Next Earth: A blockchain alapú jövő

Feltöltve: 2022. március 23.

Next Earth Crypto Blockchain NFT Metaverzum Interjú

A blockchain pár év lefutása alatt meghatározó technológiává vált az IT-ban. Crypto pénzek, fizetési és elszámolási rendszerek, okosszerződések és nagyvállallati szoftverek épülnek rá. Mára nem kérdés: a blockchan a jövő!

A Next Earth ötletgazdái ezt felismerve kezdték el a metaverzum ökoszisztémájukat erre építeni. A 2021 júliusi indulás óta már több milliárd forint értékben értékesítettek virtuális földterületeket, saját kriptovalutával léptek be a piacra és szolgáltatások sora van csőben, amik az élesítésre várnak. Mindeközben a technológiában rejlő potenciál miatt eszük ágában sincs külső befeketetőt bevonni, vagy exit-re játszani!

De honnan jöttek, mi az a Next Earth, milyen üzleti kihívások és lehetőségek vannak a blokláncban és a metaverzumban? Rétfalvi Gáborral beszélgettünk a történetükről, blockchainről, NFT-ről és a jövőről.

Transcript

Laczkó Gábor: – Sziasztok, sok szeretettel köszöntünk mindenkit, én Laczkó Gábor vagyok, Stylers, Braining Hub és Protechtor egyik alapítója. Mai vendégem, beszélgetőpartnerem Rétfalvi Gábor, aki pedig a Next Earth egyik alapítója. Gábor, nagyon röviden magadról egy pár szót, aztán úgyis fogok még kérdezgetni. Mutasd be kérlek magad!

Rétfalvi Gábor: – Sziasztok, üdvözlök mindenkit! Az elmúlt egy évben igencsak erősen fejest ugrottam a kriptoba, bár tény hogy már előtte is bányásztunk Ethereumot és voltam befektetőként is jelen ebben az ökoszisztémában, úgyhogy azért ismerős terep volt számomra. De tény, hogy itt most az NFT-k meg a DeFi megoldásokkal azt láttam, hogy gyakorlati haszna van a különböző kripto-megoldásoknak, úgyhogy mint most már azt mondhatom, hogy tapasztalt vállalkozó, azt láttam, hogy ebbe bele kell ugrani, mert egyszerűen végtelen lehetőségek tárháza van a digitális gazdaságban és a blockchain igazából megnyitotta ezt a kaput, úgyhogy az elmúlt egy évben bele is ugrottunk. A részletekkel úgyis majd később untatlak titeket.

Laczkó Gábor: – Szuper, köszi! Első körben meséld el nekünk, hogy amit alapítottatok, Next Earth, mit kell tudni róla, mi az, ami a legfontosabb jellemzőtök?

Rétfalvi Gábor: – Ez mindig egy egyszerű válasznak tűnik, hogy ez egy blockchain-alapú metaverzum és hogy így, meg úgy, dehát ez ennél sokkal-sokkal komplexebb, mert igazából rettentő komplikált életútja, evolúciója volt magának a projektnek. Ugye mi ezt eredetileg, nem is titkoljuk, hogy egy Earth2 nevű projektet láttunk először, hozzáteszem, a Gönczi Gábor, a Stylers másik tulajdonosától jött az információ, ezért külön köszönet a Stylersnek. Tavaly február 25-én mutatták a srácok az egyik esti sörözésnél, ránéztem, gondoltam ezt blockchainen kellene megcsinálnom, nem is értettem, hogy miért nem azon van. Az, hogy mik a blockchain előnyei, később majd kicsit jobban belemélyedek, mert erről mindenképpen érdemes beszélni és ezeket kiemelni. A lényeg, hogy összehoztuk a csapatot, az első egy-másfél hónap arról szólt, hogy egy kicsit jobban beleástam magam a kripto-ökoszisztémába. Leültettem magam mellé az IT-architectünket, ő mondta, hogy IT szempontból milyen valid egy adott projekt, én pedig mondtam üzletstratégiai szempontból. Megismertük az ökoszisztémát, láttuk, hogy technológiailag hogy lehet kiépíteni ebből egy üzletet. És mialatt ezt megismertük, és beszéltünk az IT-sekkel, és elkezdtük a fejlesztést, azt láttuk, hogy ez sokkal-sokkal többet tartogat, mint amit valaha gondoltunk volna. A mai napra eljutottunk már oda – kis fast forwarding time –, hogy több mint 10.000.000 dollár értékű földet eladtunk. Van egy tokenünk, ami most már lassan 6 vagy 7 hete lett releaselve, ami a mai nappal már egymilliárd dollár feletti értékeltségen forog. Onnantól kezdve, hogy szimpla metaverzumként el akartunk kezdeni csinálni valami funkyt úgy, hogy a Föld térképét használjuk, eljutottunk oda, hogy egy olyan service-felületet hozzunk létre, infrastruktúrát, ökoszisztémát, ami Web3-as üzleteknek lehetővé teszi, nemcsak szimplán hogy akármikor és ingyenesen el tudjanak kezdeni üzletet csinálni ebben az ökoszisztémában blockchain-technológiával Web3-ban, hanem igazából launchpadünkön keresztül még feltőkésíteni is tudjuk ezeket. A user adatbázisunkon, a bekötésen, integráción keresztül axelerálni tudjuk ezeknek a cégeknek a működését, tehát, hogy egyből kvázi a branding, a marketing, a community, a felhasználókat tudjuk nekik szállítani, és tulajdonképpen platformként, üzletenként és communityként egy ilyen triple win szituációt tudtunk kialakítani. Így elmondva az ember bólogat rá, hogy jól hangzik, de majd amikor látják az emberek, és megértik, hogy mi ebben a kraft, akkor pislogni fognak. Igazából még mi magunk sem feltétlen tudjuk szerintem felfogni, hogy mi az, amit ezzel el lehet burítani, de azért maradjunk annyiban, hogy a kezdeti ötleteléstől egy jó hosszú utat tettünk már meg.

Laczkó Gábor: – Mit mondtál, hogy mikor kezdtétek el a projektet?

Rétfalvi Gábor: – Tavaly, 2021. február 25-én hallottam az Earth2-ről először. Március folyamán elkezdtük feltérképezni, hogy ez hogy nézne ki blockchainnel, milyen ötletek vannak, kik a kontaktjaink, kikkel tudnánk céget csinálni erre, együtt haladni, fejleszteni stb., és április második fele, május első fele volt az, amikor maga a honlap elkezdődött, elkészült májusban. Smart contract rendszerek, jogi háttér, egyebek. 2021. július 23-án volt a launch, ahol is véletlenszerűen allokálható a földeket tudtak az emberek kifejezetten discount áron vásárolni, ebből 200.000 dollár jött be, ami ha belegondolsz, fantasztikus, hogy emberek kifizetnek 200.000 dollárt olyanért, amit ráadásul nem is ők választottak ki a térképen, hanem egy véletlenszerű algoritmus gurított nekik valamit a térképről. Utána augusztus 17-én elindult a direkt térképről vásárlás. Ezt az augusztus 17-ét szoktuk fémjelezni, mert onnan működik igazából úgy a platform, ami leginkább a mostani működéshez is hasonlítható. Azóta rengeteg minden történt, és igazából ez a platform, ez a service koncepció nagyjából 3-4 héttel ezelőtti live streamünkben lett egyáltalán bejelentve. Egyszerűen annyira frissek ezek a történetek, hogy amikor beszélek valamiről kész tényként, az is lehet, hogy nem feltétlen jelentettük be, vagy az embereknek még nem is esett le. A kripto őrült tempót bír. A startup, bármilyen biznisz, eddig se voltunk lassúak, és pörögtünk ezerrel, de a kripto brutális.

Laczkó Gábor: – Ha jól nézzük, akárhogy is, kicsivel több, mint egy év telt el azóta, hogy erről beszélgettünk. Mások erre éveket szánnak, terveznek. Mi ismerjük egymást régóta, tudom, hogy milyen a hozzáállásod, ha egy projektbe belekezdesz, de azért ez nagyon brutális, hogy ilyen szintre elvittétek ilyen rövid idő alatt. Mi kell egyébként ehhez mentalitásban, hozzáállásban, vezetői attitűdben?

Rétfalvi Gábor: – Nekem az a kompetenciám, hogyha én ránézek egy üzletre, üzleti lehetőségre, vagy egyszerűen csak valaki két mondattal körbeír nekem valamit, én azt látom meg benne, hogy mi a benne rejlő maximum, ami ebből kihozható. Az igazából a misszióm, vízióm, hogy ezt ki kell belőle aknázni, ki kell belőle hozni. Egyszer élünk, nem feltétlen akarunk 50 éven keresztül dolgozni, bár hozzáteszem, ahogy állunk, ennél még sokkal több is lesz, de hogy ki szeretném hozni egy adott dologból, egy adott lehetőségből a maximumot. Te ismerted a szabadulószobát, csináltunk közösen is projektet, mellette élményfestő stúdió, VR-központ, parfümwebshopok, mondhatni, hogy van tapasztalatom ezekben a dolgokban, azokat is pörgettük ezerrel. Egyszerűen az van, hogy van a fizikai gazdaság, ami határok közé van szorítva. Egyrészt fizikai határok közé, másrészt, ha valamit a valódi életben csinálsz, ott már nagyon nagy a könyöklés, nehéz érvényesülni, mert egyszerűen kialakult egy piac. Míg a kripto tényleg olyan, mint az internet, hogy még a ’90-es évek elején – hiába elcsépelt ezt mondani – látom belülről a történetet, és szemben a mainstream gazdasággal, eddig bármit csináltam, a kriptoba ha belemegyünk, egyrészt globális, másrészt iszonyatosan friss technológia, tele van tőkével, tele van innovációval. Alapból nagyon-nagyon gyors a return on investment, már az implementált munkán is. Emellett viszont tényleg olyan, mint egy vadnyugat, mert egy új technológiát nyit meg, új lehetőséggel van tele, meglévő dolgokat tud nagyon gyorsan, nagyon könnyedén sokkal jobbra váltani, ráadásul a felhasználók a nyertesei az egésznek, emellett ők a befektetői is. Ez olyan szituáció, hogy ha ez nem a kripto lenne, ezt nem tudnád te magad kitalálni, nem tudnál felrajzolni egy olyan struktúrát, amiben ez így tud egyszerűen működni. Belecsöppentem, és azt láttam, hogy az egyik legjobb példája az egésznek, hogy megyünk előre, és beleütközünk problémapontokba. A valódi gazdaságban ezek a problémapontok „pain in the ass” dolgok voltak. Nem nagyon lehetett ezeket megoldani, vagy rohadt drága volt, vagy nagyon sok időbe telt. A kriptoban minden egyes ilyen pont egy újabb üzleti lehetőség. Mert ha már valaki megcsinálta, akkor ő úgy csinálta meg, hogy azt te be tudod integrálni vagy egy API-on keresztül vagy licence-eled, vagy szimplán csak lemásolod. Azért csinálják az emberek, hogy jobbá tegyék az ökoszisztémát, és ott van GateHub-on, megfogod, és meg tudod valósítani. Vagy írt valaki róla egy értekezést, hogy ezt hogy, miként lehet megoldani, és megcsinálják a blockchain programozóid, és meg van oldva. A kedvencem, amikor még senki nem oldotta meg, mert akkor odamegyünk, megoldjuk mi. Dobozosítjuk, és lehet kiküldeni mindenhova. Ebből kiindulva van most konkrétan a jelenlegi mellett a pipelineban minimum 20 olyan projekt, ami ilyenekből jött ki. Fantasztikus. Mellette kb. most 56-58 projekt van a pipelineban a launchpadre, úgy, hogy még egyelőre csak saját magunkat launcholtuk el, és proaktívan nem is nagyon tettünk azért, hogy partnereket szerezzünk. Így adja magát. Ebben a légkörben nekem semmi mást nem kellett csinálni, mint kihozni magamból a maximumot, és egy olyan csapatot építeni, ahol minden egyes divízió tulajdonképpen minimum ugyanazt tudja, amit én, de általában jobb emberekkel próbálom magamat körülvenni, mert ezáltal én is jobb tudok lenni. Ilyen egyszerű. Egy tény van, hogy ez porrá éget közben. Éjjel-nappal van, hétvégén is van. Itt nincs work life balance. Ha elkezdesz kriptoval foglalkozni, annyi pénzed lesz, amennyit akarsz. Ezt egyébként mint magánember neked is mondom, elkerülhetetlen lesz, hogy ilyen hadszíntéren is elkezdjünk majd együtt dolgozni. Kicsit megismered az ökoszisztémát, és rájössz, hogy azok a percepciók, amik a magánéletünkben, vagy az üzleti életünkben a mainstream gazdaságban belénk lett nevelve, meg eddigi tapasztalataink alapján megtanultuk őket, azok nem léteznek a kriptoban. Itt is porrá lehet égni. Nem garancia a sikerre. Legrosszabb az, amikor valaki FOMO-ba valaki bejön és az összes pénzét elveszti. Én is átfutottam ezen ugyanúgy, hiába vagyok tőzsdében tapasztaltabb. Ha tényleg benne vagy, nyugodtan nézed, hogy miért jobb, mint bankban tartani a pénzed, DeFi protokollban, mi is valójában a mining, milyen különböző dolgokat lehet csinálni, NFT-t kiadni. Egyszerűen annyi minden lehetőség van, de olyannak is, aki csak alkalmazottként akar dolgozni, iszonyatosan jól be lehet dolgozni projektekbe, nagyon jó kifizetésekért. Néha lehet, hogy egy kicsit be kell áldozni, nem fizetésért, hanem tokenért, de ahogy az ember elkezdi megismerni az ökoszisztémát és azt látja,  bármerre megy, bármerre néz, hogy ezt konzekvensen, kitartóan végigviszi, akkor nem azokkal a problémákkal fog találkozni, amikkel az átlagember az életében találkozik. Ezek a pénzügyi problémák. A saját példámon keresztül tudom mondani, hogy semmihez nem hasonlítható, mint amit eddig láttam. Egy idő után nem kezdesz pénzben gondolkodni. Én nem számolom már forintba át a dolgokat, őszinte leszek, dollárba se számolom már át a dolgokat, mert nem ez a fontos. Ez egy olyan ökoszisztéma, ami olyan lehetőségeket ad, ami ezeken már régen túlmutat. Arra vagyok kíváncsi, hogyha mi szimpla magyar gyerekként innen ezt látjuk, és ezt tudtuk elérni, akkor én nagyon remélem, hogy azok nyugaton, akik már kicsit jobban benne vannak, azok világmegváltás irányba gondolkodnak, mert a kripto az tényleg az az eszköz. És most nem a nagy általános, meg nem a shitcoinok, de tényleg nagyon jó stratégiákat, nagyon jó szinergiákat, triple win szituációkat lehet ebből kihozni. Itt is vannak lehúzások, sőt, őszintén, sokkal több, mint amivel bárhol máshol találkoztam. Mert akinek nem az a narratívája, nem az az értékrendje, ugyanúgy be fog feküdni ide is, rámegy a könnyű pénzre. Rengeteg szutyok emberrel találkozni itt is sajnos. Ilyenek vagyunk, ez az emberiség. Viszont azt is látom, hogy például a magyar kriptocég tulajok, nem egy ilyennel járunk össze, közös projekteken is dolgozunk már a háttérben, teljesen más narratívát lehet meghonosítani. Egyik példa, hogy a legelső pillanattól kezdve láttuk a matekot, és azt mondtuk, hogy akkor menjen 10 %-a a földbevételnek charityre. Most már több mint egymillió dollárt jótékonykodtunk el az első 7 hónap alatt. Tehát ez elképzelhetetlen lett volna a szabadulószobák, vagy bármilyen másik üzletben, mert egyszerűen nem jön ki. Ez annyira az elején van, annyira jó megoldások, annyira jó a peer to peer a blockchainben, hogy egyből az emberekhez kerülnek a dolgok. Hogyha okosan csinálja, és körbejárja az ember, sokkal kisebb kockázat van benne magánszemélyként is üzletként is. Egy work life balance-t kell megtalálni, de 2-3 héten belül várható a fiamnak a születése, második gyerek, úgyhogy engem kiradíroz a család ebből a történetből átmenetileg. Csapatot már felépítettem, úgyhogy remélhetőleg ez majd azért a work life balance-t visszahozza valamennyire, de egy biztos, hogy a kripto átváltoztatja az ember életét, ha elkezd ezzel komolyan foglalkozni.

Laczkó Gábor: – Egyébként, amit mondtál, tavaly februári dátum, előtte mit tudtál a világról? Nyilván olvastál róla, de ezután másztál teljesen bele, előtte pedig úgy nagyjából felületesen hallottál róla?

Rétfalvi Gábor: – Én 11 éves korom óta tőzsdézek. Tehát én elég kattant vagyok ebből a szempontból. Én mindig mindent vágtam a világ nagy dolgaiból, és stratégiai CEO-ként az összes üzletemben nekem mindig az volt a kompetenciám, hogy minden lehető információt magamba szívok, és az alapján próbálom meghozni a leghatékonyabb döntéseket. Azt nem mondhatni, hogy amiatt új világlátásom lenne. Egy biztos, hogy egy új szegmenst ismertem meg, tényleg olyan, mintha egy új világot látnék. Ezt úgy szoktam elmondani, hogy én úgy érzem magam, főleg ilyen baráti beszélgetéseken, mint hogyha jött volna egy űrhajó, leállt a Föld mellé, én felmentem volna rá, körbemutogatják az egészet, elmagyarázzák, visszajövök, és megpróbálom elmondani nektek, hogy mennyivel sokkal jobb az. Nincs benne semmi új, csak valahogy kicsit máshogy van összerakva. Nagyjából így érzem a kriptot. De magában a világmeglátásomban nem feltétlen a plusz információhalmaz vagy a képösszerakás az, ami megváltozott, hanem az, hogy most már nemcsak hogy elhiszem, hanem tudom is, és látom is, hogy hogyan lehetek hatással a világ dolgaira. Hiába volt több kontinensen szabadulószobám, vagy csináltuk az online-t a DELL-nek, az Apple-nek, a Google-nek, az Amazonnak, mikkamakkáztunk itt Budapesten és nem igazán volt impactünk. Most azt látom, hogy vannak konkrétan szegmensek, a harmadik világbeli edukáción át a zöld startupok finanszírozásán keresztül végtelen olyan dologban, amiben látom, hogy hogyan tudunk globálisan, masszívan hatással lenni. Ez most még fura lehet, mert hogyha felmész a honlapra, azt látod, hogy ott a térkép és adunk el földet, egy kicsit még le van maradva a történet ehhez képest, de azt mondom, hogy a kripto olyan katalizátor, axelerálja a folyamatokat. Nem az új világkép látása, hanem inkább az, hogy hogyan tudok hatással lenni, hogyan tudom változtatni ezt a világképet a következő generációknak akár, vagy hogyan tudok példát mutatni jövőbeli vállalkozásoknak, hogy olyan narratíván akarjanak ők dolgozni, amin a kriptoban megteheti az ember, hogy úgy dolgozik. És ne ilyen oligarcha módos, jacht, magánrepülő irányba menjen el az ember, meg Lambo irányba, hanem tényleg az legyen, hogy hogyan lehet jobbá tenni a világot.

Laczkó Gábor: – Tudsz mondani nekünk pár számot, hol tartatok most? Akár nagyságrendbeli számok is lehetnek, felhasználók, eladott területek, bármi, ami eszedbe jut.

Rétfalvi Gábor: – Eladott területek úgy néznek ki, hogy NFT-ként vannak, nagyjából 470-480 NFT-nél tartunk, ami olyan 10-11.000.000 dollár környéki bevétel lehetett, és ez nagyjából 43000-45000 földtulajdonostól jön össze. Azt látni kell, hogy ez még mindig egy brutálisan kicsi szám, viszont mellette ez több földtulajdonos, mint amennyi a Decentralandban és a Sandboxban összesen van. Decentralandban kb. 15000-16500 földtulajdonos van, Sandboxban azt hiszem 21000. Nálunk már most lassan 45000 lesz. Tény, hogyha a Decentralandban vagy a Sandboxban akarsz földet vásárolni, akkor kőkeményen bele kell nyúlni a pénztárcába, mert ott 20-30-50000 dollárok amivel egyáltalán valamit lehet kezdeni, és azok még mindig a shitty territory-k. Nálunk pont ez volt az egésznek az alapvető koncepciója, és ez az a stratégiai meglátás, ami miatt mi nem egy szimpla metaverse project vagyunk. Ezek milliárddolláros cégek, és minden elismerésem az övék, mert ők törték az utat, ha ők nem lennének, mi sem lennénk itt, no offence about that, de hogy ők a Bitcoin véges supply-jára mentek rá, és azt tekintik értéknek, ami szép és jó, főleg hogyha az ember az elején pár 10 dollárért tudott földet venni, és most tizen-huszonezreket ér. A mi platformunkon továbbra is direkt úgy alakítottuk ki, hogy egyrészt szinte végtelen lehessen, hiába véges a Föld, azért matematikailag kb. végtelen, mert 5,1 trillió csempe van, de mellette nagyon-nagyon alacsony a beszállási küszöb. Tehát hogyha majd nálunk valaki egy üzletet szeretne csinálni, mint bármely másik metaverzumban, ő be tud szállni 20-50-500 dollárnyi földdel is. Az majd megint más, hogy milyen kritériumrendszer van, hogy mennyi token kell ahhoz, hogy csináljanak majd valami üzletet, de pont erre mondtam ugye, hogy nálunk sokkal szélesebb adaption elterjedéshez ad alapot a struktúra, amit létrehoztunk így a Föld térkép használatával. Az, hogy most ez mennyire volt tudatos, vagy mennyire csak nagyon jól jöttünk ki a dologból, kellett szerencse is a történethez. Azért az, hogy a Facebook ráállt így metaként a történetre, az, hogy a Microsoft 68,2 milliárdért az Activation Wizardot megveszi, és azt mondja, hogy nekik ez az entry point a metaverzumba, és minden nagy cég oda akar jönni. Mi is olyan cégekkel beszélünk, hogy soha nem gondoltam, hogy ilyen cégekkel beszélni fogunk, és hogy együttműködő partnerek akarnak lenni.

Laczkó Gábor: – Lehet tudni már neveket?

Rétfalvi Gábor: – Lehet tudni, csak még nem mondjuk. Nem szabad. Azért nem szabad, mert bár egyébként egy zseniális közösség van, és a kriptoban ez egy hatalmas feature, brutálisan community. Discordra egyébként érdemes felpattanni és ott nézni, kapcsolatot létesíteni az emberekkel, meg az infókat megszerezni, de az van, hogy iszonyat elvárása van a közösségnek. Gondolj bele, most kijött a token, és vannak olyan arcok, akik már 30-50-szeres pénzben ülnek. Ők ugyanezt várják el. Ezt kell puhítani, okos kommunikációt kell csinálni. Hogyha én most elkezdek bedobni neveket, akkor pánik lesz. Jönnek az emberek, túlhúzzák az árfolyamot, és majd fél év múlva lesz egy adag olyan ember, aki majd dühöng, mert egyébként nem csinálták meg a kellő utánaolvasást, csak hirtelen rohantak FOMO-ból a dolgokba. Próbáljuk azért ezt balance-ban tartani megfelelő tokenomics architektúrával, fair token disztribúcióval, ugye nincs seed investorunk, nincs venture capital, nincs tőkebefektető, tehát full meg van finanszírozva a történet, és a földeladás miatt meg igazából még csak arra sem kényszerülünk, mint más projektek, akik azért adnak ki tokent, hogy a finanszírozásukat meg tudják oldani. Valószínű lesz egy akvizíciónk, egy komolyabb, ami kb. tízmillió dollárnyi tokent is szerepeltetni fog önmagában. Most megmondtuk előre, hogy maximum úgy fizetünk tokenbe, hogyha minimum egy évig vestingelve van, tehát hogy nem dobhatják piacra. Úgy vigyázunk rá, mint a hímes tojásra. Az, hogy stratégiai szempontból lett kigondolva, vagy azért, mert egyébként én tőzsdei addikt voltam, vagy az eddigi tapasztalatokat akartam úgy kipuhítani, hogy a kisbefektetők szemszögéből láttam és égtem számtalanszor porrá, úgy hogy mindig kitettek a nagyok, csak hogy ne menjek tovább. Itt az orosz válságban is lelövik a kisembereknek a kereskedést, nem tudnak vásárolni, meg eladni orosz részvényeket, miközben az OTC marketben a nagyok geschäftelik le egymás között. Ez a leggusztustalanabb dolog. Egy DEX-en, egy decentralizált tőzsdén nincs ilyen a kriptonban. Ráadásul, ha megfelelő narratívával, megfelelő struktúrával építed fel a saját dolgaidat, és nem az a célom, hogy kirántsam az emberek alól a zsetont és elmenjek Maldívra élni magánrepülővel és magánszigettel, hanem ott vagyok és beteszem magam, és minden héten ott vagyunk a srácokkal, berakjuk a marketingeseket. Most azt tervezzük, hogy cameramaneket hozunk majd be az irodába, és veszik a mindennapjainkat, és abból vágnak össze anyagokat, hogy minél inkább lássák az emberek, hogy tényleg mit csinálunk. Ez úgy érzem, hogy ad egy tök jó alapot, egy tök jó biztonságot, és a launchpaden az összes többi elinduló projektnek ugyanezt a narratívát fogja tudni biztosítani. És akkor visszakanyarodunk oda, hogy valójában miben lesz ez több, mintha csak van egy Föld térképed, ahonnan megveszel földet, merthogy itt tényleg egy ilyen szintű fair ökoszisztéma építésének a kellős közepében járunk. Szépen lassan elkezdődik a kommunikálása, PR-ba is kitolni. Szerintem 2-3 hónap, mire az embereknek rendesen átjön, hogy tényleg miről is van szó.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy több mint 40000 felhasználótok van. Mit lehet tudni ezekről a szegmensekről? Milyen típusok a felhasználók?

Rétfalvi Gábor: – Mindenhonnan vannak. Legelején a dél-koreaiak voltak nagyon sokan, ők ilyen tényleg nagyon rácuppantak a projektre. Nagyon apró nüanszokon múlott, hogy miért pont dél-koreaiak. Volt egy arc, akinek volt egy 850 emberből álló követőtábora. Nagyon hűségesek, együtt fektetgetnek be, és az arc jutalékban 70000 dollárt keresett az első két napján. Egyszerűen vannak ilyen brutál szituációk krtiptoban, amit nem tudunk elképzelni reálgazdaságban. Rengeteg amerikai van, iráni, török, Közel-Keletről, Szaúdiban olyan beírások voltak, egy állami arc írt be, hogy itt már a tinik tolják a Next Earth-t, szeretnék összekötni az ingatlanpiaccal a metaverzumot. Félelmetes megkeresések vannak. Egy francia milliárdos mondta, hogy megvette Next Earthön azt a kastélyt, ami a valódi életben is az övé, és szeretne egy ilyen 3D játékot kialakítani rajta. Egyszerűen a világ összes szegletébe eljutunk, Brazíliától kezdve mindenhonnan vannak felhasználóink, de Európából is rengetegen vannak.

Laczkó Gábor: – Magyarországról indultatok ki. Magyar piac ilyen szempontból mennyire érett? Nyilván számokat tekintve kicsi piac rettentően, de láttok jelentősebb magyar felhasználót?

Rétfalvi Gábor: – A magyaroknak globális viszonylatban rettentően kicsi a felvásárlóereje. Sok magyar user van, látom a magyar közösséget. Sokakat ismerek, és már meg is ismertem, szeretek proaktív lenni, az emberekkel direktbe kommunikálni. Vannak sokan, de nincs az, hogy a 80 % magyar userek együtt megyünk előre, és itt az egész ország ezáltal jobban jár. Sajnos az van, hogy rengeteg szkeptikus is van, mert ugye a magyarok ilyen beállítottságú emberek. Akik egy kicsit több időt, energiát beleraknak, látszik, hogy ők rákattannak a történetre, és teljesen ilyen addiktok lesznek, ami mindenféleképpen pozitív, mert itt azért rengeteg mindent lehet majd csinálni. Cégtől kezdve a kontent kreáláson át a proaktív marketing együttműködéseken keresztül, tényleg nagyon sok minden van bármilyen szintű embernek. Aztán lesznek majd a későn ébredők. Számtalan olyan arcot láttam már, hogy ő 100.000.000 forintokat bele akar tenni. Mondtam, hogy beleteheted pontosan ugyanúgy, mint bármelyik másik mezei ember, merthogy itt nincs megkülönböztetve csak azért valaki, mert eddig több pénzt tudott összeszedni. Akkor ő így megsértődött és kimaradt. Most erre mit tudok mondani, majd valamikor visszajön. Nem lehet mindig mindenkinek megfelelni. Nekem az a feladatom, hogy aki kimarad a dologból, az megbánja, hogy kimarad, de rengeteg olyan utat és lehetőséget nyújtsak ezeknek az embereknek is, hogy visszataláljanak a platformra. És nem is feltétlenül a Next Earthbe kell, hogy belepattanjanak, hanem lehet, hogy valamelyik launchpades projekt fog nekik megtetszeni, azzal fognak tudni azonosulni. Vagy mondjuk, ha már egy fél év alatt kijön 8-10 launchpades projekt, és látják, hogy ez tényleg jó, akkor fogják azt mondani, hogy most már elért arra a szintre. Nem early birdök tulajdonképpen, hanem már későbbi ponton szállnak be, amikor kisebb a kockázat egy projekten. Mert bárhogy nézzük, nem vagyunk egy évesek. Tehát hogyha a rendes narratíva szerint nézzük, akkor ez egy ultrakockázatos projekt, kriptoprojekt, és nincs egy éves. Csak hát ugye én végighallgattam a Bitcoinról, az Ethereumról mindenkit végig a sajtótól, ennek köszönhetően nem is tettünk bele annyi pénzt. Előre is köszönöm az újságíróknak, de mindegy. Úgyhogy érdekes világ mindenképpen. Van sok magyar felhasználó, van sok nemzetközi felhasználó. Az 5-10 dollárért vettem földet, és ebből akarok majd 600 dollárt látni-tól kezdve olyan arcig, aki egymaga vett 387.000 dollárért stadionokat, vagy 100.000.000 forintért földet az elején, merthogy ő megteheti. Itt tényleg mindenki összeáll ebben a közegben.

Laczkó Gábor: – Mondtad, hogy saját tőkét tettetek bele, és úgy építettétek a kis világotokat. Terveztek a jövőben bármilyenfajta befektetőt, vagy mentek tovább saját utatokon?

Rétfalvi Gábor: – Soha semmilyen tőkét nem fogunk beengedni. Én soha senkinek nem vagyok hajlandó eladni ezt az egész történetet. Kérdezték a múltkor, hogy na és, hogyha jön a meta, mennyiért adnátok el? Bocs, nem érdekel. Nem a pénzért csináljuk. Ha azért csináltuk volna, már ott kopognánk az amerikai VC-k ajtaján, mert már van egy egymilliárd dolláros értékeltség, mindenki szorozza oda, ahova akarja, nem számoljuk ki, mert nem ez a lényeg. Ebből lehet sokkal többet is kihozni, de itt nem az a lényeg, hogy pénzben mit hozol ki, hanem az, hogy ezt tudod valami olyanra fordítani, amivel lesz egy hatásod. Olyan dolgokra, amikre te hatással szeretnél lenni. Nálunk magától értetődően az elejétől kezdve ez a környezetvédelem, mert én ebből a szempontból teljesen fanatic vagyok erre a sztorira. Most előjöttek a háborús jótékonykodási dolgok is. Meg a különböző pl. Bitcoin bányászatnak a zöldesítése akár, karbonpozitív legyen a történet. Végtelen, végtelen lehetőség van edukáción keresztül, learn to earn projektindításon keresztül, play to earn guilddel létrehozni olyan közösséget, ahol olyan emberek, akiknek munkára sincsen lehetőségük, tudnak a helyi átlagfizetés 10-12-szeresét megkeresni, netán hogyha a kettőt ötvözzük, ezt mondjuk az edukációval ötvözöd, mert ezek az emberek, ha már netelérésük van, akkor megtanulhatnák a kriptot. De nagyon nem akarok belemenni ebbe a rabbit hole-ba, mert ez már olyan projekt, amit nem feltétlen szeretnék publikusan mondani.

Laczkó Gábor: – Nagyon sok olyan lehetőséget mondtál, amit látsz. Látsz-e olyat, amit korlátja a rendszernek, korlátja a kriptovilágnak, a blockchainnek, amit akár üzletileg, akár technológiailag jelenleg úgy érzel, hogy nehezen megugorható, vagy nem biztos, hogy megugorható?

Rétfalvi Gábor: – Ez egy nagyon jó kérdés. Így zsigerből annyit mondanék, hogy nem látok ilyet. Nagyon durva, frankón nem látok ilyet. Aztán utána mondhatom a sablonszöveget, a törvényhozás, hogy nincs meg a megfelelő jogi háttér, hát persze, hogy nincs meg, mert úgy rohan előre, hogy nem lehet catch upolni, majd ezek megtörténnek. Az, hogy az államok mennyire akarják megregulázni, szabályozni ezeket az ökoszisztémákat, és megint centralizált igába hajtani a CBDC-kel együtt az egész kriptotechnológiát. Ez decentralizált, úgyhogy csinálhatnak bármit, nem lehet megállítani. Nem azt mondom, néha úgy érzem magam, mint egy kriptoanarchista belül lelkületileg, de hogy én képben vagyok, reálisan látom a dolgokat. Nem az lesz, hogy átáll a világ kriptora. De azt is látom, hogy nem tudja már nem integrálni a kriptot valahogy az eddigi világ. Ez valahol középen fog találkozni. Az, hogy ez fifty-fiftyben lesz, vagy 61,8-38,2 vagy a másik irányba 31,8-68,2, tök mindegy igazából. A lényeg, hogy valahol találkozni fog, puhulni fog a történet. A Next Earth szempontjából, meg hogy milyen üzleteket tudunk most csinálni, milyen megoldásokat, külön örvendetes ez, mert rengetegen félnek most még bejönni ide. Ismersz személyesen is, viszonylag magasan van az ingerküszöböm ilyen szempontból kockázat vagy stressztűrés szintjén is, bár a kripto kezd megszínezni komolyabban, de én most ebben lubickolok, nekem olyan ez, mint egy tenger, ahol mindenki ott van, el is fér, bármekkora terület van, arra megyünk, amerre akarunk, végtelen lehetőségek tárháza. Ami meg problémás, arra ott vannak az ügyvédek. Mit csinálunk? Csinálunk egy ügyvédi céget is. Még egy üzlet, én ezt így fogom fel. Most még nem találkoztam olyannal, ami máshogy lenne. Tegyük fel, mondok egy nagyon radikális részt, valahogy itthon olyan szabályozás lenne, bár szerencsére ismerjük a szabályozásókat, de ha olyan szabályozás lenne, hogy tiltva van, akkor megfogjuk és elmegyünk oda, ahol nincs ilyen szabályozás. És hogyha ez a Marson van, akkor a Marsra megyünk. Viccet félretéve, értitek a lényeget.

Laczkó Gábor: – A szavaidból kivéve, valahogy úgy érzem, neked ez a munkával kapcsolatos elég nagy szerelem, vagy a legnagyobb szerelem eddig ami szembejött veled?

Rétfalvi Gábor: – Azzal, aki az IT részünket csinálta, Miku, én nem egészen egy éve beszéltem először. Alapból ilyen salesbe akarta integrálni ilyen startup történettel kapcsolatban. Most nem akarok belemenni a részletekbe. Annyit mondtam neki, Miku figyelj, én látom már, el fogsz kezdeni foglalkozni kriptoval, blokchainnel. 6-8 hónapot adok, és csak ezzel fogsz foglalkozni. Eltelt a 6-8 hónap, magától értetődően csak ezzel foglalkozik már. Ezt nagyjából eddig 4-5 emberrel játszottam el. Nem akármilyen cégtulajdonosok. Innen látom azt, hogy ez nem valami egyszeri történet, hanem ez valami fundamentális változás. Hozzáteszem, a drága jó barátunknak, és munkatársadnak, közös tulajdonostársadnak, a Gönczy Gábornak is ezt a mondatomat már elejtettem. De ismerem, hogy ti azért mélyebben benne vagytok, és sokkal elhivatottabbak vagytok abban, ami direktívát éppen csináltok. De ezt neked is ugyanúgy mondom, hogy van egy fogadásom itt és most, hogy 2 év múlva semmi mással nem fogsz foglalkozni, csak blockchain fejlesztéssel. Akkora gap, hogy nem összehasonlítható azzal, amit bárki csinált, vagy ti, vagy én akármit ezelőtt. És ezt úgy mondom, hogy ismersz annyira, hogy azért láttam egy s mást, azért én eléggé bele voltam tekeredve az exitbe is, és azt egyik napról a másikra hagytam úgy, hogy megvan ott a tökéletes gárda, viszik ezerrel. Sőt megvan, hogy ez hogy tud majd arra hatással lenni, ugye magától értetődően. Ha így rá tudok pörögni valamire és nem csak egyedül, hanem 4-5 hasonló kategóriájú embert rá tudtam pörgetni valamire, szerintem ti is rá fogtok pörögni erre a történetre. Majd 2 év múlva, 2024. 03. 16-ra légy szíves írjál be magadnak egy emlékeztetőt, és hogyha igazam volt, bár hozzáteszem, ha igazam volt, akkor már úgyis elmegyünk bulizni ezzel kapcsolatban, hogy akkor átbeszéljük, hogy hogy is történt mindez.

Laczkó Gábor: – Felírom a naptárba, és meghívlak eseményre rá. Ezt ígérem most. Gábor! NFT-re áttérve, nektek ilyen üzleti kapukat nyitott, és mi az a modell, ami nálatok NFT szempontból izgalmas? Mivel lehet venni nálatok földterületet egyébként?

Rétfalvi Gábor: – Most Matic-kal lehet, majd lehet NXTT-vel, tehát Next Earth tokennel, amikor azt majd bevezetjük, csak annak most a smart contract rendszer kidolgozás programozása folyik. Megpróbálom ezt most nem a szokványos módon elmagyarázni, hogy mi a non fungible token, mert hogyha valakit érdekel a téma, akkor ebbe úgyis belement, illetve valószínűleg nem én lennék a jó ember erre, hanem az nézzen meg YouTube-csatornát, keressen rá, Coin Bureau-t tudom ajánlani, vagy a Finematics-ot, amik így nagyon jól elmagyarázzák ezeket. Ezeket a csatornákon nettó 10-15 óra alatt nagyon komolyan ki tudjátok magatokat kupálni, utána el tudjátok dönteni, hogy a következő három hónapotokat be akarjátok-e ebbe áldozni, hogy életetek végéig, meg a következő generációitok is meglegyenek vagy sem, mert jó az, amiben éppen vagytok. Tehát én nagyjából így látom az entrypointot, mint egy ilyen kapudrogot a kripto világába. Maguk az NFT-k igazából, ha nem a technikai részét nézzük, hanem hogy nálunk mire lehet használni a földet, az az előnye, hogy peer to peer, tehát ha kimintelsz egy területet, az egyből a te walletedben van. Tehát hogyha mi bármit is csinálunk, az a te tulajdonod, te azzal azt tudsz csinálni, akkor amikor csak szeretnél, azon a piacon, amivel kompatibilis ahogyan csak szeretnéd. Ez egy jó dolog. Ez a centralizált cégekkel már ellenmegy. De ha mondjuk a DeFi-ba leegyszerűsítem, akkor itt most két kérdést is megugrok egyszerre. A DeFi semm más, mint hogy megvan a bankrendszer matematikája, és azt smart contractnak segítségével le lehet szedni az alkalmazottakat az OTP-ből, a bankfiókokat, a Csányi magángépét, a részvényesi profitot, és ez mind a platformon belül el van osztva adó és kapó között, peer to peer. Ilyen egyszerű. Nincs semmi forradalom ebben. Csak szimplán ki van belőle hagyva a bank, és az embereknél marad a pénz. Az NFT pontosan ugyanez, csak digitális assetekben, lényeg, hogy ez lehet egy földterület, lehet egy kosaraskártya, lehet egy zeneszám, lehet egy film, egy videó, tehát egy idő után meg fognak jelenni azok a megoldások a digitalizáció után, hogy különböző feature-öket, utilityket tudsz bekötni az NFT-khez. Tehát a földben sem az a funky, hogy megveszed a földet és akkor neked NFT-ként van földed. Nem. Hanem az az NFT mivolta miatt, a smart contract rendszere miatt be tud fogadni olyan dolgokat, hogy azt mondod, hogy neked mondjuk szeptember 26. előtt volt földed, akkor te erre vagy jogosult ebben a launchpad projektben. De ugyanezt az NXTT-kre, a tokenekre is meg lehet csinálni, pedig azok non fungible-ök, de ettől függetlenül már nézzük technológiailag a blockchain architectünkkel, aki by the way Ethereum foundation member, hogy hogyan lehet már a tokenekbe is beletenni azokat az NFT utilityket, NFT feature-öket. Van egy partnerünk, akik például Mike Tysonnak csináltak NFT-ket, és akinek ez az NFT-je megvan, és mondjuk megsemmisíti, az jogot kap arra, hogy a Mike Tyson ranchére meghívja, vacsorázik vele és utána kesztyűznek egyet. Bármit mögé lehet tenni, a legelvadultabb ötletektől kezdve a legnormálisabb, leghétköznapibb dolgokig is. Csak ugye ezt az emberek még nem használják. Hogyha ránézel a mi platformunkra, nálunk is csak annyi van, hogy leminteled. De az, hogy ennek mi a utilityje, by the way, holnap lesz egy live-unk, ahol már szerepelni fog az, hogy valójában pont úgy alakítottuk ki a belső ökoszisztémát, a belső gazdasági modellünket, hogy valójában neked mindegy, hogy a párizsi Eiffel tornyod, vagy a Fehér Házad van meg, vagy a Szaharából x négyzeted, te ugyanúgy azután fogsz kapni. Mivel az NFT-hez be lehet kötni különböző utilityket, fogsz kapni unitokat, amikkel te létre tudod hozni a staking walletedet, és tudsz stakelni. Tehát az egész gazdaságból kijövő – a profit szó tiltva van nekem –, az egész gazdaságban megtörténő tranzakciók egy részére jogosult tudsz lenni ezen keresztül. Ehhez a kulcs az NFT alapú technológia volt, és nem az, hogy földalapú vagy nem az, hogy metaverzum tulaj vagy, hanem szimplán az, hogy mi gazdaságilag hozzákötünk egy olyan plusz felhasználási lehetőséget, ami által a földtulajok ezt meg ezt fogják tudni csinálni. Most egyelőre egy van, megveszed, eladod. Most jön a stakelés majd és utána jön majd 20-50-200 és végtelen, akárhány darab. Mert te magánemberként tudsz olyan projektet csinálni a Next Earth-ön, amit megcsinálod a whitepaperjét, kirakod a launchpadre, az emberek megfinanszírozzák, el is kezdik használni, de emellett te mondjuk a Next Earth földjeit használod bármire. És itt most tényleg bármit képzelj el, és azért nehéz ezt elmondani, mert amikor azt mondod, hogy bármi, az lehet minden is. Viszont az ember nehezen tud belekapaszkodni, hogy gondolj bármire.

Laczkó Gábor: – Mondj egy kézzel fogható példát nekünk, amiről úgy érzed, hogy könnyen elérhető!

Rétfalvi Gábor: – Rohadt nehéz ilyenkor példát találni, mivel van már 60 példám, s azon felül nehéz példát mondani, mivel ezt a 60-at még nem mondhatom. Mondok egyet. Mondjuk online kaszinót szeretnél nyitni. Megveszed Las Vegasban a Bellagiot, azt mondod, hogy hozzákötöd, netán egy VR belső teret is kialakítasz hozzá. Most a megjelenítés legyen másodlagos. A gazdasági részéről beszéljünk, a belső értékéről. Akkor azt mondod, hogy megcsinálsz egy olyan online kaszinót, ami bizonyítottan csak 0,1 %-ot vesz el az emberektől, miközben az átlag online kaszinóra tudod, hogy 30 % a bukóráta, de ez csak 0,1-et vesz el. És ezt az online kaszinót vagy megcsinálod te magad, lefejleszted, elköltesz rá 1.000.000 dollárt, fejleszted 6 hónapon keresztül, aztán elkezded marketingelni, közösséget keresel rá, launchpad alá bepucsítasz, VC-t keresel rá, majd ő fogja rángatni, hogyha kijön a tokened, mindenki majd sír, hogy igazából a VC kicashelt. Szemben azzal, hogy itt még csak meg sem veszem a Bellagiot, veszek x mennyiségű 1000 dollárnyi földet, mert ez a kritériumrendszere annak, hogy elindulj egy projekttel a launchpaden, veszel 1000 dollárért NXTT-t és azt mondod, hogy megvan egy whitepaper, amiben te egy sokkal jobb feltételű online kaszinót szeretnél nyitni a metaverzumban mint bárhol máshol. Ezt megnézik az emberek, azt mondják, hogy jó, erre 1.000.000 dolláros launchpadet elindítunk, elindítjuk, a közösség megfinanszírozza 1.000.000 dollárral, le tudod fejleszteni stb., nem kellett VC-ket semmihez kérni. Amint elindul, ezek az emberek el fogják kezdeni használni. Az összes projektben azt csináljuk, hogy 4,9 %-át a forgalomnak magától értetődően egy DeFi protokollba, vagy online kaszinóba, ahol 0,1 %-ban nézünk, lehet, hogy ott egy töredékét kérjük csak el a tranzakcióknak, ami viszont visszajön a Next Earth poolba, ami stake riverkét ki lesz fizetve azoknak az embereknek, akik földtulajdonosok és megcsinálták a saját staking walletjüket. De hogy ezt az online kaszinót akkor megfinanszírozzuk, a közösség elkezdi használni, mert be van integrálva a rendszerbe, a platform is nyer, az online kaszinó is és a közösség is. Onnantól kezdve mi akár az összes többi metaverzumba is be tudjuk vinni, mert magától értetődően a blockchainnek az egyik nagyon nagy ereje, hogy nem olyan lesz, mint a Facebook vagy a Microsoft, hogy majd egymás torkát fogják zabbantani, hanem össze tudunk állni az összes decentralizált platformmal. És ha mi azt mondjuk, hogy mi ezt az online kaszinót szeretnénk elvinni a Decentralandba, a Sandboxba is, ők nem fogják azt mondani, hogy figyelj, ne hozd, mert gazdasági aktivitást hoz, felhasználókat hoz, az ő felhasználóiknak plusz utilityt adsz. Nagyjából így kell elképzelni a dolgot nagyon-nagyon leegyszerűsítve.

Laczkó Gábor: – Tulajdonképpen építkezel, és folyamatosan szolgáltatásokat adsz saját magadnak, a saját felhasználóidnak.

Rétfalvi Gábor: – Erre azt szoktam mondani, hogy a metaverzumban, a Web3-ban pontosan ugyanazokat a dolgokat lehet megcsinálni, mint az interneten Web2-ben, vagy amit a rendes életben meg lehet csinálni. Mert az NFT-knek hála, bármi digitalizálható. Azért nem akarok belemenni, mert most lőnék jópár projektet erről a találati listáról. Az ingatlanbizniszt be lehet kötni, akármelyik részét, akármilyen módon digitalizálni lehet. A forrásbehúzástól kezdve a hasznosításon át, az értéknövekedésen keresztül. Ha egy ingatlan 100.000.000 dollárt ér, azt mondjuk 100.000 ember között mindenkinek csak 100 dollárja van benne. Olyan ownership struktúrákat lehet kialakítani, amit mi magunk az eddigi gazdaságban nem láttunk.

Laczkó Gábor: – Említetted, hogy saját tokent is kiadtatok. Ezzel mi volt az üzleti cél, most hogy álltok vele?

Rétfalvi Gábor: – Igazából a saját token kiadása az már nagyjából egy ilyen belső community nyomásra lett behozva Q1-be, mert egyszerűen az emberek ezt kérték, és így őrjöngtek, hogy miért nincs token. Magától értetődően, ha földet akarsz venni, az egy illiquid asset. De hogyha tokent vásárolsz, az egy liquid asset, azt megveszed, és bármikor eladod a DEX-en, vagy majd egy CEX-en a későbbiekben. Egyrészt ezáltal a belépési küszöböt sokkal lejjebb vittük a projektben, másrészt pedig, ha már tudod, hogy mit fogsz építeni, akkor érdemes kijönni egy tokennel. A token ugyanúgy viselkedik, mint egy részvény, kvázi reprezentálja, lemozogja pszichológiailag is, meg fundamentálisan is azt az értéket, amit te építesz. Ha most mi tudjuk, hogy mit fogunk kihozni a következő 2-3 hónapban, 2-3 évben, akkor egy nagyon racionális cselekedet volt, hogy kihozzuk a tokent, le tudják az emberek reagálni ezen keresztül, és a token árfolyamán keresztül tudjuk validálni az ötleteinket, látjuk, hogy az emberek hogyan viselkednek, milyen reakcióik vannak. Fundamentálisan, matematikailag fogjuk látni, hogy mit reagálnak, hol tartunk, mi a bizalom velünk szemben, milyen elfogadottság, milyen szinten van a projekt. Arról nem beszélve, ha mondjuk van egy 1.000.000 dolláros üzleted, akkor viszonylag könnyebben leülnek veled nagy márkák beszélgetni, mint hogyha nem lenne sehol az az értékeltség, csak te mondasz valamit magadról. A piac mond rólad valamit, az egy sokkal inkább elfogadott történet, és nekünk ez azért jövőbeli komolyabb stratégiai partnerségek kialakításában is azért egy segédeszköz.

Laczkó Gábor: – Egyébként itt a kriptok ugye mozognak elég szépen fel-le, te mint szolgáltató ezt hogy tudod menedzselni az ebből fakadó kockázatokat. Tehát hogy néha fent, néha lent, ti hogy számoltok ezzel bizniszterületen, hogy ilyen is lehet, és olyan is?

Rétfalvi Gábor: – Igazából azért alakítottunk ki egy olyan belső gazdaságot, és egy olyan tokenomics architektúrát, hogy ez önmagát orvosolja, de emellett Layer 2-ként van nekünk professzionális market makingünk, ami annyit jelent, hogy ha látjuk, hogy túl van húzva a történet, akkor likviditást biztosítunk a piacra, hogy meg tudják venni még megfelelő áron. Nekem se az a célom, hogy 5.000.000 dolláros cégérték mellett szálljanak be tömegek, mert nem reális. De azt látjuk, hogy simán ott lenne már az árfolyam, ha nem adunk kellő likviditást az embereknek, mert egyszerűen túl népszerű. De jó is ezt mondani egyébként. A másik oldalon meg, hogyha bármikor pánik van, nem jó egy feed, elromlik a polygon, az emberek elkezdenek parázni. Már kétszer be kellett állni piac alá market makerként, mert akkor még tudjuk, hogy nem reális ez a történet. Ez ilyen egyszerű. De hogy maga az alapvető fundamentum az megvan. Tudom, mert a market makerünk már több mint 20 projektben csinálta a különböző dolgait, és mondta, hogy ilyet még nem látott soha, hogy valami ennyire stabil és erős legyen. Dehát ez ennek köszönhető, hogy nincs VC, advisereknek sem adtunk tokent, tehát hogy védjük a tokent ezerrel.

Laczkó Gábor: – Egy kicsit itt a csapatfelépítésre átnyergelünk. Üzleti szempontból mennyire necces, mennyire könnyű, mennyire nehéz az erőforrásokat, akik ehhez kellenek behozni? Mindig azt szokták mondani, ami nagyon új, abból van nagyon kevés, vagy ami már nagyon régi, abból van nagyon kevés, és azok mindig kapósak. Ez viszonylag új technológiailag is, biznisz szempontból is épülő dolog. Mennyire nehéz építeni egy ilyen csapatot?

Rétfalvi Gábor: – Nem könnyű, de nem azért mert nincsenek emberek. Bár hozzáteszem, szűkösség van a piacon ilyen szempontból, ami by the way egy újabb üzleti lehetőség. A legnagyobb nehézség az nem a volumen, hanem a minőség. Ha olyan projektet szeretnél építeni, ami Top100-ban, vagy x idő után netán annál is följebb szeretnél látni globálisan, akkor nem teheted meg, hogy nem a legeslegjobbakkal dolgozol. Ez mindig egy idő. És ez nem blockchain speciális, ez bármilyen üzletre igaz lenne, de tény, hogy a blockchainben megtalálni az embereket nehezebb. Egyben meg könnyebb is, mert ha meghallják, hogy van egy ilyen kaliberű projekt, akkor már van olyan, hogy más kopog be, és ez nagyon-nagyon jó és hálás. Ilyen szempontból most egy zseniális szituációban van a Next Earth.

Laczkó Gábor: – Megszerezni, az az egyik dolog. Megtartás a másik. Nálatok a kollégák kaphatnak fő területet, van ilyen belső policytok ezzel kapcsolatban?

Rétfalvi Gábor: – Nagyon vigyázunk arra, hogy ne legyen az, hogy elinfláljuk. Lesz majd e-shop rendszerünk ugye magától értetődően, de hogy nem most akarjuk kiszórni, mert nem kis értékeltség mellett szeretnénk kiadni az értéket a cégben, hanem lássák az emberek, hogy igenis. Nem arról van szó, hogy nem adunk oda valakinek sok pénzt, hanem arról, hogy tudjuk, hogy majd fél év múlva sokkal jobban fogja értékelni, mint most értékelné. Elherdálni sem akarjuk. Meg ugye egy biztonságos balance-ot szeretnénk. Minél kevesebb ismeretlen van egy egyenletben, annál egyszerűbb nekem is magát a hajót navigálni. Mellette nagyon-nagyon jó, hogy iszonyatosan gyorsan halad. 2 hét 2 hónap a reálgazdaságban, vagy talán mégtöbb. Irdatlan gyors tempónk van, ami iszonyatosan motiváló az embereknek. Mindig state of the art, új technológiák vannak, tehát IT szempontból is iszonyatosan jó kihívás, nagyon-nagyon érdekes. Látod egyből az impaktját a dolognak, látod, hogy hogy fejlődik, látod, hogy milyen kaliberű, milyen méretű cégben vagy. Most majd akarunk egy új irodát, amit úgy rendezünk be, hogy el lehessen mondani, hogy Magyarország, vagy a régió legdurvább irodája. Tehát, hogy meglegyen az a HR pozicionálás is. De most azt látom, hogy ebbe nem kell különösebb energiát fektetnünk, mert the product sells itself, vagy a projekt. Leginkább így mondanám.

Laczkó Gábor: – Akkor ti irodából dolgoztok, nem remote?

Rétfalvi Gábor: – Is-is. Ha valaki remote-ban akar dolgozni, legyen. De egyszerűen annyira jó a társaság, hogy ide bejössz és kész.

Laczkó Gábor: – Lassan a beszélgetésünk vége felé közeledünk. Mi nektek a USP-tek, ha a többi vetélytárshoz kéne hasonlítani magatokat?

Rétfalvi Gábor: – Visszakanyarodnék, hogy egy olyan ökoszisztémát építünk ki, ami most még perpillanat felfoghatatlan. A másik, az egyszerűbb meg az, hogy Föld feszínén értékesítünk területet, ami azért nagyon jó, mert mindenkinek ismerős és mindenki más fontosságot tulajdonít más területeknek, és iszonyatosan nagy. Ez egy nagyon jó Unique Selling Point, de a high endebb vízió, az meg az, hogy amit csinálunk, azt egyszerűen belülről is nagyon nehéz megélni, annyira jó. Igazából azon dolgozunk, hogy ez minél jobban kifele is lehessen kommunikálva, mert itt belül ezzel már nincs hiány. Van elég ember, látják, növekszik a projekt. Most az, hogy a marketing és a PR rendesen úgy legyen lekommunikálva, hogy azt rendje és módja szerint a leghatékonyabban kell. Vezető key opinion leaderek kezdjenek el beszélni a projektről, ez a következő két Q-ban a cél. De ahogy mondtam a termék igazából eladja magát. Egyszerűen stratégiai vizonáriusként nekem ez ilyen playground, tehát, hogy menyország.

Laczkó Gábor: – Mi a legnagyobb challenged most?

Rétfalvi Gábor: – Magánéletileg ezt összekötni, hogy ne legyen ez fontosabb a családomnál.

Laczkó Gábor: – Távlati tervekről nagyon sok mindent mondtál már, hogy készültök sok bejelentéssel, sok újdonsággal Mit lehet tudni, mivel lehet kalkulálni időtervben, mi a roadmapetek most?

Rétfalvi Gábor: – Mi azért szeretnénk egy 2-3 éven belül belerúgni a Facebookba, de ez a nem publikus roadmap. A következő 2-3 hónap az, amire ilyenkor lehet fókuszálni. Ezt a honlapon lehet látni, hogy mi a roadmap. A különböző heti bejelentkezéseken ezekről beszélünk. Launchpaden akarunk minél több projektet elindítani, a kommunikációnkat akarjuk úgy letisztázni, hogy az emberek értsék, hogy miről van szó, miközben már zajlik is ez a folyamat. Illetve fog jönni pár meglepetés, de ezeknek a természetéről sem tudok beszélni, mert különben lövögetném le a poénokat, amire mindig kérem én az embereket, hogy ne tegyék meg, úgyhogy milyen ember lennék, hogyha én tenném meg.

Laczkó Gábor: – Akkor sok újdonságot várhatunk, az biztos, ezt meg tudod ígérni.

Rétfalvi Gábor: – Ez kegyetlen lesz, a következő két negyedév az ilyen kapaszkodj meg a székben kategória. Magyar viszonylatban ez számomra eddig elképzelhetetlen volt.

Laczkó Gábor: – Gábor, nagyon jó hallani azt, hogy ennyire nagy a szerelem, és ennyire markánsan mentek előre, és sikeresen mentek előre. Én kívánom, hogy ez így folytatódjon, és nagyon-nagyon drukkolok nektek. Nagyon köszönöm, hogy itt voltál és tudtuk beszélgetni. Remélem, hogy nemcsak a 2024. 03.16-i időponton fogunk beszélgetni 2 év múlva, hanem kicsit korábban is. Akkor is nagyon sok mindennel fogsz minket meglepni, úgyhogy köszönöm szépen!

Rétfalvi Gábor: – Köszönöm a lehetőséget, köszönöm mindenkinek, aki képes volt ezt végighallgatni. Kövessétek a Next Earth-t, illetve annak a származékprojektjeit, mert lesz belőle bőven, és az egész ökoszisztémát. Ha nem is a Next Earth-t vagy minket, akkor a kriptot kezdjétek el, ha nem is aktívan, de mindenféleképpen kezdjetek el képben lenni, mert megkerülhetetlen dologról beszélünk, és ezt tényleg tiszta szívvel mondom, hogy megkerülhetetlen lesz, jó értelemben nagyon remélem. Gábor, nektek meg azt, hogy minél hamarabb ne csak beszélgessünk róla, hanem ti is tényleg operatív szinten, kezdjünk el akár közösen is dolgozni, vagy csak valahogy a kriptoval kerüljetek kapcsolatba, annyi meeting és crossing point van, hogy el se tudom mondani.

Laczkó Gábor: – Így legyen!

Rétfalvi Gábor: – Várunk mindenkit a kripto világában

Laczkó Gábor: – Köszi Gábor, szia!

Rétfalvi Gábor: – Köszöntem szépen, sziasztok!

 


Rétfalvi Gábor

Rétfalvi Gábor

CEO & Co-founder @ Next Earth

Rétfalvi Gábor több vállalkozás alapítója és tulajdonosa. Jelenleg a Next Earth nevű blokklánc-alapú metaverzumot építi, amely egy magyar csapat által fejlesztett projekt. Az NFT alapon működő Next Earth-ön száz négyzetméteres földdarabokat vehetünk egy valós térképen, a mezőket aztán fejleszthetjük, és értékesíthetjük. A Next Earth ötlete 2021 februárjában pattant ki Rétfalvi Gábor fejéből, mikor barátai megmutatták neki az Earth2 nevű projektet. Üzletemberként azonnal meglátta a benne rejlő lehetőséget, de blockchain alapon gondolkodva. Azóta projektje Platform as a Service modellé nőtte ki magát,  januárban pedig hatalmas sikerrel indult el NXTT néven a token is.


Szakmai partnerek

Next Earth: A blockchain alapú jövő

Feltöltve: 2022. március 23.

Next Earth Crypto Blockchain NFT Metaverzum Interjú

Ajánlott videók

Digitalizáció és innováció az építészetben

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör

Amit a metaverzumról és üzleti validációjáról tudni kell

Microservice Observability

Nagyvállalati sebezhetőségek és kvantum kihívások az IT biztonságban – interjú Silurral

Mesterséges intelligenciával a rák ellen

A crypto piac és eszközök vállalati szemszögből: lehetőség vagy kockázat?

Az alkalmazásfejlesztés jövője: Low-Code / No-Code

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek

Bukott projektek anatómiája

A vezetői karizma és annak határai

“Egy amerikai céget indítani és üzmeletetni, amiből a startupodat tudod futtatni, lényegesen olcsóbb és egyszerűbb”

Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben – Beszélgetés Schiller Márkkal

Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta

Mesterséges intelligencia és jogi felelősség

REGIO JÁTÉK: a modern játékkereskedelmi kiskátéja – stratégiai gondolkodás és IT

Mire van szükség ipari IT fejlesztési projektek input minőségének javításához?

Microservice Tréning Nap

Az e-sport és gaming jelene a magyar piacon és azok kereskedelmi metszetei

Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője

5 év múlva elképzelhetetlen az adathitelesítés blockchain nélkül

API használat, state management és az rxjs szépégei nagy projektek esetén

LegalTech trendek a magyar piacon és a vilában

Foodpanda: Digitalizáció és stratégiai látásmód piacvezető szerepben

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére 2.0

Nestlé: Online FMCG értékesítés a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának szemszögéből

Data Science az online médiában: az adatvezérelt újságírás jövője

A Java jelene és jövője

A sikeres ügyfél-szolgáltató együttműködés kultúrális és szervezési kérdései

Generációk és fogyasztói szokások változása a metaverzum kapujában

OKR, avagy hogyan érik el a világelsők a legambiciózusabb terveiket

A Bitrise sztori: üzlet, vezetés és vállalati kultúra

Mesterséges intelligencia a videós kontent gyártásban

Java REST API kihívások és megoldások

Mesék a való életből: adathalászat, mely a javunkat szolgálja

Az adatvagyon keletkezése, kezelése és monetizációja az e-kereskedelemben

A mesterséges intelligencia alapjai

Cégépítészet – hogyan építsünk sikeres vállalatot a digitális korban?

Amikben hibáztam – Beszélgetés Bojár Gáborral

Influencerek és új médiacsatornák az e-commerce marketingben

HR támogatás a digitális forradalom tükrében

Agilis tesztelés a gyakorlatban

Subscription rendszerek a médiában: HVG, Central Médiacsoport

Az ügyfélélmény versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusai

Digitális ipari megoldások: az AR/VR ipari alkalmazása

Digitális terméktervezés és a design kutatás haszna

Projekt életciklus fejlesztői szemmel

Ipar 4.0 – Álmok és a valóság Data Science szemszögből

Ameddig a föld kerek, mindig lesznek Dockerek!

Bodorítsunk-e bárányfelhőket – mire jó a cloud?

A fenntarthatósági kihívások az E-commerce logisztikában

Vezető a vezető mögött

Iparági helyzetelemzés a B2B e-commerce piac trendjeiről és jövőjéről

Remote first

AI alapú ajánlórendszerek a gyakorlatban

AI fejlesztési tapasztalatok a hazai nagyvállalati és az amerikai startup szektorból

Ökoszisztémák az e-kereskedelemben

Adatokban gazdag

Kubernetes Policy Enforcement – a Kubernetes videóbírója

Innovatív payment stratégia: így kattintanak egyre többen a fizetés gombra

Engineering kultúra vol. 2: Feedback és onboarding a terítéken

Hogyan építsünk AI alapú vállalati alkalmazásokat? – Avagy egy szakma szépségei és buktatói

Exportfejlesztés az Egyesült Államokban

Intézményi befektetők a nemzetközi piacra lépés mögött – ahogy a Hiventures látja

Szervezeti hálózatelemzés

Konténerizáció ismertető

Data Science – IT Morning School

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére

Hogyan válasszak e-commerce fejlesztési platformot?

Robotok a vállalati kommunikációban

Single source of TRUTH, avagy a teljes customer experience forrása és jövője

Termékkereső a webáruházakban

A mesterséges intelligencia határterületei

Hogyan lettem adattudós?

Building Products People Will Love

Milyen a hatékony engineering kultúra?

Mi fán terem az agilitás? – IT Morning School

Natív és cross platform alkalmazások – IT Morning School

Webes technológiák – IT Morning School

Hogyan épül fel egy fejlesztő csapat? – IT Morning School

Robotikai alapok – IT Morning School

Technológiai áttekintés – IT Morning School

E-commerce az Egyesült Államokban: Amazon és más csodaszerek

Magyarországról az amerikai piacra: a partraszállástól a befektetőkig

Így reagáltunk mi a változásokra – szallas.hu és ingatlan.com

Kitartás a vezetésben és sportban

Mit tanul ma egy vezető? Mások hogy csinálják?

Kezdjünk bele az AI transzformációba!

Az e-commerce jövője: 50%-os részesedés a teljes kiskereskedelemből?

Vízesés és agilis fejlesztési szemléletek — mindkettőre szükség van?

Microservice architektúra alapok

A jövő váratlanul válik jelenné – Auchan, Decathlon, Rossmann

E-commerce rendszer Microservice architektúrával

Kiberbiztonság webes aspektusai, támadási felületek és védekezési lehetőségek

Felhasználói élmény és e-commerce – 1. rész

Felhasználói élmény és e-commerce – 2. rész

Google Analytics fejlesztői szemmel

Chatbot alapok és gyakori integrációk

Hogyan határozzuk meg és hogy mérjük a legfontosabb eCommerce KPI-okat?

Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban?

Termékajánlók webshopoknak a Google AI segítségével

AI ajánlórendszerek típusai és megközelítései

Diverz kereskedelmi folyamatok felépítése

Evolution of the Shopping Experience – a Walmart Case Study

Ajánlott videók