Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben

Feltöltve: 2022. augusztus 09.

Autókereskedelem Vállalatvezetés Iparági trendek Schiller Autó Család Gazdaság Digitalizáció

A Schiller család 1983 óta foglalkozik gépjárművekkel és 1989 óta kereskedéssel. Azon kevés családi vállalkozás egyike, akik évtizedeken és generációkon keresztül építették és menedzselték a vállalatukat és váltak a hazai piac egyik meghatározó szeplőjévé. Business sorozatunk ezen epizódjában Schiller Márkkal, a vállalat Stratégiai és marketing igazgatójával beszélgetünk a történetükről, iparági trendekről, a kínálati oldal szűkösségének okairól, az elkövetkező évek kihívásairól és digitalizációról.

Transcript

Laczkó Gábor: – Szeretettel köszöntök mindenkit, én Laczkó Gábor vagyok. Mai beszélgetésünk során Schiller Márk, a Schiller Autóház Kft. stratégiai és marketing igazgatója lesz a vendégünk. Új és használtgépjármű piacról fogunk beszélgetni, a jelenlegi helyzetről, a jövőről egy picit, illetve a digitalizációról is. Márk, ezt így hallottam félig-meddig, tényleg autó volt a jeled már óvodában is?

Schiller Márk: – Sziasztok, igen. Nem esett az alma messze a fájától. Óvodában autó volt a jelem, menőbb dolgot nem tudtam volna kitalálni, mint hogy apával és nagypapával autókon, autókkal dolgozzak. Bennem volt ez az egész már nagyon kicsi koromtól kezdve, hogy én itt szeretnék elhelyezkedni. Gyakorlatilag 13 éves koromtól kezdve minden nyáron itt dolgoztam egészen addig, amíg 18 éves nem lettem. Akkor voltak hosszabb időszakok, hogy itt dolgoztam az egyetem alatt, majd elmentem egy másik céghez, utána pedig visszajöttem. 2016 óta itt vagyok teljes állásban, és igyekeztem minden részét megtapasztalni a cégnek. Nyári munkák először autószervizben kezdődtek, szervizinas voltam. Második, harmadik évre már nagyon büszke voltam magamra, mert meg tudtam komplett kerékcseréket egyedül csinálni, szépen lassan beletanultam. 17-18 évesen irodai munkában vettem részt, a Rent A Car cégünknél voltam front office-os munkatárs, tehát én adtam ki, és vettem vissza autókat. Akkor még volt Bécsben autókölcsönző irodánk, oda kellett mennem, mert mindenki beteg lett, és én voltam az egyetlen beugrós, úgyhogy az extrém volt. Nagyjából mindent végigjártam, és 2016 óta vagyok itt teljes állásban. Először úgy kezdtem, mint előző cégvezetőnk asszisztense, utána folytattam, mint social media munkatárs, azt követően pedig marketingvezető lettem. Leraktam egy tervet, hogy szerintem mi nincs rendben, és hogy szerintem ezt így lehetne rendbehozni, tehát egy megoldáscsomaggal jöttem. A marketingvezetőségből nagyjából két éve lettem stratégiai és marketingigazgató, ami azt tartalmazza, hogy több terület is hozzám tartozik most már. Például a cégcsoport marketing területén kívül az üzemeltetés, itt mind a karbantartó csapat, mind pedig az IT és rendszergazda csapat, hozzám tartozik ennek kapcsán a digitalizáció, illetve a digitalizációs projektmenedzserünk, aki nekem riportál direktben. Nagyjából most így nézünk ki.

Laczkó Gábor: – Mondtad is, hogy harmadik generációs tagja vagy a családnak, illetve viszed tovább te is a vállalatot. Mesélsz egy picit így a történetetekről, és hogy hogyan jutottatok el idáig?

Schiller Márk: – Persze. Viszonylag szokványos történet, hogy nagypapa még az AFIT-nál volt szerelő majd munkafelvevő, és akkor ő úgy döntött, hogy szeretne inkább magánzó lenni, és mint kisiparos, szeretett volna egy szervizt nyitni. Ezt nem engedték neki, mert korlátozott volt az engedélyek száma. Akkor nyitott egy gumiszervizt. Egy üzlethelyiséget tudott a Váci úton kibérelni, és ott csinálta meg a gumijavító műhelyt, ez 1980. Innen eredeztetjük a Schiller Autócsaládot, a mi umbrella brandünket. 1983-ban már sikeresen tudott szervizt nyitni a XIII. kerületben szintén, a Dráva utcában. 1989-ben csinált meg arra az analógiára ráülve, hogy ha az órás eladhatja a használt órákat, amiket megjavít, akkor ő miért ne adhatná el a használt autót, amit ő megjavított, hogy az eladható állapotba kerüljön. 1989 óta így vagyunk az egyik első, ha nem az első használtautó-kereskedők, akik elkezdtek ezzel foglalkozni. Azóta ugyanott áll a telephelyünk, ez a Dráva utca-Népfürdő utca sarka. A használtautó-kereskedés volt az első, amivel mi kezdtünk. 1991 óta foglalkozunk Opellel, ezt követték a további márkák, ott várni kellett egy hosszabb időt, mert a versenyszabályozás átalakult, és nem lehetett sok mindent. Az Opel például kikötötte, hogy csak és kizárólag az ő márkájukkal foglalkozzunk, illetve hogy a Schiller nevet is csak az Opelnél használjuk. Később szerencsére át tudtunk mindent márkázni, de sokaknak nem volt tiszta, hogy más márkákkal is foglalkozunk, vagy azok mögött is mi vagyunk ott. 2002-2003 óta foglalkozunk Toyotával és Skodával, utána 2008-tól Fiattal. Közben 2007-ben megalapítottuk a bérautós és flottakezelő cégünket, illetve még 2003-ban a karosszéria- és fényezőüzemet, ahol volt egy darabig Opel szalon is, most a Fiat szalon van ott jelenleg. 2018-ban pedig csatlakoztunk a Renault, Dacia hálózathoz, az M3 bevezető mellett ott van a kereskedésünk. A legfrissebb történés, hogy tavaly megnyitotta a cégcsoportunk az új telephelyét, ahol már Lexus Pest szalonunk is helyet kapott. Előtte egy évig, tehát 2020-ban előértékesíthettük, de azért az nem volt igazi, hogy nincs szalonunk a Lexushoz, de most már van, prémium márkát is értékesítünk. Ezzel zárult volna a kör, ha idén év elején az Audi márkaszerviz jogot nem vettük volna fel. Az még egy nagy eredmény, hogy Volkswagen és Volkswagen haszonjárművek mellett a Skoda szervizünk tud Audit is szervizelni teljes márkaszerviz joggal, tehát gyakorlatilag a gyári követelményeknek megfelelünk, csak nem értékesítjük.

Laczkó Gábor: – Ez egy igen széles portfólió így, és egy növekvő üzleti potenciál. Manapság azt mondják, hogy a biznisz iszonyú gyorsan változik. Hogy volt ez a múltban? Milyen nagyobb kihívások voltak? Voltak-e olyan kihívások, amit megemlítenél, amit sikerrel vettetek és nem volt olyan triviális vagy egyszerű dolog, hogy ezt most így megugorjuk?

Schiller Márk: – Egyrészt nyilván volt anno a 2008/2009-es válság, amiről én így utólag csak történeteket meg elbeszéléseket hallok a kollégáktól és apáéktól is, mert azért jópár kolléga több mint 10 éve nálunk dolgozik, tehát bőven tudnak mesélni, hogy akkor mi volt, hogy volt. Az, hogy azt átvészeltük, nagyon nagy mázli volt. Volt benne szerencsefaktor. Apáék valamilyen oknál fogva úgy döntöttek, hogy a devizahiteleket átváltják forintalapúra. Pont jó időpontban történt mindez. Ha az akkor nem lett volna, akkor nem biztos, hogy itt dolgoznék, vagy hogy lenne a cég, mert az ott egy brutális tényező volt sokak számára, sokakat nagyon durván és nehezen érintett, mind magánszemélyként, mind cégként. Mostani helyzetünkre, ha lehet azt mondani, az autópiac nem a legszebb napjait éli, ez is egészen cifra. Magával a Coviddal is meg kellett birkóznunk több fronton. Egyrészt nyilván a kollégáink, és az ő családjaik biztonságban legyenek, az egy nagyon fontos tényező volt. Ugye az elején nem ismertük, hogy mi az, és kicsit radikálisabbak voltunk, mint a kormányzati intézkedések. Hamarabb hoztunk döntést arról, hogy hogyan izolálódjon mindenki, milyen módon tudjuk ezt megoldani, fertőtlenítés stb., ez ugye 2020. Azóta pedig folyamatosan vannak intézkedéseink a mai napig, például az arra gyanús kollégákat teszteljük, van, hogy el is kapunk olyat, aki adott esetben fertőzött. Ez egy komoly kihívás, mert az ügyfeleknél is változott egészen sok minden. Az elején a karosszérialakatos üzemünkbe nem nagyon jöttek ügyfelek, ez nagy gondot okozott, mert a kollégák meg ott voltak, volt kapacitásunk. Aztán jött az ingyenes budapesti parkolás, az részben megoldotta, törték az autókat. A másik része az volt a Covidnak, hogy vártuk azt, hogy óriási átalakulások lesznek a vásárlói szokásokban, és majd biztosan online fognak autót venni, ennek jön el a jövője, online autóbemutatás, stb., mindenkit felszerelkeztettünk jobbnál jobb tabletekkel. Az volt a mázli, hogy ezeket egy partnerünktől tesztidőszakra kértük el, mert nem használták őket. Tehát Covid ide, Covid oda, az emberek bejöttek, megtapogatták az autót. Ez még mindig egy olyan tartós fogyasztási cikk, és olyan komoly értékkel bír egy családnak a kasszájából – meg egy cégnél is –, hogy ezt azért megnézi a neten, körbenézelődik, olvas véleményeket, teszteket róla, de meg akarja fogni, ki akarja próbálni. Próbáltuk minimalizálni a tesztvezetések számát, hogy a kollégákat is és az ügyfelet is óvjuk, mert nem tudtuk, hogy ki hordozza a Covidot, ki nem. Azt hittük, hogy majd az online irányba átmozdul minden. Elkezdtünk ezen dolgozni, majd kiderült, hogy nincs rá szükség. Voltak itt izgalmak ennek kapcsán is. Most pedig a Covidnak egy utóhatása, hogy van egy időszak, ami még mindig nem rúgta ki magát, a gyártók gyártási nehézségekkel küzdenek, a kínaiak lezárták a külkereskedelmi kikötőiket Shanghaiban jó ideig, az sem tett jót az alkatrészellátásban. A Covid ilyen tekintetben a mai napig hatással van ránk. Zajlik az ukrán-orosz háború, ott is rengeteg kábelköteg készül, több általunk forgalmazott márkához, illetve más alkatrészek. Amíg itt is átáll az ellátási lánc, az idő. Csúszás csúszás hátán. Most azt lehet mondani, hogy átlagosan legalább egy évet kell várni egy új autóra. Van olyan is, amire már kettőt. És ne extrát képzelj el, hogy egy LC 500 kabrióra lenne ez csak igaz, mert arra is igaz. De ugyanakkor teljesen hétköznapi autókra is igaz, hogy akár két év is lehet a várakozás. Ez egy eléggé nehéz helyzet. Pluszban bejött most a forint-euro árfolyamának az emelkedése, ami miatt elég komoly emelkedés van a piacon. Eddig volt kereslet nagyon rendesen, most látszik, hogy egy kicsit megtorpant a piac, ugyanakkor ez egyszerre jött a teljes nyári szünettel, Covid utáni első nyár. Egészen izgalmasak a körülmények, amikben lehet itt működni.

Laczkó Gábor: – Több tényezőt is említettél, ezt is akartam kérdezni, hogy mi az oka a mostani kínálati szűkösségnek az új autók piacán? De akkor tulajdonképpen, amit említesz, a chiphiány, az alkatrészhiány, illetve a különböző háborús, meg vírusadta lezárások, korlátozások, amik a legfőbb okai. Amit most még mondtál, és összefügg, nagyon nehéz megállapítani, hogy a nyár okozza a keresletcsökkenést, vagy a nyár és a forint-euro árfolyam változása? Tehát ilyen zavaró tényezők is vannak a rendszerben, ha jól értem.

Schiller Márk: – Nem lehet közvetlen ok-okozatot megállapítani, mert több változó van. Ha magánszemélyként, vagy bárhogy reálisan is körbenézel, hogy mi, meg hogy történik, elég komoly áremelkedések vannak. Az, hogy ma már 5.000.000 forint alatt új autót találni csoda, az azért durva. De egyébként a használt autók ára is ugyanúgy felment, mert használt ugye nincs, mert nem tudnak miből mibe átülni.

Laczkó Gábor: – Használt autópiac kapcsán is azt hallani, hogy az árak az egekben vannak.

Schiller Márk: – Persze. Azonnal bele tudsz ülni, ennek van egy felára jelenleg a piacon, amit brutális látni, de tényleg komolyan kifizetnek.

Laczkó Gábor: – Nektek ez üzleti potenciálként kedvező helyzet, vagy ti is drágábban veszitek, ha vesztek?

Schiller Márk: – Ez egyrészt egy ördögi kör, másrészt az a baj, hogy elbírnánk vagy 150-nel több autót így készleten a használtautó telephelyünkön, ahhoz vagyunk szokva, de nincsen. Be vagyunk szorulva. Ez sosem jó.

Laczkó Gábor: – Egyébként nektek az üzleti megoszlása a használtautó és új autó értékesítés kapcsán, illetve a szervizek kapcsán, az hogy néz ki? Mi lehet itt az egyensúly?

Schiller Márk: – Hogyha az egész cégcsoport árbevételét nézzük, tavaly 30.000.000.000 forint fölött volt. Ennek nagy része abból tevődik össze, hogy nagyon értékes vasdarabokat árulunk, eléggé csalóka, mert szépen hangzik, hogy óriási árbevétel, de ezt nem olyan nehéz elérni ilyen autóárak mellett sem, hiszen az elábé is elég magas, nemcsak a végső vételár. A margin nem annyira meghatározó az új autókon, tehát abból elég nehéz megélni. Ezért van az, hogy inkább a több lábon állás a jobb, szervizelni is rendesen stb. A lényeg, hogyha azt nézzük, az árbevétel jó nagy részét pusztán az új autó üzletág adja, van egy meghatározó része még a flottakezelő és a Rent A Car cégünknek, az még egy elég komoly tényező. A többi pedig a szerviz, ami nagyjából a flottakezelőével megegyező szintű. Összességében a használtautót hogyha nézzük ilyen viszonylatban, az nálunk nagyjából úgy működik, mintha egy márka lenne a sok közül. Tehát mind volumenben, mind árbevételben, mind pedig végén profitban nagyon hasonló. Most a profitrátája a használtautónak jobb, viszont a volumene meg csökkent. De igazából mindenkinek csökkent. Éves szinten arra vagyunk szocializálódva, hogy egy olyan 1000 autót értékesítünk. Ezt most azért nehéz.

Laczkó Gábor: – Te mit gondolsz, akár a következő évre, mit prognosztizálsz, mit vársz most a piactól?

Schiller Márk: – Ha lenne egy jósgömböm, az nagyon jó lenne. Ezt azért mondom, mert csalódtam. Én azt hittem, hogy 2022 júniusában már jól fogunk látni a pályán, fényt az alagút végén, ami nem a vonat, de ehhez képest csak sötétebb lett. Nem látjuk azt, hogy mikorra fogja kirúgni magát a piac. Van egy jó nagy adag backorder állomány a gyártóknál. Hogy ezt hogy kezelik, visszamondják-e a rendelést, mert már ilyen is van. Visszamondják, és akkor állj be újra a sorba mint ügyfél. Ez egészen elképesztő. A másik része, hogy a magyar piac mennyire fontos nekik az összes többihez képest, rendszeresen átsorolják az autóinkat hátrébb, merthogy más piacok fontosabbak nekik, ahol többet tudnak keresni. Ez szintén érthető, csak közben nem egészen fair. Úgyhogy a válaszom az, hogy nem tudom, hogy mi lesz. Reméljük hamarosan minden jó lesz.

Laczkó Gábor: – Mit lehet tenni egyébként stratégiailag? Kivársz és agilisan döntesz egy adott helyzetben? Próbálod a szervezetet trenírozni, hogy az összes szervezeti egység tudjon gyorsan reagálni? Vagy mit lehet tenni, ha kicsit ilyen stratégiai vonalba nézünk bele?

Schiller Márk: – Erre már korábban is volt példa, hogy oda csoportosítottunk kollégákat, erőforrásokat, ami megy. Ami nem megy, azt meg parkolópályára raktuk. Most lesz nálunk egy nagy változás, ugyanis új márkakereskedői szerződések fognak kijönni mindegyik márkánál. Ha valaki az autóiparban mozgolódik, láthatott híreket, hogy ügynöki rendszerre akarnak átállítani, vagy megtartanak minket hagyományos kereskedésnek, ez itt még nagy kérdés. A margin, meg az, hogy min mennyit lehet keresni, az ugye nem mindegy. Puszta méretgazdaságossági számolással kiderül, hogy akkor mire éri meg szalont fenntartani, mire nem. Nyilván így a márkaportfóliónk is átalakulhat majd, lesz olyan márka, amit visszaadunk, meg lehet, hogy lesz olyan, ami újat fogunk hozni a piacra.

Laczkó Gábor: – Alapvetően a magyar piacon az hírlik, hogy azért a szereplők elég markánsan egy másik lábujjára, tyúkszemére léptek, és a profitrátákat picit lecsökkentették. Próbálkoznak a különböző szolgáltatásokkal. Ti mit láttok, milyen típusú szolgáltatásokat lehet bevezetni, amivel lehet növelni a saját biznisznek az értékét? Hogy lehet egyáltalán versenyezni egy ilyen típusú piacon?

Schiller Márk: – Alapvetően a verseny eléggé kiélezett, szerencsére azért viszonylag normális. Van olyan márka, amiből túl sok szereplő van a piacon, de ez nem mindegyik márkára igaz. A plusz szolgáltatás nálunk a szerviz, az nagyon régóta fontos, meghatározó részünk, és a karosszériajavítás is ebbe a körbe tartozik. Ezzel mi mindig foglalkoztunk, mindig fontosnak tartottuk, ez most megtérülő volt kvázi, nem ért minket meglepetés. Szolgáltatási fronton pedig a Rent A Car rövidtávú autóbérléssel, tartós bérleti konstrukcióval foglalkozó flotta üzletágunk gyakorlatilag kimaxolja, hogy minden, ami autós szolgáltatás, az nálunk van. Ezt még a használtautó is jól kiegészíti, hiszen be tudunk számítani, használtat is el tudunk adni, ez szintén egy egészen fontos lépcsője a cégnek. Szolgáltatással körbe vagyunk véve. Amit még lehet ezen csiszolni, hogy plusz digitális szolgáltatásokkal egészítjük ki mindezt, hiszen már bőven megvan az emberek igénye jópár dologra, ezeken dolgozunk most, hogy minél hamarabb ki tudjunk velük jönni. Az egyik, ami projektünk most folyamatban van, az egyrészt a szervizelőjegyzésünknek valamilyen szinten ügyfeleink felé, hogy foglaltság alapján be tudjanak jelentkezni, hogy mikor, melyik nap délelőttjén vagy délutánján alkalmas nekik az időpont, amikor mi is szabadok vagyunk, és tudunk az ő autójával foglalkozni. Arra az időpontra ő be tud előre egy kérést küldeni, hogy oda szeretne bejelentkezni. Ezt hívás folyamán le lehet tisztázni pontosan. Az autójavításnál, amit nem szabad elfelejteni sosem, hogy kiszámítható dologgá kell alakítani a kiszámíthatatlant, hogy ne ígérjük olyat sem időpontban, sem összegben, ami nem lesz tartható. Ez nagyon fontos. Ez lesz az egyik, ami a honlapunkon hamarosan meg fog jelenni. A másik a 0-24-es autókiadás és visszavétel, egy smart locker segítségével. Ez lesz az új telephelyünkön is, illetve a bérautós cégünknél meg fogunk jelenni, szeptembertől kint leszünk a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, és ott az irodának az oldalába bele lesz rakva egy smart locker, aminek köszönhetően 0-24 fel tudják venni és le tudják adni a kulcsot.

Laczkó Gábor: – Emberi beavatkozás nélkül, tulajdonképpen egy appos segítséggel? Vagy hogy kell ezt elképzelni?

Schiller Márk: – Gyakorlatilag PIN kódokkal fog működni, ezeket kiküldjük, és ezzel oldják meg az ügyfelek.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy azt hittétek, hogy a Covid bejöttével a digitalizációs folyamatok átterelődnek – a piac meg a vásárlás akár egy jó része – online formába, de ahogy említetted is, ez még mindig az a típusú termék, amit szeretnek megfogni, kimenni, beleülni. Amikor fejlesztetek vagy digitalizációs eszközöket adtok a különböző felhasználók felé, akkor ők tulajdonképpen egy plusz szolgáltatásként, egy plusz információforrásként tudnak tekinteni egy-egy ilyen digitális felületre? Egy autóvásárlás során többet ad, vagy jobban, vagy máshogy látják az autót. A végén mindig be fognak menni és beleülni, hogy kipróbálják?

Schiller Márk: – Azt látom, hogy ebben azért nem nagyon fog változás történni. Nyilván van olyan márka, hogyha csak a Teslát nézzük, hogy kipróbálás nélkül rendelik az emberek, és milyen szuper, de ott is most már van autószalon itthon, és bemennek az emberek, hogyha lehet megnézik, megtapogatják. A VR-os bemutatás egy jópofa dolog, de mégsem az, hogy odamész és megtapogatod. A másik része a digitális szolgáltatásoknak a plusz kényelmi funkciók, mondjuk amihez hozzá vagy szokva más iparágakban, mi arra fókuszálunk, hogy az ügyféloldali digitalizációt olyan irányba tereljük, hogy amihez máshol hozzá vagy szokva, ugyanazt a folyamatot mi is digitálisan le tudjuk képezni. Vagy hogyha hasonló a mi folyamatunk, akkor annak a digitális leképezése meg tudjon valósulni. Ami még szintén fontos, hogy a papíralapról próbáljunk meg a lehető leghamarabb lejönni. Ez azért ütközik némi nehézségbe, hiszen sok esetben nekünk is a beszállítóink azok, akik igénylik a papírt. Gondolok itt bankokra, biztosítókra, importőrökre, itt azért egy globális teljes értékrendszernek kell átalakulni ahhoz, hogy mi is digitálisak tudjunk lenni. Tehát nem feltétlen rajtunk múlik minden.

Laczkó Gábor: – Van esetleg olyan információ vagy kutatás, ami megmutatja, hogy a felhasználók, a vevők, vagy akik a szervizszolgáltatásokat igénybe veszik, ők milyen digitális eszközökre vágynak? Mondtad, hogy vannak jól bevált dolgok más piacokon, más területeken, amiket lehet adaptálni. De hogy itt kimondottan erre a területre tudsz esetleg statot, vagy bármit, ami rendelkezésetekre áll?

Schiller Márk: – Konkrét statisztika nincsen, viszont mivel folyamatosan mérik az ügyfélelégedettséget, ahol egyéb megjegyzések, reklamációk keletkeznek, ott látszik egyrészt az,  hogy mi fáj az embereknek, mi nincsen, másrészt pedig látszik az is amit mondjuk szeretnének. Az egyik ilyen az az, hogy a bejelentkezés minél kevesebb időt, macerát emésszen fel a részükről, a másik pedig adott esetben az, hogy a dokumentumok, amik keletkeznek, azok örök életűen őriződjenek meg valahol digitális formában, de ne papírformában kapják meg. Bármilyen bizonylat, ami előáll, egy munkalap, egy számla, azt ne kelljen őrizgetni évekig, hanem amikor majd ő eladja az autóját, akkor meg tudja mutatni, hogy de, meg volt csinálva a szerviz, itt végezték el, ennyiért.

Laczkó Gábor: – Ezt jómagam is tapasztaltam, és jó mérges voltam magamra, amikor azt hittem, hogy a kesztyűtartóban van, de nem ott volt az összes számla. Az eladásnál számomra is okozott ez problémát. Úgyhogy megerősítem, hogy ez valós igényként jelentkezik. Konkrétan a piacotokon hogy látod, akár a konkurenciánál, a digitalizáció vagy a digitális eszközök, alkalmazások, szoftverek, applikációk, milyen szinten áll maga a magyar piac, vagy ha van rálátásod a nemzetközire, akkor az hogyan áll?

Schiller Márk: – Nemzetközileg azt lehet látni, hogy kontinensenként mások és mások az emberek. Ázsiában egészen máshogy gondolkoznak az applikációkról, meg mindenről, mint mi. Ott, ha valami nem működik applikációval, akkor már baj van. Ezzel szemben Angliában, Amerikában sokkal észszerűbb digitalizációs menetrend van. Nagyon sokan a régi legacy rendszerekkel küzdenek, azért ez látszik. Azt hogy állítják át, mire lesz képes, mennyire lehet integrálni hozzá dolgokat, megtartják-e zártnak, vagy kinyitják-e a rendszert? Van egy-két márka, aki nemzetközileg mindenhol ugyanazt használja. Vannak kihívások nemzetközi szinten is. Ugyanakkor látszik az, hogy az online autóvásárlás tőlünk nyugatabbra jobban elterjedt. Hogyha csak Angliát nézzük, ott is van már több ilyen megoldás, ahol licitálnak, ajánlatokat küldenek, hogy melyik lesz a kedvezőbb, teljesen transzparensen, össze tudsz hasonlítani almát almával, ez azért nem rossz. Amerikában pedig van olyan, ahol az autót le is szállítják a házadhoz, vagy oda ahova kéred. Megvásárolhatod így tőlük a használtat is, újat is. Bevállalósságtól függ. Nyilván van itt egy olyan dolog, ha valami mégsem klappol, akkor a visszatérítés hogyan néz ki.

Laczkó Gábor: – Amerikában, ha jól emlékszem, akkor fogyóeszközként használják jobban az autót.

Schiller Márk: – Ott más egy picit a megítélés.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy Magyarországon azért nagy értéke van egy autónak, Amerikában egy picit máshogy tekintenek egy autóra, egy hétköznapi használati tárgyra. Magyarországon mi a helyzet digitalizációban? A konkurencia mennyire van jelen  a digitalizációs részben? Mennyire nyitott erre a magyar piac?

Schiller Márk: – Én azt gondolom, hogy nyitottság van, próbálkozások is vannak. Van olyan konkurencia, aki megcsinálta, hogy az online autóvásárlást, de nem nagyon látszik, hogy óriási forgalmat tudott volna ez neki generálni. Ez a vásárlói szokások miatt van, nem azért, mert ők valamit rosszul csináltak. A vásárlói szokásokat nem lehet csettintésre átalakítani. A másik tényező, amit lehet látni, az az, hogy az importőri nemzetközi rendszerek határoznak meg minket. Nagyon sok esetben neked bármilyen nagyon jó ötleted lehet, de nem feltétlenül tudják alkalmazni. Mostanában azért különböző márkacsoportosulásoknál egy-két márkánál használható megjelent, és jó megoldás, csak sok idő kell neki, mert sokáig nem foglalkoztak az iparág digitalizálásával, most pedig hirtelen kell és megy a kapkodás.

Laczkó Gábor: – Ti egyébként hogy álltok ebben a digitalizációs folyamatban? Ha van a fejedben egy térkép, hogy innen indultam, ide kéne most záros határidőn belül eljutni.

Schiller Márk: – Nyilván le vagyunk maradva ahhoz képest. Szeretek inkább szűkösebb határidőket megszabni, de alapvetően azt gondolom, hogy le nem maradtunk semmiről. A bérautós cégünknél ez a smart locker ez nagyon figyelemreméltó lesz szerintem. Jó megoldásnak tartom egyrészt, másrészt meg egy idő után lehet, hogy hirtelen meg fog jelenni másoknál is ugyanez. Az sem mindegy egyébként, hogy milyen forrásból tudsz digitalizálni, ennek két fő oka lehet. Egyik, ha ebből több profitot remélünk, a másik pedig, hogy költségmegtakarítást remélünk. Költségmegtakarítást remélő digitalizációs projektjeink is megindultak, számla-digitalizációval és teljes digitális háttérdokumentáció-kezeléssel idén fogunk kijönni. Jövő évtől végre teljesen számítógépen keresztül fog történni minden. Ez sem ördögtől való dolog, de be kell illeszteni a folyamatokba, és az lesz a cél, hogy minden, ami papír és így keletkezik, azt el tudjuk égetni. Ne kelljen azzal foglalkozni, hogy betároltatjuk, mert ez egy felesleges dolog. Ez van kitűzve célul, nagyjából ütemtervszerűen haladunk most. A jövőben meg fogjuk látni, hogy a jelenlegi megoldások mennyire jók, valamint egy komplexebb fiókkezelést szeretnénk létrehozni az ügyfeleink részére, amiben akár Loyal-T programot is tudunk kezelni. Ezek vannak még így folyamatban.

Laczkó Gábor: – Nálatok az IT folyamatok, akár a fejlesztés is, ezek házon belül vannak, vagy külsősökkel dolgoztok együtt, vagy is-is?

Schiller Márk: – Korábban úgy volt, hogy volt egy kollégánk, aki megoldott mindent, ő volt két lábon az internet. Nyilván egy idő után nem működött. Mind a márkaportfólió sokasodása miatt, mind pedig azért, mert egyszerűen egy ember ezt nem tudja lekezelni, kézben tartani. Úgyhogy nálunk úgy van, hogy a honlaphoz külön fejlesztőcéget vettünk igénybe, a projektmenedzsmentje házon belül van, és az ő részükről is van egy projektmenedzser, illetve a többi digitalizációs projektnél pedig a digitalizációs projektportfólió menedzserünk az, aki koordinálja a dolgokat. Alvállalkozókkal dolgozunk, nem tartottuk indokoltnak, hogy őket felvegyük, mert annyira ad-hoc és szerteágazó a dolog. Másrészt pedig, ami állandó fejlesztést igényel, az az ERP rendszerünk, azt egy külön szolgáltatótól vesszük igénybe, ott vannak állandó kollégák, akik nagyon pengék. Náluk azt lehet látni, hogy gyakorlatilag az összes üzleti folyamatunk digitális leképződését ismerik A-Z-ig, töviről-hegyire. Ott most egy olyan kihívásnak fogunk elébe nézni, hogy át kell az adatbázist újabb nyelvre és más adatszerkezetre alakítani, ez lesz egy nagy kihívás nekik.

Laczkó Gábor: – Amit elmondtál, lesz azért feladat.

Schiller Márk: – Igen, de ez mind az alapfenntarthatósághoz tesz hozzá. Hogyha már senki nem lesz az országban, aki Delfint tudna programozni, akkor működjünk.

Laczkó Gábor: – Sokan próbálják felépíteni a saját fejlesztői vagy digitális csapatukat házon belül, sokaknak bele is törik a bicskája. Nem félsz attól, hogy nincs egy belső core team, és hogy külső alvállalkozókkal dolgoztok?

Schiller Márk: – Alapvetően nem, mert a feladatok elvégződnek, megvalósulnak. Végsősoron ez a lényeg, nem az, hogy én foglalkoztassak valakit valamivel, ami nem is biztos, hogy fontos, mert csak az a lényeg, hogy töltsük ki az idejét. Nem olyan fokú a digitalizáció mértéke, hogy ez indokolt legyen. Másrészt pedig ezek nagyon projektjellegű dolgok, tehát utána minimális üzemeltetést igényelnek, azt meg van, hogy rengetegszer átadják nekünk. Példa erre, a belső smart lockereinket, amiket már használunk, az új autók abban vannak kezelve, kulcsaik oda vannak rakva a szalonautóknak, illetve a tesztautóknak. Azt a rendszergazda csapatunk tartja karban. Megvettük, megcsinálták, így tudjuk, hogy kinél melyik kulcs van, ez sem egy utolsó dolog. Apróságnak tűnik.

Laczkó Gábor: – Visszatérve a külső, belső csapatra, zárójelben, lehet, hogy az IT szektor HR problémáit is így kikerülitek. Nincs könnyű helyzetben ez a szektor.

Schiller Márk: – Olyan fizetések vannak, hogy nem éri meg nekünk bárkit felvenni. Foglalkoztatom, de az mennyibe kerül, hogyan térül meg. Emiatt állapodunk meg általában projektekre alvállalkozókkal. Meglátjuk, ha kifutnak a projektek, akkor hogyan fog ez alakulni.

Laczkó Gábor: – Lassan a beszélgetés végéhez közeledve, ugyan mondtad, hogy nem nagyon tudsz mit jósolni, vagy mondani a jövőre, de valamit ki akarok húzni belőled még. Meddig tudsz most tervezni, mit látsz?

Schiller Márk: – Ha valaki most azt mondja, hogy egy évre előre tud tervezni, az már kemény vállalás. Nyilván valamihez tartani kell magunkat, látni kell azt, hogy mi lesz majd a jó, meg a rossz ahhoz képest, amit szerettünk volna. Bennem egy cudarabb világnak a képe van, hogy az fog most következni, de ne nekem legyen igazam.

Laczkó Gábor: – Mikor beszéljünk Márk, mi az az időpont, amikor azt fogod tudni mondani, hogy megvan egy hároméves tervünk, tudunk haladni, tudunk menni? Látsz-e ilyet, van-e ennek vége? Vagy ez most már folyamatosan ilyen lesz, hogy gyakorlatilag kiszámíthatatlan lesz a jövőnk?

Schiller Márk: – Bárcsak tudnám. Igazából nyilván tapasztalni fogunk újabb dolgokat, összességében azt látom, hogyha itt tényleg komolyabb válság fog begyűrűzni, akkor nyilván a digitalizáció az, amit még ésszerűbb keretek közé kell raknunk sokkal. Olyan dolgokkal foglalkozni, ami meg tud térülni, ami vagy költségspórolással, vagy profittermeléssel fog járni. Különben nem nagyon fogunk tudni a fókusztól eltérni. A nice to have kategóriákat le kell vágni, sőt már most is levágtuk magunkról. Volt egy álombüdzsénk, aztán egy reális büdzsé lett engedélyezve.

Laczkó Gábor: – Egy bónuszkérdés, ami inkább csak egy érdekesség. Kíváncsi vagyok mi a véleményed a hibrid, meg az elektromos autóknak a jövőjéről?

Schiller Márk: – A hibrid, az elektromos és a plug in hibrid is, az a tapasztalat róla a piacon – teljesen mindegy mi a véleményem –, hogy tör előre. Nagyon komoly szinteken jönnek és jönnek az újabb modellek minden gyártónál, jelennek meg új gyártók, akik csak ilyenekkel foglalkoznak, vagy csak ilyenek adnak el Európába. Összességében a hibrid autónál sok minden gondolkoznivaló nincsen, hogy olyanba üljön-e az ember, mert megtérül. Egyrészt a maradványértéke a végén jobb lesz, másrészt kevesebbet fogyaszt az autó. Cash-flow szempontjából nyilván számít, hogy azt a felárat valaki ki tudja-e fizetni, ez ugye a sima öntöltő hibridre vonatkozik. Plug in hibrid nagyon jó tud lenni, hiszen ha valaki elővárosból jön be, vagy az agglomeráció valamelyik részéből, elektromosan végig tudja járni a napját a városban, és hogyha kell, utána oda tud dörrenteni a motornak, amit utána három pillanat alatt tölt újra. Én ilyen autót használok egyébként és nagyon szeretem. Gyakorlatilag szinte a hétköznapokon, amikor dolgozni járok, csak elektromosan járok. Hétvégén viszont ott van az a lehetőség, hogy bármilyen hosszúra nyújtóztathatom a lábamat, nincs bennem az a félsz, hogyha lemerül, akkor mi lesz. Egyébként ez már nem egy valós félelem, a töltőhálózat teljesen jól kiépült, innentől kezdve az elektromos is egy teljesen jó alternatíva lehet. Én is személy szerint kacérkodom, hogy amúgy az év 95 %-ában tökéletes nekem egy elektromos, többit meg majd megoldom. Szerencsére van másik autó. És lehet bérelni is autót a nagyobb kirándulásokra, amikor lemegyünk a családdal Horvátországba, vagy bárhova. Alternatíva lehet, csak máshogy kell egy picit gondolkodni. Ha valaki nem tud otthon, vagy a munkahelyen tölteni, akkor merész vállalás az elektromos autó. Elég kiszolgáltatott helyzet a köztöltő hálózatnak, mert egy kicsit hektikus tud lenni, de az is menedzselhető.

Laczkó Gábor: – Márk, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál. Sok sikert kívánok ebben a jelenleg is kiszámíthatatlan helyzetben, remélem azzal az elánnal és előremutatással mentek tovább ti is, hogy tudtok fejlődni az utatokon. Sok sikert, és nagyon remélem, hogy a későbbiekben, ha pár év múlva beszélünk, akkor már egy picit vidámabb, napsütésesebb képet tudunk festeni az aktuális piaci helyzetről is.

Schiller Márk: – Bízzunk benne. Köszi szépen!

Laczkó Gábor: – Köszi Márk, szia!

Schiller Márk: – Helló!


Schiller Márk

Schiller Márk

Stratégiai & marketing igazgató @ Schiller Autó Család

Autó volt a jelem már óvodában is. Amikor kérdezték tőlem, hogy mi szeretnék lenni, ha majd nagy leszek zsigerből vágtam rá, hogy én bizony apukámmal és nagypapámmal fogok dolgozni. Ez így is lett. A "kis Schiller" titulust és becenevet megörökölve már 13 éves korom óta családi vállalkozásunk körül sertepertélek, nyaranként dolgoztam szervizeinkben és irodáinkban is.

2016 őszétől kezdődően már teljes állásban a Schiller cégcsoport határozza meg az életemet. Előtte már más iparágakba is kitekintettem a Budapesti Corvinus Egyetemen folytatott tanulmányaim közben, de itt találtam meg igazán a számításaimat, hiszen mégiscsak ez a saját vállalkozásunk, amit fejleszteni szeretnék.

A Schiller Autó Család irányításában való részvételemnek köszönhetően már három generációs családi vállalkozássá válhattunk. Nagy öröm, hogy példaképeimtől tanulhatok, láthatom hogy ők hogyan dolgoznak, gondolkodnak és így alakíthatjuk együtt a hosszútávú jövőt. Szilárd meggyőződésem, hogy családi üzletfilozófiánknak és kiváló munkatársainknak köszönhetően a jövő kihívásaira, megpróbáltatásaira készen állunk.


Szakmai partnerek

Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben

Feltöltve: 2022. augusztus 09.

Autókereskedelem Vállalatvezetés Iparági trendek Schiller Autó Család Gazdaság Digitalizáció

Ajánlott videók

Digitalizáció és innováció az építészetben

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör

Amit a metaverzumról és üzleti validációjáról tudni kell

Microservice Observability

Nagyvállalati sebezhetőségek és kvantum kihívások az IT biztonságban – interjú Silurral

Mesterséges intelligenciával a rák ellen

A crypto piac és eszközök vállalati szemszögből: lehetőség vagy kockázat?

Az alkalmazásfejlesztés jövője: Low-Code / No-Code

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek

Bukott projektek anatómiája

A vezetői karizma és annak határai

“Egy amerikai céget indítani és üzmeletetni, amiből a startupodat tudod futtatni, lényegesen olcsóbb és egyszerűbb”

Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta

Mesterséges intelligencia és jogi felelősség

REGIO JÁTÉK: a modern játékkereskedelmi kiskátéja – stratégiai gondolkodás és IT

Mire van szükség ipari IT fejlesztési projektek input minőségének javításához?

Microservice Tréning Nap

Az e-sport és gaming jelene a magyar piacon és azok kereskedelmi metszetei

Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője

5 év múlva elképzelhetetlen az adathitelesítés blockchain nélkül

API használat, state management és az rxjs szépégei nagy projektek esetén

LegalTech trendek a magyar piacon és a vilában

Foodpanda: Digitalizáció és stratégiai látásmód piacvezető szerepben

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére 2.0

Next Earth: A blockchain alapú jövő

Nestlé: Online FMCG értékesítés a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának szemszögéből

Data Science az online médiában: az adatvezérelt újságírás jövője

A Java jelene és jövője

A sikeres ügyfél-szolgáltató együttműködés kultúrális és szervezési kérdései

Generációk és fogyasztói szokások változása a metaverzum kapujában

OKR, avagy hogyan érik el a világelsők a legambiciózusabb terveiket

A Bitrise sztori: üzlet, vezetés és vállalati kultúra

Mesterséges intelligencia a videós kontent gyártásban

Java REST API kihívások és megoldások

Mesék a való életből: adathalászat, mely a javunkat szolgálja

Az adatvagyon keletkezése, kezelése és monetizációja az e-kereskedelemben

A mesterséges intelligencia alapjai

Cégépítészet – hogyan építsünk sikeres vállalatot a digitális korban?

Amikben hibáztam – Beszélgetés Bojár Gáborral

Influencerek és új médiacsatornák az e-commerce marketingben

HR támogatás a digitális forradalom tükrében

Agilis tesztelés a gyakorlatban

Subscription rendszerek a médiában: HVG, Central Médiacsoport

Az ügyfélélmény versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusai

Digitális ipari megoldások: az AR/VR ipari alkalmazása

Digitális terméktervezés és a design kutatás haszna

Projekt életciklus fejlesztői szemmel

Ipar 4.0 – Álmok és a valóság Data Science szemszögből

Ameddig a föld kerek, mindig lesznek Dockerek!

Bodorítsunk-e bárányfelhőket – mire jó a cloud?

A fenntarthatósági kihívások az E-commerce logisztikában

Vezető a vezető mögött

Iparági helyzetelemzés a B2B e-commerce piac trendjeiről és jövőjéről

Remote first

AI alapú ajánlórendszerek a gyakorlatban

AI fejlesztési tapasztalatok a hazai nagyvállalati és az amerikai startup szektorból

Ökoszisztémák az e-kereskedelemben

Adatokban gazdag

Kubernetes Policy Enforcement – a Kubernetes videóbírója

Innovatív payment stratégia: így kattintanak egyre többen a fizetés gombra

Engineering kultúra vol. 2: Feedback és onboarding a terítéken

Hogyan építsünk AI alapú vállalati alkalmazásokat? – Avagy egy szakma szépségei és buktatói

Exportfejlesztés az Egyesült Államokban

Intézményi befektetők a nemzetközi piacra lépés mögött – ahogy a Hiventures látja

Szervezeti hálózatelemzés

Konténerizáció ismertető

Data Science – IT Morning School

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére

Hogyan válasszak e-commerce fejlesztési platformot?

Robotok a vállalati kommunikációban

Single source of TRUTH, avagy a teljes customer experience forrása és jövője

Termékkereső a webáruházakban

A mesterséges intelligencia határterületei

Hogyan lettem adattudós?

Building Products People Will Love

Milyen a hatékony engineering kultúra?

Mi fán terem az agilitás? – IT Morning School

Natív és cross platform alkalmazások – IT Morning School

Webes technológiák – IT Morning School

Hogyan épül fel egy fejlesztő csapat? – IT Morning School

Robotikai alapok – IT Morning School

Technológiai áttekintés – IT Morning School

E-commerce az Egyesült Államokban: Amazon és más csodaszerek

Magyarországról az amerikai piacra: a partraszállástól a befektetőkig

Így reagáltunk mi a változásokra – szallas.hu és ingatlan.com

Kitartás a vezetésben és sportban

Mit tanul ma egy vezető? Mások hogy csinálják?

Kezdjünk bele az AI transzformációba!

Az e-commerce jövője: 50%-os részesedés a teljes kiskereskedelemből?

Vízesés és agilis fejlesztési szemléletek — mindkettőre szükség van?

Microservice architektúra alapok

A jövő váratlanul válik jelenné – Auchan, Decathlon, Rossmann

E-commerce rendszer Microservice architektúrával

Kiberbiztonság webes aspektusai, támadási felületek és védekezési lehetőségek

Felhasználói élmény és e-commerce – 1. rész

Felhasználói élmény és e-commerce – 2. rész

Google Analytics fejlesztői szemmel

Chatbot alapok és gyakori integrációk

Hogyan határozzuk meg és hogy mérjük a legfontosabb eCommerce KPI-okat?

Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban?

Termékajánlók webshopoknak a Google AI segítségével

AI ajánlórendszerek típusai és megközelítései

Diverz kereskedelmi folyamatok felépítése

Evolution of the Shopping Experience – a Walmart Case Study

Ajánlott videók