Publikus

Intézményi befektetők a nemzetközi piacra lépés mögött – ahogy a Hiventures látja | Publikus

Szervezeti hálózatelemzés | Publikus

Konténerizáció ismertető | Publikus

Data Science – IT Morning School | Publikus

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére | Publikus

Hogyan válasszak e-commerce fejlesztési platformot? | Publikus

Robotok a vállalati kommunikációban | Publikus

Single source of TRUTH, avagy a teljes customer experience forrása és jövője | Publikus

Termékkereső a webáruházakban | Publikus

A mesterséges intelligencia határterületei | Publikus

Hogyan lettem adattudós? | Publikus

Building Products People Will Love | Publikus

Milyen a hatékony engineering kultúra? | Publikus

Mi fán terem az agilitás? – IT Morning School | Publikus

Natív és cross platform alkalmazások – IT Morning School | Publikus

Webes technológiák – IT Morning School | Publikus

Hogyan épül fel egy fejlesztő csapat? – IT Morning School | Publikus

Robotikai alapok – IT Morning School | Publikus

Technológiai áttekintés – IT Morning School | Publikus

E-commerce az Egyesült Államokban: Amazon és más csodaszerek | Publikus

Magyarországról az amerikai piacra: a partraszállástól a befektetőkig | Publikus

Így reagáltunk mi a változásokra – szallas.hu és ingatlan.com | Publikus

Kitartás a vezetésben és sportban | Publikus

Mit tanul ma egy vezető? Mások hogy csinálják? | Publikus

Kezdjünk bele az AI transzformációba! | Publikus

Az e-commerce jövője: 50%-os részesedés a teljes kiskereskedelemből? | Publikus

Vízesés és agilis fejlesztési szemléletek — mindkettőre szükség van? | Publikus

Microservice architektúra alapok | Publikus

A jövő váratlanul válik jelenné – Auchan, Decathlon, Rossmann | Publikus

E-commerce rendszer Microservice architektúrával | Publikus

Kiberbiztonság webes aspektusai, támadási felületek és védekezési lehetőségek | Publikus

Felhasználói élmény és e-commerce – 1. rész | Publikus

Felhasználói élmény és e-commerce – 2. rész | Publikus

Google Analytics fejlesztői szemmel | Publikus

Chatbot alapok és gyakori integrációk | Publikus

Hogyan határozzuk meg és hogy mérjük a legfontosabb eCommerce KPI-okat? | Publikus

Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban? | Publikus

Termékajánlók webshopoknak a Google AI segítségével | Publikus

AI ajánlórendszerek típusai és megközelítései | Publikus

Diverz kereskedelmi folyamatok felépítése | Publikus

Evolution of the Shopping Experience – a Walmart Case Study | Publikus

Ajánlott videók