LegalTech trendek a magyar piacon és a világban

Feltöltve: 2022. április 13.

AI Chatbot LegalTech IT & jog Adat Vállalati megoldások Jövő

A digitális megoldások világszerte forradalasítják a jogi osztályok működését, segítő kezet nyújthatnak az ügyfélkommunikációban és a szerződéskezelésben, csökkentik a jelentős adminisztrációs terheket és növelik a hatékonyságot. De hogy jön a képbe a mesterséges intelligencia? Vegyünk-e házat a metaverzumban? Hogyan viszonyul a jogi szabályozás az irdatlan tempójú technológiai fejlődéshez? A jog és az IT izgalmas találkozásában lévő legaltech terület legfrissebb trendjeiről beszélgettünk Dr. Zokróczy Miklóssal.

Transcript

Laczkó Gábor: – Szeretettel köszöntöm a kedves nézőinket! Mostani videónkban a jog és a technológia kapcsolatáról, trendjeiről, jogi helyzetéről fogunk beszélgetni. Beszélgetőpartnerem dr. Zorkóczy Miklós lesz. Miklós, pénzügyi területen, jogi területen, technológiai területen jártas vagy. Kérlek, egy picit mutasd be magad!

Dr. Zorkóczy Miklós: Üdvözlök én is mindenkit. Tulajdonképpen én pénzügyi területtel foglalkoztam az utóbbi 20 évben, és azt lehet mondani, hogy a pénzügyi területen a technológia az 20 éve is ott volt. Nyilván nem ez a szintű technológia, de a pénzügy az tipikusan ilyen. Mondok egy példát, ott ahol befektetésekről van szó, vállalatfelvásárlásokról van szó, ott ugye jogászként vagy üzleti döntéshozóként is meg kell tudni ítélni a technológiát. Nyilván nem azon a szinten, hogy az ember ott önállóan is el tudjon navigálni, de azon a szinten, hogy valamit érdemes, nem érdemes, mit kell még kifejteni, milyen kockázatokat hordoz, mit kell szabályozni, tehát ezt mindenképpen szövegszerű szinten kellett tudni tisztázni. A technológia mindig ott volt a környékemen, és 2018-ban nekem volt egy nagyobb váltásom, ahol a pénzügyi területen kívül elkezdtem az adatvédelemmel foglalkozni. GDPR időszak volt, arra volt hatalmas igény, hogy ezzel kapcsolatban jogi tanácsadással, adatvédelmi tanácsadással foglalkozzunk. Ez elvitt szükségképpen abba az irányba, hogy ahol adat van, ott technológia is van, tehát azt meg kell tudni érteni. Ráadásul ahol adat van, ott vannak az üzleti folyamatok. Az üzleti folyamatokat is meg kell tudni érteni, ha az egy gépjárműkereskedő, az egy gépjárműgyártó cég, hogyha az egy szolgáltató cég, hogyha az egy befektető cég, mindenütt az adatvédelem önmagában értelmetlen. Mindig föl kellett tárni az alapfolyamatokat is. Egyébként egészségügyi szakjogász is vagyok, ott kezdtem el alapvetően a mesterséges intelligenciával foglalkozni, az ELTE egészségügyi szakjogász képzés keretén belül. Látszódott, hogy nagy lenne rá az igény, hogy megértsük, hogy mi is ez, de nagyon gyerekcipőben jár még, és a téma itt fogott meg 2019-2020 környékén. Jöttek a képzési lehetőségek, jártam egy dubai, illetve egy angol képzési központú tanfolyamra, ez LegalTech tanfolyam volt. Ott magát a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, termékeket, platformokat ismerhettük meg. Ez egy globális rendszer, Ausztráliától Brazíliáig, Észak-Amerikától Dél-Afrikáig találkozhattunk fejlesztőkkel, illetve programokkal. Ki is lehetett próbálni, tehát abszolút gyakorlatias képzés volt. Ennek folyományaként vettem a bátorságot, hogy az egészségügy és a mesterséges intelligencia kapcsán is elmélyítsem a tudásomat, méghozzá programozás szintjén. Ez nem azt jelenti, hogy tudok programozni, de Python programozást tanultunk, az EIT Health egyik képzési programjának a keretén belül. Ennek volt elég erős magyar szála, a GE Healthcare-től tartottak programozási képzéseket számunkra. Ez 2021 nyarán volt, és arra volt jó, hogy az alapvető algoritmusokat megtanuljuk, azoknak a logikáját, jogász is gondolkodik az ő saját tapasztalatával, ennek van egy logikája. Érdekes találkozni egy olyan világgal, ahol az adatnak, az adatfeldolgozásnak van egy logikája, hogy egy röntgenképből hogyan lesz adatsor, azokat milyen hálókon futtatjuk át, azokból hogyan lesz ismét visszanyerhető vizualizált adat. Tehát, hogy a különböző algoritmusok hogyan csoportosítják az adatokat, hogy mire jó egy support vector machine, mire jó egy K-nearest neighbor, milyen klasszifikációkat lehet adatokkal elvégezni, tulajdonképpen, hogy hogyan áll össze a technológia, és hogyan lesz – itt, jelen esetben – az orvos számára értékelhető. Visszakanyarodva a LegalTechre, nyilván van némi technológiai rálátása az embernek. Itt mi jogi tanácsadással foglalkozunk, egyrészt, hogy hogyan lesz egy startupból, egy ötletből cég, abból befektetés, utána mi az életútja, azt hogyan kell irányítani, hogyan lehet eladni, hogyan lehet exitet végrehajtani belőle. A működés során is vannak technológiaspecifikus kérdések, például a fejlesztés. Hogyan kell fejleszteni, mire kell figyelni, milyen kockázatokkal rendelkezik az adott iparág. Ugye itt nyilván a HealthTechben már maga a klinikai kutatásnak a megkezdése is engedélyhez kötött, már ott is egy nagyon erős megfeleltetésről van szó. LegalTech más ebből a szempontból, de ott is egy fejlesztésről van szó, meg kell tudni mondani, hogy hova kell, hogy vezessen, mi a végeredménye annak a fejlesztésnek, illetve milyen követelményeknek kell megfelelnie. Van egy olyan jellegű tevékenységünk is, ami kifejezetten a mesterséges intelligenciára fókuszál, tehát ennek a témának kutatója is vagyok, van több publikációm is ebben a témában. Szokták mondani egyetemi tudományos területen, hogy multidiszciplináris ez a terület. Ott a jog tudományágként, ott a technológia tudományként, és a kettőnek a keresztmetszetéből még valami iparági jellemző is ki kell, hogy jöjjön. Tehát, hogyha mondjuk mindez az egészségügy tekintetében van, akkor ez egy harmadik tudományág. Hogyha ez egy más iparágban történik, akkor azt az iparágat is tudni kell.

Laczkó Gábor: – Nem sok olyan jogi szereplővel találkozom, aki technológiai téren is viszonylag mondjuk úgy, hogy mélyen ott van. Neked mi a tapasztalatod, mennyien vagytok a piacon? Mennyire szűk keresztmetszet ez manapság?

Dr. Zorkóczy Miklós: Mondanám azt, hogy vannak általános jellemzők, de inkább azt mondanám, hogy van egy fejlettebb nyugati világ, ahol ezek a technológiák már működnek és kipróbáltak, ezek a világnyelvek környékén kereshetőek. Amerika, Ausztrália nagyon fejlett a LegalTech tekintetében, ott nagyon sok befektetést eszközöltek 2018-2019-ben, és ezek most értek be, most lettek belőlük platformok, termékek. Egyrészt van egy ilyen trend, másrészt vannak csomópontok, központok, remélem valamikor Budapest is LegalTech Hubbá tud fejlődni. Vagyunk páran, akik ezzel foglalkozunk, és más és más területeket vonzunk be, de tulajdonképpen ebből önmagában, LegalTech tanácsadásból jelen pillanatban az ügyféligények miatt, illetve az emberek általános tudása miatt az üzleti egységeknek az általános igényei miatt azért nehéz úgy profitálni, hogy csak erre koncentráljunk. De menjünk végig. Az ügyfélnek mi az igénye? Az ügyfél megy mindenfelé a világban, és látja, hogy chatbotokkal lehet kommunikálni, látja, hogy 24 órában tud kérdezni valakitől, az orvostól nem, a jogásztól is korlátozottan. Tehát van egy ilyen ügyféligényünk. Mondjuk, vegyük úgy, hogy van erre egy ügyvédi igény. Mi az ügyvédnek az igénye? Facebook-csoportok bejegyzéseiből lehet felmérni azt, hogy az ügyvédnek is van arra igénye, hogy leszámítva egy bizonyos kört, például, akik büntetőznek, azok éjjel-nappal büntetőznek, tehát az hívható éjszaka is. De azért a polgári szakon, más egyéb foglalkozási körökben azért ne hívják hétvégén, ne keressék sms-ben, ne zaklassák karácsonykor. Tehát van egy olyan igény, bár persze az ügyfelekből élünk, és az ügyfeleket ki kell tudni szolgálnunk, de azért van egy bizonyos határ. Ez egy ilyen érdekkülönbözőség. Aztán vegyük a belsős jogászokat, akiknek az az igénye szintén, hogy tudjanak nyugodtan dolgozni, tehát az ő munkájuk komplex és nehezen mérhető, nehezen összehasonlítható. Hogyha ezt adatalapon tudom vizualizálni, hogy az ő tevékenysége milyen hasznos az adott társaság számára, az már nagyon jó. De ehhez mérni kell, ehhez meg kell teremteni ezt a kört. Másrészt neki is az az igénye, hogy ne csörögjön egész nap a telefon, ne kelljen sürgős emailekre válaszolgatni, ne jöjjön be a főnök, hogy még ezt se, meg azt se, hanem legyen tervezhető az ő tevékenysége, reggel, amikor leül, tudja, hogy hány keresetet kell írnia, hány szerződést kell véleményeznie, és ebben a komplex tevékenységében ne zavarják meg. Van az üzleti entitás, annak a vezetősége viszont hatékony jogi működést vár el, és gyakorlatilag az ügyfélkategóriába sorolható. Ő is szeretné mérni ezt a tevékenységet, ezt a nehezen mérhető jogi tevékenységet szeretné megítélni, van igénye arra, hogy gyorsan, jó minőségben kapjon tanácsot, és az a szellemi kapacitás, ami rendelkezésre áll egy adott jogi osztályon, az azonnal kijöjjön, azonnal rendelkezésre álljon. Ez megint adatalapú. Ehhez képest adódhatna az a következő kérdés, hogy mi van, mi az, ami rendelkezésre áll számunkra.

Laczkó Gábor: – Technológiailag érted ezt.

Dr. Zorkóczy Miklós: – Igen.

Laczkó Gábor: – Ha jól értem, az egyik fő kihívási pont itt az idő, az értékes idő, amivel gazdálkodnia kell egy jogi szereplőnek, hogy egyébként az ő napját hogyan lehetne még jobban, még porduktívabbá tenni úgy, hogy egyébként meg kevésbé zavarják őt. Ez egy tényező, ami problémaként lép fel, ugye?

Dr. Zorkóczy Miklós: Igen, nem azért tanultunk jogot, hogy aztán az időnknek 30-40 %-át adminisztráljuk című történet. Ebbe az adminisztrációba minden olyan beletartozik, amikor nem valami szellemi terméket állítunk elő. De hogy a technológia miben tud segíteni, az mindenképp az asszisztencia. Tehát az tévedés, hogy elvenné a jogászoknak a munkáját. Múlt héten hallottam egy előadáson azt a mondatot, hogy a mesterséges intelligencia biztos, hogy nem fogja kiszorítani a jogászokat még sokáig. Orvosoknál dettó ugyanez a helyzet. A fő döntéshozó az mindenképp a szakember, az ember marad, viszont azokat ki fogja szorítani a piacról, akik nem használják ezeket az eszközöket. Kicsi ügyvédi iroda is versenyben tud lenni a technológiával a nagyokkal. Mondok egy ilyen folyamatot, hogy hogyan, hol tud megjelenni az az asszisztencia, amit gépi tanulási módszerrel, LegalTech eszközökkel, mesterséges intelligenciával tudunk megtámogatni. Ugye az fix, hogy adatunk az van, rettentő sok adat van, ezt az ügyfél is gyártja, mi magunk is gyártjuk, a tevékenységünk során is keletkezik, a múltban is mérhető, jövőbeli adat pedig csak predikció, tehát hogy az szintén egy olyasvalami, ami bizonyos trendekkel vagy folyamatokkal ábrázolható vizualizáció. Mindenképp van adatunk, és ez jó hír. Adott az ügyfél, megkeres minket, azt hiszem, hogy sokaknak már kényelmes az, hogyha nem kell azonnal válaszolni, hanem írásban tud kommunikálni, az a chatbot. Vannak ilyen szolgáltatások, hogy legal chatbot, de az igazából nem legal. Ez egy chatbot, és ez nem az a chabot, ami hangalapú felismerő képeségekkel rendelkezik, hanem tulajdonképpen egy gyakran feltett kérdések gyűjteménye, ez modellezhető. Akik ilyen eszközöket használnak, azok előre feltérképezik, hogy hogyan történik egy ügyfélkommunikáció. Mire jó egy ilyen legal chatbot? Jogi tanácsadásra azt mondanám, hogy nem. Tehát nagyon-nagyon kismértékben, de nem jogi információk, tehát az adminisztráció, az asszisztencia, amikor felhívna valaki és megkérdeznéd tőle, hogy hogy hívnak, mi az alapvető problémád? Már eleve tudom ezt a client onboardingot, az ügyfélnek a bevezetését az ügyvédi irodai munkába, vagy akár az inhouse-nál is, tehát nagyvállalati jogi területen is érvényes, hogy ha cseng a telefon, hol van ez, miért ezt kell kitölteni, miért nem azt? Ezek azért gyakran feltett kérdésekben is megjelenhet egy honlapon, de nem keresi meg az ügyfél. Nem statikus a kommunikációs igénye az ügyfélnek, hanem dinamikus. Azonnal akar válaszokat kapni, és hogyha hétvégén jut eszébe, mert olyan az életvitele, akkor hétvégén szeretne választ kapni. Erre a chatbot nagyon jó. Nem jogi információt, kismértékben jogi információt bizonyos felelősségi rendelkezésekkel, bizonyos disclaimerekkel nyugodtan lehet adni. Időpontot lehet foglalni, az ügyeket lehet már csoportosítani, melyik kollégához irányítsa a chatbot az adott ügyfelet. Vagy akár azt is, hogy bizonyos dokumentumokat ki lehet vele töltetni, például azonosítási lapokat. Ezek ilyen low-code/no-code rendszerek, megfizethetőek, nem drágák. Nyilván a jogi munka területén és az ügyvédi munka területén az ügyvédi titoktartás, az adatvédelem és az adatbiztonság nagyon-nagyon fontos, ilyen helyzetben azért rizikó. Olvasod, hogy az Amazonon vannak adatok, mert ezek nyilván felhőben működnek ezek a rendszerek, akkor annak utána kell menni, márcsak az ügyféltájékoztatás miatt is, hogy melyik országbeli Amazon. Mert Amazon Brazília nem ugyanaz, mint mondjuk Amazon Neederlands, vagy USA is bizonyos szempontból nem biztonságos országok közé tartozik jelen pillanatban a Schrems II. ítélet óta, és a Privacy Shield tulajdonképpen meg is semmisült. Erre egyébként érdemes figyelni, de csak olyan szinten, hogy ez az ügyféltájékoztatásban megmutatkozzon, mert ez egy alapvető követelmény, hogy tudja az ügyfél, hogy ahova megadja az adatait, az valahol a felhőben lesz. Olyan chatbotot is lehet nyilván fejleszteni, ami on-premise, tehát saját hardveren fut, ezt nem tudod megfizetni. Még a nagy nemzetközi ügyvédi irodák is esetleg úgy tudnák megfizetni, ha az összes ország összefog, annak meg nyelvi akadálya van. Ezekre a kis nyelvekre biztos, hogy legutoljára csinálnák meg, mint amilyenek a mi régiónkban vannak, vagy egyáltalán nem csinálnák meg, hanem lenne valami öszvérmegoldás. Ügyfélkommunikáció. Ügyfél következő lépcsőben megérkezik hozzánk, foglalt időpontban, kényelmesen te is föl tudsz készüli, már tudod, hogy mi a problémája, hogy az most munkajogi probléma-e, talán már elküldte előre magát az iratokat is. Tehát mindenféleképpen az ügyfél spórol vele időt, és ezzel energiát, te pedig ügyvédként, jogászként megúszod az adminisztrációs dolgokat, meg az asszisztencia dolgokat. Hogyha arról van szó, hogy egy nagyvállalati üzleti környezetben nagyon sok szerződést kell írni, amik hasonlóak, tehát a mintázatuk azonos. Akkor most is tulajdonképpen klauzulákkal dolgozol. Voltak jó vis major klauzulák, azt szereted használni, és akkor akár idegen, vagy a másik fél küldi a szerződést, akkor te azt beemeled. Vagy, ha te szerkeszted a szerződést, akkor előkeresed a mintáidat. De ez mind idő, és minél tovább dolgoztál egy bizonyos területen, akkor annál több mintád van, a mintának a mintája, ezek jól automatizálhatók. Ez megint egy jó LegalTech eszköz, és itt viszonylag széles a paletta. Itt alapesetben nincs mesterséges intelligencia, de most már olyan integrált rendszereket is látunk, amik az egész szerződés keletkezésének és folyamatának, kitárgyalásának és archiválásának az útvonalát is tudja vinni, és olyan prediktív eszközökkel rendelkezik. Vagy például elkezded írni a szerződést, és fölajánlja, hogy nem ezt a klauzulát keresed-e. Tehát felismeri a mintázatot. Ez is adat, tulajdonképpen itt karakterekről van szó, ez a mesterséges intelligencia, ez még ANI, ezek még biztos, hogy nem értik azt, hogy mit ír a jogász, hanem felismerik azt, hogy vajon ezt a klauzulát keresed-e. A másik, ami mondjuk nem annyira jogi területen használatos, hanem mondjuk ügyintézői területen, lásd beszerzés, ott mindenütt igény van arra, hogy papírmentes legyen a működés. Beszerzési osztályok, ahol sok szerződést, sok ugyanolyan szerződést kell írni vagy véleményezni. Vagy például más egyéb területek, mint a sales, ahol az ügyféllel mindig ugyanazt a tartalmú szerződést kötik meg, és mondjuk van 5-6 variált típus. Ezeket régen Microsoft Wordbe ágyazva külön bővítményekkel spékelték meg, de nagyon mélyen bele kellett menni a kódolásba, és a tagelésbe, és valamilyen alapismerettel kellett rendelkezni. Ezt jellemzően nem jogászok csinálták, hanem megfizettek egy programozót, aki betagelte a dokumentumokat, és aztán lehetett automatizálni. Ha például van egy szerződésmintám, amin van 10-20 változó, mik lehetnek ezek? Az alapadatoktól kezdve különböző klauzulák beemeléséig, vagy eldöntendő kérdések, például számlázás postai úton vagy elektronikus úton történjen, teljesen más a szövegezése. Ezeket mind betagelte az ember régebben, iszonyú sok pénzért, magas áron lehetett automatizálni bizonyos folyamatokat, kis irodákban, nagyvállalati szinten, ügyvédi iroda szinten is. Mostanában megjelentek azok az eszközök, amelyek már nem igényelnek programozói tudást, hanem felületekkel segítik például a felhasználó jogászt. Mondok egy példát, adott egy Word dokumentum, amit nem Wordben kell megnyitnom, hanem platformon, ez szintén a felhőben van. Onnan a dokumentumot környező piktogramokból és különböző gombokból álló parancssorral tudom magát a dokumentumot megszerkeszteni. Adott például egy megbízási szerződés tervezet, megvan az, hogy milyen klauzulák vannak benne, mondjuk 5-10 olyan variábilis, amiket ki kell tudni egészíteni. A régi rendszerben a Wordben ezeket a variábilisokat kódnyelven kellett beemelni. Például a névhez oda kellett tagelni, hogy név. Itt, ezekben az új rendszerekben adott egy ikon, és ezt az ikont ráhúzom arra a felületre, ami adatot takar. Hogyha ez egy név, akkor a név ikont húzom rá, hogyha ez egy lakcím, akkor a lakcím ikont húzom rá, hogyha ez egy klauzula, akkor a klauzula ikont húzom rá. Tehát ilyen módon meg tudok szerkeszteni template-eket, aminek csak annyi a jelentősége, hogy amikor bejön az ügyfél, előre megbeszélt időpontban, előszedem ezt a template-et, egy kérdőíven végigvezetve a rendszer gyakorlatilag beemeli azokat az adatmezőket, akár 50 helyre is ugyanazt a nevet, ugyanazt a lakcímet, vagy a mellékleteket is kitölti, vagy akár egyszerre 5-6 típusú szerződést is ki tud nekem tölteni. Tehát szerződéscsomagokat tudok kitölteni úgy, hogy mondjuk ötször, tízszer válaszolok a kérdésére. Ezt a kérdéslistát a program állítja elő azokból az adatmezőkből, amiket én huzigáltam be az adott fájlba.

Laczkó Gábor: – Nekem közben felmerültek kérdéseim, hogy említetted korábban a chatbotos témát. Ha jól értem – azon túl, hogy már szolgáltatók megvannak, akik ilyen típusú chatbotokat gyártanak –, a nagyobb feladat a betanítása ezeknek a chatbotoknak. Az, hogy egyáltalán azt a feladatot tudjuk modellezni saját magunknak, ami alapján a chatbot majd végigmegy és kérdez, és a teljes process lement. Erre felkészülni egy ügyvédi irodának egy nagyobb falat tud lenni.

Dr. Zorkóczy Miklós: Igen, ebben tudunk segíteni. Én is végigmentem ezen a folyamaton, ezeket a chatbotokat nem túl drágán, előfizetési díjjal megveheted. Kapsz rá tréninget is, méghozzá nem is egyszer. Vissza is kérdezhetsz, magasabb óradíjért, de nem engedik el a kezedet ezek a szolgáltatók. Az más kérdés, hogy ő nem ebben az országban jogász, és hogyha vannak is mintázatai és példái, ő a saját országában, a saját kultúrájában a saját tudásával tud téged felvértezni, de arra hogy valójában mire van neked szükséged, az megint egyfajta bináris logikát feltételez. Tehát ezek igen/nem-ek. Úgy megfogalmazni a kérdést, hogy arra olyan választ tudjál adni, hogy igen/nem. Tehát nem olyat, hogy egyszavas, hanem hogy el tudja dönteni a gép. Ha rosszul kérdezel, akkor sosem fog matchelni a kérdés a válasszal. Jó hír, hogy ezek egyre inkább tanulnak, tehát nem lehetetlen önállóan ennek nekifutni. De az ember 1-2 hónap után elnehezül, feladja. Hiába fizet elő, kiteszi a honlapjára, hogy van, de nem használható, vagy csak alapfunkcióira használható, tehát asszisztenciát nem vált ki. Ennek is van bekerülési értéke, ami befektetés és megtérül. Ott van egy térülési időszak, térülési ráta, nyilván mindenkinek az az érdeke, hogy ez minél hamarabb térüljön. A felkészítést azzal tudom jellemezni, hogy térképezünk. Az szintén az, hogy felrajzolod, hogy bejön az ügyfél, első kérdés, arra milyen válasz, második kérdés, arra milyen válasz, az milyen variábilis. Tehát hogy hogyan tudod szétbontani. Ezt egyébként bárki megcsinálhatja, aki ismeri a saját tevékenységét, csak általában erre nincsen kapacitás, meg az ügyvéd sem figyeli a saját ilyen irányú tevékenységét. Vissza kéne nézni az összes emailjét, üzenőfüzetét, munkaigényes ezeknek a knowledge placeknek, ezeknek a tudásbázisoknak a paraméterezése, mert általában van egy ilyen konverzációs beszélgetőpanel, amit az ügyvéd vagy a jogász paraméterez, az, hogy hogyan is alakuljon a beszélgetési panel. Ezen felül abba vannak beágyazva előre felvitt tudásalapú kérdések és válaszok. Tehát a kérdéseket is meg kell tudni fogalmazni, ami a legnehezebb. Mit kérdezhet az ügyfél? Ismerem-e annyira a saját tevékenységet, hogy mit szoktak a leggyakrabban kérdezni? Ott is ott van a nyelv, tehát, hogy milyen karaktereket ismer fel az adott rendszer. De az már mélység. Mélységekbe le tudunk menni egészen addig, hogy egy működő chatbot legyen, ki legyen tesztelve. Az ügyfélkommunikáció a szerződés-automatizáció kapcsán is megkönnyebbíthető. Már nem emailben kell kommunikálni, a nyugati világban erre platformokat használnak. Tehát én meghívom a platformra az adott ügyfelet, ő a Word-fájlba bele tud írogatni – tehát egy számára ismerős területen –, az ő megjegyzését hozzá tudja adni. Vagy egy másik félnek az ügyvédje, vagy vállalaton belül is körözhető, megfelelő számú személyek különböző hozzáférési jogosultságokkal felruházhatóak, tehát hogy kinek mire van joga. És ami a legmodernebb és legjobb, az tényleg papírmentessé tenné ezt az egészet, elektronikus aláírással el is látható a dokumentum, utána archiválásra kerül, Contract lifecycle management-nek hívják ezt, hogy végig tud bukdácsolni a különböző üzleti folyamatokon az adott papír. Nagyon jól nyomon követhető módon. Ami a jogásznak lehet, hogy félelem, de tulajdonképpen őt fogja megtámogatni, az az, hogy mérhetővé válik a tevékenysége, analitika tehető mögé. Emailhez nem tehető analitika. Az emailt át kell vinni Excel táblába, és aki a piacról él, nyilván igyekszik minél több olyan munkát legyártani, ahol minél több a kiszámlázható óra. Ennek profitabilitási oldala is van. Hogyha én 30-40 %-ban adminisztrálok, mert egyébként sokat kell, a háttérmunka az nagyon sok, rengeteg időt elvesz. Ami az ügyfél irányában megjelenik késztermékként, hogyha annak az arányát meg tudom növelni egy adott munkanapon belül, akkor több pénzt fogok keresni, akkor van térülés. Az ügyvédjelöltem, az asszisztenciám más, érdemi munkával tud foglalkozni, minthogy egyébként gépi tanulási módszerrel, vagy ilyen rendszerekkel megtámogatjuk ezt a tevékenységet, akkor ők sem vesznek kárba, rájuk is szükség van, csak más tartalmasabb, profitábilisabb munkára lehet őket alkalmazni.

Laczkó Gábor: – Említetted, hogy mennyire könnyíti meg a szerződéskötési folyamatot jópár rendszer, ami már kész is van. Arról is sokat olvasni, hogy az MLT-t is be lehet vonni akár már szerződéses folyamatokba, ami kimondottan a mesterséges intelligenciához köthető, és nem feltétlenül csak digitalizációs eszköz, hanem kicsit több is annál. Itt milyen megoldások vannak manapság?

Dr. Zorkóczy Miklós: Adott mondjuk egy cégátvilágítás vállalatfelvásárláskor, vagy audit esetén. A könyvvizsgálókat is mondhatnám, tehát amikor kimegyünk egy céghez, azt a céget nem feltétlenül ismerjük, és nagyon sok irat ránk zúdul. Régen adatszobák voltak, oda bezártak minket, és akkor ott lapozgattunk, jegyzeteltünk. Most már ugye virtuális adatszobák vannak, és ezek a klasszikus virtuális adatszobák rájöttek arra, hogy tudják segíteni az osztályozói, illetve az értékelői tevékenységet. Az adatszobába nem feltétlenül strukturáltan kerül bele az adat, úgy értem, hogy nyilván PDF vagy DOC fájlban, vagy esetleg JPG, attól függ, mitől nem lassul be annyira a rendszer, hogy még életképes. Jobb esetben ez az adat digitálisan rendelkezésre áll, de egy halom fájl még nekem nem feltétlenül ad segítséget, hogy akkor hol is kezdjem a munkát. Mondok egy konkrét rendszert, az adott platformon 20 esetben kijelölök dokumentumokat és osztályozom. Azt mondom, hogy ez bérleti szerződés, ez munkajogi irat, ez társasági szerződés, ez egy polgárjogi szerződés, ez egy kártérítési ügy, ez egy keresetlevél. Megcsinálom 20 alkalommal, utána futtatom az adatkönyvtárban, kidob nekem 100 találatot, ahol ad predikciót. Nagy valószínűséggel az, amit itt találtam, amit talált a gép, az bérleti szerződés. Megnézem, jóváhagyom. És a 100 példát lefuttatom az egész rendszeren. A lefuttatás azt jelenti, hogy megnyomsz egy AI-gombot. Ő a valószínűség szerint bekategorizálja neked, hogy ezek mind bérleti szerződések, ezek mind munkajogi iratok, ezek mind társasági jogi iratok. Végigmegy az ember, és a különböző százalékok iránymutatások a számára. De már kaptál egy jogász számára strukturált adatbázist. Tehát a munkajogászokat tudod ráküldeni, tudod delegálni azokra a szerződésekre, amiket a gép kiválasztott. A társasági jogászokat erre, illetve azt is ki tudod jelölni, hogy az a társasági jogász, aki francia nyelven tud egy adott csapaton belül, ő kapja meg a feladatot. Mindezt természetesen hozzáférési joggal. Miért fontos egyébként a hozzáférés? Mert a virtuális adatszobában nagyon őrzik a titkot, üzleti titok nemcsak ügyvédi titok van. Akár megcsinálhatod azt is, hogy adott dokumentumokból egy gombnyomásra kitörlöd a személyes adatokat vagy az üzleti adatokat. Megkeresi, és automatikusan elérhetetlenné teszi. Az egész dokumentumot kiküldöd anélkül, hogy a szakmai adatrész megvan benne, de mondjuk a személyes adatrész nincs. Miért fontos ez? Mert ki tudod küldeni a könyvelő szakértőnek, adószakértőnek anélkül, hogy előtte köröket kelljen futni, és őt különböző szerződésteljesítésbe be kellene vonnod. Csak a szakmai részt küldöd ki neki. Ezt a fajta asszisztenciát nagyon felgyorsítja a gép. Következő lépcső, értékelni kell a szöveget, ebben is segít. Ez úgy zajlik, hogy tulajdonképpen ez egy komplex keresőmotor. Megadod a keresési, szűrési szempontokat, és ő kikeresi a dokumentumból. Szintén prediktív módon, tehát ha én adatvédelmi átvilágítást csinálok, akkor megadom azt, hogy személyes adat, azt, hogy érintett, mármint a szavakat, azt, hogy adatfeldolgozó, megadom azt a szóösszetételt, hogy közös adatkezelés, és ezeket mind kikeresi nekem. Így nem kell nulláról átnyálaznom az összes iratot, nyilván minden iratba be fogok menni, de csak azért, hogy megerősítsem, hogy az, amit ő talált, az valóban releváns vagy nem. Megint ilyen binárisan tudom tanítani a gépet is, és bináris logikával tudok én is gondolkozni, hogy ez az, amit keresek vagy nem. És akkor itt jön utána a jogi komplex munka, hogy ezeket a kereséseket amint megvannak, gombnyomásra extractba kimásolja nekem bármilyen formátumba, és az hogy kimásolja, azzal lehetővé teszi, hogy nekem már csak a vezetői összefoglalót, az értékelést kelljen megírnom, hiszen ott van az összes találat. A találatokra hivatkozva tudom azt mondani, hogy ezekben a szerződésekben megfelelően kezelték az adatvédelmet, ezekben a szerződésekben egyáltalán nincsen adatvédelem, ezekben a szerződésekben az adatvédelem a régi jogszabályokra hivatkozik, az összes ilyen keresési találatomat tulajdonképpen már csak be kell ágyaznom egy szöveges jelentésbe. Ugyanígy ki tudná szedni az összes lejáró bérleti szerződésemet, mikor, melyik bérleti szerződés jár le. Gondolj bele, egy plázában mennyi bérleti szerződés, kisebb üzletek, kinek mikor fut ki, vagy az, hogy kinek milyen áron bérel. Ezeket mind ki tudja szedegetni. Vagy mondjuk egy követelésbehajtás során kiszedi az összes számlát. Kiszedi az összes számlából az összes értéket. Ki, mikor, milyen lejárattal tartozik. Ez a jogi lapozgató munka már nincsen. Háromheti munkát, egy cégcsoportot tudok felhozni példaként, egy 10 tagból álló cégcsoport adatvédelmi átvilágítása esetén én 3 hétig dolgoztam főműsoridőben azon, hogy egy jogi adatvédelmi átvilágítást csináljak a cégről. Ezt két nap alatt megcsinálta nekem. Ugyanezen az adatbázison kipróbáltam, hogy mennyi. Azért ez nem mindegy, akárhogy is nézzük. Nyilván nem nulláról, mert tudtam már, hogy mit kell keresni. Tehát a mapping az már megvolt. Mappingnek nevezem azt, hogyha mondjuk neked adatvédelmi átvilágításod van, akkor neked tudnod kell, hogy mik azok a szóösszetételek vagy klauzulák, amiket meg kell találjon a gép. Ez versenyképes. Én versenyképes vagyok a legnagyobbakkal is. Mert hogyha ugyanannyit is kérek, rövidebb idő alatt is meg tudom csinálni, és ez tetszik az ügyfélnek.

Laczkó Gábor: – A kérdésem lehet, hogy nem teljesen ide tartozik, de manapság egyre többet olvasni az adathitelesítésről, hiteles adatokról, és akkor itt mindig szóba jön már a technológia szempontjából a blockchain is, ami ennek valamilyenfajta hitelességet tud adni. Itt a technológiai vonalon akár a mesterséges intelligenciával összefűzve az adathitelesítést, mit látsz? Nyilván rengeteg opció van, rengeteg lehetőség. Mennyire valós egyébként most ez a világ? Mennyire kézzel fogható itt a LegalTech területén? Van-e már kezdeményezés? Nyilván az okosszerződésekről, smart contractokról már hallottunk, az nem egy újkeletű dolog, de hogy ami esetleg így pluszban könnyíti a világát a jogi területnek?

Dr. Zorkóczy Miklós: Igen. Amikor kimondtad, hogy blockchain, akkor azonnal az órára néztem, hogy hol tartunk időben, mert megér egy misét, de igyekszem rövidre fogni. A smart contract, tulajdonképpen nem szerződés, hanem egy kód. Hozzá van kötve egy banki tranzakcióhoz, akár egy banki letéthez, vagy valamilyen letéthez, vagy más egyéb tranzakcióhoz. Azzal, hogy bekövetkezik a feltétel, végrehajtja magát a program jogi szempontból igazából nem részrehajló – tehát mi van a vis majorral, ha nem tudok teljesíteni, ezt nem tudja kezelni. Ezeket a szemantikai térben keletkező fogalmakat, ezeket az intézményeket csak száraz módon tudja a technológia kezelni. Mint ahogy azt, hogy mi van a méltányosággal, mi van a részteljesítéssel. Ha teljesítesz, akkor 0, ha nem, akkor 1. Leegyszerűsítve, más nem nagyon kezelhető. Ehhez azért drága a tranzakciós díj, nyilván most már csökken, mert olyan lesz a technológia, hogy olcsóbb lesz a tranzakció is, és visszacsinálhatatlan. Ez tényleg jó bizonyos nyilvántartások szempontjából. Mondtad az okirathitelesítést, ez ugye közjegyzői munka. A közjegyzők akár félhetnének is attól, hogy ez elveszi a munkájukat, holott valószínűleg csak annyi lesz a változás, hogy a blockchainbe fogják feltenni azt az adott iratot, dokumentumot, merthogy a technológia még nem ott tart, hogy teljesen automatizálható, ehhez ember kell. Beszéltünk már a mesterséges intelligencia kapcsán az ANI-ról, ez a szűk mesterséges intelligencia. 15 évvel ezelőtt, hogyha azt mondom, hogy megyek a bevásárlóközpont parkolójába, és kinyílik a sorompó, mert felismeri a rendszámomat, biztos, hogy azt mondod, hogy de intelligens ez a rendszer, holott itt intelligenciáról jogi értelemben biztos, hogy nincs szó. Ez adatipar. A következő generációs mesterséges intelligencia nyilván egy másik kérdés, a felelősségrendszere is más. Visszatérve a blockchainre. Az Európai Unió készül a szabályozásra. Volt a MiFID, ez egy pénzügyi tárgyú rendelet, ami két éve került bevezetésre. A MiCA erre ráépülve szintén szabályozza ezt a technológiát, és nemcsak a kripto fizetőeszköz kapcsán, hanem az NFT-k kapcsán is. Vannak már magyar kifejezések rá, nyilván a jogszabálynak a szövege csak tervezet, de hogyha a magyarokat használom, nem biztos, hogy mindenki érti, NFT-ről van szó, amihez árut vagy valamilyen dolgot lehet hozzákapcsolni, amivel kereskedni lehet például egy piactéren, marketplace-en, ahol gazdát cserélhet az a bizonyos token. A jogi vonalon hol lesz ennek még vonatkozása, említettem a hitelesítést, a smart contractet is említettem, de itt ezek azért jogi tranzakciók. Például egy ingatlan gazdát cserél, Magyarországon van egy ingatlannyilvántartás, abba be kell vezetni. Ha te veszel egy ingatlant, és az magyar, akkor annak a jogi érvényesíthetősége több mint kérdéses. Ott vannak a virtuális metaverzumok, ha ott valamit tranzaktálsz, annak mi a kikényszeríthetősége. Utána továbbmegyünk, fogyasztóvédelem. A napnál is világosabb, hogy ezek az Európai Uniós tervezetek be fogják tenni felügyelt tevékenységbe valamennyi szegmensét a BLT-nek, tehát a blockchain technológiának, de annak a kikényszeríthetősége továbbra is kérdéses. Lesznek területek, offshore területek, vagy olyan országok, ahol nem éri el a technológia azt a szintet, hogy ott szabályoznia kelljen, akkor oda fog menni az, aki ott szeretne tranzaktálni. Az már látszódik a szövegből, ez a MiCA rendelet elérhető már 2020-as vagy 2021-es a tervezetnek a hozzáférhetősége, az már látszódik, hogy székhelyhez vagy tevékenységhez köti a felügyeleti jogokat a szabályozó. Minden országban lesz majd egy hatóság. Tulajdonképpen, hogy ez egy decentralizált technológia, és gondolom, ennek megvan a nagyon komoly hathatós fogyasztóvédelmi oka, indoka, de lehet, hogy mindig lesznek olyan területek, ahol nem tudsz szabályozni. A probléma az, hogy ott van a nagyon nehezen kontrollálható tevékenység, a terrorizmus, a pénzmosás, különböző bűnkapcsolatok területén, tehát az meg odamenekült már réges-régen. Onnan nehéz lesz kiűzni. Addig nincs is probléma, ameddig teljesedésbe megy az ügylet. Mondok egy példát, mondjuk egy rajzfilmben, a Tom és Jerryben Tom eladja egy papírszalvétán Jerrynek az ingatlanát. Onnantól kezdve Jerry azt sajátjaként használja, Tom pedig megkapja érte a pénzt. Egészen halálukig nem derül ki a jog számára, hogy ott volt egy tranzakció, és hogy az nem megfelelő formai kellékekkel bír. Magyar viszonylatban nem kerül be az ingatlannyilvántartásba. De az örökösödési, hagyatéki eljárás során ez már kibukna, hogy Jerrynek a leszármazottai már nem jogosultak azt az ingatlant használni, hanem Tomnak a leszármazottai jogosultak papír szerint. Akkor majd megy a macska-egér harc. Erre a világra lefordítva, ott ahol nagyon nagy pénzekért cserélnek gazdát, amikor bármilyen valutára vagy devizára beváltható pénzeszközről van szó, az megint más megítélés alá esik, mint a kripto. Jelen pillanatban a kripto nem rendelkezik kibocsátóval. Ez nyilván hozhat tősgyökeres változásokat ezen a területen a jogászok számára is. A smart contracting programozói feladat maradt, nem vesznek igénybe jogászokat, nem a szövegen van a lényeg, hanem azt le kell tudni programozni, kódolni, hogy az az adott tranzakció végeredménye igen vagy nem. Lehet inputokat beadni, leszállításra kerül egy kamion, megnyomnak egy gombot, az akkor egy igen, és akkor a pénzeszköz felszabadul. A már jogviták, azok már jogilag relevánsak lesznek. A nyilvántartások nagyon-nagyon hosszú távon átmehetnek a technológiába, tehát igenis van értelme egy ingatlannyilvántartást vagy értékekhez köthető nyilvántartást felvinni. Egyéb más jogi eszközökben ez drága lenne. Van tranzakciós díja, mihez kötnéd hozzá, tehát méginkább megdrágítaná. Ha most elmész ügyvédhez, azt nézed, hogy minél olcsóbban és minél gyorsabban szabadulj, mert egy szükséges adminisztráció. Nyilván a piac tudja ezt eldönteni. Nyilván ott, ahol van egy globális nemzetközi szegmens, ott könnyű, hogy nem kell a helyi földhivatalokkal háborúzni, hanem eladod az ingatlanodat vagy hasznosítod az ingatlanodat. Március 14-i előadásban hallhattuk a Next Earth platform kapcsán, hogyha eladod a saját ingatlanodat, és utána – mondjuk ha az egy szálloda – akik megveszik az adott egységet, azok részesülnek a hasznosításának az eredményéből. Ez olyan, mint hogy adott egy eszközöm, azt elzálogosítanánk és pénzt kapok érte. Ez modern teljesen, ha belegondolsz, kihagyja a bankot, kihagyja a pénzügyi közvetítőt. Ugyanakkor veszélyes, mert hogyha a fogyasztók nagy számát meg tudod vadítani, hogy ez egy nagyon jó szálloda, utána meg kiderül, hogy semmit sem ér, nem hoz semmit sem a konyhára, akkor utána meg jöhetnek a reklamációk, hogy én nem ilyen lovat akartam.

Laczkó Gábor: – Nehéz a szabályzás, meg nehéz ezeket letisztázni. Egyébként, ami hasonló, de talán jobban szabályozható, kicsit érettebb, a mesterséges intelligencia területe. Ott most mivel kell számolni, aki a szabályzási környezetet szeretné tisztábban látni, vagy ott most mi a státusz egyáltalán?

Dr. Zorkóczy Miklós: Ez megint megérne egy komplett beszélgetést. Van rá szabályozás az Európai Unió részéről. Ez olyan, mintha egy kísérleti laboratóriuma lenne a világnak, hogy itt próbálnak szabályozgatni. Ezek nagyon lassú folyamatok. GDPR kapcsán is elmondtuk azt, hogy mire jogszabály lett belőle, addigra meghaladottá vált. Azt a technológiát már nem tudja úgy kezelni, mint amikor ezt az egészet kitalálták. Itt is évekről van szó. Van egy kódextervezet, szintén elérhető, itt arra lehet készülni, hogy aki már most elkezdett fejleszteni, én mindig azt mondom, hogy ezt azért nézzük meg, melyik iparágban milyen tevékenységet akar folytatni. Vannak tiltott felhasználások, ahol tilos. Vannak nagykockázatú tevékenységek, ezek nagyjából listázva vannak. Vannak működéshez kapcsolódó megfeleltetések. Ezeket a megfeleltetéseket vagy hatósági engedéllyel, egyéb tanúsító szervezetekkel fogják majd megtámogatni vagy alátámasztani. Itt is lesz majd természetesen nemzeti hatóság, meg európai hatóság. A bírság összege itt is ilyen GDPR-hoz hasonló lesz, ilyen 20.000.000 eurókról beszélnek. Azt kell, hogy mondjam, megdrágítja a fejlesztést, forgalmazást. Ha ez így lesz, valamelyik publikációmban vettem magamnak a fáradtságot azt írni, hogy nem fognak itt fejleszteni. Ezt az egészségügy kapcsán mondtam. Elmennek oda, ahol nincsenek ilyen korlátok. Ez azért baj, mert mindezt az ottani génállományra, ottani biológiára. Egyszerűen más földrészeken más a biológiai környezet, mások a mikrobák, más a belső baktériumflóra, más a génszerkezet. Teljesen el tud térni az adott reakció az ember biológiája szempontjából. Gondold el, ha készen van a technológia és ide visszahozzák. A jognál is azt mondom, hogy itt, ebben a jogi környezetben, ezekkel a nyelvekkel itt a régiónkban, ezekkel a jogszabályi megfeleltetésekkel kell működnie. Tehát Amerikának, Ausztrália–Új-Zélandnak, Távol-Keletnek, Közel-Keletnek meghatározó előnye van. A LegalTech kapcsán nem tértünk ki arra, hogy nem minden LegalTech, ami jog és technológia. Van itt e-Justice, Justice Tech, ezek már sokkal előrébb járnak. Ha ezeket nem tudjuk utolérni, márpedig a világnyelvnek mégiscsak van egy jelentősége, ha már a nyelvtechnológiáról beszéltünk. Mondok egy példát, szeretnék egy olyan chatbotot fejleszteni, ami nyelvtechnológián alapul, netalántán egy hangfelismerő rendszer, ahhoz kellenek nyelvi egységek. A nyelvi egységeket annotációval képezik. Leül egy egészségügyi jogász, vesz egy egészségügyi dokumentumot vagy egy egészségügyi beszélgetést, elkezd modellezni, és a szemantikai térben elhelyezi, hogy ez most jó, rossz érzés, mi kapcsolódik hozzá, hogy amikor a chatbottal beszélgetsz, felismerje, hogy ez az érzés jó neked, rossz neked, elégedett vagy, nem érted a kérdést. Ez nagyon fontos. Ebből keletkezek a nyelvi egységek, amiket aztán a modellek fel tudnak használni. Ha ezek a fejlesztések nem itt valósulnak meg, most gondolj bele, fejlesztesz egy magyar nyelvű dokumentumértékelő rendszert, az tízmilliós populációban adható el, amiből van 8000 ügyvéd, és amiből technológiát fog alkalmazni 200. Miért nem angolul fejleszted le azokra a nyelvi egységekre, vagy bármikre, amit beszélnek többmilliárdan? Miért nem spanyolul, vagy kínaiul? Hiszen a technológiája ugyanaz, csak a fejlesztésben tudsz eltérni. Nyilván el kell kezdeni valahol ezt az egészet szabályozni, ugyanakkor meg jó lenne, ha nem maradnánk le.

Laczkó Gábor: – Igen, ez egy nagyon fontos pont, amit mondasz. Szokták azt is mondani, hogy Kína előbb innovál, utána szabályoz, Amerikában innoválnak, aztán nem szabályoznak, az EU-ban pedig előbb szabályoznak és nem innoválnak. Amit mondasz is, hogy ne maradjunk le, hogyan lehetne, hogy az EU-s rész ne maradjon le ezektől a feladatoktól?

Dr. Zorkóczy Miklós: Hát, talán még a szabályozás a legkevesebb, hanem inkább tényleg az innováció. A kettő összefügg, de egy új technológia mindig kockázatos terület. A bank azt nehezen fogja megfinanszírozni. Ugyanakkor itt van rettentő sok tehetségünk, biztos, hogy elmegy a Szilícium-völgybe vagy megveszik Szingapúrban a munkaidejét, vagy valahova máshova elmegy. Az lenne jó, ha ezt a tudást itt lehetne tartani, és párosulna hozzá tőkebefektetés. A tőkebefektetés nem hitel, hanem amikor céget alapítasz, amikor a tőkebefektető beül a cégedbe, kezedet fogja, kivisz a piacra, első termék, marketingben segít, utána társbefektetőt bevonzani, tehát hogyha ezt lehet fejleszteni, akkor a versenyképességet lehet fokozni. De hátrány van, mert itt 27-28 nyelven beszélünk. A felhasználói felületet fordítani kell. Az megint ugye költség. Azon a nyelven fenn kell tartani ügyfélszolgálatot, hogy lehessen kérdezni, supportot meg kell adni. Gondoljunk bele, 27-szer nagyobb a költség ezen a területen, mint mondjuk egységesen Észak-Amerikában, amit elvihetsz Ausztráliába, Új-Zélandra is, mert az is angol nyelvterület. Ezt behozni talán így lehetne, mert a szellemi kapacitást kétségtelen, hogy ők importálják innen. A szellemi kapacitás az itt van, az itt keletkezik. Ilyen módon fel lehetne gyorsítani. A mesterséges intelligencia kapcsán, a befektetők kapcsán is a bizalom az erősítendő. A bizalmat pedig a jogszabálytól várják. Szóval róka fogta csuka, hogy lesz egy jogszabályunk, ami a bizalmat erősíti, de lehet, hogy a befektetéseket meg nem annyira. Biztos, hogy lesz sok befektetés, ez befektetésösztönző.  Biztos, hogy felhasználóösztönző. Ha akárcsak a munkaerőpiacot vesszük, egészségügyi dolgozók, orvosokkal beszélek. Ott azért félve mondom a HealthTechben a mesterséges intelligenciát, inkább a LegalTechről kezdek el beszélni, az is adatalapú, és amikor azt mondom, hogy háromheti munkát két napra tudok csökkenteni, ráadásul úgy, hogy nagy pontosságú a rendszer, az tetszik nekik, és akkor mondom, hogy dehát az orvosoknál is van ilyen, a képalkotó diagnosztikában, és elmondom annak a működését, úgy már tetszik. Ugyanígy a jogásztársadalomban is van egyfajta félelem az ismeretlentől, a technológiától, mert a felelősségünket ez nem változtatja meg. De ez lehet egy másik, hogy ez messzire visz, merthogy az intelligencia meddig intelligencia, meddig emberi intelligencia, mikortól gépi intelligencia, annak mi a felelőssége, mert hogyha ez egy előre meghatározott rendszer, akkor a fejlesztő a felelős. Ez egy indeterminisztikus rendszer, ami autonóm és döntéseket hozhat. Akkor szokták mondani, hogy ki legyen a felelős? Jönnek a kérdések, hogy az üzembentartó, a gyártő, forgalmazó? Megint további kérdés, hogy ott, ahol nincs ilyen felelősség, ott fogják forgalmazni, ott fogják fejleszteni, nem itt. Akkor meg haladni kell a korral. Itt gyakorlatilag a LegalTechben és a HealthTechben is a felelősség az továbbra is emberi, még nagyon-nagyon sok ideig. Mert egyszerűen a technológia nem tart ott, hogy itt önálló jogképességgel fel kelljen ruházni gépeket. Mert az mindig valakinek az érdekében fog dolgozni, és ha valakinek az érdekében dolgozik, ott már fogható a felelősség. Az embernek kontrollálni kell tudni. Ez azt jelenti, hogy bármikor ki kell tudnod kapcsolni, tehát ott ülsz, az nem biztos, hogy emberi kontroll kell, de kontrollálni kell tudni.

Laczkó Gábor: – Saját tapasztalat alapján azt látom, hogy sokan bizonyos szektorokból ezt egy hatalmas falatnak vélik, ezt a mesterséges intelligenciát. Azt hiszik sokan, hogy ezt teljesen a legelejéről el kell kezdeni, és akkor nekem egy platformot ki kell alakítanom, fejlesztenem. Holott nagyon sok miden kész van, csak szolgáltatásként kellene igénybe venni. Igazából én azt érzem, hogy ez a fajta edukáció is még erősen ráfér a piacra, hogy egyáltalán megmutassuk, hogy milyen tárház van, és nemcsak úgy néz ki a dolog, hogy megpróbálunk összevadászni jópár nagyon okos és nagyon ügyes fejlesztőt a szakterületről (nagyon nehéz összeszedni őket is). Egyszerűen csak tudnunk kéne arról, hogy mik vannak már a piacon működőképes szolgáltatások.

Dr. Zorkóczy Miklós: Abszolút. LegalTech marketplace-ek is vannak, egyre jobbak, tehát nemcsak felsorolják, azt, hogy mik a lehetőségek, hanem próbálnak tanácsot is adni, de ezt ott nagyon perszonalizálni kell. Ugyanakkor vannak rizikók. Múlt héten csütörtökön volt egy publikáció az Európai Ügyvédi Kamaráknak a szövetsége CCBE adott ki egy guide-ot, ami egy nagyon jó tájékoztató anyag, magyar a szerzője, egy ügyvédkollega, Homoki Péter a szerzője az anyagnak, 50-60 oldalon összefoglalja azt, hogy milyen technológiai megoldások vannak LegalTech területen, és hogy mire érdemes figyelni, vigyázni. A felhőre vigyáznunk kell, mert ügyvédi titok van. Ha ez egy webshop lenne, akkor mindegy, mert megadod a tájékoztatást (ne vegye ezt senki jogi tanácsnak), de fő kötelezettséged a tájékoztatás. Itt viszont a tájékoztatás mellett az ügyvédnek még vigyáznia is kell az ügyvédi titokra. És akkor ezt hogyan oldod meg egy felhőben, amit lekapcsolnak, blokkolnak a mai világban, nem jutsz hozzá a saját adatodhoz, akkor hogyan vigyázol az ügyfél adataira. Úgyhogy vannak itt kiberbiztonság szempontjából óriási rizikók. Megintcsak azt kell látni, hogy meg kell győzni az embert, hogyha otthon tárolod a saját laptopodon az adatokat és nem mented, akkor nagyobb a rizikód, mintha fölteszed a felhőbe. Nagyobb eséllyel tudod a felhőből visszaszerezni az adatokat, mint ha ellopják a laptopod, vagy tönkremegy a merevlemez és nem backupoltál. Erre azért már hazai szabályozások is vannak, hogy melyik a biztonságos felhőben használt szolgáltató bizonyos esetekben, hogy menteni kell az adatot, tehát ezeket a cégbírósági aktákat mindig külön tárhelyen kell menteni, hogy ezt meg tudjuk előzni. Ehhez mindig idő kell. Mindenki azt mondta 15 évvel ezelőtt, hogy szupertechnológia az, hogy a kocsit beengedi az áruházban a sorompó. A mostani technológia tulajdonképpen adatalapú. Nero artificial intelligence, ehhez semmi köze, tehát itt valamilyen emberi input van, még akkor is, hogyha ezek egymástól tanulnak, vagy öntanulóak, de az input akkor is ebből a világból keletkezik. És kb. egy bogárnak a neurális hálóját tudjuk nagyon drágán leprogramozni. Egy bogár nyilván a biológia része, de intelligenciáról nem lehet beszélni, amelyik autonóm.

Laczkó Gábor: – Említetted a felhős világot, nem akarok megint visszamenni a blockchain technológiához, de egyébként a nagy kérdés mindig az, hogy felmegy valami a felhőbe, és ugyanaz jön-e vissza egyáltalán, amit én oda feltettem. Ez is adatvédelmi szempontból egy nagy kérdés, de akár a blockchain ennél a hitelesítésnél itt is tudna segíteni, hogy már ugye egy olyan hitelesített adatot küldök fel a felhőbe, amit egyébként nem lehet megmásítani, vagy ha valaki megpróbálná, akkor azt látnám. Itt volt egy olyan, ha jól emlékszem pont HealthTech területen, hogy tüdőröntgeneket tumormarkereztek meg egy szolgáltatónál, és azt mondták ennek a magánegészségügyi szolgáltatónak, hogy többezer ilyen tüdőröntgent markereztek fel tumormarkerekkel és azt mondták neki, hogy akkor fogják megmondani, hogy melyikre tettek tumormarkert, ha xy pénzt ki fognak fizetni. Nyilván, hogyha itt is hitelesítve lettek volna egyébként az eredmények, akkor nagyon egyszerűen azt lehetett volna mondani, hogy pontosan tudom, hogy te melyikhez nyúltál hozzá, vagy melyik az eredeti, mert hitelesítve van. Ugyanebben a vonatkozásban ez a felhőben is előfordulhat ilyen, hogy hozzányúlhatna valaki, de az adathitelesítést a blockchainnel ugye ezt is ki lehetne kerülni.

Dr. Zorkóczy Miklós: Biztos hogy lesznek olyan platformok, amik a publikus blockchain technológiát kötik össze. Privátnál ez zárt körben zajlik. A publikusnál, ott ahol ez elérhető, ott is lesznek olyan platformok, olyan szolgáltatók, amik azt biztosítják, hogy az amit oda föltettél, az biztosan úgy van. Utána fogadjunk, hogy kapsz róla papírt majd, és a fogyasztó azt fogja lobogtatni, hogy dehát itt van a blockchain. Ehhez a világnak meg kell változnia, az emberek fejében ennek a bizalomnak létre kell jönnie. Ezt csak azért mondom, mert tényleg van egy ilyen ügyvédkollega a nagyvilágban valahol, nem mondom az országot, aki ezzel foglalkozik. A blockchain tranzakcióról kiállít egy papírt, lepecsételi, és ezért pénzt kér. Nyilván ha meg akarnak lopni, ha csalni akarnak, akkor nincs az a technológia, ami megvédjen. Hogyha ez nagy tömegben van, akkor az rendszerkockázat. Ezeket a rendszerkockázatokat próbálja a jogszabály kiszűrni, például úgy, hogy hatósági ellenőrzés alá vonja ezeket. Ez itt ugyanolyan ez a MiCA tervezet, mintha egy banki tevékenységről szólna. Aki elolvassa, ugyanúgy van benne szabályozó, ugyanúgy vannak benne fogalmak, számonkérhető fogalmak, ugyanúgy van benne bírság. Max Webert idézve: „a bürokrácia újratermeli magát”. Kitalált az emberiség egy ilyen technológiát amit szétpontosított, nincs kibocsátója, majd a jog mindig a való világ után kullog, és próbálja beszabályozni azt a technológiát, amit úgy találtak ki, hogy ne lehessen szabályozni, hanem hogy önszabályozó legyen. Dehát az ember az ember, mindig lesznek olyanok, akik csalni akarnak, akik lopni akarnak, akik meg akarnak téveszteni, tehát ehhez nem indok, hogy csak ezért meggátoljuk. Mert ugyanakkor viszont a fejlődésnek meg ez az útja, nem a papír.

Laczkó Gábor: – Miklós, lassan a beszélgetésünk vége felé érkezünk. 10 év múlva mire számíthatunk LegalTech vonalon, szektorban. Hogy fog kinézni, mit jósolsz?

Dr. Zorkóczy Miklós: 10 évet nem mondanék, mondanék 5 évet.

Laczkó Gábor: – Jó, legyen.

Dr. Zorkóczy Miklós: Kézzel fogható környezetünkben 10 év múlva nem tudom megmondani, hogy a technológia hol fog tartani, és ez a LegalTech is egy technológia. Az IT jog fordítása az volt, hogy informatikai jog, a LegalTech az jogi informatika. Az a terület, ahol gyakorlatilag a technológián múlik minden. Ez a technológia én azt gondolom, hogy úgy tud a legjobban, leggyorsabban elterjedni, hogyha mi, akik ezzel foglalkozunk, minél többet beszélünk erről, ennek köszönhető az is, hogy a beszélgetésünk után örömmel jöttem, és minél több ilyen beszélgetést kívánok nekünk, magunknak. Ugyanakkor ezt meg kell tenni egyetemeken, és nemcsak jogi egyetemeken, mert ezt nemcsak a jogászok számára kell érthetővé tenni, hogy ez egyáltalán létezik, mert ez most így nem látható. Még annyira sok ilyen tech van, hogy az átlagember számára a FinTech is egy olyan kategória, hogy 2000 éve vannak bankok, milyen forradalomról beszélünk itt, nemhogy HealthTechek, meg LegalTech egyéb ilyen iparági specialitások jönnének elő. De azt gondolom, hogy egyre több olyan alkalmazás lesz, amit már képesek lesznek kiterjeszteni erre a régióra is. Tudok egyébként ilyen alkalmazásokat mutatni, amik működnek a helyi környezetben, tehát a nyelvet tekintve mindenképp, illetve itt azért kevés a jogszabályi kötöttség, mert hogyha egy dokumentumot átvizsgálok, az a világ minden országában karaktert fog vizsgálni. Ha tudja a mi ékezetes karaktereinket olvasni, mondjuk egy Adobe, akkor az működni fog Magyarországon is. Nyilván ennek ez az alapja. Azt gondolom, hogy 5 év múlva ez szabályozva lesz, kézzel foghatóbb lesz az, hogy mit lehet, és mit nem lehet. Nagyon remélem, hogy azokkal a kollégákkal, akikkel itt dolgozunk ebben a régióban ezzel a tevékenységünkkel, ezt a régiót is, talán Magyarországot és Budapestet is egy központtá tudjuk emelni. Van egyébként egy LinkedIn-csoportunk, a TalkingLegalTech és HU-B (Hungary és Budapest), bárkit szívesen látunk, lesznek havi összejöveteleink, elmegyünk sörözünk, és megbeszéljük a technológia, jog és egyéb iparági sajátosságokat. Szerintem egyetemeken és ezeken a sörözéseken tudnak ötletek keletkezni, azokból csapatok verődnek össze, csapatokból befektetések lesznek, a befektetésekből sikeres befektetések lesznek, és úgy ahogy két héttel ezelőtt Next Earth csapata, ezekből lesznek a világra szóló sikerek, én ilyen sikereket kívánok magunknak.

Laczkó Gábor: – Miklós, úgy gondolom, hogy ez egy remek zárszó volt. Nagyon szépen köszönöm, nagyon hasznos volt ez a beszélgetés. Ahogy mondtad, szerintem is még jópár témát lehet itt kivesézni, akár egy-egy külön beszélgetés folyamán, úgyhogy én azt gondolom, hogy a jövőben lesz is erre majd alkalmunk. Köszönöm szépen neked, további sok sikert, és remélem akkor hamarosan találkozni fogunk.

Dr. Zorkóczy Miklós: Köszönöm a meghívást, remélem, hogy hamarosan találkozni fogunk.

Laczkó Gábor: – Szervusz, sziasztok!

Dr. Zorkóczy Miklós: Sziasztok!


Dr. Zorkóczy Miklós

Dr. Zorkóczy Miklós

Founder & Director @ Zorkóczy Law Office / LEGALai§e

Zorkóczy Miklós ügyvéd, mesterséges intelligencia konzultáns, kutatója a LegalTech és a HealthTech
témakörnek. Témaspecifikus iskoláit a Legal Technology Innovations Institute Certificate (UK, Dubai), illetve az EIT Health RIS HelloAI képzések keretében szerezte. Start up tanácsadó és mentor, a HVCA és a CEU iLAB tevékenységének aktív résztvevője, ügyvédi irodáknak, nagyvállalati jogi osztályoknak szívesen tart bemutatót a technológia szerződés előkészítő és ügyfélkiszolgáló
munkára gyakorolt hatásáról, a mesterséges intelligencia felelősségi és etikai vonatkozásairól. A TalkingLegalTech HuB alapító tagja. (www.legalise.hu; Linkedin).


Szakmai partnerek

LegalTech trendek a magyar piacon és a világban

Feltöltve: 2022. április 13.

AI Chatbot LegalTech IT & jog Adat Vállalati megoldások Jövő

Ajánlott videók

Digitalizáció és innováció az építészetben

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör

Amit a metaverzumról és üzleti validációjáról tudni kell

Microservice Observability

Nagyvállalati sebezhetőségek és kvantum kihívások az IT biztonságban – interjú Silurral

Mesterséges intelligenciával a rák ellen

A crypto piac és eszközök vállalati szemszögből: lehetőség vagy kockázat?

Az alkalmazásfejlesztés jövője: Low-Code / No-Code

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek

Bukott projektek anatómiája

A vezetői karizma és annak határai

“Egy amerikai céget indítani és üzmeletetni, amiből a startupodat tudod futtatni, lényegesen olcsóbb és egyszerűbb”

Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben – Beszélgetés Schiller Márkkal

Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta

Mesterséges intelligencia és jogi felelősség

REGIO JÁTÉK: a modern játékkereskedelmi kiskátéja – stratégiai gondolkodás és IT

Mire van szükség ipari IT fejlesztési projektek input minőségének javításához?

Microservice Tréning Nap

Az e-sport és gaming jelene a magyar piacon és azok kereskedelmi metszetei

Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője

5 év múlva elképzelhetetlen az adathitelesítés blockchain nélkül

API használat, state management és az rxjs szépégei nagy projektek esetén

Foodpanda: Digitalizáció és stratégiai látásmód piacvezető szerepben

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére 2.0

Next Earth: A blockchain alapú jövő

Nestlé: Online FMCG értékesítés a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának szemszögéből

Data Science az online médiában: az adatvezérelt újságírás jövője

A Java jelene és jövője

A sikeres ügyfél-szolgáltató együttműködés kultúrális és szervezési kérdései

Generációk és fogyasztói szokások változása a metaverzum kapujában

OKR, avagy hogyan érik el a világelsők a legambiciózusabb terveiket

A Bitrise sztori: üzlet, vezetés és vállalati kultúra

Mesterséges intelligencia a videós kontent gyártásban

Java REST API kihívások és megoldások

Mesék a való életből: adathalászat, mely a javunkat szolgálja

Az adatvagyon keletkezése, kezelése és monetizációja az e-kereskedelemben

A mesterséges intelligencia alapjai

Cégépítészet – hogyan építsünk sikeres vállalatot a digitális korban?

Amikben hibáztam – Beszélgetés Bojár Gáborral

Influencerek és új médiacsatornák az e-commerce marketingben

HR támogatás a digitális forradalom tükrében

Agilis tesztelés a gyakorlatban

Subscription rendszerek a médiában: HVG, Central Médiacsoport

Az ügyfélélmény versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusai

Digitális ipari megoldások: az AR/VR ipari alkalmazása

Digitális terméktervezés és a design kutatás haszna

Projekt életciklus fejlesztői szemmel

Ipar 4.0 – Álmok és a valóság Data Science szemszögből

Ameddig a föld kerek, mindig lesznek Dockerek!

Bodorítsunk-e bárányfelhőket – mire jó a cloud?

A fenntarthatósági kihívások az E-commerce logisztikában

Vezető a vezető mögött

Iparági helyzetelemzés a B2B e-commerce piac trendjeiről és jövőjéről

Remote first

AI alapú ajánlórendszerek a gyakorlatban

AI fejlesztési tapasztalatok a hazai nagyvállalati és az amerikai startup szektorból

Ökoszisztémák az e-kereskedelemben

Adatokban gazdag

Kubernetes Policy Enforcement – a Kubernetes videóbírója

Innovatív payment stratégia: így kattintanak egyre többen a fizetés gombra

Engineering kultúra vol. 2: Feedback és onboarding a terítéken

Hogyan építsünk AI alapú vállalati alkalmazásokat? – Avagy egy szakma szépségei és buktatói

Exportfejlesztés az Egyesült Államokban

Intézményi befektetők a nemzetközi piacra lépés mögött – ahogy a Hiventures látja

Szervezeti hálózatelemzés

Konténerizáció ismertető

Data Science – IT Morning School

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére

Hogyan válasszak e-commerce fejlesztési platformot?

Robotok a vállalati kommunikációban

Single source of TRUTH, avagy a teljes customer experience forrása és jövője

Termékkereső a webáruházakban

A mesterséges intelligencia határterületei

Hogyan lettem adattudós?

Building Products People Will Love

Milyen a hatékony engineering kultúra?

Mi fán terem az agilitás? – IT Morning School

Natív és cross platform alkalmazások – IT Morning School

Webes technológiák – IT Morning School

Hogyan épül fel egy fejlesztő csapat? – IT Morning School

Robotikai alapok – IT Morning School

Technológiai áttekintés – IT Morning School

E-commerce az Egyesült Államokban: Amazon és más csodaszerek

Magyarországról az amerikai piacra: a partraszállástól a befektetőkig

Így reagáltunk mi a változásokra – szallas.hu és ingatlan.com

Kitartás a vezetésben és sportban

Mit tanul ma egy vezető? Mások hogy csinálják?

Kezdjünk bele az AI transzformációba!

Az e-commerce jövője: 50%-os részesedés a teljes kiskereskedelemből?

Vízesés és agilis fejlesztési szemléletek — mindkettőre szükség van?

Microservice architektúra alapok

A jövő váratlanul válik jelenné – Auchan, Decathlon, Rossmann

E-commerce rendszer Microservice architektúrával

Kiberbiztonság webes aspektusai, támadási felületek és védekezési lehetőségek

Felhasználói élmény és e-commerce – 1. rész

Felhasználói élmény és e-commerce – 2. rész

Google Analytics fejlesztői szemmel

Chatbot alapok és gyakori integrációk

Hogyan határozzuk meg és hogy mérjük a legfontosabb eCommerce KPI-okat?

Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban?

Termékajánlók webshopoknak a Google AI segítségével

AI ajánlórendszerek típusai és megközelítései

Diverz kereskedelmi folyamatok felépítése

Evolution of the Shopping Experience – a Walmart Case Study

Ajánlott videók