Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta

Feltöltve: 2022. július 06.

Fogyasztói elvárások Last mile Autómata E-commerce Trendek Fenntarthatóság Shipping Webshop

Mit akarnak a vásárlók 2022-ben Magyarországon, hogyan és milyen feltételek mentén szeretnék megkapni a megrendelt termékeiket? Mennyire dinamikusan növekszik a piac és mi történik IT oldalról? Az E-commerce szekcióban ez alkalommal Szombati Gergővel (Benu) és Fagyas Szabolccsal (Packeta) beszélgettünk az aktuális shipping trendekről és kapcsolódó webshop kihívásokról.

Transcript

Laczkó Gábor: – Sok szeretettel köszöntök mindenkit, a mai videónkban az e-commerce szektor aktuális trendjeiről fogunk beszélgetni egyrészt webshop oldalról, másrészt pedig logisztikai szempontból. Vendégeink Szombati Gergő, a BENU e-commerce vezetője, illetve Fagyas Szabolcs, aki a Packeta Sales igazgatója. Jómagam pedig Laczkó Gábor vagyok, az egyik alapítója a Stylersnek, mint szoftverfejlesztő cég, a Braining Hubnak, mint IT képző központ, és a Protechtornak, mint IT eseményeket szervező meetup sorozatnak. Gergő, Szabolcs, kérlek benneteket, hogy röviden mutatkozzatok be!

Szombati Gergő: – Köszönöm, hogy itt lehetek, én Szombati Gergő vagyok, a BENU gyógyszertáraknak az e-commerce vezetője, most már több mint 6 éve. Fő feladatom az volt, hogy az online értékesítési lábat itt a BENU esetében megteremthessem, úgyhogy közel 6 éve a BENU is szerepel az e-commerce világában. Azt gondolom, egyre sikersebben vagyunk jelen ezen az elég nehéz és kontrollált piacon, de örülök, hogy most erről beszélgethetünk, meg főleg a logisztikai témáról. Nyilván az e-commerce legfontosabb része, hogy el tudjuk juttatni a vásárlók felé, amit szeretnénk, a termékeket, szolgáltatásokat, de mögötte egy logisztika, az IT, rengeteg olyan dolog van, amire az ember elsőre nem is biztos, hogy gondol. Több mint 10 éve dolgozom az e-kereskedelemben, nagyon sokfelé jártam már. Korábban a régi Extreme Digitalnál is mint e-commerce manager tevékenykedtem, most pedig itt vagyok a BENU-nál.

Laczkó Gábor: – Köszi. Szabolcs?

Fagyas Szabolcs: – Sziasztok, Fagyas Szabolcs vagyok. A tavalyi év folyamán csatlakoztam a Packeta csapatához, több mint egy éve vagyok Packeta alkalmazott. Egyébként rendkívül fiatal a cég, hiszen magyarországi tevékenységünket is csak néhány éve kezdtük el egy cseh alapítású közép-kelet-európai központú cégcsoportnak vagyunk a tagjai. Aki ismer minket, az tudja, hogy mi last mile kiszállítási opciókat javaslunk, ajánlunk, főként webáruházak részére. Ami az én előmenetelemet illeti, a szakmai tapasztalatom nagy része a UPC-től származik, mint kis csomag, ott találkoztam ezzel a szektorral először, ott töltöttem el huzamosabb időt, utána rövidebb időt még a logisztika világán belül a Cargo Partnernél töltöttem, majd utána csatlakoztam a Packetához. Mozgalmas év volt az elmúlt év a hátam mögött, és ahogy beszéltük a felvétel előtt, nincs még vége a teendőinknek, de úgy érzem, hogy nagyon jó irányba haladunk a célkitűzéseinkkel a magyar e-kereskedelmi piacon.

Laczkó Gábor: – Mozgalmas év volt, ezt mondtad Szabolcs. Mozgalmas évek voltak a teljes piacon is. Kezdve attól, hogy 2, lassan 3 éve megváltoztak elég markánsan a felhasználói szokások. Ti mit láttok, mik most a trendek? Mit akarnak a vásárlók Magyarországon 2022-ben? Szeretik házhoz kapni a dolgaikat? Kimennek csomagpontra? Személyesen veszik át? Mik a meglátásaitok, mik azok, amik nálatok működnek?

Szombati Gergő: – Nyilván a gyógyszertári piac az egy picit másabb, mint egy szórakoztató-elektronikai piac, vagy ilyen szempontból az élelmiszerkiszállítással foglalkozók is egy picit másabbak. Ránk az idei évtől eltérőbb jogszabályok vonatkoznak, lett egy drasztikusabb jogszabályváltozás, ami érintett minket. Azt látjuk egyébként, hogy fontos az embereknek továbbra is a személyes átvétel. Ha van valakinek személyes átvételi lehetősége, esetleg egy hálózata, az ilyen szempontból előnyt tud ebből kovácsolni. A logisztikai résznél továbbra is messze a legnépszerűbb a házhozszállítás, gyógyszeres csomagküldésnek lehet nevezni a futárszolgálattal történő kiszállítást. Ugyanakkor nálunk picit később, tavaly ősszel jelent meg a csomagautomatás megoldás. Rögtön látszódott az, hogy elég nagy igény van a csomagautomatákra is viszont én azt tapasztalom, hogy az emberek továbbra is ragaszkodnak az otthoni kézbesítéshez. Azt látjuk, hogy főleg irodákba mennek ezek a csomagok, illetve vidéken kisebb településekre. A nagyvárosokban, főleg Budapesten, a megyeszékhelyeken egyre jobban elterjedtek a csomagautomaták is. Én személy szerint a legtöbb dolgot automatába rendelem, elég kényelmes ilyen szempontból. Azt gondolom, ha környezettudatosabbak akarnak lenni az emberek, akkor nagyon jó megoldás erre a csomagautomata, és az is, hogy 0-24 bárhol át tudod venni. Azt látom, hogy esetünkben az, hogy a csomagautomatát is sikerült bevezetni, egy újabb löketet és lehetőséget adott a csomagküldés.

Fagyas Szabolcs: – Abszolút mi is ilyen trendeket látunk. Egy kicsit messzebbről kezdeném ennek az egésznek a bemutatását. Látszódik, hogy azokban az országokban, ahol kicsit előrébb járnak az e-kereskedelemben, ott egészségesebb ez az arány a házhozszállítás és a fixpontos átvevőhelyek között, ideértve a csomagautomatákat is. Magyarországon főként a házhozszállítás dominál, a vásárlók jelenleg ezt preferálják, de az automaták és az átvevőhely-hálózatoknak a bővülésével – több szolgáltatóra is értendő – mi elkezdtünk felfigyelni egy bizonyos trendre, hogy kezd áttolódni, ha lépésenként is, de kezd felzárkózni a fixpontos kézbesítés igénye a házhozszállításhoz, de még mindig jóval magasabb azoknak a száma, akik házhozszállítással szeretnék kérni a vásárolt terméket. Kimutatásaink vannak, nemcsak a saját tapasztalatainkból, hanem különböző GKI-s felmérésekből próbáljuk mi is leszűrni a trendeket. Nagyon szépen kimutatta a legutóbbi kutatás, amit végeztünk közösen, hogy a tavalyi ünnepi időszakban milyen trendek alapján választottak szolgáltatót vagy esetleg kiszállítási módot az emberek. Ott lehet látni, hogy töretlen a házhozszállítás igénye, de szépen zárkózik fel az összes többi opció is.

Laczkó Gábor: – Ha számokban vagy arányokban lehetne mérni, van-e olyan kimutatás itt Magyarországon, hogy hány % ez nagyjából?

Fagyas Szabolcs: – Ha jól emlékszem, volt egy olyan kérdésünk, hogy aki az elmúlt egy évben vásárolt online, mit választott a következő opciók közül, – ami fixpontos kiszállítási módoknak különböző alternatívája volt, saját csomagautomata, szolgáltató által nyújtott csomagautomata, átvevői hálózat, saját átvevőhely – és ez volt összehasonlítva a házhozszállítással. A válaszadóknak nagyjából 88 %-a választott házhozszállítást, a többiek pedig fixpontos kézbesítési módszert. Utóbbi jelentősen nőtt 2020-ról 2021-re. Ha egyként nézzük, mint fixpontos kézbesítési alternatíva, akkor azok már jóval magasabb számot mutat, akár 50-57 % is volt az egyes elemeknél a részvételi arány.

Laczkó Gábor: – Gergő, nálatok látni valamilyen statisztikát?

Szombati Gergő: – Korábban is voltak ilyen csomagpontos megoldásaink, ott azt láttuk, hogy alacsonyabb volt korábban a fixpontoknak az aránya, az idei évben azonban többszörösére nőtt. Ha fixpontnak vesszük a személyes átvételi lehetőségünket is, ez közel 200 gyógyszertárat jelent jelenleg, akkor messze a legtöbben személyesen akarják átvenni a csomagot, nem pedig kiszállítással.

Laczkó Gábor: – Ha már a személyes átvételt mondod, miért döntenek úgy a felhasználók, hogy személyesen akarják átvenni? Mi a mozgatórugója ennek?

Szombati Gergő: – Jelenleg nálunk ennek kettő oka van. Az egyik, a legegyszerűbb oka, hogy gyógyszert csak gyógyszertárban tudsz átvenni, csomagküldéssel már nem elérhető az idei évtől. Ezáltal a vásárlóknak muszáj bemenni a gyógyszertárba. Ez elég nagy mozgatórugó. A másik pedig egyértelműen – és nagyon sok helyről visszaköszön ez nekünk, a saját kutatásainkból ez derül ki –  az időfaktor. Ha ő személyesen akarja átvenni, és látja, hogy van az adott termék raktáron, akkor ő azt még aznap akarja, és azonnal szüksége van rá. Aki kicsit tud várni és nem akar külön pénzt fizetni azért, hogy megkapja a terméket – tehát, hogy nem személyesen veszi át, hanem csomagautomatában vagy a futár vigye ki neki –, ennek egyrészt van egy költsége, másrészt legalább 1-2 napba telik. Ha viszont valami fontos vagy azonnal kell, akkor inkább bemegy a boltba – esetünkben a gyógyszertárba – és ott vásárol.

Laczkó Gábor: – Elég speciális a ti területetek. Amit mondtál is, hogy itt egy jogszabályi változás is lett. Előtte szállíthattatok bármit, idéntől pedig a vényköteleseket nem szállíthatjátok?

Szombati Gergő: – Tavaly a vényköteles gyógyszerek kivételével, tehát a vény nélkül kapható gyógyszereket, étrendkiegészítőket, kozmetikumokat, minden más terméket a receptköteleseken kívül, csomagküldéssel, futárral, vagy automatába elküldhettük. Az idei évben pedig úgy változott, hogy gyakorlatilag bármi, ami gyógyszernek minősül – vényköteles vagy nem vényköteles egyaránt –, a csomagküldési lehetőségből ezt kiszedték. Innentől kezdve csak gyógyszerész, tehát szakszemélyzet szállíthatja házhoz ezeket a termékeket. Ez nem egy életszerű, hogy minden futár egyben gyógyszerész is, és így ez azért nem oldható meg. Szóval ez egy elég erős változás volt a mi életünkben. Ezáltal át is alakult a piac rendesen.

Laczkó Gábor: – Egyébként ennek mi volt az indikátora? Lehet tudni, hogy milyen elv volt, hogy ezt a döntést meghozták?

Szombati Gergő: – Ez leginkább gyógyszerbiztonsági szempontokat vett figyelembe. Amikor gyógyszertárban adod át a gyógyszert a betegnek, akkor tudod tájékoztatni, például, hogy ezt a két gyógyszert ne szedd együtt. Egy futárszolgálatnál a futár ezt nem tudja megadni a vásárló felé, illetve azért itt vannak minőségbiztosítási követelmények is, például, hogy ne álljanak 40 fokos autóban egy egész nap ezek a termékek, mert nem biztos, hogy jót tesz nekik. Leginkább ezek voltak a fő mozgatórugói a jogszabály megalkotásának.

Laczkó Gábor: – Értem. Jómagam például, amikor otthonra vagy csomagpontra rendelek, nálam az játszik, hogy valamikor nem tudom, hogy hol leszek éppen. Otthon leszek, vagy nem leszek otthon. Inkább akkor csomagpontra kérem azt, amit szeretnék megvenni. Szabolcs, ez a legfőbb ok amiért valaki csomagpontot választ? Vagy miért választják általában? Nyilván a 0-24-es elérések megvannak.

Fagyas Szabolcs: – Mi is úgy gondoljuk, és azt vesszük észre, hogy maga a rugalmasság, ami vonzó lehet erre vonatkozóan. Azt mindenki ismeri, hogy házhozszállításnál otthon kell lennie legalább valakinek, amikor jön a futár. Ezt ezzel el lehet kerülni. Látható, hogy egyre többet vásárolnak online az emberek, ez azt jelenti, hogy már nemcsak egy futár jön egy nap, hanem többször jön többfajta futár. Ha az ember otthonról végzi a munkáját, azért zavaró tud lenni online meetingek, megbeszélések alatt, vagy ha valaki gondolkozni szeretne, és 1-2-3 óránként nyomják a csengőt, és le kell menni átvenni a küldeményt. Pont ez az, amit ki lehet küszöbölni ezekkel a megoldásokkal. Mindig azt szoktam mondani, hogy érdemes ebben gondolkozni, nap végén össze lehet gyűjteni adott esetben egy körön belül egy átvevőhelyre, vagy egy csomagautomatába rendelt csomagokat és akkor nem vagyunk ennek kiszolgáltatva. Ami a másik oldalát illeti, ami miatt szeretnénk mégjobban megismertetni a magyar vásárlókkal ezt a lehetőséget, az az, hogy rendkívül fontosnak tartjuk a fenntarthatóságot. Ami jelent egyúttal környezetvédelmet, de iparági fenntarthatóságot is, és ezt nem győzzük hangsúlyozni, hogy a megnövekedett igényeket a logisztikai iparágnak valahogy ki is kell elégíteni, és nagy ütemben nőnek az igények. Magyarországon nagyon-nagyon el van tolódva a házhozszállítás felé a preferencia, és mindannyian tudjuk, hogy mik adott esetben egy vásárlónak az igényei, hogy házhozszállítás legyen, telefonáljon előtte a futár, legyen időintervallum, lehessen változtatni, ha nem vagyok ott, akkor jöjjön vissza vagy beszéljünk meg valamit, és legyen ingyenes mindez. Ez óriási nyomás az iparágra. Egyre nehezebb munkaerőt találni, ezt technikailag is le kell valahogy menedzselni, és az ilyesfajta nyomást tudja levenni az iparágról a fixpontos kézbesítés.

Laczkó Gábor: – Említetted a cseh piacot példaként. Miben más? Azt tudjuk, hogy háromszor akkora nagyjából, mint a magyar, e-commerce piaca fejlettebb. A kiszállítások terén mások a dinamikák, mások az arányai annak, hogy ki hogyan szereti megkapni a termékeit?

Fagyas Szabolcs: – Jóval-jóval népszerűbbek a fixpontos kézbesítési opciók, mint itt nálunk. Azt azért ne felejtsük el, hogy ugyanezek voltak a trendek évekkel ezelőtt ott is. Az azért látszódik, hogy nem valami újdonság történik Magyarországon, hanem ezeken a fejlődési szakaszokon, például a cseh piac, vagy más ország is, aki már előbbre jár, már átment. Ott is megfigyelhető ennek az evolúciója, hogy olyan környezet alakult ki, ami elsősorban a házhozszállításra épült, és szép lassan nőtt fel mellé a többi opció.

Laczkó Gábor: – Itt egyébként mekkora jelentősége van az időtényezőnek? Mindig Várkonyi Balázs mondata jut eszembe. Ő azt látja, hogy a magyarországi felhasználók, vásárlók azt szeretnék, hogy időben megjöjjön a termék. Nyilván jó, ha gyorsan tud jönni, de Magyarországon, amit inkább ígér a webshop, hogy a termék akkor legyen ott. Igen, ahogy mondtad Szabolcs, telefonáljon előtte, jöjjön SMS, hogy megjött a csomagpontra stb. Ezt hogy látjátok? Alá tudjátok támasztani, vagy van még ezzel kapcsolatos észrevételetek?

Szombati Gergő: – Azt gondolom, hogy azonnal akkor kell, ha arra tényleg nagyon nagy szükség van. Szerintem az emberek életében nem mindig kell minden azonnal. Persze rá vagyunk arra szoktatva, hogy azonnal meg akarom nézni az emailjeimet, mert pittyeg az órám, a telefonom. Nekünk van olyan szolgáltatásunk, hogy a délig leadott megrendeléseket késő délután igénybe lehet venni. Ennek volt egy nagyon szép felfutása a téli időszakban, amikor mindenkinek Covid-teszt kellett. Gyakorlatilag amióta lecsengőben van, érződik, hogy átterelődtek az emberek egy másfajta szolgáltatásra, mert nem biztos, hogy most van olyan termék, ami azonnal kell. Ha fájdalomcsillapítókat ismét tudnánk kiszállítani, akkor valószínűleg meglenne az a vevőkör, aki azt mondja, hogy én hajlandó vagyok felárat fizetni. Mert azt gondolom, ennek feláras szolgáltatásnak kell lennie, hogy meg tudd időben kapni. Türelmetlenek az emberek, de kiszállításnál általában 2-3 nap általában belefér az embereknek. Van egy olyan push a rendszerben, hogyha megfigyeljük a nagy cseh vagy lengyel ruházati webshopokat, hogy tényleg az van, hogy szombaton megrendelsz valamit, kedden csengetnek és itt van. Ha másik országból megjön az áru 2 nap alatt, akkor valószínűleg a vásárló elvárja, hogy a Magyarországon feladott áru is 1-2 nap alatt itt legyen. Persze ez azért nyilván sok mindentől függ. Én személy szerint azt gondolom, az a fontos, hogy amit ígérsz a vásárlónak, azt tényleg tartsd be. És ha be tudod tartani, a 2 napot, vagy legyen belőle 1 nap, annak csak örülni fog, de ne 1 hét legyen belőle.

Fagyas Szabolcs: – Nekünk is hasonlóak a visszajelzéseink a kereskedőktől. Annyival kiegészítve, hogy ők még mindig versenyelőnyként tudják pozícionálni, ha minél rövidebb időintervallumot ígérnek erre. Ahogy említettem, maga a kiszállítás nagyon sok mindentől függ. Egyrészt függ a logisztikai iparágtól, hogy amikor megkapja a szolgáltató, akkor mennyi idő alatt viszi ki, de van ennek egy háttérfolyamata, ugyanúgy a kereskedőknél, a webáruháznál is. Ebből a kettőből adódik főként össze. Mi azt látjuk, ha nem is feltétlenül direktben a vásárlóktól, hanem a webáruházaktól van egy ilyen nyomás, hogy minél hamarabb érjen ki, hiszen azzal ő versenyelőnybe tud adott esetben jutni. Még akkor is, ha ugyanaz a szolgáltató, de ő például láthatóvá tudja tenni az oldalán, hogy 1 vagy 2 nappal rövidebb kiszállítási időt vállal.

Laczkó Gábor: – Gergő, ti például csomagpontra bármit kézbesítetek, kiküldtök, vagy vannak bizonyos méretbeli, súlybeli határok? Szabolcs tőled is kérdezem, hogy mit érdemes kiszállítani csomagpontra, meddig érdemes csomagpontra szállítani?

Szombati Gergő: – Nyilván azért nekünk a legtöbb termék kisebb doboz, beférnek az automatákba, csomagpontokba. Gyakorlatilag a portfólió ugyanaz a fixpontos kiszállításnál is, mint a futárszolgálatnál. Tehát amit a jogszabály megenged nekünk, azt mi be tudjuk csomagolni. Vannak azért nálunk is olyan termékek, amik súly- vagy esetleg méretkorlát miatt nem férnek be. Például ha valaki szeretne venni 2 kartonnyi Salvus vizet, azt valószínűleg nem tudjuk neki csomagautomatán keresztül kiszállítani neki, hiszen az önmagában tizenegynéhány kg, és egy szép nagy csomag lenne, viszont a futár el tudja ilyen szempontból vinni. Azt gondolom, hogy a fixpontosokra szállításkor a törékeny, sérülékenyebb termékek biztonságosabb helyzetben vannak, mert ki tudja a futárnál hányadik cím vagy, és egész nap ott zötykölődik az autóban, míg azért egy automatánál vagy fixpontnál egyszerre több csomag oda kerül. Vélhetően kevesebbet fog rázkódni, és kisebb lesz az esélye, hogy valami baj történjen vele.

Fagyas Szabolcs: – Igen, abszolút ki lehet zárni ilyesfajta kockázatokat. Az a közös ezekben az automatákban, hogy konszolidáltan érkeznek ide a küldemények, és nem feltétlenül egyesével. Valóban van egy ilyen dimenziója is. Mi ebből a szempontból speciális helyzetben vagyunk, mert az üzleti modellünk szerint mi csak 10 kg-ig vállalunk küldemények mozgatását. Mi kifejezetten a kisebb méretű, az online-kereskedelemben a leginkább elterjedt méretekre specializálódtunk, és ezt mi 10 kg-ban állapítottuk meg. Ez az, ami szerintünk a legkönnyebben feldolgozható, az online kereskedelemben ennek van a legnagyobb aránya, nemcsak a legkönnyebben, de a leggyorsabban is továbbítható ez. Úgy gondoljuk, hogy itt van a legkisebb lehetősége annak, hogy bármi olyan sérülés vagy komplikáció léphet fel, ami amorfabb, nagyobb súlyú, nagyobb méretű küldeményeknél előfordulhat már a válogatás, szortírozás során is. Úgyhogy mi mindenképp annak vagyunk a híve, hogy érdemes a kis csomagokat odarendelni, de adott esetben más szolgáltatóknál vannak nagyobb súlyú elérhetőségek is erre vonatkozóan.

Laczkó Gábor: – Lehet tudni, hogy milyen típusú termékek azok, amiket a legjellemzőbben szoktak kiszállítani? Vagy van-e valamilyen, trend, tendencia?

Fagyas Szabolcs: – Kifejezett trend nincs. Én úgy gondolom, hogy ugyanazok a termékkörök jellemzőek erre a kiszállítási formára, mint a házhozszállításra, ruha, technikai eszközök, IT-cikkek, játékok, könyvek. Talán azt mondhatnám, hogy ezek a legnépszerűbbek. De ezek a legnépszerűbbek a házhozszállítás esetében is. Külön-külön trendet erre vonatkozóan még nem láttunk.

Laczkó Gábor: – Gergő, ti, amikor átgondoltátok, hogy milyen típusú kiszállítási formákat választatok, akkor mi alapján döntöttetek? Mik voltak az indikátorok?

Szombati Gergő: – Az ár a szolgáltató részéről is egy elég fontos és befolyásoló tényező. Az ár mellett voltunk már úgy is, hogy kaptunk egy nagyon jó, olcsó árat, de a szolgáltatás nem volt olyan, ami elvárható. Nem is volt túl sokáig ez a szolgáltató. Nekünk a megbízhatóság nagyon fontos. Mi odaadjuk a csomagot sérülésmentesen, és akkor, amikor a vásárló igényli, akkor meg is kapja. Ez esetünkben egyébként teljes mértékben működik. Nekünk, ha szolgáltató oldalról nézzük, akkor ami nagyon fontos, hogy megbízható legyen a partner, az elszámolások megfelelőek legyenek, ne legyenek benne hibák, itt többezer tételről van szó havi szinten. Egy-egy apró elcsúszás súlyos problémákat tud okozni. Nekünk fontos az is, hogy akkor jöjjön a futár, akkor vegye fel a csomagokat a gyógyszertárból, amikor mi szeretnénk, előre megadtunk egy időpontot. Fontos volt az is, hogy ki tudja garantálni, hogy ettől az időponttól tudják felvenni. Volt, aki azt mondta, hogy mi nem tudjuk, mert mi 11-kor vagy délben járunk arra, és csak akkor tudjuk felvenni, nekünk az az időpont meg nem volt megfelelő. Vásárlók felé azt szeretnénk mi is, hogy minél több szolgáltatást tudjon nyújtani, az előértesítésektől kezdve. Én nem vagyok oda azért, hogy telefonálgatni a futárnak, de tudom, hogy sokan szeretnek. A futár engem is fel szokott hívni, de ha bent vagy például egy megbeszélésen, akkor úgysem tudod felvenni. Ilyen szempontból nem mindig jó. Én azt gondolom, hogy itt is a megbízhatóságon nagyon sok múlik mindkét oldalról.

Laczkó Gábor: – Szabolcs, kicsit rácsatlakozva erre, ti milyen garanciákat vállaltok, illetve ti hogy vagytok versenyképesek? Mi a USP-tek ilyen szempontból?

Fagyas Szabolcs: – Visszacsatolva az előző gondolatmenetre, mi is azt látjuk, hogy valóban a szolgáltatói oldalról a minőség az, ami nagyon fontos. Pont azért, mert ugye nemcsak egy csomagról beszélünk, hanem kereskedői oldalról a megrendelésről, az ügyfélről, adott esetben visszajáró ügyfélről. Hogyha ott van bármilyen rossz vélemény, ami esetleg a logisztikai szolgáltató miatt alakult ki a vásárlóban, ez még jelentheti azt is, hogy nem fog már legközelebb ott vásárolni. És tudjuk azt, hogy milyen verseny van a webáruházak között, egy-egy cikkre vagy termékre, termékköre vonatkozóan is. Ami a vásárlókat illeti, nagyon érdekes, hogy –nemrég láttuk azt a kérdést feltéve – akik csomagautomatába, vagy átvevőhelyre kérték az elmúlt időszakban a küldeményeiket, mi volt az oka ennek. Nagyon érdekes volt azt látni, hogy az ár, meg az alacsonyabb költség, ami rendkívül fontos Magyarországon, az csak a 4. meghatározó válasz volt a vásárlók között. A rugalmasság, egyszerűség, valamint hogy nem kell várni a futárra, ez volt az első három egyébként ami kijött. Ezen egyrészt meglepődtem, másrészt örömmel láttam, hogy az emberekhez kezd eljutni, hogy nem feltétlen az ár a meghatározó ami alapján érdemes egy-egy szolgáltatást választani. Mi a saját magunk által üzemeltetett csomagautomata-hálózatba és átvevőhelyek hálózatba a 24 órás szállítási időt igyekszünk minden esetben tartani. Jelenleg ez, ami nekünk fókuszban van. Azonnali szállítás nálunk még nincsen.

Laczkó Gábor: – Nagy a harc egyébként a különböző szállítási díjakról és a többi szolgáltatóval? Öldöklő harc, hogy ki mennyiért viszi az adott partnernek? Vagy nem ennyire éles a szituáció?

Fagyas Szabolcs: – De, szerintem abszolút éles és remélem, hogy minél több edukatív tartalmat lehet találni most már az interneten ebben az irányban. Már a vásárlók is tudatosulnak vele, hogy van egy határ, amire lehet nyomni az árakat, mert maga a kiszolgáló struktúrának is van egy alapköltsége. Ha bárki elmegy valahova dolgozni, nyilván van a fejében egy fizetési igény. Ezekbe az iparágakba is olyan emberek járnak dolgozni, akiknek szintén vannak költségeik, tehát van egy pont, ami alá már nem nagyon lehet menni, de van egy árverseny.

Laczkó Gábor: – Kicsit áttérve – nem mélyen, csak felületesen – a technológiai oldalra, IT szempontból a webshopot elhagyja a termék, Gergő itt ti mit láttok? Milyen státuszokat láttok? Ezt figyelitek-e? Hogy néz ki nálatok a trackelés?

Szombati Gergő: – Ugye te, mint webshop, addig tudsz a vásárlóval érdemben kommunikálni, amíg átadod a csomagodat. Persze te is kapsz visszajelzést a futároktól, de ha te már átadtad a csomagot, nagyjából a következő munkanapon az a csomag kiszállításra fog kerülni. Onnantól kezdve a futárszolgálat feladata inkább, hogy tájékoztassa a vásárlót, hiszen a csomag nála van. Az elején szerintem kimondottan fontos, hogy tudják a vásárlók, hogy melyik folyamatot csinálod, és én azt gondolom, hogy az kimondottan fontos, hogy mikor adtuk át a csomagot. Nekünk az egy olyan pont, hogy igen, átadtuk a csomagot, itt van, innentől kezdve a szolgáltató ki fogja neked vinni. Azért is gondolom, hogy a futárszolgálatnak a feladata, mert ha gond van a csomaggal, engem, webshopot, ügyfélszolgálatot hiába hív fel, érdemben nem fogok tudni segíteni neki. Ugyanazt tudom csinálni, felhívom a szolgáltatót, hogy merre van ez a csomag. Esetleg hamarabb kapok választ, mert azon az ágon meg tudják jobban nézni. Utána, amikor tudjuk, hogy átvette a csomagot, utána a szolgáltatás minőségét mindenképpen szeretnénk monitorozni. Innentől kezdve mi visszavesszük a stafétabotot. Küldünk egy köszönő üzenet, kérdőívet, hogy mennyire volt elégedett. Szerencsére az eddigi tapasztalatok alapján a vásárlók meg vannak elégedve az összes szolgáltatásunkkal. Az ünnepi szezon és a Black Friday eltolja a dolgokat, de mi azért is vállalunk kicsit többet – egyébként 1-3 munkanapot vállalunk a vásárlóink felé, mind a csomagautomatánál, mind a futárszolgálatnál –, hiszen ez idő alatt biztosan meg fog érkezni az ő csomagja, általában 1-2 nap alatt.

Fagyas Szabolcs: – Én azt is gondolom egyébként, hogy nem is feltétlen lehet ezt a feladatot a webáruházakra hagyni, általában, aki rendel valamit, 1-2-3-4 csomagot vár adott esetben vásárló, egy webáruház jó esetben tömegével adja fel ezeket a küldeményeket. Azt gondolom, hogy a státuszoknak az ellenőrzése meg kell, hogy maradjon a szolgáltató és a vásárló között. Erre elég sok technikai lehetőség van manapság, hogy a rendelésedet, a csomagodat nyomon tudd követni.

Szombati Gergő: – Nálatok Szabolcs, sokkal jobban lehet trackelni ezeket a folyamatokat, meg a vásárlókat értesíteni, mint egy webshop esetében, hiszen ott eltelik x idő bizonyos státuszok között. Van 2-3 mozzanat ami érdekes lehet, de az, hogy tudja azt, hogy igen, viszi a futár, a futár ott van 1-2 órán belül, megkapod, az sokkal informatívabb, mint az, hogy becsomagolva legyen.

Fagyas Szabolcs: – Így van.

Laczkó Gábor: – Szabolcs, ti mit adtok a webshopnak infót, meg mit adtok a felhasználónak, a vásárlónak infót?

Fagyas Szabolcs: – Hasonló információk mennek ki a webáruházak tájékoztatására is, mint a vásárlóknak. Maguk a státuszok nem változnak. Átvettük, adott depóba bekerült, szortírozás alatt van, kiszállítás alatt van, átvéve. Nagyjából ezek a fixek, amikkel lehet számolni. Sokkal érdekesebbnek tartom, hogy milyen platformokon lehet ezekhez hozzájutni, rá lehet keresni a weboldalon, lehet érdeklődni különböző csatornákon, illetve nekünk van most már applikációnk is. Ha ezt letölti, és nem is akar adott esetben csomagot feladni, de onnantól kezdve, hogyha Packetával érkezik neki bármilyen küldeménye, akkor megkapja az applikációban az üzeneteket. Ki lehet választani, hogy pushként kapja meg, vagy csak ha ráfrissít, valamint előzményeket is lehet nézni stb. Szerintem az fontosabb, hogy az információ hogyan jut el a vásárlóhoz, mert az alapinformációk szinte mindenhol ugyanazok: átvette a futárszolgálat, majd kiszállít, és körülbelül mikor várható. Ami a fixpontos kiszállítást illeti, ott picit könnyebb az, hogyha van egy átvevőhely, automata, ahová rendszeresen rendel az ember csomagot, az tudható, hogy nagyjából milyen időintervallumokban jár a futár, aki tölti ezeket, hiszen ezek – nem titok – fix körök, optimalizálva vannak, teljesen jól kiszámíthatóak egyébként.

Laczkó Gábor: – Ha valaki szeretne egy ilyen rendszert a saját webshopjához kötni, mi a tapasztalat, milyen időbe telik hozzáintegrálni egy-egy webshopnak a saját rendszerét a Packetához?

Fagyas Szabolcs: – Ez attól függ, mennyire mély integrációt szeretne az adott webáruház, vagy egyedi fejlesztésű-e a webmotor vagy valamilyen kész motort használ valaki. Mi szeretnénk megkülönböztetni magunkat a piacon azoktól, akik kifejezetten a webáruházak részére nyújtanak megoldásokat, ezért igyekeztünk nagyon-nagyon egyszerűre fejleszteni a mi beépülő API-unkat. Vannak olyan webáruházaink, akik bejelentkeznek egyik nap, és a másik nap már adnak is föl. A mi oldalunkról ez abszolút nem igényel egy nagy technikai fejlesztést, a kisebb webáruházak, vagy akik nem szeretnének rögtön integrációt, nekik természetesen a manuális bevitel is elérhető a weboldalon. Az idő pedig attól függ, hogy miben gondolkozik maga a kereskedő. Az, amit mi elősorban ajánlunk Packeta esetében mindenkinek, az az API-unk, azt nagyon hamar be lehet integrálni.

Laczkó Gábor: – Gergő, Ti is API-okkal integráltátok a saját rendszereiteket?

Szombati Gergő: – Igen. Nyilván folyamatoktól is függ. Ha valaki napi 4-5 csomagot ad föl, valószínűleg neki manuális adatrögzítés lesz a lényeg. Aki 40-50 csomagot, az már elgondolkodik, hogy integrálódik-e. Nálunk azt kellett átgondolni, hogy – mert sokfajta rendszert használunk –, hogy minden mindennel kommunikáljon, melyik küldje kinek az adatot, hogyan, azoknak az átfutási ideje hogyan alakul. Nem egyszerű ezeket átgondolni, de azt gondolom, annak van értelme, hogy ha minél jobban le tudunk valamit automatizálni a mi oldalunkról is, az egyfajta költségmegtakarítás is, illetve annál jobb szolgáltatási színvonalat tudunk nyújtani. A partnereink is elégedettek, mert kevesebb a hibabevitel, és a vásárlóink is, mert sokkal gyorsabban hiba nélkül mennek át a megrendelések, nem megy át véletlenül sem olyan, hogy kifizettem, de rajta maradt egy utánvétköltség. Automatánál is előfordulhatnak, de jóval kisebb az esély rá.

Laczkó Gábor: – A piaci igények alapján elég gyorsan változnak a folyamatok, az igények. Ezt IT szempontból ti hogyan követitek le? Szabolcs, Packeta oldalról itthoni IT teammel dolgoztok, vagy van egy központi team? Gergő, nálatok van valamilyen adott változtatási igény? Mennyire gyorsan tudtok reagálni? Például 1-2 hónapon belül új funkciót, újdonságot kihozni az e-commerce rendszerre?

Szombati Gergő: – Mindenkinek, így nekünk is vannak előre tervezett fejlesztési ütemterveink, hogy mikor mit szeretnénk csinálni. Általában elég jól be vagyunk táblázva. Az első Covid-hullám idején volt példa arra, amikor nagyon gyorsan kellett beavatkozni a rendszerek működésébe. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, ha nem házon belül van a fejlesztés, akkor olyan partnerrel tudjál együttműködni, aki tudásban és kapacitásban is ott van. Szerencsére nálunk ez elég jól megy. Igyekszünk 2-3 hónapra előre tudni azt, hogy miket szeretnénk csinálni. Például, ha küld az OTP Simple egy levelet, hogy jövő héttől megváltozik az API és ezt kell holnaptól használni, akkor képesek vagyunk mindent eldobni, és azt mondani, hogy erre rá kell áldozni azt az időt. Ilyen szempontból szabad kezünk van, a webshopot folyamatosan fejlesztjük, néha látványosabb, néha kevésbé látványos. A webshopnak legfontosabb a külalakja, de ami mögötte van, az nekem pont ugyanolyan fontos, mint amit a vásárló lát. Ha egy rendszert azok a munkatársak is jól tudják használni amit minden nap használnak, akkor az egy hatalmas előny. Ha például holnap be szeretnénk kötni egy újabb futárszolgálatot, nyilván nem fog menni egyik napról a másikra, de mi viszonylag gyorsan tudunk reagálni ezekre a lehetőségekre. Folyamatosan kell fejlődni, fejleszteni.

Fagyas Szabolcs: – Ebből a szempontból mi talán egy picit kiszolgáltatottabbak vagyunk, van helyi IT csapatunk, de ők jórészt támogató funkciót látnak el. Ez abból származik, hogy mi több országban vagyunk jelen. Ha én itt a közös rendszerünkön tekernék a potméteren, akkor annak más országokban is lenne hatása, ezért kell egy központi kontroll erre vonatkozóan. Nem véletlenül szoktuk magunkat digitális platformként pozícionálni, pont azért, mert rendkívül sok innovatív ötletünk van direkt célozva erre a szegmensre. Nálunk általában nem az ötlet hiánya szokott lenni a szűk keresztmetszet, hanem a humánerőforrás, nehéz fejlesztőt találni, mi is be vagyunk táblázva. Ha van egy prioritás ami közbejön, akkor az felülírhatja a dolgokat, de nekünk is egy évre előre vannak lekötve a projektek.

Laczkó Gábor: – Két olyan téma van még, amiről szerettem volna veletek beszélni. Az egyik, hogy Magyarországon annyira nem szeretnek fizetni a szállításért. Valahogy a dinamikája, a kinézete jobb, ha az van odaírva, hogy a kiszállítás díjmentes. Nyilván valahol úgyis megfizeti majd a vásárló, nem erről van szó. Nektek mi a meglátásotok? Ez működő dolog, vagy legyen az, hogy igenis a szállítás akármilyen formája az egy szolgáltatás, és el kell fogadni, hogy azt is ki kell fizeti, ha egy ilyenfajta kényelmi szolgáltatást adunk? Vagy ezzel lehet játszani, és szexibbé tenni magukat mint webshop, hogy igen, én díjmentesen szállítok?

Szombati Gergő: – Nagy a verseny. Bele vagy kényszerítve ebbe. Azt gondolom, a vásárlók részéről kicsit elvárt dolog, hogy legyen ingyenes szállítás. Egy időben volt az, hogy mindent ingyen viszünk, nem baj, ha bukunk, ha nem, a végén úgyis meg fogja érni, aztán látszódott, hogy ez nem vezet túl jóra. Azt gondolom, valamilyen szempontból kell, és jól esik az embernek, ha már én ennyi pénzt itt hagyok nálad, akkor te is kedveskedjél velem. De ez ugyanolyan, ha bemész a boltba és vásárolsz, akkor ő ugyanúgy nem fogja neked ingyen adni a szatyrot, hanem fel fogja számolni, még akkor is, ha jóval többet fizettél, mint egy átlagos vásárló. Valahogy bele van kódolva a rendszerbe. Ahogy látom, egyre magasabbak ezek az értékek. 15.000, de inkább 20.000 forint környékén mozog, amikor ingyenes szállítást adnak. Nekem az kevésbé esik jól, ha valakinek van egy üzlethálózata, és azért pénzt kér, hogy a vásárló az üzletben vegye át a megrendelést. De ez is érthető, mert valahogyan oda kell juttatni azokat a termékeket, valakinek foglalkoznia kell vele, csak az mégis olyan, hogy én neten megrendelem, hogy nekem kényelmes legyen, de többe kerül, mintha bemennék a boltba és összeválogatnám. Ennek a válogatásnak mondjuk úgy, hogy van egy párszáz forintos díja. Viszont egyre drágább a szállítási költség, mert minden drágul. Most már nagyon kevés helyen látni, a nagy szereplőknél is azt látom, hogy 1000 forintot közelíti, vagy afölötti összegeket kell fizetni. Mi is úgy vagyunk vele, hogy van ingyenes szállítási értékhatár, de ennek olyan privilégiumnak kell lenni, ami csak a legjobb vásárlóknak tud pluszt adni. Nekünk picit jobb is, mert növekszik a kosárérték, de ha közben meg átvállaljuk a teljes összeget a szállítási költségből, akkor az eredményünk a végén romlik. Azzal járunk a legjobban, aki nem fizeti ki ingyen, de a szállítási költséget már kifizette. Nehéz, és közben mi webshopok meg azt szeretnénk, ha a futárszolgálatok is lehetőség szerint ingyen adják nekünk ezeket a szolgáltatásokat. Mindenhol megvannak azok a minimális fix költségek, amik a rendszert el kell hogy tartsák. Még kell egy kis idő az embereknek arra, hogy ezt megszokják. Mondjuk, veszel egy méregdrága telefont, manapság nem túl nehéz 200.000-300.000 forint környékén telefont venni, és azt mondják, hogy rendben, kiviszem, de még 1500 forint. Te pedig azt mondod, otthagyok rengeteg pénzt, férjen már bele. Azt is meg kell nézni egyébként, melyik üzletág, mert nyilván egy mobiltelefonon lehet 5-10 % árrés, attól függ, hogy milyen márkáról beszélünk. Ha én még bevállalom azt az 1500 forintos szállítási költséget, akkor nekem már lényegesen kevesebb marad belőle. Szóval nehéz eset, én egyelőre azt mondom, hogy szerintem marad, de szép lassan olyan magasságokba fognak érni, hogy nagyon minimális ember fogja elérni ezeket az összegeket. Akkor meg már ki is lehetne vezetni igazából.

Fagyas Szabolcs: – Én is ezt látom. Az mindenképpen látszódik, abban egyetérthetünk, hogy hívószó. A vásárlók oldaláról, ha nem is elvárás, de az egy jó pont vásárlás előtt, elindíthat egy döntési mechanizmust, ha valahol díjmentes a szállítás. Azt teljesen jól mondtad, hogy ingyenes szállítás az nincs. Ennek van költsége. Vagy be van építve az árba, vagy valamilyen úton-módon megjelenik, de nem ingyenes a szállítás. Mi is azt látjuk, hogy most már egyre inkább kosárértékhez kötik a kereskedők. Ez azért jó nekik, mert nő a kosárérték, ami pedig azért jó, mert kevesebb a kosárelhagyás.  Ez a kettő picit összefügg az utánvétnek a kérdésével is, hogy amennyiben már akár utánvétre van kötelezve a vásárló, jóval kisebb annak a lehetősége, hogy nem fog maga a tranzakció végbemenni. Növekszik annak az értéknek az alsó határa, amit a kereskedők díjmentes szállításra fordítanak.

Laczkó Gábor: – Szabolcs, nem féltek most – nem tudom mennyire mozgatja meg a piacotokat – ettől a nagy benzinmizériától? Mennyiben fogja módosítani, érezhető lesz-e valamilyen változtatás?

Fagyas Szabolcs: – Rendkívül bizonytalanná tette most ezt az egész iparágat, hiszen nem tudjuk mi lesz, hogyan fognak alakulni az üzemanyagdíjak. Az azért látszódik, és ez a vásárlóknak lehet egyébként, hogy nincs szeme előtt, de akinek webáruháza van, az a szolgáltatóktól legtöbbször már úgy kapja a szolgáltatási díjat, hogy van egy külön táblázat az üzemanyag pótdíjra vonatkozóan, és ebben %-osan emelkedik a végső ár, attól függően, hogy mennyi az üzemanyag díja. Most van az üzemanyag árstop, ideig-óráig, vagy legalábbis nem tudjuk, hogy milyen hosszan, de amikor bemegy az ember tankolni, akkor lehet látni, hogy mennyi lenne a stop nélkül. Nem véletlen az is, hogy megjelent az iparágban egy olyan tendencia, hogy megpróbálnak előre kalkulálni a szolgáltatók, és frissíteni ezt a táblázatot. Amikor ezek korábban ki lettek alakítva, senki nem számított többszáz forintos eltérésekre. Benne van a levegőben, hogy vagy fokozatosan, vagy egyik pillanatról a másikra eltűnik a stop, akkor nagyon megugrik a költsége a szállítmányozásnak. Ez nemcsak a last mile-ra vonatkozik, hanem a logisztikára és minden ágára, ami itt Magyarországon kell üzemanyag. De ez kihatással van minden más költségre az élet egyéb területein is, nem feltétlenül a rendelésre vagy a kiszállításra kell gondolni most. Ha az üzemanyagárak növekednek, az magával húz mindent.

Laczkó Gábor: – Kicsit áttérve még amiről szó volt korábban is, a környezettudatosság. Egyre több vásárlóban felmerül az, hogy ő szeret úgy rendelni, ahogy talán környezettudatosabb. Szabolcs nálatok elég markáns vonala van, megoldásotok is van, például napelem. Mesélsz erről picit?

Fagyas Szabolcs: – Rendkívül fontosnak tartjuk a környezeti fenntarthatóságot. Innovatív vállalatként nagyon sok megoldáson dolgozunk, és van, amit már be is vezettünk. Ami a legkézenfekvőbb, amivel már itthon is lehet találkozni, azok az automatáink. Ezek nagy része napelemmel működik. Van olyan automatánk, ami hálózati előforrást igényel, ha például bevásárlóközpontba szeretnénk telepíteni. De hogyha az elsődleges preferenciákat nézzük a saját oldalunkról, akkor szinte csak ezeket a napelemes automatákat helyezzük ki közterületre, nyilvános területekre. A napelemeket napsugárzás éri és fel tudja őket tölteni. A legutóbbi modellnél belenéztem a specifikációba és egyeztettem a kollégákkal. Amit nekem elmondtak, az az, hogy ha nem is süt a Nap, akkor is hetekig bírják ezek az akkumulátorok, rendkívül kicsi a fogyasztás. A mi automatáinknak nincs kijelzője. hanem bluetooth kapcsolaton keresztül kommunikál az applikációval telefonon. Gyakorlatilag ami energiaforrást igényel, az a zárnak a nyitása és a SIM kártya üzemeltetése, ezekhez nem kell túl sok energia. Emellett más olyan lehetőségen vagy megoldáson is dolgozunk, ami elősegítheti a fenntarthatóságot. Nemrég prezentáltam egy ide köthető anyagot, ahol megmutattam a közönségnek, hogy vannak már nekünk is drónos kiszállításaink, mi is dolgozunk elektromos autókkal, vannak elektromos hajtású szortírozó robotjaink egyes raktárainkban, így nincs károsanyag-kibocsájtás. Nagyon-nagyon sok olyan dolog van a mi oldalunkról is ami ezt elősegíti, de maga az iparágban is rendkívül sok minden van, ami figyel erre. Ez jó dolog, azt meg kifejezetten üdvözlöm, hogy a vásárlók egyre tudatosabban vásárolnak így.

Laczkó Gábor: – Lassan a beszélgetésünk vége felé közeledve egy kis előrejelzést kérnék tőletek. Ti mit vártok az elkövetkezendő pár évtől? Hogy fog kinézni a vásárlások logisztikai részének a trendje? Hogy fog kinézni a piac? Milyen irányba fog növekedni? Ez marad-e a tendencia, hogy a kiszállítási pontok előtérbe jönnek? Milyen jóslataitok vannak az elkövetkezendő 3-5 évre? Tudom, hogy ez egy nehéz kérdés, de ha bármilyen ötletetek, gondolatotok van, szívesen fogadom.

Szombati Gergő: – Igazából maga a gyógyszertári piac azért eléggé kiszolgáltatott ilyen szempontból, főleg jogszabályoknak. Az előző jogszabály, decemberben fogadták el, ha jól emlékszem, és januártól már életbe is lépett. Érhetnek meglepetések. Bízunk abban, hogy idővel azért enyhülnek ezek a szigorítások, hiszen azért főleg Nyugat-Európában látszódik, hogy teljesen mások a tendenciák, hogy milyen terméket lehet kiszállítani. Nyilván a gyógyszerek picit azért különlegesebb elbánást igényelnek, én ezzel teljesen egyetértek. Azt gondolom, hogy maga a házhozszállítást, az átvételi pontok lehetőségét egyre többen fogják majd választani, hiszen kényelmes. Várnék egy nagy robbanást, valószínűleg gazdasági okokból nem fenntartható, de hogy egyre kisebb településekre oda kerül akár egy-egy automata. Bár azt meg már a futár is ki tudná vinni. A nagyvárosok elég jól ellátottak. Magyarországon viszonylag alacsony még az online részesedés a teljes gyógyszertári piacból, ezzel adódik az is, hogy minden digitalizálódik, ennek részaránya tovább fog bővülni. Nyugaton valahol ez már 20-25 %, de nem gondolom, hogy a következő néhány évben oda jutunk. Nem is biztos, hogy kell, azt gondolom. Ilyen szempontból nehéz is a gyógyszertári piacra lépni, mert elég sok a korlát. Bízom benne, hogy vannak azért olyan termékek, olyan portfóliók, amik abszolút az egészségügyhöz köthetők, és a jövőben föl fogja vinni itt a forgalmat is mégjobban. Szerintem számít továbbra is az, hogy elérhető vagy szinte mindenhol. Ha azonnal kell valami, akkor valószínűleg még mindig a boltos megoldás lesz a legjobb, nem írnám le az offline átvételt. Én is olyan vagyok, hogy vannak olyan termékek, amiket meg akarok tapogatni, odamegyek, megnézem, elolvasom, és ha esetleg az nem tetszik, akkor esetleg mást választani, tanácsot kérni. A tanácsadás szintén offline-ba mutató, bár nagyon sok mindent meg lehetne oldani online is. A logisztikai szolgáltatók, a futárszolgálatok bődületesen fognak fejlődni, minden sarkon lesz automata, 3-4 szolgáltatónak az automatája ott lesz és választhatsz. Maga az e-kereskedelem erőteljesen fog nőni, bár nyilván nem minden szegmens. Tartok tőle, saját magam példáján látom is, hogy a cseh illetve lengyel webshopok, akik abszolút teljes magyarságú oldalt üzemeltetve néhány napon belül el tudják hozzád juttatni a termékeket, ez egy olyan versenyt fog hozni, hogy nem biztos, hogy tudja azt a nagyobb konkurensét aki van Amikor valaki külföldről jön be, nem biztos, hogy tudsz vele mit kezdeni. Nyilván azért lehet, mert jobban ismered a piacot adott esetben, de én azért picit tartok tőle, hogy a külföldi konkurensek mikor akarják majd felfedezni Magyarországot, hogy például a lengyel piac már kicsi, Csehországban már mindent elértem, akkor megyünk keletre, nyugatra egy picit nekik is nehezebb. Szabolcs nálatok is pont így lehet, a Packeta Csehországban is ott van, nagyon erősen, jön kelet felé, a bővülés mindenhol megvan.

Fagyas Szabolcs: – Igen. A Packeta Csehországban lett alapítva, a kezdeti sikerek után Szlovákia, Magyarország, Románia felé. Németország, Lengyelország is ott volt az elsők között. Az ilyen nemzetközi áruházak esetében is azt látom, hogy Magyarországra egyre többen jönnek, és egyébként a román piac az, ami most foglalkoztatja ezeket a webáruházakat. Ugyanezt látom azoknál a magyarországi kereskedőknél, akik exportálnak is, tehát külföldi piacra is értékesítenek, hogy ők is elkezdtek kelet felé kacsingatni. Nyilván a lengyel, cseh, szlovák azért nagyon-nagyon erős piac, és ahogy beszélgettünk is erről, az e-kereskedelem tekintetében előrébb jár, szóval nehéz bekerülni. Ha keletebbre tekintünk, akkor Románia egész nagy piac, látnak a magyar kereskedők is fantáziát ebben, annak ellenére, hogy rendkívül kevés magyar webkereskedő van, aki külföldre is értékesít. Azt pedig, hogy mit látunk a következő években, azt gondolom továbbra is erősödni fog a fixpontos kézbesítési módszer. Nyilvánvalóan egy része a házhozszállítás rovására fog menni, de bővül, növekszik azért annyira a piac nemcsak Magyarországon, hanem globális szinten is, hogy nem feltétlenül az egészet fogja felszívni a házhozszállításból. Az pedig, ha kilépünk az utcára, látja mindenki, hogy az automaták gombamód szaporodnak a szolgáltatók által, ami szerintem nem rossz. Tényleg jó, ha van egy alternatíva, te tudod magadhoz igazítani, hogy amit vásároltál azt hogyan szeretnéd megkapni.

Laczkó Gábor: – Szabolcs, Gergő, nagyon szépen köszönöm, hogy így össze tudtuk foglalni, keretek közé tudtuk tenni a mai beszélgetésünket. Köszönöm szépen, hogy ilyen transzparensen a piacról akár kicsit mélyebben is tudtunk beszélgetni. Azt gondolom, a hallgatóság számára is egy remek kiindulási pont tud lenni a területhez. Még egyszer nagyon köszönöm, sok sikert kívánok nektek az elkövetkezendő időszakban is. Remélem, egy pár év múlva egy hasonló beszélgetés kapcsán ugyanígy tudjuk folytatni, és meg tudjuk nézni, hogy valójában hol is tartunk az akkori időben. Köszönöm szépen!

Szombati Gergő: – Köszönjük szépen a lehetőséget!

Fagyas Szabolcs: – Én is köszönöm!

Laczkó Gábor: – Sziasztok!

Szombati Gergő: – Sziasztok!

Fagyas Szabolcs: – Sziasztok!


Szakmai partnerek

Shipping trendek és kihívások webshop és logisztikai oldalról: Benu és Packeta

Feltöltve: 2022. július 06.

Fogyasztói elvárások Last mile Autómata E-commerce Trendek Fenntarthatóság Shipping Webshop

Ajánlott videók

Digitalizáció és innováció az építészetben

Black Friday sémák a magyar piacon és közép-kelet európai tükör

Amit a metaverzumról és üzleti validációjáról tudni kell

Microservice Observability

Nagyvállalati sebezhetőségek és kvantum kihívások az IT biztonságban – interjú Silurral

Mesterséges intelligenciával a rák ellen

A crypto piac és eszközök vállalati szemszögből: lehetőség vagy kockázat?

Az alkalmazásfejlesztés jövője: Low-Code / No-Code

A crypto bányászat befektetési aspektusai: előnyök, kockázatok, szükségletek

Bukott projektek anatómiája

A vezetői karizma és annak határai

“Egy amerikai céget indítani és üzmeletetni, amiből a startupodat tudod futtatni, lényegesen olcsóbb és egyszerűbb”

Iparági trendek és digitalizáció az autókereskedelemben – Beszélgetés Schiller Márkkal

Mesterséges intelligencia és jogi felelősség

REGIO JÁTÉK: a modern játékkereskedelmi kiskátéja – stratégiai gondolkodás és IT

Mire van szükség ipari IT fejlesztési projektek input minőségének javításához?

Microservice Tréning Nap

Az e-sport és gaming jelene a magyar piacon és azok kereskedelmi metszetei

Az ingatlanpiaci digitalizáció jelene és jövője

5 év múlva elképzelhetetlen az adathitelesítés blockchain nélkül

API használat, state management és az rxjs szépégei nagy projektek esetén

LegalTech trendek a magyar piacon és a vilában

Foodpanda: Digitalizáció és stratégiai látásmód piacvezető szerepben

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére 2.0

Next Earth: A blockchain alapú jövő

Nestlé: Online FMCG értékesítés a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának szemszögéből

Data Science az online médiában: az adatvezérelt újságírás jövője

A Java jelene és jövője

A sikeres ügyfél-szolgáltató együttműködés kultúrális és szervezési kérdései

Generációk és fogyasztói szokások változása a metaverzum kapujában

OKR, avagy hogyan érik el a világelsők a legambiciózusabb terveiket

A Bitrise sztori: üzlet, vezetés és vállalati kultúra

Mesterséges intelligencia a videós kontent gyártásban

Java REST API kihívások és megoldások

Mesék a való életből: adathalászat, mely a javunkat szolgálja

Az adatvagyon keletkezése, kezelése és monetizációja az e-kereskedelemben

A mesterséges intelligencia alapjai

Cégépítészet – hogyan építsünk sikeres vállalatot a digitális korban?

Amikben hibáztam – Beszélgetés Bojár Gáborral

Influencerek és új médiacsatornák az e-commerce marketingben

HR támogatás a digitális forradalom tükrében

Agilis tesztelés a gyakorlatban

Subscription rendszerek a médiában: HVG, Central Médiacsoport

Az ügyfélélmény versenyjogi és fogyasztóvédelmi aspektusai

Digitális ipari megoldások: az AR/VR ipari alkalmazása

Digitális terméktervezés és a design kutatás haszna

Projekt életciklus fejlesztői szemmel

Ipar 4.0 – Álmok és a valóság Data Science szemszögből

Ameddig a föld kerek, mindig lesznek Dockerek!

Bodorítsunk-e bárányfelhőket – mire jó a cloud?

A fenntarthatósági kihívások az E-commerce logisztikában

Vezető a vezető mögött

Iparági helyzetelemzés a B2B e-commerce piac trendjeiről és jövőjéről

Remote first

AI alapú ajánlórendszerek a gyakorlatban

AI fejlesztési tapasztalatok a hazai nagyvállalati és az amerikai startup szektorból

Ökoszisztémák az e-kereskedelemben

Adatokban gazdag

Kubernetes Policy Enforcement – a Kubernetes videóbírója

Innovatív payment stratégia: így kattintanak egyre többen a fizetés gombra

Engineering kultúra vol. 2: Feedback és onboarding a terítéken

Hogyan építsünk AI alapú vállalati alkalmazásokat? – Avagy egy szakma szépségei és buktatói

Exportfejlesztés az Egyesült Államokban

Intézményi befektetők a nemzetközi piacra lépés mögött – ahogy a Hiventures látja

Szervezeti hálózatelemzés

Konténerizáció ismertető

Data Science – IT Morning School

Data science módszerek vásárlói viselkedésminták elemzésére

Hogyan válasszak e-commerce fejlesztési platformot?

Robotok a vállalati kommunikációban

Single source of TRUTH, avagy a teljes customer experience forrása és jövője

Termékkereső a webáruházakban

A mesterséges intelligencia határterületei

Hogyan lettem adattudós?

Building Products People Will Love

Milyen a hatékony engineering kultúra?

Mi fán terem az agilitás? – IT Morning School

Natív és cross platform alkalmazások – IT Morning School

Webes technológiák – IT Morning School

Hogyan épül fel egy fejlesztő csapat? – IT Morning School

Robotikai alapok – IT Morning School

Technológiai áttekintés – IT Morning School

E-commerce az Egyesült Államokban: Amazon és más csodaszerek

Magyarországról az amerikai piacra: a partraszállástól a befektetőkig

Így reagáltunk mi a változásokra – szallas.hu és ingatlan.com

Kitartás a vezetésben és sportban

Mit tanul ma egy vezető? Mások hogy csinálják?

Kezdjünk bele az AI transzformációba!

Az e-commerce jövője: 50%-os részesedés a teljes kiskereskedelemből?

Vízesés és agilis fejlesztési szemléletek — mindkettőre szükség van?

Microservice architektúra alapok

A jövő váratlanul válik jelenné – Auchan, Decathlon, Rossmann

E-commerce rendszer Microservice architektúrával

Kiberbiztonság webes aspektusai, támadási felületek és védekezési lehetőségek

Felhasználói élmény és e-commerce – 1. rész

Felhasználói élmény és e-commerce – 2. rész

Google Analytics fejlesztői szemmel

Chatbot alapok és gyakori integrációk

Hogyan határozzuk meg és hogy mérjük a legfontosabb eCommerce KPI-okat?

Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban?

Termékajánlók webshopoknak a Google AI segítségével

AI ajánlórendszerek típusai és megközelítései

Diverz kereskedelmi folyamatok felépítése

Evolution of the Shopping Experience – a Walmart Case Study

Ajánlott videók